A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olaj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olaj. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. május 10., hétfő

Mire jó a hűtővíz konraszt folyadék?

 Alap probléma sok esetben, hogy a fogy az autónkból, motorunkból, esetleg más gélpünkből a hűtővíz (hűtőfolyadék).


Ezt sok esetben igen nehéz megtalálni, lokalizálni.

Ha csak kis mennyiség folyik, szinte csak szivárog, akkor ahogy kijut a folyadék, az azonnal elpárolog, főleg, mert általában melegen történik, hiszen akkor megnő a nyomás a hűtőrendszerben, illetve az illesztési hézagok a hő hatására, ha kis mértékben is, de kitágulnak. Ilyen kis mennyiség lehet az is, ha pár ezer km alatt fogy csak 0,5-1 liter folyadék. Ezt megtalálni szinte lehetetlen, hacsak nem rendelkezünk a tipusra vonatkozó rutinnal, tapasztalattal, hogy ismerjük a titkos helyeket.

Ha a víz nagyon folyik, akkor "nincs baj" szinte azonnal meg lehet találni a helyét. Kicsit könnyebb a dolgunk, ha a hűtőfolyadék már régi, szennyeződött, esetleg rozsdás.

De ha nem találjuk a helyet, akkor kell bevetni a kontraszt folyadékot.



Ez a sepciális UV fény hatására "világító" folyadék kimondottan víz alapú hűtőfolyadékokhoz lett kifejlesztve. Használatával a legkisebb veszteségeket, folyásokat is megtalálhatjuk, nem kell más plusz hozzá, mint egy UV lámpa.

Használata.

A hűtőredszert feltöltjük a 3 cm3 mennyiségű UV kontraszt folyadékkal (igen koncentrált anyag), és rendeltetészszerűen használjuk az autót, majd amikor fogyott némi víz akkor egy uv lámával megnézzük, és szépen "világítani" fog a folyás helye.


Látható, ami normál fénynél nem, vagy csak alig észrevehető. Uv fénynél szinte világít a probléma.

Ilyenkor a javításban szokásos módon a hűtővizet leengedve megjavítjuk a hibát, de ha maga a hűtővíz nem rozsdás, vagy régi, elhasználódott, akkor azt akár vissza is tölthetjük, mert így a benne lévő kontraszt folyadék szükség esetén tovább teszi a dolgát, és később is jelez nekünk ha baj lenne.

Ugyanilyen adalék megtalálható kínálatunkban olajhoz is. Ezt motor, hajtómű, hidraulika, és klíma rendszerekhez is lehet használni.


Használatához szinte bármilyen uv lámpa megfelel, de kínálatunkban ezt is megtalálja.
Sőt, ez egy kombinált 3 az 1-ben lámpa, normál ledes lámpa, uv lámpa erős fénnyel, és lézer pointer. Így ha utazó szerelő, vagy éppen a szerszámosban kevés a hely, akkor bátran ajánlom, mert nagyon jó hatásfokú és kis helyet foglaló szerszám.



Tisztelettel

Bálint Balázs

www.muhelynet.hu



2020. április 8., szerda

Motormosás vagy beltér tisztítás?

Hatalmas viták bontakoznak ki azon téma körül, mi szerint a motor mosás, és/vagy beltér tisztítás milyen jótékony, vagy káros következmnéyekkel járhat.

Elsőnek különböztessük meg, a két, amúgy egyszerű troll elmékben összefonódott fogalmat, melyik mit jelent.

Motor mosás: a motor külső tisztítása, melyet veszerrel vagy a nélkül, illetve kisebb vagy nagyobb nyomású vízzel, esetleg fizikai rásegítéssel végzünk le, természetesen a környezetvédelmi szabályok betartásával.

Most hogy már tudjuk miről beszélünk nézzük meg, van-e szükség a motorok belső tisztítására.

Ilyen egy normál tisztaságú, vélhetően korrekt módon karban tartott motor hengerfej belső tere.

kép: injektor.hu

Szinte ugyanaz a motorkonstrukció ha elhanyagoljuk.

kép: autonavigator.hu

És elrettentésnek, hogy még ezt is lehet fokozni:

Itt vélhetően már nem a beltér tisztítás lesz a legnagyobb probléma.



1. milyen üzemű/rendszerű a motor?

Gáz üzem: az autógáz (LPG-CNG-Hidrogén) igen tiszta égésű, szinte semmilyen korom vagy más, az égést követő maradék nem kerül az olajba. Az ilyen motoroknál a csereperiódus végére is a legtöbb esetben aranysárga az olaj, nincs szükség a beltér tisztítására.

Benzin üzemű ottó motor: a benzin ( és a benne lévő szinte megszámlálhatatlan adalék, és kiegészítő) égése során korom, koksz képződik, melyek jó része a motorolajba kerül, és bizonyos körülmények fennállása esetén, azok le is rakódhatnak különböző helyeken, ezért különböző időközönként érdemes egy beltér tisztítást végrehajtani.

Diesel motor: a gázolaj a legtöbb maradékkal elégő általános jármű hajtóanyagunk, ezért szinte minden esetben javasolt a beltér tisztítás 2-3 olajcsere periódusonként.

Elektromos motor: na jó csak viccelek...

Hogyan működik a beltér tisztító ( mindegyik)?
A lényeg, hogy megfelelően erős oldó hatásuk legyen, és a lerakódott maradványokat, feloldva azt, eltávolítsák a felületekről, majd az olajjal utazva a kosz elkerül az olajszűrőbe, illetve magában az olajban lebegtetve marad, és a leeresztéskor távozik.

Milyen követelméyek vannak a beltér tisztítókkal szemben?
Alap, hogy jó hatásfokú legyen, minden olaj járta felületrős, résből távolítsa el a lehető legtöbb lerakódást, kormot.
Legyen könnyen kezelhető. Az olajcsere folyamán a lehető legegyszerűbben lehessen használni, lehetőleg ne legyen szükség speciális szerszámokra, felszerelésekre.
Nagyon fontos, hogy ne befolyásolja az olaj kenőképességét negatív irányban, mert ekkor a tisztíás folyamán fokozott kopást okozhat a motorban.
Ha esetleg kisebb mennyiségben mégis marad a motor belső terében (ez egyes konstrukcióknál előfordulhat), akkor se okozzon semmilyen problémát hosszabb távon sem.

Milyen beltér tisztítók vannak?

5 perces mosók
A legáltalánosabb anyagok, mindenféle petróleum származékok, illetve ezek higító és kerozin keverékei különböző arányban. A lényeg, hogy erős oldó hatásuk legyen, és a lerakódott maradványokat oldja fel. Előnyük, hogy aránylag olcsók, kisebb mennyiségben is elég hatásosak.
Hátrányuk, hogy ezen anyagokkal egy métert sem szabad közlekedni, vagy a motort terhelni, mert nagyon nagy mértékben higítják az olajat. Néhány perc (általában 5 percesnek is nevezik) üresjárati futás után nem szabad a motort tovább járatni, elkerüledő a komolyabb károsodást. Viszont a használata aránylag gyors.

Olaj alapú mosók. 
Ritkábbak, kicsit drágábbak, viszont a motorba (a régi olajhoz) töltve, a jármű üzemszerűen használható akár 1000 km-en át, és a tisztító hatást így fejti ki hosszú távon. A mosót érdemes a tervezett olajcsere előtt 500-1000 km-el betölteni, és így használni a járművet.

A xado motor beltér tisztítójában a különböző tisztító komponensek mellett fémkerámia képző adalék is található, így már a mosás  (tisztítás) alatt is egy előkezelést hajt végre a motor belső terében.



Ezt a termékünket itt találják :
Xado beltér tisztító

Mosóolajok.
Kimondottan a motor belterének kimosására öblítésére valók, csak alapjáraton, néha kicsit megemelt terheletlen fordulatszámon lehet alkalmazni ezeket. Hígabb mint a normál motorolaj, és nagyjából ugyanazon adalékok vannak benne, mintha 5 perces öblítőt tennénk a régi olajba. Egyetlen előnyük azzal szemben, hogy nasználatához a régi koszos olajat le kell engednünk, így a tisztítás hatásfoka jobb lehet, viszont az olajcserét (bár szűrő csere nélkül) kétszer kell elvégezni.
Használata így a plusz bemelegítéssel, dupla idővel macerásabb.
Viszont nagyon szennyezett motoroknál érdemes foglalkozni vele.

Olcsó motorolajok mint mosóolaj. 
Különböző nagyon olcsó "gazdaságos" olajokkal is ki lehet mosni az autó motorterét, ezek hatása nam túl jó, de egyes esetekben mégis jól jöhet, különösen az igen nagy olajtérfogatú motoroknál, pl. építőgépeknél.

Fékfolyadék. 
Egy újonnan erősen terjedő butaság. Ugyanolyan hatású lehet mont a hígabb beltér tisztítók, de semmilyen vizsgálat vagy tapasztalat nincs róla, szerintem akár az öngyilkossággal is egyenértékű lehet, már a motort illetően.

Mikor nem javasolt a beltér tisztítás?
Bizony van olyan, amikor már a belső hézagokat a korom tölti ki, ekkor egy korrekt beltér tisztítás akár nem várt káros következményekkel is járhat, mint füstölés, fokoztt kenőanyag fogyasztás, eseteg a motor kopogása. Ilyen esetek a nagyon elhanyagolt motorok, ezt általában már a motorolaj beöntőn keresztül a motorba nézve is meg lehet itélni pár pillantással.

Mennyi időnként érdemes a beltér tisztítást elvégezni?
Ez leginkább függ a karbantartás állapotátol. Ha az illető motort megfelelő, és jó minőségú kenőanyggal járatták, és az olajcsere periódusok be lettek tartva (sok tipusnál ezek eltúlzottak, és érdemes szűkebbre venni, a motor meghálálja) akkor 2-3 olajcserénként kell a beltér tisztítást is elvégezni, Ha azonban elhanyagoltabb motorról beszélünk, vagy annak előéletét nem ismerjük, akkor az első 2-3 olajcserénél érdemes minden esetben egy tisztítást is megejtenünk, majd később a friss olaj elkoszolódásából, annak üteméből követketethetünk a beltér tisztaságára.

Ha azonban az adott motoron bár megfelelő időközökben, de megtörténik az olajcsere, főleg a mai növelt futásteljesítmények mellett, akkor is magam mindenképp ajánlom a beltér tisztítást, nevezetesen a xado adalékával, melyet magunk is használunk az autóinkban, és hatásosságáról meg vagyunk győzdve a gyakorlatban is.

Mennyibe kerül?
Általában 1000-5000 Ft között mozognak az árak, ez függ az összetételtől ( 1-2 deci petróleumért is sok egy ezres), illetve a márkanévtől, mely tudjuk nagyban befolyásolja az árakat, még ha több dobozban ugayanaz a betartalom is lehet.
De ha valaki az árával jön, kérem számoljon utána. Egy normális minőségű motorolajjal való általános 4 literes űrtartalmú olajcsere nem túl drága olajjal, szűrővel együtt minimum 15000 Ft, de inkább 20.000 Ft körül van. Ha ehhez hozzá adunk pl egy xado mosó adalékot, akkor kb. nem növeljük 10%-al sem a végösszeget. Komolyan ennyit nem ér meg az autónk?

Tisztelettel
Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház




2019. október 4., péntek

Spuri és olajadalék megint, lehet nem utoljára.

Sok hozzászólás, okoskodás megy folyamatosan a fórumokon, amikor a spuri vagy egyéb adalék szóba kerül.

Nem tisztem, és nem is szeretnék igazságot tenni, de meg kell jegyezzem, olyan jó amikor magasan kvalifikált, nagyon hozzáértő szakemberek nyilatkoznak a témában, úgy mint kőműves, kamion sofőr, vagy éppen pék. Ezek a megmondó emberkék általában még nem érték el a 28-30 életévüket, tehát igen nagy szakmai és élettapasztalattal bírnak, nem ritkán ( nem lenézve  vidékieket ) egy kis eldugott faluban ők a nagy szerelők. Ha esetleg van valamilyen gépész végzettsége akkor túlképzett a hozzászólók 95%-hoz képest.

Ők aztán tudják mitől döglik a légy, mert már X ezer km-t levezettek, a 4-5 éves jogosítványukkal. Egyébként fogalmuk nincs sem arról, hogy hogyan, és miért működik egy kenő vagy üzemanyag adalék, de osztják az észt rendesen...

Néhány gyöngyszem ( figyelem, valóban ezeket írták), a facebook egyik mercedes tulajos topicjában:

  35 évig a Mercédeszeimben,nem használtam más olajat,csak azt amit a kamionba 10,000 nél ledobtam
Értem én, fő a takarékosság, meg ugye azt amúgy sem ő fizeti, így jó olcsó.

  Úgy gondolod,okos vagy..,én meg hülye,hogy használt olajat teszek a kocsimba 
A kedves szakember egy mercedessel jár, de abból az autóból ereszti le a használt motorolajat amivel dolgozik, mint alkalmazott. Jó az még, hiszen alig pár tízezer km-t futott...

  Jó nagy paraszt vakítás...,mint minden adalék.
Hogy erről mi a véleményem, azt már többször kifejtettem, de alap igazság, hogy mindenben van adalék, legyen az hajtó vagy kenőanyag. Aztán lehet vitatkozni a kamion bakjáról lenézve ki is az okos vagy a hülye. 

  Minden olaj kibír 10.000 km-t.
Van benne igazság, csak éppen nagyon nem mindegy, hogy az az olaj mire van kitalálva, tervezve, és az adott motorhoz mi az előírás.

És a tuning tudás netovábbja :
  egy 420 a motor ugyan akkora mint a 460 as,ha a fogas lécet előbbre rakod az adagolóba ,kap + 2 litert és már 460 a motorod
Tehát a fogaslécet csak úgy rakosgatjuk ide-oda az adagolóban, a gyári mérnökök meg a homlokukra csapnak, hogy mekkora ötlet ez, s mi nem is gondoltunk rá.


Hát kérem ahogy mondani szokás, nem az a baj, hogy ilyen nagy az Isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista.




2019. március 2., szombat

Motor belső tisztítása

Na jól belenyúltam megint, ez a kérdés minimum annyira megosztja az autós társadalmat mint az olajak, vagy olajadalékok, és ebben is vannak olyanok akik úgy ajánlanak ilyen vagy olyan megoldást, hogy talán sosem volt olajos a kezük, és az egész szakmai tapasztalatuk kimerül egy B kategóriás jogosítvány megszerzésében.

Fő kérdés, hogy kell-e egyáltalán?
A kopott, sokat futott, elhanyagolt motorokban sokszor rövid idő alatt olyan szennyeződés jöhet össze ami lerakodik, oda ég mindenhova. Ezek a szennyeződések fokozott kopást, belső korroziót, és több káros folyamatot indíthatnak el. Ha egy motor nagyon jó akkor nem kell belső tisztítás, de ha egy kicsit is kopottabb akkor már nem haszontalan, legalább 2-3 olakcserénként egy mosás.

Mi az olaj szerepe az autóban, milyen a jó olaj?
A motorok és általábnan a gépek kenőolajának több szerepe is van. Kenés, hűtés, tisztítás, korrózió védelem. Itt a tisztítás a fő kérdés. A jó olaj amelyik "nem rakja" le a begyűjtött szennyeződést, hanem lebegteti és magában tartja.

Mi lesz a kosszal ami "feloldódik"?
Az olaj az olajtérbe jutó ( hengerfal és dugattyú között lefújó gázokban ) szennyeződést, vízpárát, égéstermékeket magába gyűjti, és elszállítja az olajszűrőhöz. Az olyan kis korom és egyéb feloldható szemcsék, anyagok amiket a szűrő nem választ ki, az olajban lebegve maradnak, és majd az olajcsere alkalmával ürülnek ki a motorból.

Ha kell, mivel, milyen szerek vannak?
Régi anyagok, a petroleum, mosó olaj, orsó olaj, de az újabbak között szntén sok petroleum vagy olaj alapú szer van. Manapság kimondottan erre vannak modern anyagok, keverékek, illetve technikák, mint pl. a HHO tisztítás ami személyes meglátásom szerint jórészt csak vakítás.

Történelme röviden.
A régi olajok után sokszor olyan mennyiségű olajsár maradt a motorok belterében, hogy azt spaklival is alig lehetett összeszedni. Nem véletlen, hogy valamikor egy diesel motor olajcseréje már 5000 km-nél elő volt írva ( régebben akár 3000 km is lehetett ) majd jöttek a jobb motorok, jobb olajok, és ez megnőtt 8000 km-re, később 10000 km lett belőle, manapság kamionoknál akár 100.000 km is lehet.
A kosz, korom, olajsár sok baj okozója lehet, ezért szükség volt egy tisztító szerre, ez volt régen a petroleum, vagy jobbaknál mosóolaj, ez utóbbi dupla olajcserét jelentett, és drágább is volt, kevesen alkalmazták.
Később a 80-as években megjelentek a beltér tisztítók a nevesebb adalék vagy olaj gyártóktól, ilyenek voltak az STP, Winns, Liqui Moly, Pro Tec, vagy éppen az olajgyártók saját neves termékei.
Először mindenki valamilyen oldószer alapú anyaggal dolgozott, később jöttek az olaj alapúak, használhatóságukról a mai napig megoszlanak a vélemények.

Hülyeségek, tévhitek, és veszélyek.
Van aki benzint, nitrohigitót, fékfolyadékot használ, ezek fokozottan veszélyesek a motorra. buta és teljesen amatőr dolgok, nagyon nagy kárt lehet velük okozni. Miért nem hisszük el, hogy ha egy komoly világcég kiad egy speciális anyagot, anyagkeveréket egy adott feladatra akkor az nem feltétlenül csak a lehúzásról szól?

Nléhány tisztító folyadék a teljesség igénye nélkül, ezek mind oldószer alapú anyagok:

A mannol anyagát 10 perces mosásra ajánlják.

a winns és a liqui moly 3-5 perces használatot javasol.



Melyik a legjobb?
Nincs ilyen, kinek mi vált be, ki miben hisz.
Én pl nem szeretem a petroleum vagy oldószer alapú anyagokat, azokkal általában csak 3-5 percig szabad terhelés nélkül járatni a motort, de van aki ezt ajánlja. Én jobban szeretem az olaj alapú anyagokat, amikkel akár 3-500 km-t is kell menni és úgy fejti ki a hatását. Mivel általában idősebb autóink vannak, ezeket 1-2 olajcserénként használom is, és ajánlom is.

Mi ezt javasoljuk, használjuk :

A xado anyaga olaj alapú, minimum 200 km megtátelét javasolják vele.
Ezt a terméket magunk is forgalmazzuk, használjuk.

Érvek és ellenérvek a belső tisztításról:
A mosás mellett érvelők fő szempontja, hogy a kosz jót nem tehet. Ha meg már olyan mennyiségben van jelen az olajtérben, akkor egyenesen tönkre is teheti a motort közvetlenül vagy járulékosan, esetleg egy olajjárat eltömésével. A korom lerakodások miatt beéghetnek megszorulhatnak egyes alkatrészek ( pl dugattyú gyűrűk ) és ez fokozott, öngerjesztő folyamatot indíthat el.
Szerintem a beltér tisztítás még jó motoroknál is érdemes munka 2-3 olacserénként, főleg manapság amikor az olajcserék periódusát minimum 30.000 km-re tolták ki.

A mosás ellen érvelők szerint a meglévő kosz, korom tömíti a motor egyes alkatrészeit, ezzel a kopott motoroknak csak rosszat tesz egy tisztítás, hagyjuk úgy működni azt ahogy szereti. Az érv fő baja, hogy már eleve egy rossz motort feltételez, mert ha jó lenne akkor minek plusz tömítés a felületek közé? Tartották volna karban rendesen a gépet, nem lenne baj vele. Ha meg ide jutottunk, akkor talán meg kellene javítani.

Végül is melyik anyag a jobb ?
Van aki a higító alapú szereket javasolja, mert igaz, hogy azok nagyon gyorsan hatnak ( vagy nem ) de az esetleg a motorban maradó anyag ( valami kis olaj mindig marad olajcsere közben-után a motorban ) üzem közben kipárolog a melegedő friss olajból, nem tehet kárt hosszabb távon.

Én és sokan mások ezzel szemben azt mondjuk, hogy az olaj alapú szerek eleve arra lettek kifejlesztve, hogy a hatásukat hosszabb távon, lassabban fejtsék ki, ezzel nagyban elkerülhető, hogy hirtelen nagyobb szennyeződés darabok váljanak le a koszból, ezzel eltömve bármely fontos részt, illetve nem befolyásolják az olaj kenőképességét, tehát nem kell tartani az esetleg visszamaradó anyagtól olajcsere után.

Mindenki dönthet szíve vagy szerelője tanácsa után, de a belső tisztítás általam mindenkép ajánlott munka, melynek elmaradása esetén hosszabb távon sok bosszíságot okozhatunk magunknak.


Tisztelettel Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és webáruház




2017. október 13., péntek

A kenőolajokról

A kenőolajokról sok valós és téves ismeret kering az autósok körében, e téren szeretnék most kicsit rendet tenni.

A kenőolajok feladata.
A kenőolaj, bár neve ezt mutatja, nem csupán ken.
Több feladata is van.
1. kenés
Ez az alap, surlódó felületek surlódási együtthatójának, kopásának csökkentése olajfilm kenés által
2. hűtés
A kenőanyag belülről hűt, míg pl a hűtővíz kivülről. Nem véletlen az olajhűtők használata, mert a kenőanyag olyan helyekre jut el, amiket hűtővízzel lehetetlen lenne elérni.
3. öblítés
A lekopott levált részeket, kormot, egyéb szilárd szennyező anyagokat elszállítja, a gépet belülről mossa, a szennyeződést később az olajszűrő kiválasztja a kenőanyagból.
4. korrózió védelem
Igen sok rétű feladat. nem csak a klasszikus víz-korrózió ellen véd, hanem az égés során keletkező savas hatásokat is csökkenti, speciális adalékaival a kéros keletkező anyagok hatását csökkenti, megszünteti. Sok esetben az olajcsere periódus es szerint kerül meghatározásra, még ha a kenő képessége meg is marad az olajnak, a többi adalékok telítődhetnek.

Az olajok minősítése, osztályozása.
1. viszkozitás
Az olajok egyik legismertebb tulajdonsága. Sokan nem is tudják mi ez, de azt igen, pl. 10W40-es olaj kell az autóba. Leegyszerűsítve minél újabb a konstrukció, az első szám annál kisebb, minél nagyobb a hőterhelés ( pl forró égövi használat esetén ) a második szám annál nagyobb, ebbe most mélyebben nem megyek bele.
2. nemzetközi minősítés ACEA, API 
Ezek a specifikációk az európai és amerikai szabványok szerinti megnevezések. Más és más betű és/vagy szám jele van a benzines, benzines-turbós, diesel, diesel-turbós, és egyéb kivitelű motorokhoz való olajoknak.
3. gyári sepcifikáció
Az autó és gép gyártók saját standardokat állítanak fel az általuk minősített mefelelő és elfogadott kenőanyagok jelzésére, ezeket betű és/vagy szám kombinációkkal jelölik, mely általában a márka rövidítésével kezdődik, pl. MB vagy VW. Ezek a számok pontosan megahtározzák, hogy az adott motor típushoz, kivitelhez mely olajok használhatók, ha ez az elvárt minősítés a kínált olajnál nem megtalálható, akkor azt az olajat oda nem szabad használni, ha egyébként a gyártó ezt előírta.

Ha valaki csak a viszkozitás szerint választ olajat, akár hatalmas hibát is elkövethet, és az autója motorját akár egy csere periódus alatt is tönkre teheti.

Olajcsere periódus.
Vannak alap periódusok, melyek a technika fejlődésével változhatnak.
Régen, 30-35 évvel ezelőtt még egy alap ÁFOR DS2 olajjal 4-5000 km volt egy diesel teherautó maximális olajcsere periódusa, míg azonos időszakban a csodának számító SHELL ROTELLA olajjal már 8000 km volt.
Mapaság általános alapnak tekinthetjük használt személy- és teherautóknál a 10.000 km-es olajcserét ( a hosszú járatú kamionok mindig kivételek voltak, ott általában nem is kivitelezhető ilyen szűk periódus ), de ebben is mindig igaz, hogy ezt maga az autó gyártó határozza meg, nem az olaj gyártója. Van olyan olaj, amely az egyik típusban 30.000 km-es futást enged, míg másikban akár 80.000 futást, ez konstrukció és üzemeltetési körülmény függő.
Ma már sok esetben az olaj csere idejét maga az autó jelzi, figyeli az olaj elhasználódását, figyeli a futott távot, és az üzemeltetés körülményeit is.
Sajnos szomorú tapasztalat, hogy sokszor az autó gyártója túllövi a csere periódus értékét, és ezzel hosszabb távon komoly károkat, nem várt idő előtti elhasználdódást okoz a technikában. Ehhez sok dolognak köze van még, pl az üzemanyag minősége, vagy éppen az üzemeltetési körülmények, melyenk a sofőr is fontos része.
Összeesküvés elmélet szerint az olajcsere intervallum kitolása szándékos, és része a tervezett avulásnak.
Viszont az adott problémás márkát ismerő szakemberek ajánlása szerinti csere periódus csökkentés csodát tehet a futás teljesítményre nézve. Pl sokat úgy tartják, hogy a gyárilag ajánlott hosszú futást ( 30-40.000 km ) megfelezik. Ezzel biztosan nem ártanak, sőt, több típusnál az eredeti intervallum alatt az adott olaj mennyiséget úgyis megenné a motor.

Az autó márkák által preferált olaj márkákról.
Minden autó márkának van ajánlott olaj márkája, mely nem tévesztendő össze az autó márkanevével jelzett olajokkal.
Így Francia autóknál preferált márka a Total és az ELF, Olasz autóknál a Selénia, Német autóknál a Shell és Castrol. Ezek az ajánlások sokszor matrica formájában már az új autókon is feltűnnek, de  a használati utasításban szinte minden alkalommal megjelennek mint ajánlás. Be kell vallani, hogy egyes típus-márka kombinációknál bizony valóban ezek az ajánlások a legjobbak és nem is érdemes eltérni tőlük, esetleg nincs is lehetőség rá, míg más tipus-márka összetételeknél kevésbé kell ezeket figyelembe venni.

Ismeretlen, kis gyártók olajai.
Isdmeretlen kis gyártók ??? Már a gondolat is fura.
A felhasználók leginkább az üzemanyag gyártókat ismerik, és mivel az üzemanyag gyártók általában kenőanyagot is gyártanak, így ezek a nevek váltak közismertté. Azt már kevesebben tudják, hogy vannak olyan, akár az egész világra kiterjedő kenőanyag gyártó konszernek, akik valóban a világ legnagyobbjai, de mivel üzemanyagot nem gyártanak, nincs kút hálózatuk, az utca embere nem is hellott még róluk.

A legismertebb, legelfogadottab márkák itthon : SHELL, AGIP, MOL, CASTROL, ARAL, BP

Inkább réteg igényeket elégít ki a FUCHS, IGOL, ADDINOL, BAYWA, MEGUIN, RAWENOL,  és sorolhatnám a kevéssé  vagy alig ismert márkákat, de ez nem jelenti, hogy nem jók, vagy éppen kis cégek.

A márkák elfogadása a szakmán kívül kizárólag a reklámokon múlik, hisz ki vett volna 25 évvel ezelőtt Q8 olajat ? Pedig a céget 1983-ban alapították. Ma meg mindenki tudja mekkora cég és milyen jó minőség.

Autó márkaneves olajok.
Sokan vannak úgy, hogy Ford autóba csak Ford feliratos olajat tesznek. Ez jó is és rossz is.
Első sorban tudni kell, hogy autógyár nem gyárt kenőanyagot, mert minek foglalkozzon azzal, ha van rá megfelelő tapasztalatú, tudású, és hátterű cég?
Jók azért, mert ha egy bizonyos motor típushoz való specifikációs szám megjelenik a flakonon az biztos nem lesz rossz, tehát a minimumot alulról biztosan elérik, ráadásul ezek az olajok általában a megfizethetőbb kategóriában vannak.
Kevésbé jó, vagy éppen rossz, mert egyik oldalról miért ne legyen még jobb az az olaj, hisz a legjobbat szeretném az autómba, mások oldalról sosem tudom mi van a flakonban, azaz sosem tudhatom éppen melyik olaj gyártótól származik a tartalom, hisz a Ford vagy a Citroen és más autómárka sem gyárt olajat. Ma már nem jellemző. hogy egyik vagy másik gyártmány, amelyeknek egyébként a minősítésük azonos vagy nagyon közeli, bajt okoznának egymásnak, de ez nem is kizárható teljesen, így általában törekedjünk az azonos olajjal való utántöltésre. Van persze itt is kivétel, amikor az autó és olaj gyártó márkája is megjelenik a csomagoláson.

A teljesség igénye nélkül :

        
    
 
Az autó márkaneves dobozban sosem tudjuk mi van, de ez ugyanúgy igaz a szalagról frissen lejövő autóra is, hiszen egy gyár mindig több beszállítóval dolgozik (egyszerű biztonsági kérdés), tehát ezt még az sem tudja aki pl tölti az olajat a gyárban az autóba.

Hamis olajok.
Mint minden terméknek, mely nagyobb mennyiségben fogy a világban, legyen az mosószer, ruházati cikk, elektronikai cucc, szoftver, a kenőolajoknak is igen nagy a hamis piaca. Ezért érdemes óvakodni a magán importból, esetleg külföldi oldalakon hírdetett olajok váráslávával.
Alapból gyanus a túl olcsón vagy túl nagy erővel ( túlzó vagy erőszakos reklám ) kínált termék.
A legjobb eset, ha semmi baj nem lesz ezekből a termékekből, és csak a pénztárcánk bánja a választást, rosszabb ha a termék valóban olyan silány, hogy komoly károkat okoz a technikában.

Sajnos egyes felmérések szerint a Magyarországon kapható minden harmadik liter olaj hamis, azaz nem azt adja a vásárlónak amit fizet. Ez a NAV felmérése szerint évente 24 millió liter hamis olajat jelent !!

Malajziában lefoglalt hamis olajok:


Az igaz-hamis játék másképp:


Ezt még megfejelik azok a nézetek, hogy egyes olajgyártók hazánkba alacsonyabb minőségű olajat szállítanak azonos kinézetben, kiszerelésben, mint amit Nyugat-európában kínálnak.

Tehát kenő ( pl. motor ) olajat csak biztos forrásból szaban vásárolni, még akkor is ha az kicsit drágább. A magyar nagykereskedelmi cégek saját bevallásuk szerint, mindig ellenőrzött forrásból származó anyagot forgalmaznak.

A legrosszabb az amikor a neten felbukkanó olcsó hirdetésekre ugrunk.
Ezek általában az alacsony árukat azzal magyarázzák, hogy elfekvő, csomagolási sérült, vagy éppen nyomás hibás matricával ellátott termékek. Sokszor a hirdetéshez raklap szám látható termékek képét is csatolják, mondván, az nagy mennyiségben gyártott, tehát nem hamis. Persze a két tényállításnak egymáshoz semmi köze... A csomagolás általában megtévesztésig hasonlít az eredetire, csak éppen olcsóbb ( sokszor nem kicsit, sokszor csak annyira, hogy még hihető legyen ), de a beltartalom minősége nagyon kétes.
Ma az olaj hamisítás már ott tart, hogy a szervizekben kiűrülő 200 literes hordókat is felvásárolják, mert ezeknek a biztonsági jelzései még koránt sincsenek olyan szinten mint a lakossági kiszereléseken. Nincs rajtuk biztonsági matrica, hologram, vagy egyéb megkülönböztető jel.

Végszó.

Nehéz igazságot tenni, és mivel egyes nézetek szerint a hazai kenőolaj piacnak akár a 60%-a hamis, nem is vállalkoznék rá semmilyen módon.
Viszont az is igaz, hogy a nagy alkatrész forgalmazók nagyon figyelnek a beszerzés módjára, és minőségére, mert ellenkező esetben hatalmasat bukhatnak. Tehát meglátásom szerint ( ahogy sokszor a mai világban ) olyan forgalmazótól érdemes kenőolajat ( is ) vásárolni, aki komoly méretű cég, rendelkezik valós üzlettel vagy éppen üzlet hálózattal, aki visszakereshető, ellenőrizhető. Sajnos itt is igaz, hogy az internet, ahogy a papír is mindent elbír, legyen az igazság, vagy a legnagyobb hazugság. Ha viszont a forgalmazó vállalja az "arcát" akkor az már ad némi bizonyosságot a minőséget illetően.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház



2017. október 9., hétfő

Olaj adalékok, és értelmük

Az olaj adalékok egy hatalmas piac hatalmas forgalommal.

Nem véletlen tehát, hogy ennek a piacnak is rengeteg résztvevője van, sokan sok irányba fejlesztenek, és persze mindig mindenki jobb a másiknál.

Két tábor csap össze ezen a fronton.
1. akik azt mondják, hogy a kenőanyag gyártók pontosan tudják mi a jó, ők a gyári előírásoknak megfelelő olajat gyártják, azok a kellő tulajdonságokkal, bevizsgálásokkal rendelkeznek, nem szabad ebbe a finoman összeállított rendszerbe semmit bele tenni vagy ehhez hozzá nyúlni.
2. akik úgy tartják ez is fogyasztói piac, és bár a kenőolajok tudják azt ami rájuk van írva ( vagy egyesek szerint nem ), de az érdekük, hogy a kenőanyagot rendszeresen cserélni kelljen, tehát ha tudnának is jobbat, nem gyártanak ilyet. Nem mellesleg sokan olyan összeesküvés elméletben hisznek, hogy a motor és kenőanyag gyártó összejátszanak egy tervezett avulás elérése érdekében, magyarul direkt kopjon el a motor egy meghatározott futás teljesítése után.

Hansúlyozom, hogy alábbi írás csak a saját tapasztalatom, véleményem alapján készült, nem szeretnék abban állást foglalni sem egyik sem másik oldalon, nem akarok meggyőzni senkit semmiről.

Én itt tényeket közlök.

Első igazság : minden olaj adalékolva van.
Második igazság : nem mindegy mivel, és hogyan.
Harmadik igazság : mindig van jobb.

Lagnagyobb hazugság : motorgenerál szétszerelés nélkül.

Az egyszerűség kedvéért általában megmaradok a motor-motorolaj párosításnál, bár jól tudom milyen széles kínálatú a kenőanyag piac, ugyanúgy mint az a piac, amely ezeket az anyagokat igényli.

Milyen olajat ?
Alap igazság, hogy a gép, motor, berendezés gyártója határozza meg a kellő kenőanyag minőségét.
Következő igazság, hogy a berendezés gyártója nem áll neki kenőanyagot gyártani.
A kenőanyag igény egy "egyszerű" műszaki kérdés, de meg vannak azok a gyártók akik kenőanyagot jól tudnak készíteni, akkor minek próbálkozzon vele más ? A motor gyártója kiadja milyen kenőlaj kell bele, ezt az olaj gyártók elkészítik, amotor gyártója ellenőrzi, hogy az megfelel-e a kellő előírásoknak, igényeknek, és engedélyezi a maga által felállított standard megjelenítését az olajon.
Egyszerűbb megoldás, ha a motor gyártója egy meglévő kenőanyag standardhoz igazítja a motor paramétereit már a tervezés szakában, de ez nem mindig a célra vezető, ezért vannak, olyan speciális márka függő engedély számok is amiket minden esetben a motor gyártó vissza ellenőriz.

Minden gép gyártó előírja a minimális, az ajánlott, és legjobb minőséget a motorokhoz, néhány kirívó esetben csakis egy kimondott speciális minőséget.

Az olajok ismertetésére, a standardok leírására most nem térek ki, viszont fontos, hogy a viszkozitás, bár sokan csak ezt nézik, közel nem minden, e mellett a szakember még legalább 2 dolgot figyel, a terhelési indexet és a típus engedély számokat is.

Írásomban, kérdéseket és kijelentéseket teszek, melyekre igyekszem meg is válaszolni, azokra némi magyarázatot adni.

Adalék történelem:
Az olajakat mindig mindenki adalékolta valamivel. Ez lehet plusz ásványi, de manapság inkább szintetikus anyag.

Ős adalékok voltak azok az anyagok, melyeket ma is gyakran használnak, így pl a grafit, ami sok kenőanyagban folyamatosan megtalálható annak legendás és sok rétű használhatósága miatt. Manapság ezt mással is helyettesítik, mint pl a molibdén-diszulfiddal. Ezek az anyagok nem tudnak kimenni a divatból, alapvető surlódás csökkentő adalékok, sok esetben erre építik a kenőanyag márkát is.
A másik "ősi" adalék forma az un "méz" volt ( néha ma is kapható több megnevezssel ) ez a nevéhez méáltóan méz sűsűségű anyag egyszerűen úgy besűrítette az olajat, hogy e miatt csökkent pl az olaj fogyasztás, de magának a kenésnek és a motor állapotának általában nagyon rosszat tett. A hatása ugyanaz, mint ha az előírtnál jóval sűrűbb olajat használnánk, annak minden hátrányával, és csipetnyi időleges előnyével.

Az első nagy adalék felvirágzás, ami szinte elsöprő erejű volt és itthon is végre mindenki számára elérhető, a teflon korszak.
Ez még a 90-es évek elején-közepén volt, amikor megjelentek a teflon tartalmú adalékok,mondván a létre jövő teflon réteg csökkenti a surlódást a motorban ( vagy más gépben ).
Volt Teflon2000, Hitflon, Slick50, és még ki tudja hány megnevezés. Mindegyik hasonló vagy épp azonos, még a 40-es években Amerikában kifejlesztett hatóanyaggal, és működéssel. Hatalmas hátrányuk volt, hogy a felületre rakódtak rá, megváltoztatták ( csökkentették ) az illesztési hézagokat, ezzel igen sok hirtelen mehibásodáshoz vezettek. Sokakanak bevált sokaknak motorgenerál lett a használat vége. Eredetileg nem is utca használatra, hanem kimondottan hadászati célra találták fel, oda jó is.
A teflon tartalmú adalékok több néven a mai napig elérhetőek, sokszor a legjobbnak titulálva, de az igazság az, hogy bár a teflonnak mint surlódás csökkentő anyagnak a hatására sok helyen szükség lehet, a motor kenésének javítása terén ez a technológia már régen túlhaladottá vált.

A második generásiós adalékok fém sót képeztek a felületen, melynek surlódási együtthatója kisebb az alap fémnél. Előnye, hogy az illesztési hézagok nem vagy csak elhanyagolható mértékben változtak, hátrányuk savasságuk által a fokozott belső korrózió elindítása, úgy a motor mint a kipufogó belső rendszerében, mely általában hosszabb távon derült csak ki, amikor a közvetlen összefüggés már fel sem merült ok és okozat között. A kenőolaj egyik fontos feladatát viszont mind agyon csapta, ez a korrózió védelem.

A harmadik generáció elve az, ha kopik a fém, töltsük vissza a fémet az olajba, és az szépen visszaépül a felületre a már lekopott részek helyére. Ennek az elvnek a szüleményei a különböző réz, ólom és egyéb részcséket tartalamazó Rimet, remetall, és társaik. Ezeknek az elvével több baj is van, ugyanúgy mint minden más anyaggal, mely a felületre ráépül, azt mintegy "kisimítva". Csak emlkeztetőül, a honolás nem véletlen a henger falán... ha ezt a tervezett összekarcolást megszüntetjük, az komoly bajt okozhat.

A következő anyagok már mind a felületbe az anyagba az alkotó kristály közökbe igyekeztek beépülni, ennek sok előnye volt. A fémekbe mint anyagokba, az azt alkotó kritályok közötti szemmel nem látható térbe épül bele, tehát az illesztési hézagokat nem változtatja meg. Változó a beépülés mértéke, ahol nagyobb a nyomás és hőterhelés oda mélyebben míg más helyre kevéssé épül ( nyomódik ) be, tehát leginkább oda kerül ahova kell és annál jobban minél nagyobb az igénybe vétel. Ez által kisebb mennyiségű adalék is elég, és nem kellett minden olaj cserénél után tölteni, a beépült anyag akár több százezer km után is kimutatható volt a kezelt anyagban.

Manapság már jó részt csak ez utóbbi hatás mechanizmussal találunk modern anyagokat, igaz a régi jó nevű adalékok is még polcon vannak a boltokban, sok esetben persze már újabb formulával, de ezt nem kötik a vásárló orrára, mert a név jól cseng, az adalék műödik, mi köze neki máshoz.
A másik jelenlegi fő irány a nano-kerámia vagy fém-kerámia adalék, mely a régi teflon mechanizmusával épül a felületre, vagy a két féle, a felületre és a felületbe épülés valamilyen keverékével hat, és a kerámia keverékek új formulájával igyekszik meggyőzni a feéhasználót.

A gyártók egymás szavába vágva bizonygatják, hogy az ő anyaguk jobb, többet tud, azt másképp tudja, esetleg már gyárilag egyes olajok alkotói ( mert valóban van ilyen is ), melyet akár szinte mindenhez ajánlanak.

A lényeg, hogy manapásg az adalékok valóban lehetnek jók is, vagy még jobbak is, kevés esetben lehetnek károsak, maximum semmi hatásuk nincs, esetleg csak a palcebo hatás érvényesül.

Adalék vagy nem adalék ?
Sok adalék gyártó azt mondja, az ő anyaga nem adalék, mert magának az olajnak a tulajdonságait nem változtatja meg, csak attól függetlenül hat, mondhatni maga a kenőolaj csak egy vivő közeg, a lényeges hatást az általuk adott speciális tulajdonságú anyag adja, fejti ki.

Válasz :
Szerintem minden ami az olajba kerül az olaj adalék. Minden amit az olajba teszünk, ha nem is ismerjük be, megváltoztatja annak összetételét, és tulajdonságát. Hogy mennyire, milyen formában és milyen irányban, az más kérdés.

Az olaj gyártók azt mondják, semmilyen plusz anyagot, adalékot ne tegyünk a gyárilag kevert olajba.
Az olaj gyártók szerint amit ők előállítanak, az a lehető legjobb összeállítás az adott feladatra, és költség kereten belül. Ha jobbat akarunk fizessünk többet, ha ez elég maradjunk ennél, de ne piszkáluk a recepturát, mert abból jó nem sülhet ki.

Válasz :
Minden olaj tudja azt ami rá van írva, ez nem lehet kérdés, senki nem olyan hülye, hogy vállalna egy világra szóló kártérítési pert, mert felül listázta a termékét. Viszont az is igaz, hogy egyes anyagok kihagyásával, vagy kisebb mennyiségével az árat lent lehet tartani, hisz a piac ár érzékeny ( is ) nem csak minőség érzékeny. Ha ezen anyagok valamelyikét külön tesszük az olajba, annak a minőségét egyes jellemzőit meg tudjuk változtatni, általában jó irányban.

Az adalék reklámok meggyőzőek.
Több olyan reklám van, ahol bemutatják mekkora távot vagy üzemidőt mennek még a kezelt motorok akár minden kenőanyag nélkül, hűtés nélkül sivatagban, kavicsot öntenek a nyitott motorba, stb. Szóval vegyük meg, sosem lesz többet bajunk.

Válasz :
Nagyon jól néznek ki ezek a tesztek, de van néhány érdekes dolog is bennük. Egy részt nem tudjuk manipulátak-e, és ha igen milyen mértékben.

Víz nélküli üzem.
Egyik jó állapotú és jó minőségű motor sem bír ki mindent. Ha nincs hűtés, túlmelegszik a motor, és még ha nem is szorul meg az extrém hőtágulástól, az alumínium ötvözet alkatrészek egyszerűen elolvadnak a hűtés nélkül felgyülemlett hőmennyiségtől. Terhelés nélkül vagy kis terhelésen viszont egyes motorok meglepően sokáig bírják hűtés nélkül is a járatást.

Az olaj leengedéses mutatvány.
Szinte minden jó minőségű olajjal járatott és jó állapotú motor kibír akár több 10 percet is kellő olajzás nélkül.

Sóder a nyitott motorba.
A legnagyobb hókusz-pókusz egyike. Miért ? Mert a mutatványhoz mosott sódert kell használni, ebben eleve nincs homok ami bekerülhetne a rendszerbe, a nagy szemcsék oda sem jutnak ahol kárt okozhatnának. Az olajszűrő valyon mire való ? Persze, hogy a szennyeződést az olajból kiszűrje, tehát a kisebb szemcsék is csak a szűrőig jutnak ( a szűrőt minden bemutató előtt cserélni kell ), a visszafolyó ágban ahova a kavicsot tudjuk önteni, nem tudunk semmilyen léyneges kárt okozni szinte semmivel.

Történet.
Anno még valamikor 97-98-ban egy dunaújvárosi amerikai autó találkozón voltam ( először és utoljára ), ahol is visszatérő általános látványosság volt egy japán autó tönkre tétele demonstrálandó az ősellenség sebezhetőségét.
Az autó emlékeim szerint egy honda volt, melyet bontóból hoztak ki a rendezvényre, azaz egy értéktelen és jelentéktelen kis senki.
Szegény autót törték, zúzták, és a végén jött a nagy mutatvány, a motor agyon csapása.
Aki vállalta ezt, az kifizette a megfelelő összeget ( minden alkatrész tönkre tételéért, összetöréséért belépőt kellett váltani ), majd a motort beindította. Hogy hatásos legyen a jelenet, a rendezők a hűtő vizet már jó előre leengedték a rendszerből. 
Padló gázzal pörgette a boldog idióta a motort hosszú percekig, de semmi baj nem történt. Hatalmas blama volt, amikor már nagyobb kórus skandálta az USA autók között, hogy "erős a japán". Ezt a rendezőség elunta, és leengedték a kenőolajat is a motorból.
Még ez után, tehát minden hűtés és kenés nélkül is, mintegy 6-7 perc kínzás kellett a motornak, hogy megadja magát. Én nem örültem az egész jelenetnek, de a kis japán bebizonyította a nagy amerikai vasaknak, hogy van benne kurázsi, szépen helyt állt mielőtt végleg behunyta keskeny szemeit.

Nem akarok állást foglalni az adalékok mellett vagy ellen, még akkor sem, ha meg van a magam véleménye, és tapasztalataim eltolnak valamelyik irányba, persze ez az irány mindig az adott anyagnak szól, és nem úgy általában az elvnek.

Magam is használok adalékokat a kenőanyagokba, legyen az olaj vagy zsír, általában jók a használt adalékkal a tapasztalataim, még akkor is, ha ezen adalékok reklámjai között előfordul időnként túlzó vagy éppen hazug állítás. Minden amit pl az általunk forgalmazott adalékról elmondok, saját, vagy ügyfeleink visszajelzései tapasztalatai alapján kerül elő.
Mivel az adalékokat immár 30 éve próbálgatom, és a szakma miatt is figyelem, összegyűlt már annyi tapasztalat, hogy véleményt tudjak alkotni.
Az idők folyamán kapcsolatban voltam olyan cégekkel is ( pl a Magyar honvédség ) akik hivatalból tesztelték az adalékok hátását, hatásosságát, ezeket a valóban független laboratóriumi vizsgálati eredményeket is megismertem.
Beszéltem a témáról kenés technikai mérnökkel, gépész doktorokkal, egyetemi oktatókkal.

Ezért az alábbi a végső véleményem :
Van adalék amit ajánlok, van amit nem, van amikor elfogadom az adalék értelmét, lehetőségét, helyét a rendszerben, van amikor ragaszkodom a tiszta, gyári keverésű kenőanyaghoz.

Hogy melyiket ajánlom ?
Hát ezt, mert hiszek benne, jók a tapasztalataim, a visszajelzések, ha nem így lenne, nem is forgalmaznánk.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház



2017. július 23., vasárnap

A kókány Opel szerviz, és következménye.

Szerelő vagyok, van gyakorlatom, van helyem, van felszerelésem...

Mégis manapság nem dolgozom mint szerelő, és ha a saját autómon kell valamit javítani, akkor inkább átadom egy szerviznek, és megcsináltatom.

Miért ?

Ennek több oka is van.
 Egy részt ha dolgozom a saját cégemben akkor többet keresek, mint amit adott esetben kifizetek ugyanannyi időre egy szerviznek / szerelőnek.
 Más részt 6-7 évvel ezelőtti motor balesetem óta sajna nem úgy működöm mint régen.
 Haramad részt és nem mellékesen az autómat csak a munkaidőmön kívül, más otthoni munkáktól, vagy éppen a családtól az időt elvéve tudnám javítani, míg ha szervizben van a vas, akkor addig tudok dolgozni.

Most erről írok néhány sort.

Van egy opel Zafiránk. 99-es évjárat, az országban talán az egyik első forgalomba helyezésű, anno új korában Érden a Di-Fer-nél került forgalomba, sok évig ők is szervizelték ( nagyon segítőkészek voltak, kérésemre megküldték az autó szerviz történetét ).
Hozzánk mintegy egy éve került, az utóbbi tizen pár évben egy tulaja volt, mi is nagyon megszerettük, jó kis autó.

Ő az :



Nem oly régen elkezdett rángatni, több szerelőnek is megmutattam ( magam diagnosztikai műszerek hijján nem jutottam dűlőre ) és kiderült computer hiba. A csere, feltanítás végül a harmadik szerelő által megtörtént, hurrá !

Az egyik opel szervizben ahol 2 hétig nézegették ( és nem jöttek rá mi a gond ) viszont kicserélték a 4 gyertyát, és a szelepfedél tömítést, mondvány folyt. Nincs ezzel baj, tudom hogy taknyos, olajos volt, legalább ezen túl nem lesz olajos az udvar.

Nemsokára indultunk volna nyaralni, tudtam, hogy minimum 2000 km van előttünk, tehát átnéztem a verdát, gyorsan kicseréltem még 2 gömbfejet, futómű állítás és kész, indulhatunk.

Még 2 nap volt indulásig, egyszer csak irtóra elkezd folyni az olaj valahol, égett olaj szag, füst, stb...

Beszarás, idegeskedés, 2 nap az indulásig, most mi lesz...

Körül néztem mi lehet a baj, a vezérlésben 25000 Km van ( szervizkönyves az autó ) viszont ki tudja, talán a szimeringeket nem cserélték anno, így mivel másra nem tudtam gondolni, gyorsan berendeltem 3 db szimeringet, és ha már le lesz bontva akkor egy vezérlés szettet, és mivel a vízpumpát is a vezérmű szíj hajtja hát azt is.

Konkrét típus ismeret nem nagyon van, de tapasztalat, szerszám igen, mindennel együtt, és fiam segítségével 3 óra alatt meg volt a csere.

Na most már tényleg miden rendben lesz, elkezdődött a bepakolás is !

Indulás előtti nap reggelén látom újra folyik az olaj.

Ez már tényleg több a soknál, de nem tudok mit tenni, vettem 15 liter olajat, meg itthon is volt még 4 liter, be azt is a csomagtartóba és indulás szabadságra, lesz a mi lesz.

Az úton az autó elfolyatott 2150 km alatt 12-13 liter motorolajat...

Az még nem lett volna baj, hogy a karosszéria hátuljáról folyik az olaj, az alja úszik az olajban, és mindenhol olajos ahol csak lehet, még a teteje is, de füstöl a kipufogón a rá folyó odaégő olaj, tűzolzó palackok készenlétben, visszapillantó figyelés egész úton és zabszem a seggben, fogadkozás, hogy csak érjünk haza, gyertyát gyújtunk a templomban.

Végre nem kevés idegeskedés után haza értünk minden nagyobb baj nélkül, kiszámoltam a verda 0,7 l olajat fogyasztott óránként ( ezt már megfigyeltem az úton, hogy nem sebesség vagy fordulatszám függő volt, így 2 óránként parkoló, olajtöltés és go tovább ).

Másnap természetesen reggel irány a templom, adomány a perselybe, és gyertya gyújtás II. János Pál szobránál, megköszönve hogy talán az égiek is vigyáztak ránk.

Itthon újra szétszedés, mivel minden olajos, semmit nem lehet látni, így a blokkot teljesen lemostam, majd féktisztítóval is, hogy tuti minden porszáraz legyen, lássam mi történik.

Burkolat nélkül vezérlés fel, indítás, próbajáratás.

Kb fél óra járás után megjelent az olaj, de nem ott ahol vártam, az esetleg rösszul beütött szimeringnél, vagy netán a repedt olajszivattyú háznál, átszakadt membránú olajgombánál, hanem a szakszerviz által drága pénzért cserélt szelepfedél tömítésnél.

Itt .



Nem kicsit voltam ideges.

Szelepfedél le, és itt jött a fő meglepi.

A szelepfedél tömítés be volt gyűrve, a gyűrődés mellett jól kikenve tömítővel, tehát az illető szakbarbár állatja már valszeg látta, hogy szart csinált, visszabontotta, és összemaszatolta, csak jó lesz felkiáltással, de eszébe nem jutott, hogy megint levegyen a polcról egy új tömítést.

Így szerelték össze :




Hát nem lett jó.

Most megint szétszerelés, majd az újra elmosott burkolatokkal összeszerelés, tömítés csere, és ami ezekkel együtt jár. Viszont nem adom ki másnak, fiam ( szintén szerelő ) segítségével magunk szépen megcsináljuk, mert az autó még holnap is kell, és még egyszer ilyen utat soha !

Végső tanulság ( és mostanában több szakmából is ez jött le ), hogy ha nem magamnak csinálom, az nem lesz jó, tán még a legegyszerűbb munka sem, hisz egy szelepfedél tömítés csere csak nem az autószerelés szakmai csúcsa, mégis van aki nem képes egy ilyen egyszerű feladatot hibátlanul elvégezni...

Tisztelettel :

Bálint Balázs szerszámspecilaista
Műhelynet szerszámbnolt és webáruház.




2016. október 20., csütörtök

Sűrített levegő minőségéről

Nem lehet eleget hangsúlyozni a sűrített levegő minőségének fontosságát.

Sokan nem foglalkoznak vele, pedig kellene. Nem nagy befektetés, de hosszú távú hatalmas megtérülés lehet.

Ma az iparban a sűrített levegő mint munka közeg megkerülhetetlen. Tiszta, jól kezelhető, energiahordozó. Nagyon sok gépet, berendezést üzemeltethetünk vele, és ezeknek az ára magas, az végzett munka potossága igen fontos tényező. Mindezekért a meghajtó közeg, nevezetesen a sűrített levegő tisztasága is igen fontos, hiszen a komoly, sok milliós berendezések állapota, munkánk potossága múlhatnak rajta.

A sűrített levegővel működtetett szerszámoknak ugyanúgy jó minőségű "hajtóanyagra" van szükségük, mint az autónknak, vagy akár saját magunknak, ez kétségtelen.

Miért van az, hogy mi általában a jó minőségű kaját keressük, amiben megfelelő mennyiségű tápérték van, jó az íze, és megbízható helyen készült ? Miért van az, hogy autónkkal nem tankolunk bármilyen benzinkúton, csak a jól megszokott, jó minőségű üzemanyagot szolgáltató helyen ? És miért nem figyelünk kellően a légszerszámaink üzemanyagára, a sűrített levegőre.

Ne kérdezzék, nem tudom... talán sokan nem látják be vagy nem tudatosul bennük, hogy ez milyen fontos dolog. Sokan nem is tudják, de az ipar közel 95%-ban jelen van a sűrített levegő technológiája.

Milyen fontos ismérvei vannak a sűrített levegős rendszereknek, meghajtásoknak ?

1. A levegő mennyisége, nyomása.

2. A levegő fizikai tisztasága.

3. A levegő víz ( nedvesség, pára ) mentessége.

4. Olajzás, kenés.

Ha mindezeket figyelembe vesszük, és teszünk a megfelelő minőség elérése érdekében, préslég szerszámaink életét a sokszorosára tudjuk növelni úgy, hogy az egyébként szinte alig, vagy csak kis mértékben növeli az egyébként kialakítandó levegő rendszer költségeit.

Néhány alap adat a levegőről.

A bennünket körül vevő levegő összetétele kb így alakul : nitrogén (N2) 78,09 %, oxigén (O2) 20,95 %, argon (Ar) 0,93 %, és a térfogat 0,03 %-ban egyéb gázok, mint szén-dioxid, metán, valamint nemesgázok. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat, például kén tartalmú gázokat, szénmonoxidokat, vízgőzt és különféle szállóport.

A sűrített levegő előállításához ez a "hozott anyag".

Viszont a sűrítés, és a szállítás folyamán még további oda nem való elemek is kerülhetnek a rendszerbe, míg felhasználásra nem kerül, ezek a sűrítő egységből ( kompresszorból ) a vezetékekből, csövekből, egyéb technikai elemekből kerülhetnek a levegőbe.

Természetesen a sűrített levegő tisztíságát is szabványosították, osztályba sorolása az ISO 8573-1 szabvány szerint történik.

A sűrített levegőben a szilárd részecskék, a víz, valamint az olaj a három fő szennyező. Most a tisztísági osztályokkal nem terhelném önöket, mert igazából nem is fontos ezeket mindenképp tudni.

A lényeg, hogy bizonyos esetekben ezek a szennyező anyagok "elférnek" a sűrített levegőben, de sok esetben nem kívánatosak, tehát valamely módon meg kell szabadulni tőlük.

Több régebbi cikkben foglalkoztam már a levegő tisztításának elemeivel, ezért most csak röviden említem meg ezeket újra, de fontosságukat mindenképp kiemelem.

A cikkeket itt találják :
Sűrített levegő 1
Sűrített levegő 2
Sűrített levegő 3
Sűrített levegő 4

Az alábbi képen a különböző szűrő kombinációkkal előállítható levegő felhasználási területei láthatók. Nem kell a tisztítást túlzásba vinni, de a megfelelő tisztaságot mindig biztosítani kell :


Fizikai szennyeződések ( pl. por ).

Természetesen nem csak a hozott por lehet probléma, hanem, a rendszeren belül leváló fém részecskék, régebbi csöveknél rozsda, stb. Az alap jó minőségű szűrő egységek 20 mikronos szűrést tudnak, ezek minden esetben feltüntetésre is kerülnek. Ha nagyobb toisztaság kell, normál környezetben az 5 mikronos szűrésig minden gond nélkül le tudunk menni. Extra tisztasági igényél már akár 0,01 mikronos, vagy sztatikus szűrő is használható, de ez ritka.
Vízleválasztó-szűrő egység


Filc, és szinter bronz szűrők, ezek szűrési finomsága választható, egymással szükség esetén kicserélhetők.
Szinter bronz szűrő :

Speciális 0,01 mikronos finomságú szűrő, itt az áteresztett levegő mennyisége már drasztikusan csökken .


Vízpára :

A vizet mint párát a környezetből kapjuk, mennyisége függ a beszívott levegő pára tartalmától, így a kompresszor elhelyezésétől. Bizonyos üzemi körülmények között nem lehetetlen napi 15-20 liter kondenzátum leválasztása sem. A vízpára leválasztása csak úgy történhet, ha a levegőt lehűtjük, mert magát a párát nem tudjuk kiszűrni, csak a kicsapatott párát mint vizet tuidjuk "megfogni". Ehhez vagy hagyjuk a levegőt magától hülni, vagy un. hűtve szárítót használünk, ami belül igazából egy klíma egység, aminek a hideg oldalán egy labirint rendszeren vezetjük át a levegőt. Nagyon fontos a méretezés, se nagyon túl, se alul ne legyen méretezve az egység.
A vízleválasztó egységek általában magukba foglalják a szűrő betéteket is, kivéve a hűtve szárítót, ahol csak a vízpárát, nedvességet tudjuk leválasztani. Itt a fizikai szennyeződés csak annyiban kerül leválasztásra, amennyiben az a hűtő felületen kicsapódó vízben felfogásra kerül.

Egy digitálisan vezérelt hűtve szárító kinézete :
A hűtve szárító elvi működése :
Ahol :
1. a kompresszor felől beérkező levegő
2. hűtve szárító egység
3. kondenz víz gyűjtő-leeresztő tartály
5. tisztított ( párátlanított ) elmenő levegő
8. klíma kompresszor

Érdekes megfigyelni, hogy a beérkező és kimenő levegő egy hőátadó egységben való átvezetése hogyan történik, ugyanis az elmenő hideg levegővel a beérkező levegőt elő hűti a rendszer, ezzel energiát takarít meg, és növeli a hatásfokot is.


Olajköd :

Sok esetben hátrány ( festő, fényező munáknál, légző készülékek levegő ellátásánál ) az olajjal szennyezett levegő, de sok esetben az olajat a gépek beső kenéséhez pótolnunk, adagolnunk is kell. Erre olajzó egységeket használunk speciális légszerszám olajjal, ekkor a megtosztított levegőbe szabályzott mennyiségű tiszta olajat porlasztunk / adagolunk..
Olajköd leválasztás történhet fizikai úton ( labirint rendszerekkel ) vagy elektro sztatikus úton is. A megoldás kiválasztását bízzuk szakemberre, aki az igényelt levegő mennyiség és tisztaság ismeretében tervezi meg az egységet vagy ajánl megfelelő méretet.

Labirint rendszer működési elve :

Sztatikus rendszer működési elve :


Ha bármilyen kérdésük felmerül ez ügyben, állok rendelkezésükre, igyekszünk a problémákra a legjobb megoldást ajánlani.



Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház

2015. augusztus 29., szombat

Egy racsnis kulcs javítása és ami eszembe jutott róla

Egy racsnis kulcs javítása és ami eszembe jutott róla
Minap egy régi ügyfelünk keresett meg, egy számomra egyébként ismeretlen gyártmányú ( mondhatnánk noname ) racsnis kulcs javításának feladatával.

Mivel már van tapasztalatunk abban, hogy sok racsnis szerszámot tudunk javítani az általunk elérhető 2-3 féle javító készlettel, ez első nekifutásra semmilyen problémát nem jelentett.


A kulcsot szétszedtem, és akkor láttam, hogy annak némi beázáson és karbantartási hiányon kívül semmi baja nincs, ezért arra gondoltam, néhány sorban leírom ezeknek, és általában a szerszámoknak az ajánlott karbantartását.


Mivel, mint minden eszköz ennek is acélból, illetve vas ötvözetekből készül a teste, szerkezete, nagyon fontos, hogy a nedvesség ellen lehetőleg védve legyen. ( a nevezett kulcs ládája pl. kint maradt az esőben, és reggelre meg kellett tanulnia úszni a szerszámnak, hogy életben maradjon… )

Tehát a karbantartás lényegi lehetőségei néhány pontban, amik minden kézi szerszámra vagy szerszámgépre vonatkoznak, szinte kivétel nélkül.

- A szerszámokat használat után mindig tisztítsuk meg. Töröljük el, ha szükséges levegővel fújjuk ki belőlük a port, egyben némi szemrevételezéssel győződjünk meg annak állapotáról.
- Az egyszerűbb szerszámokat ( csavarhúzó, villás kulcs ) ez után el is tehetjük.
- Az összetettebb szerszámokat kicsit járassuk meg, a mozgó részeket némi kenőanyaggal ( ez lehet olaj spray, 1-2 csepp műszer olaj ) kenjük meg, ez nem jelent nagy próbát, csak a ronggyal a kezünkben mozgassuk meg a racsnit, irányváltót, mozgó alkatrészeket, hogy jól működik-e, általában már a hangjából tudható az állapota.
- Légmotoros szerszámoknál ( főleg ha központi olajozó nincs a rendszerben ) a levegő bevezetésbe csöppentsünk néhány csepp oda illő ( légszerszám ) olajat, és kicsit pörgessük meg, hogy az olaj eljusson a szerszám belső részeibe is.
- Elektromos szerszámokat időnként fújjuk ki levegővel, ha poros környezetben dolgozunk, akár munka közben is, és terhelés nélkül járassuk meg és figyeljük meg a hangját.
- Minden szerszámra, szerszámgépre vonatkozik, hogy ha van rajtuk gyári kenési pont, akkor az előírt kenőanyaggal megfelelő időnként azokat kenjük meg.
- Prizmás megvezetéses szerszámoknál ( állványos fúrógép, eszterga, komolyabb szerszámgépek ) a megvezető orsót, prizmát, rudakat alaposan töröjük le, és kenjük be olajjal.

Mivel jó és szép munkát csak tiszta és jól karbantartott szerszámmal tudunk végezni, ezeket a karbantartási lépéseket nem spórolhatjuk meg.

Ha a szerszámaikat így használják, illetve tartják karban, várhatóan sok évig kitartanak probléma nélkül.

Természetesen ha komolyabb baj felmerül, forduljanak megfelelő műhelyhez, szakemberhez, akár hozzánk is behozhatják a hibás szerszámot, még garancia időn túl is, és igyekszünk segíteni a gondon.

Maradok tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop