2018. április 27., péntek

A kötelező, a mért és a szükséges olajcsere

A szükséges, a kötelező és a méréssel valószínűsített olajcsere, 
avagy a jó a rossz és a csúf másképp.

Minden gépnél, járműnél vannak kötelező szerviz intervallumok, ezek lehetnek időhöz, üzemórához, esetleg futás teljesítményhez kötöttek.

Az üzemórás és egyéb időhöz kötött szervizek aránylag egyszerűek, eléri a gép a megfelelő üzemóra mennyiséget, vagy eltelt egy bizonyos idő a naptárban akkor jöhet szerviz.

A járművek futásteljesítményéhez kötött szervizek már nem ilyen egyszerűek.

Anno tudtuk, hogy a diesel motorok 8000, míg a benzin üzeműek 10000 km után olajcserések. Akkoriban még a Shell rotella volt a csúcs diesel olaj, és az AGIP F1 a benzinesekhez. Volt még persze ÁFOR DS2 és hasonló is, amik olyan rettentő szarok voltak mai léptékekkel, hogy nem is értem hogyan működtek azok a motorok...

Ma már nem ilyen egyszerű a helyzet. Az olajcsere intervallumok 10.000 km-től akár 100.000 km-ig terjedhetnek, függően a konstrukciótól, üzemanyagtól, a használat módjától, a használt kenőanyag fajtájától, tudásától, minőségétől.

Nézzük sorban.

A konstrukció.
Lehet diesel, benzines, vagy gáz üzemű. Sőt! Még erősen függ a tervezéstől is, hisz van olyan, hogy ugyanaz a motorolaj az egyik motorban 15-30.000 km cserét "kér" míg egy másikban 70-80.000 km az előírt intervallum.

Üzemeltetési körülmények.
Ha koszos poros környezet van, az ugyanúgy csökkenti a periódus idejét, távját, mint a sok megállással és indulással járó városi forgalom. A legjobb ha ráállunk egy egyenletes sebességre az autópályán, és ezt tartjuk 4-5000 km-en át, kár, hogy erre kevés a lehetőség...

A legújabb olajcsere periódus meghatározás viszont igen bonyolult dolog.
Mivel az autók egyre okosabbak, és ezzel együtt a használók egyre kevesebbet tudnak róluk, úgy működésükről mint szerkezetükről, a tervezők részben joggal feltételezik, hogy minden autóvezető csak egy agyatlan droid, vagy idomított majom ( tisztelet a kivételnek ) aki csak a pedált nyomja, semmi mást nem tud.
Gondoljunk csak bele, anno mi mindenhez kellett értenie legalább egy kicsit a sofőrnek, most meg már az autó tartja a sávot, a követési távolságot, magától beparkol a helyére, szól bármi fájdalma van, kiabál ha mellettünk más autó van az átsorolásnál, szól ha úgy érzi hogy el akarunk aludni, figyeli a lélegzetben lévő esetleges alkohol mennyiséget, magától kinyílik az ajtó vagy csomagtartó, beindul, leáll ha közelítünk vagy távolodunk hozzá, felfújja vagy leereszti magától a gumit ha kell, korrigálja a kormányzást és állítja a felfüggesztést nehogy kisodródjon a kanyarban, fékez ha megcsúszik az autó, és ki tudja még mi.

A sok dolog közül van egy a témánkba vágó dolog amit szintén figyel a rendszer.

Ez pedig a kenőolaj ( kenőanyag ) csere szükségessége.
Az autó rendszere figyeli a kenőanyag elhasználódását, ez már elég régi dolog. Méri a kenőolajban lévő fém kopadék, és egyéb szennyezők mennyiségét, és ha úgy gondolja, hogy az olaj telítődött, akkor elhasználtnak tekinti és kiabál, hogy irány a szerviz.

Az SKF olaj ellenőrző készi műszere, ugyanezen elv alapján működik az autókba épített figyelmeztető rendszer is. forrás SKF

Hogyan működik az érzékelés ?
A készülék egy dielektromos állandó vizsgáló és mérő műszer. A dielektromos állandó közelítő mértékben megmutatja az olaj elhasználódásának mértékét. A dielektromos állandót befolyásoló tényezők, az olajban található fém részecskék felhalmozódása, a korom, üzemanyag, nedvesség, hűtő folyadék tartalom, és az olaj lebomlásának mértéke. Összehasonlító mérést lehet vele végezni az azonos típusú és gyártmányú olajok között, tehát egzakt laboratóriumi mérések kiváltására kevéssé alkalmas.
Ahogy a gyártó ( SKF ) is megjegyzi ez az eszköz nem analitikai eszköz, csak a változást, az eredetihez képest tudja meghatározni. Nem helyettesíti a labor vizsgálatot, és csak a kenőolaj szennyezettségét tudja meghatározni , így igazából az olaj elhasználódására csak nagyon áttételes módon utal, a kenőképesség és egyéb adatok változására pedig egyáltalán nem.

A dielektromos állandó mérés az anyag szigetelő képességének meghatározása, amit befolyásol az anyagban lévő vezető képes szennyeződések mennyisége, melyekben feszültség hatására egy kondenzátorként működő rendszer épül fel. Alap esetben ezt a tökéletes szigeteléshez mérjük ( vákuumhoz ) de itt az eredeti olajhoz hasonlítjuk. 

Az autókban lévő rendszer azért is még rosszabb a kézi műszernél, mert itt legalább kimondják, hogy csak az eredeti uj olajhoz képest tud valamit megmutatni, de autónál mi az új ? Ha olajat cserélünk akkor a motor kenő terében lévő használt olajjal már szennyezzük a frisset, és ha ahhoz mérünk, már csalás. Vagy mérjünk egy állandó, a gyár által betáplált alap értékhez az nem csalás ? De mindenképp helytelen, pontatlan, és értelmetlen.

Ha tehát az autónkkal nedves környezetben, pl télen, párás, hegyes vidéken sokat közlekedünk igen rövid távokon, akkor a nedvesség a kellő üzemmeleg állapot el nem érése miatt a kenőolajból nem képes elpárologni, mint normál üzem közben, tehát a rendszer már csak ezért is kiabálni fog, pedig talán elég lenne egy pár tíz km-es utazás az olaj "rendbetételéhez".
Megint csak azt mondom, droidoknak találták ki a rendszert, olyanoknak, akik úgysem cserélnék soha az olajat, mert egyszerűen nincs képességük arra, hogy figyeljenek rá.

Mint tudjuk az olajoknak több feladatuk is van, erről itt már bővebben esett szó : a kenőolajokról

De ma már ennél összetettebb az ügy. Bejöttek a start-stop rendszerek, amik a folyamatos indítás, leállás miatt máskép használják el a motort és a kenőanyagot is.
Arról talán most ne is essék szó, hogy a környezetvédelem és a co kibocsájtás oltárán feláldozzák a vevő pénztárcáját a gyártók, mert igaz a káros anyag kibocsájtás mennyiségét csökkentik ( az autógyártóknak ugyanúgy CO kvótát kell vásárolni mint az országoknak ) , de ez azzal jár, hogy erősebb akku, erősebb indító motor és egy marék elektronika kell az autóba, amin talán a használó elvileg spórol egy kicsit üzemanyagban, de ezt sokszorosan fizeti meg az autó vásárlásánál, és karbantartásánál.

Tehát a rendszer itt már nem csak az olaj elhasználódását méri a fent leírt közelítő módon, hanem azt különböző számítások alapján valószínűsíti is. A sok indítás, leállás, és hogy ez hidegen vagy melegen történik, mind adat ebben a bonyolult képletben.
Így történhetett meg az, hogy amikor a VW konszern PD motorjai bejöttek, kevés volt amelyik bírta volna a hivatalos 30.000-es csereperiódusig ( főleg mert addig kétszer meg is ette a motor a teljes olaj mennyiséget ) pedig azok még nem is voltak start-stop rendszerűek, és hogy Feri barátom 2 éves Opel insignia autója már 6500 km megtétele után kiabált az olajcsere után, pedig a műszaki tudásom teljes fegyvertárával ki merem jelenteni, hogy az olaj ami benne van, még ennek a távnak a sokszorosát kibírná, a motor bármi nemű károsodása nélkül.

Az előző nagyszerviz megvolt 16100 km-nél...

De ez is a fogyasztói társadalom része, és főleg mivel az autó garanciális, nem lehet mást tenni, irány a márkaszerviz.
Én azt mondtam neki, ha az autó már nem garanciális, nincs lehetősége a vezérlő rendszernek arra, hogy ilyen ok miatt szervizüzembe tegye az autót, mi több leállítsa, és a Német szabályok lehetőséget adnak valahogy az otthoni olajcserére, és még helyem is van hozzá, akkor a fene se foglalkozna vele mit kiabál a computer.

Sajnos a végső tanulságot már az előzőekben levontuk.
A kenőolajok simán kibírják és teljesítik a csereperiódus időszakán túli futást, sok esetben az előírt többszörösét. Viszont a gyártó feltételezi a legnagyobb nemtörődömséget a használó részéről és igyekeznek teljesen buta-biztossá tenni az autóikat, ezzel természetesen a maguk részére is nagyobb profitot generálni a márkaszervizeken keresztül. Mindemellett azt is látni kell, hogy az autók motorjaiban szinte teljesen eltűntek a biztonsági műszaki tartalékok, az anyagfelhasználásban, méretezésben, teljesítményben, így valamennyire az is elfogadható ha ennek ismeretében nem engedik meg a rizikót, bármilyen körülmények között sem.

Köszönöm, hogy elolvasta cikkünket, bármilyen kérdésben állok rendelkezésükre.

Bálint Balázs gépjárműtechnikus, szerszámspecialista
www.muhelynet.hu







2018. április 23., hétfő

Hallás és fülvédelem, azok új irányai 2. rész

Az előző részben megnéztük a hallás védelem szokásos módszereit, 
de a fejlődés nem állhat meg.

A rohanó, fejlődő, és hangosodó világ új, még nagyobb csillapítású védelmeket igényel.
Mivel a csillapítás nem teljes elválasztás, izolálás, így a tökéletességet nem érhetjük el ezzel a módszerrel, csak közelíthetünk a nulla értékhez, de azt soha nem fogjuk elérni.
A szivacsok mindig egy picit átengedik a hangot, és mivel a fizikai hely adott ( pl. maga a hallójárat ) ezekkel az anyagokkal már nem lehet tovább fejlődni.

Az új kutatások iárnya a hang teljes kizárása, amit csak valamilyen teljesen új technológia adhat meg.
Sokan sok anyaggal próbálkoztak, de mindig csak a hang cskkentését, szűrését érték el, nem a teljes kizárását, amit ez eseben csak a fizikai méretek növelésével lehetett volna javítani, ez pedig egy határon túl járhatatlan.

Furcsa, hogy pont egy olyan irány adta a megoldást, amire kevesen gondolnak, hisz pont értelmetlennek tűnik a hang kizárása egy, a hangot minél jobban vezető, minél sűrűbb anyaggal.
Már pedig ez volt az áttörés.

A megoldás a folyadék, a szilárd anyag, és akár a fény technikában ismert a különböző felületek találkozása, és annak fizikai hatásai, ha eltérő sűrűségű anyagokról beszélünk.

1. példa.
Ha vízzel és más, annál jóval könnyebb, de nem vízoldékony anyaggal töltök meg egy edényt, akkor a két folyadék szétválik, és a kettő határán egy jól látható felület keletkezik. Ha ebbe az edénybe szemcséket szórok, azok áthaladnak a könnyebb fajsúlyú felső anyagon, a két anyag közti felületen, és az alsó anyagba kerülnek. Ezek után bárhogy keverem a két anyagot, ezek a szemcsék nem fognak a felsőbe visszakerülni, mert az elválasztó felületet nem tudják áttörni.
Ezt a jelenséget az alkatrész tisztításnál használjuk ki, ahol a felső folyadék a tisztító anyag, az alsó víz. A tisztító anyag itt sokkal tovább marad tiszta, használható állapotban.

2. példa.
A fénytanból jól ismerjük a tükröződés fogalmát, ez a fény visszaverődése. Ha egy prizmába, vagy üveggolyóba fényt vetítünk, az behatol a ferde síkon át a prizma vagy az üveggolyó anyagába, de a hátfalról visszaverődik.

3. példa.
A melegházak fizikája. A napfény áthatol a melegház üveg felületén, de a belső felületeken elnyelődik, és ott hővé alakul, ami aztán bezárva marad a melegház belső terében, mert az uv sugárzás nehezebben hatol át a sima üveg felületeken mint a látható fény.

Valahogy így működik a FLARE ISOLATE rendszerű füldugó, hallásvédő eszköz is.

Fizikai felépítése.

Adott egy speciális fém ötvözetből álló hengeres test, melyet egy memória hab kupak közbeiktatásával helyezünk a fülbe.
Belül a fém henger, rajta a hab, ez bent a fülben, ez tiszta.
Na de mitől fog ez szigetelni ?

Itt jön a fizika.

A fém test nem szűri vagy csökkenti a hanghatást, hanem amikor a ritkább közegből, a levegőből érkezik a hang, az behatol a fém hengerbe. Ez után viszont abból nem tud már kilépni megint a ritkább közegbe, mert a két anyag közti felületi feszültséget nem tudja áttörni.

Hogy érthetőbb legyen hagy éljek megint egy példával.

Jól ismerjük az alábbi jelenetet.
Jön a prérin az indián és odaér a vasparipa sineihez, kíváncsi jön-e a vonat.
Mit csinál ?
Rátapasztja a fülét a sínre és hallgatózik.
Miért hallja a közeledő vonatot?
Mert a sín acél anyaga a nagy sűrűség miatt nagyon jól vezeti a hangot, de mivel az a hang csak magában a sínben terjed, így a fülét közvetlenül és minél jobban kell a vas sínhez tapasztania. Ha kicsi légrést is hagy a kettő között akkor már nem hallja a hangot.

Kicsit amolyan homlokra csapós az ötlet, mert a jelenséget mindenki ismeri, mi több esetleg használja is, de a feladattal sokáig senki nem kötötte össze.

A FLARE ISOLATE füldugónál is ez a fizikai jelenség zajlik le, plusz itt a fémet a fültől egy vékony speciális tömörségű memória hab választja el.

A Flare alumínium füldugók igen sok színben elérhetők, ha divatozni támadna kedvünk.
forrás Flare



Kérdezhetnénk mi történik a hanggal a fém hengerben.
Ezt csak tippelni tudom, mert nem vagyok fizikus, de minden bizonnyal ott "bent marad" és kis mennyiségű hővé alakul. Mivel a beérkező hang energiája igen csekély, a keletkező hő is csak elhanyagolható mennyiségű, tehát nem kell félni, hogy megégetné a fülünket.

A FLARE ISOLATE ráadásul tovább vitte a gondolatot.

Első lépésben készített olcsó egyszerű anyagú füldugót speciális alumínium ötvözetekből, de még itt is volt némi kétségük a tökéletes hang kizárás kérdésében, tehát növelték az anyag sűrűséget, figyelve arra, hogy a súlyt lehetőleg kevéssé növeljék.
Megalkották a titánium és arany-ródium tartalmú anyagú füldugókat, melyek még jobb hatásfokúak mint maga a tiszta alumínium.

Flare pro titánium füldugó
forrás Flare


Lehetne persze acélból is, de lássuk be, kényelmi szempontból a nagyobb súly mégsem lehetett a jó megoldás.

Sok tesztelés áll az új termék mögött.
Egyéni felhasználók, DJ-k, erőművi dolgozók, zenészek, sokan próbálték a Flare-t, és egyöntetűen nagyon jó véleményük volt róla.

Készült kimondottan alváshoz való kivitel is, mindkét végén szivaccsal, ezek már valóban olyan mértékű hang szigetelést nyújtanak, mintha süket szobában lennénk.

Flare szundi füldugó
forrás Flare


Magalkották tehát a tökéletes hangszigetelést ? Egyáltalán létezik-e a tökéletes megoldás ?

Előbbire nem tudom a választ, mert a technológia fejlődése sosem áll meg, utóbbira sajnos egyértelű nem a felelet, legalábbis ha labor minőségben mérünk.

A Flare fejlesztői is kicsit tovább léptek már. Megtalálható a készlethez nyakpánt, tartó tasak, és természetesen a füldugó fém részét csak egyszer kell megvásárolni, a szivacsokat elég időnként cserélni.

Tároló tasak, pót szivacs és sok más is megtalálható a kínálatban.
forrás Flare


A nyakpánt kimondottan hasznos eszköz, már csak azért is, mert maga a füldugó egyébként nem olcsó dolog, vigyázzunk rá. 
forrás FLARE


Mint előző cikkemben említettem, a hallás védelme igen összetett feladat. Nem elég ha a hallójáratot szigeteljük el a hangoktól, mert a test anyaga, a bőr, a csontok, az érrendszer, mind vezetik a hangot. Ha tehát tökéletest szeretnénk létre hozni ahhoz igazából a teljes test felületet kellene izolálni a hangok elől. Ez a megoldás persze elvileg lehetséges, de a szükségszerűség nem mindig igazolja.
Kompromisszumot is kellett kötni, de az új fejlesztések irányának köszönhetően már arra sem nagyon lesz a szükség a normál életben, esetleg csak a speciális környezetekben.

Tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista
műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház
www.muhelynet.hu






2018. április 19., csütörtök

Hallás és fülvédelem, azok új irányai 1 rész

A személyes védelem, baleset és munkavédelem egyik fontos ága a hallás és/vagy fül védelme.

Természetesen ez fizikai védelemről szól, első sorban a különböző ártalmas hangok kiszűréséről.

A hallás védelemnek több iránya is van.
1. A külső hang tompítása különböző anyagok által, vagy az anyagon áthaladva tompítva, vagy lehetőleg a hallójáratot teljesen elzárva a külső hatások elől.
2. un. ellennyomással kioltani a beérkező hangot.

A hangszigetelés elve :

A lényeg, hogy a hang útjába valamilyen lágy, vagy légrésekkel teli anyagot teszünk, ami megszűri, tompítja, jó esetben megakadályozza a hang tovább terjedését.

A hangszóróból érkező hang terjed minden irányban, az oldalsó falak jelképezik a hallójárat belső felületét, a szemben lévő fal a füldugót.

A megoldás problémáiról alább olvashatnak.


Az ellennyomásos technológia magyarázata:

A hang ( ha egy folyamatos frekvenciáról, és hangerősségről beszélünk ) szabályos szinusz hullám formájában terjed.

A szinusz hullám felépítése

Természetesen ha változó hangról beszélünk, ahogy a való életben történik a zaj, vagy beszéd által, akkor a hullám is folyamatosan változik, annak amplitudója avagy hangereje ( itt 1-es szám ) vagy hullámhossza avagy hangmagassága, ( itt 4-es szám ).

Ha azonban elektronikusan generálunk hozzá egy azonos idejűű de ellentltes hullámot, akkor a két hullám kioltja egymás, eredőjük nulla lesz, így akár teljes csöndet is el tudunk érni a fültokon belül.


Ahol U1 a bejövő hang, U2 a generált ellen szinusz hullám, U0 az eredő, ami nullával egyenértékű.

Így tehát a fültokon belül teljes csendet érhetünk el.

Ami ennél a technológiánál nagyon fontos:
1. A teljes csend csak egy jó minőségű és igen gyors elektronikával és felépítéssel érhető el.
2. Meg tudjuk választani azon hangokat amiket nem kell kiszűrni, pl az emberi beszéd.



A hallás védelmének azonban van több buktatója is, amiket nagyon nehéz kikerülni.

1. Maga a testünk is vezeti a hangot, tehát ha a fejünkhöz, testünkhöz elérkezik a hang, akkor az a testen belül terjed tovább, magában a vízzel telt érhálózatban, mely mindent átsző a testünkben, illetve a csontokon keresztül.

2. Minden esetben nem zárhatunk ki minden hangot, még ha azt valahogy fizikailag, technikailag meg is tudnánk oldani, ugyanis nagyon sok olyan élethelyzet van, amikor bizonyos frekvenciákat teljesen ( vagy szinte teljesen ) ki kell oltani, míg más frekvenciákat, pl a beszédet érintetlenül kell áthaladni hagyni a védő rendszeren.

Innentől két iránya van megint a védelemnek.

1. Teljes hangtompítás, függetlenül a frekvenciatartományoktól, azaz teljes izolálás.
2. Részleges hangtompítás, beállítva a csillapítás fokozatait az eltérő frekvenciákhoz.

A részleges tompítás történhet un. fültokkal ( egérfüllel ) vagy különböző füldugókkal.
Ezek a védőeszközök alap esetben valamilyen szivacsos vagy hasonló habosított anyagon keresztül csökkentik, lehetőleg teljesen kioltják a bejövő hangokat.
A füldugó csak a közvetlenül a hallójáratba jutó hangokat tompítja, míg a fültok a fül környezetetét is védi valamennyire, kinek mi a jó, hiszen a fül formától, az igénytől, akár fizikai helytől is függhet ki melyikat használja.

Általános fültok :

Jól használható általános munkavédelmi fültok, az egyik legolcsőbb, mégis már hatásos védelem.


Teljes, vagy fokozott, növelt hang csillapítás a fenti szűrő rendszerű eszközökkel már nem mindig érhető el, valamint ott nehéz is beállítani, akár gyárilag, akár utólag, hogy milyen mértékű, és minőségű legyen a szűrés. A szivacsos megoldás itt is több esetben vezet célra, de a tervezésnél és kivitelezésnél nagyon fontos szempont a csillapítandő hang hullámhossza, az egész csillapító rendszert ahhoz kell méretezni.

Növelt csillapítású fültokok :


Ezek a fültokok már a drágább kategóriát képviselik, tervezésük, kivitelezésük komolyabb hátteret igényel. Az alsó képen egy un. slim, azaz vékonyított kalakítás van. Forrás www.magictools.hu



Elektronikus csillapítású fültokok :


Egy külső mikrofonnal érzékeli a hangot, akár annak irányát is, és ennek megfelelően egy ellen szinusz görbét generálva kioltja azt, akár teljes mértékben. A komolyabb darabokban állítható, hogy milyen hangokat mennyire szűrjön ki. A képen egy vadászatra kifejlesztett darab van, ami ráadásul kicsire összehajtható. Forrás honeywell

Érdekesség a gyermek fültok, akár csecsemő kortól.

A gyermekek, főleg csecsemők hallása időnként fokozott védelmet igényel, ez az igény hozta létre a nekik készített fültokokat.


Külön szegmense a fültokoknak az olyan kialakítású eszközök, amik a hang csillapításon kívül más tudással is fel vannak szerelve, pl. adó-vevővel, telefon vagy interkom csatlakozással, esetleg beépített rádióval.

Ha munka közben rádiót is halgatnánk ez a megoldás.

Vezetékes átbeszélő adó-vevő ( intercom ) fültok.

Vezeték nélküli intercom fültok.

Vezetékes, telefonra, okos eszközre köthető fültok.

Még egy rádiós fültok.


A füldugók is védelmi célokat szolgálnak, de itt a kis méret egészen más feladat elé állítja a tervezőt.
Magát a fülkagylót, illetve annak környezetetét itt nem tudjuk elzárni a külvilágtól, a rendelkezésre álló hely is jóval kevesebb, mégis nagy hatásfokot várunk el tőle.

Alap esetben itt is szivacsos anyagkoról beszélünk, régóta elterjedt olcsó és elfogadható megoldás a memória szivacs, melyet összesodorva a hallójáratba illesztünk és ott tükéletesen felveszi a formát, ez már sokkal jobb mint az egyszerű szivacs, ma már ez tejedt el a lagjobban.
A füldugók alacsony áruk miatt általában eldobható kivitelűek, párban csomagolva, sokszor ahol nagyobb mennyiségben használják, adagoló automatákból lehet elérni, pl. egy erőmű hangos helyiségeinél minden bejárathoz tesznek egyet.


Egyszerű fóldugók memória habból.


Többször használatos, elvesztés védelemmel ellátott füldugók.

Füldugó adagoló automata. Forrás www.magictools.hu



Van azonban egy teljesen új füldugó fejlesztési irány, mely teljesen kizár minden féle hangot.

A világ legújabb füldugója pedig így néz ki :



Forrás: profi-füldugó

Mivel ez a technológia, az oda vezető út, illetve a megoldás működése komolyabb magyarázatra szorul, azt a következő bejegyzésben fogjuk kitárgyalni.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista

2018. április 16., hétfő

Gyári vagy utángyártott alkatrész ?

Minden márkaszervíz, és igen sok autó tulajdonos is súlykolja, hogy csak és kizárólag gyári alkatrésszel lehet és szabad javítani egy autót.

Kicsit nézzük meg mi a gyári és az "utángyártott" alkatrészek között a különbség, egyáltalán van-e.

A gyári alkatrésznek nevezzük azokat a külön vásárolt alkatrészeket amik gyári feliratos dobozban vannak. Lehet az egy gyújtógyertya, vezérmú szíj feszítő görgő, kerékagy csapágy de akár motorolaj vagy légszűrő is.

Mi ebből az igazság ?

Hát maga a doboz!
Ugyanis egyik autógyár sem maga gyárt minden alkatrészt az autóihoz.

Ugyan minek gyártana pl a subaru vagy a toyota gyújtógyertyát ha van ennek sokkal tapasztaltabb gyártója Japánban, mint pl az NGK. Leadják a megrendelést, és az NGK vagy polcról ( a meglévő kínálatból ) ad egy megfelelő gyertya típust, vagy az ismert igények alapján alkotnak egy új gyertyát.
Ugyanez a helyzet a csapágyakkal. Minden autóban van belőle szép számmal, de gyikben sem az autó márkája szerepel, hanem a csapágy gyártó, pl SKF, Timken, vagy FAG. Valóban vannak olyan csapágyak amik csak egy bizonyos márka egy bizonyos típusú fődarabjához valók, de attól a gyártó nem az autógyár.

Folyatathatnánk a sort az elektromos alkatrészekkel, fék alkatrészekkel, szélvédővel és egyéb üvegekkel, kárpitokkal, üzemanyag tankkal, kényelmi felszerelésekkel, légzsákkal, és ki tudja még mivel. Ma már ott tartunk, hogy sok esetben maga amotor vagy éppen a futómű is egy teljesen más márkából kerül át az új autóba ( persze sokszor némi átalakítással, vezérés módosítással ).

Tehát a gyári alkatrész megfogalmazás szerintem egy bőven idejét múlt és sok esetben éretlemtlen megfogalmazás. Sokkal helyesebb lenne a gyári minőségű alkatrész jelzés.

Rengeteg alkatrészt megtalálunk a piacon gyári minőségben de annál jóval olcsóbban.


A gyári minőséget megvásárolhatjuk magától a beszállítótól, a valódi gyártótól is, mert ha átkerül egy autómárkás dobozba, azonnal magasabb lesz az ára.

Szó esett már a problémról, illetve a jelenségről ebben a cikkünkben is, ahol az kenőolajokat vizsgáltuk.
http://szerszamblog.blogspot.hu/2017/10/a-kenoolajokrol.html

Az egyik kedvencem az ismereteim közül, amikor egy Subaru gyári dobozban van egy SKF nylon zacskó leheggesztve, és abban egy NTN csapágy. Akkár már miért nem a NTN-től vesszük meg ?

A képen egy Nipparts logóval ellátott alkatrész van, a nevezett feszítő görgő, de azon jól látzsik az NTN márkajelzés. De általában ugyanez az alkatrész található az SKF, és Dayco dobozokban is.


A fenti kérdésre két válasz lehetséges.
1. nem ismerjük, vagy igen kevesen, csak a dologgal foglalkozók ismerik azt a láncolatot ami az alkatrész beszállításban működik
2. mégis ragaszkodunk a gyárinak nevezett alkatrészekhez, vagy mert annyira sznobok vagyunk, vagy mert nem visszük gyak akreditált márkaszervizbe az autónkat, vagy mert csak ebben hiszünk műszaki tájékzatlanságunk miatt.

Az alkatrész beszállítás igen fontos üzletág, és sok esetben valóban nem lehet tudni ki az illető márka adott típusának beszállítója. Az autógyártók is törekednek a biztonságra, a beszállítás folyamatos biztosítására, így lehetőleg senki nem dolgozik csak egy külső partnerrel, hanem minden alkatrésznek van akár több beszállítója is.

Így fordulhat elő, hogy az egyik Opel pl Lucas fékrendszerrel, a másik Girling, vagy ATE fékkel kerül el a szalagról. Mindegyik a feladatnak teljesen megfelelő, mindegyik nagyon magas minőség, mégsem lehet az egyik márkát a másikkal felcserélgetni, összeházasítani.

Ilyen az is amikor az egyik autó ugyanabból a medellből Bosch, míg a másik esetleg Lucas, vagy Marelli gyújtáselektronikával van szerelve.
A Japán autók is általában NGK vagy Denso gyertyákkal kerülnek forgalomba, az Olasz autók Marellivel, a Német autók Bosch-al, a Franciák pl. Lucas-al.
A víz és olaj hűtőket is a Német autókhoz a BEHR, míg a távolkeletiekhez a Nissens szállítja.
Német autók Elring tömítésekkel jönnek le a sorról, míg a Japánok általában Nakamoto tömítésekkel.
Ékszij beszállítók leginkább a Gates, Dayco, Contitech, Bosch.

Ezeket a márkákat talán kevesen ismerik a mezei autóvezetők közül, viszont meg lehet azokat venni a gyártó neve szerint is, az autó márkás csomagolás nélkül, de annál sokszor jóval olcsóbban.

Régen az alkarész gyártás kicsit beszűkült, hisz a szocialista tömb autóihoz hogy lehetett volna kapitalista gyártó termékeit hozzáépíteni, és viszont, hisz a kapitalista világ általában nem szorult rá a szicialista/kommunista vívmányokra.
Így került az NDK autókba Isolator, a Cseh autókba PAL, az Orosz ( Szovjet ) autókba a Magyar gyártmányú KLG vagy "eredeti" Orosz gyújtógyertya, megjegyzem ez utóbbi volt a legrosszabb. Később persze bejöttek a jobb gyertyák, ezért a Wartburgok, Trabantok és MZ-k Bosch super, a zsigulik pedig leginkább Marelli vagy Bosch gyertyákkal futottak ha tehette a tulaj.



Érdekes volt, hogy a Skodák valóban a PAL, míg az NDK kétüteműek az isolator gyertyákat szerették, hiszen ezek kimondottan ezekhez a járművekhez lettek tervezve, míg más nyugati gyártmányoknál a meglévő szortimentból lehetett kisérletezni, ami vagy bejött vagy sem.

Bár sokszor van az egyes gyártók termékei között minőségi különbség, ezt előre nem lehet megmondani mi lesz 5 vagy akár 10 év múlva, márpedig egy járműnek azért 10 év elmúltával is illik ugyanúgy muzsikálni, nem kell feltétel nélkül elfogadni a fogyasztói társadalom által "diktált" megveszem-eldobom szemléletet.

Tisztázzuk tehát mi a különbség az alkatrészek eredetét illetően.

Gyári alkatrészek
Gyári alkatrésznek hívjuk azokat a darabokat amik gyári csomagolásban vannak. A fentiek fényében tehát lehet a dobozban bármi.

Első beépítésű, OEM alkatrészek
OEM alkatrészek, beszállítók azok amelyek un. első beépítésű alkatrészek, ezek a gyártók szállítanak az autógyárnak, és az autógyár az új autókba építik be ezeket az alkatrészeket. A gyári csomagolásban is ezeket a márkákat találjuk meg, még ha nincs is feltétlenül beszállítói márkajelzés a nevezett alkatrészen.

Utángyártott alkatrészek
Utángyártott alkatrészek azok, amelyek sem a gyártó sorra, sem a gyári felirat közelébe nem jutnak. Ezek az alkatrészek az igényeknek megfelelően készülnek egyes gyárakban, sok esetben megközelítve vagy elérve a gyári minőséget, mégis valamilyen ok miatt ( ez akár lehet összeférhetetlenség más márka miatt vagy csak únszimpátia is ) az autógyártó nem építi be maga az autóiba.
Sajnos ezek között az utángyártott alkatrészek között nagyon sok a valóban kevéssé vagy egyáltalán nem használható darab. Gondoljunk itt akár a karosszéria elemekre, amik a gyárihoz képest akár több mm méreteltérésekkel készülnek, vagy azokra az igen rossz minőségű alkarészekre, amit jobb érzésű korrekt szerelő meg sem próbál beépíteni. Sajnos magam is többször találkoztam ilyennel, amikor rénézésre meg lehetett mondani, hogy a nevezett alkatrész beépítése  szakmai öngyilkosság.
Viszont ezek a gagyi alkatrészek olcsón megvásárolhatók, sokaknak csak ez számít, nem az, hogy akár rövidebb távon is mekkora kárt tudnak okozni.

Sok olyan alkatrész létezik, aminek a gyár nem adta ki az utángyártás endedélyét, ezt csak gyári emblémázott csomagolásban lehet megvásárolni, ez egy fajta márka védelem, más oldalról üzleti megfontolás vagy érdek is lehet. Persze néhány esetben itt sem maga az autógyár készíti az alkatrészt, de a gyártó csak neki szállíthatja azokat.

Vannak olyan gyártók, akiknek a termékei soha nem kerülnek gyárilag az autókba, de a piacot, illetve annak egy szeletét az áraikkal el tudják foglalni. Manapság a kínai és legújabban az indiai gyártók árasztják el termékeikkel ezt az iparágat is, amely kínálatban megtalálhatjuk a valóban életveszélyes alkatrészeket és a megfelelő minőségű darabokat is.

A végeredmény tehát az, hogy aki ragaszkodik a gyári alkatrészekhez, az vigye az autóját akreditált márkaszervizbe, aki pedig a saját jól bevált, és általa megbízhatónak vélt szerelőhöz viszi, tájékozodjon, vagy beszélje meg a szerelővel hogy ő mit ajánl.
 Mert sokszor biztosan jóval nagyobb tapasztalattal bír e téren mint maga az autó tulaja.

Térjünk ki itt egy kicsit azokra az autó tulajdonosokra, akik "nagggyon okosak"...

Ezek elmennek a szerelőhöz, felméretik a hibákat, kérik a hiba, és az alkatrész listát és beszerzik maguk a kellő alkatrészeket.
Van azonban ennek nem is egy buktatója.
1. Hozott alkatrészre és az általa okozott kárra a szerelő nem vállal, és nem is vállalhat garanciát, van ahol meg sem engedik, hogy az autó tulaja hozza az alkatrészt, csak saját beszerzéssel dolgoznak.
2. Sok esetben mivel az autó tulajdonosa sokkal kisebb típus vagy márkaismerettel rendelkezik, rossz alkatrészt visz, így jó ha már a kapuban kiderül a tévedés, de ha az autó már emelőn van szétszedve akkor minimum nagyon csúnyán néznek rá, de sokszor egyszerúen felszámolják az időt amit az autó a jó alkatrész beszerzéséig az emelőn tölt, hisz a műhelynek ez komoly kárt, munka és bevétel kiesést  jelenthet.
3. Velem is többször előfordult, hogy az ügyfél hivatkozva mindenféle kapcsolataira, majd ő olcsóbban hozza a cuccot. Szinte minden esetben kiderült, hogy a mi műhelyünk olcsóbban adta volna a nevezett alkatrészt mint amennyiért ő beszerezte, max ugyanannyiért, csak sokkal jobb minőségben.

Egy velünk megtörtént eset :
Subaru justy hengerfej tömítés csere volt a feladat. Az ügyfél hivatkozva Osztrák kapcsolataira, mondta majd ő hozza a kellő gyári alkatrészeket. Amíg ő beszerezte ezeket, az autót szétszedtük. Az alkatrészek megjöttek, persze nem azok amik kellettek volna ( más motor térfogathoz jött az alkatrész ). A második körben már jó alkatrészek jöttek, de nem gyári minőségben, és nem jó árban, ekkor megmutattam az ügyfélnek, hogy míg őt jól átverték a haverok Ausztriából egy Spanyol utángyártott tömítéssel, mi addig polcról eredeti Japán gyári minőségű tömítést tudtunk volna adni ugyanannyiért.
Az már csak hab a törtán, hogy a Spanyol tömítés 2 hónap után megadta magát, és az ügyfél perrel fenyegetőzve jött vissza. Ennek a vége az lett, hogy igazságügyi szakértő jelenlétében szedtük szét újra az autót, melynek teljes költségét ( a szakértő és a szerelés ) az ügyfél fizette, mivel nem volt igaza abban, hogy a hibát szerelési probléma okozta volna, egyértelmű volt az alkatrész minőségi hibája. Persze ekkor már szépen kérte, hogy csináljuk meg neki a magunk által biztosított alkatrésszel, de az autót tréleren kellett elvitetnie, semelyik szerelőnek nincs szüksége az ilyen  problémákra, és ilyen ügyfelekre.

Tehát a végső tanúlság az, hogy csak megfelelő minőségű, és lehetőleg igazolt hátterű alkatrészeket építsünk, építtetsünk be az autóinkba, ne feledjük, a magunk, családunk, és a többi közlekedő élete is múlhat rajta !

Aki nem akar szerelőjével vagy más szakemberrel konzultálni az alkatrész beszerzéséről, esetleg nem hisz az alkatrész kereskedőnek ( "mert azok csak átverik a vevőt, és a legdrágábbat/legrosszabbat adják el" ) az nyugodtan fordúljon a márka fórumok világához, vagy a haverokhoz. Ennek is meg van a maga veszélye, de még mindig jobb egy fokkal mint ha magunk kísérletezünk az autónkkal.

Remélem tudtamn kicsit segíteni az alkatrész választás világában, ha kérdésük van, kérem keressenek meg elérhetőségeinken.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista ( gépjárműtechnikus )
Műhelynet szerszám kereskedés és szerszámwebáruház
www.muhelynet.hu



2018. április 13., péntek

A HKPS szabvány

Szabvány körbetekintésünket egy speciális szabvánnyal, a HKPS szabvánnyal folytatom, mert ez egy kicsit nagyobb lélegzetű magyarázatra szorul.



A HKPS szabvány.
Magát a megnevezést kevesen ismerik, még kevesebben a rendszert, és a lényegét, a rendszer lelkét alig páran a világon. Mindemellett könnyen lehet, hogy sok műszaki ember használja azt tudtán kívül, azt akár saját képére formálva a gyakorlatban.

Története.
Valamikor réges-régen... na neeem...
Nem olyan régen a 90-es évek vége felé összeállt két figura. Egy húron pedültek, egyként gondolkodtak, és egy szívvel álltak be az autóversenyzők nagy táborába. Mindkettőnek más a volt az érdeklődési köre, foglalkozása, munkája, háttere, de az autók és a versenyzés szeretete összekötötte őket.
A páros egyik tagja Kárpáti Ferenc, míg a másik, talán nem is kell említenem, én magam voltam.

Maga a HKPS mint eredeti név, idegen, mondhatni külső névadással jelent meg az életünkben, majd a rövidítést az érthetőség kedvéért magunk alkottuk.

Az igaz történet:
Nem volt anyagi keret a versenyautónkat felszerelni speciális gumikkal, így a meglévő gumik mintáját magunk vágtuk, vágattuk át. 
A versenyen odajött az egyik cimbora és a mintát nézve azt mondta, ez egy Hakkapeliitta minta volt, de így megvágva ez már nem is az, inkább hakapeszi, ami nekünk megtetszett. A hakapeszi nevet nemzetközileg is érthetőbbé, és olvashatóbbá téve így írjuk : Hakapessy. Ennek rövidítése a HKPS.

Érdekes közjáték volt, amikor már 2 év versenyzés után, mivel minden autónkon megjelent a felirat és a megnevezés, valamint magunk is emlegettük, és a versenyek nevezési listáin is így szerepeltek az általunk alkotott gépek, hírdetve a HKPS rendszert ( Hakapessy parts and tyres ) és tuning alkatrészeket, az egyik versenyzőtárs megkérdezte : "Titeket tényleg támogat a hakapessy ?" Felvilágosítottuk, hogy igen, de azok mi magunk vagyunk. Persze ez a válasz az életben úgy kezdődött, hogy "te hülye..."  :-))









A szabványt viccből magunk, magunknak találtuk ki, a lényege és alapja a hit, hogy szükség
esetén szinte bármiből lehet bármi, függetlenül az eredeti alkatrész feladatától és az elvárt megoldástól. Végül is olyan sincs, hogy valami nem sörnyitó...

A nevezési listán is így szerepeltünk, itt a 2000-es év bajnokságának végeredménye :




Itt nem kell nézni, hogy egy alkatrész vagy alkotó elem miért készült, milyen a fizikai felépítése, anyaga, vagy bármely más jellemzője, csak az számít, hogy az eredetitől akár teljesen eltérő új feladatnak megfelel-e. Persze sok esetben az új feladat megkövetel némi átalakítást, kiegészítést, de ezek csak apró módosítások ha egyáltalán kell ilyen. Az esetleges módosítások ellenére az eredeti alkatrész minden esetben felismerhető marad.

Viszont nem igaz, az "ahogy esik úgy puffan" szemlélet sem, mert akármely alkatrész nem helyettesíthet bármit, azt meg kell látni, bele kell gondolni, műszakilag statikailag, és biztonságtechnikailag megfelel-e a feladatnak.

Egy példa Kárpáti Ferenctől, melyben azonnal megértjük a lényeget:
Ha egy autóban a gyári légszűrőt más, akár direkt szűrőre cseréljük, nem szükséges megvásárolni hozzá a drága gyári átalakító szettet, ha a feladatot maradéktalanul el tudja látni pl egy PVC csőidom is, melyet eredendően a vizes szakiparnak gyártottak.
A megoldás műszakilag teljesen egyenértékű a gyárilag javasolttal, de annál lényegesen olcsóbb, könnyebben elérhető anyagokból jött létre, esetleg a fizikai méretei, beépíthetősége miatt még annál jobb, célszerűbb is lehet.

Innen nézve a HKPS szabványnak minden alkatrész megfelelhet, de véletlenül sem a saját helyén, saját közegében, illetve úgy semmiképp, ahogy az a tervező asztalon megszületett. Az eltérő hely lehet egy másik műszaki egység ( amikor pl motor alkatrésszel alakítottunk át egy futóművet ), de lehet más márkából való is ( amikor nemrégen egy SAAB ülést házasítottam össze egy Opel üléssel, hogy az utóbbi motoros állítású, de gyári Opel kinézetű legyen ). 



Itt még az ülés szétszedés állapotai.

Itt már az Opel szivacs és huzat van a támlán, ami nem látszik, hogy az Opel légzsák és a Saab ülés döntő motor is be van szerelve a megfelelő helyekre.


Egy HKPS adapteres sport légszűrő beépítése egy veterán Toyota MR2 versenyautóba.



Itt is a HKPS szabvány érvényesül.

A légszűrő máa adapterrel nem is nagyon fért volna el, de a megfelelő HKPS alkatrésszel nagy csak hogy elfért, a csóidom minden külső és belső mérete pont megfelelő a feladathoz.

Ezek az egymással összeszerelhető alkatrészek a mi szemünkben HKPS kompatibilisek, és a kitalálók, megalkotók speciális szemlélettel kell, hogy rendelkezzenek.
Ők a Hakapessialisták.

Tisztelettel
Bálint Balázs hakapessialista

www.muhelynet.hu




2018. április 10., kedd

A szabványok, és értelmük

Világunkat át meg átszövik a különböző rendszerek, uniformizálások, szabványok. Ezek a szabványok nagyon jó szolgálatot tesznek amikor egy-egy alkatrészt, rendszert, terméket vagy akár egy folyamatot bele kell illeszteni egy nagyobb rendszerbe, hogy azzal jól tudjanak együttműködni.

A szabványok területenként, iparáganként, és akár gyártónként is eltérőek lehetnek.Talán a legtöbbet használt szabvány az MSZ, ISO, ASA, DIN. De vannak még sokan, bármerre nézünk. Tulajdonképen maga az SI mértékrendszer maga is egy szabvány, de az ebbe tartozó metrikus mérési rendszer is egy féle szabvány.

A szabvány jogi meghatározása a szabványosítási törvény szerint :
„A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”

A szabványok ágazatonként és földrajzi területenként is eltérőek lehetnek. A beazonosításuk úgy történik, hogy a megfelelő betű jel után kerül a szabványosítés éve majd kettősponttal a szabvány száma.

Azért azt tudnunk kell, hogy a szabványok mellett vannak még olyan irányelvek is, amelyek később szabványokká válnak, vagy valamely cég belső szabványai.

A fontosabb, ismertebb szabványok :

MSZ szabvány:

A Magyar Szabvány rövidítése, a Magyar Szabványügyi Társaság által kibocsájtott 
szabványok gyújteménye.

MSZ EN szabvány :

A magyar Szabványügyi Társaság által kibocsájtott, de nemzetközi szabványnak megfelelő szabványÁltalában ezt úgy jlezik, hogy MSZ ISO vagy MSZ EN ISO.

ESZ szabvány :
Európai szabvány rendszer, az Európai Unióban érvényes szabványok gyújteménye, külön szervezete vannak akik elfogadhatják, és ahogy az uniós jogharmonizációban, ebben is az egyes országoknak törekedni kell a megfelelőségre.

ISO szabvány :
Az ISO szabvány nem gyártmányra, vagy termékre vonatkozik, hanem rendszerre. Ez a rendszer lehet a gyártás, minőség ellenőrzés vagy más munkafolyamat, akár pl az ügyfél kapcsolattartás is. Összefoglaló néven minöségbiztosítási rendszer.

DIN szabvány : 
A szabvány elnevezése a Német Szabványügyi Társaság szavainak kezdőbetűiből áll, ez mutatja azt is hogy első sorban német területeken használjják, hisz onnan indult el. Viszont mára nemzetközi szabvánnyá ( is ) kinőtte magát, mert a német gyártással, technológiával elterjedt, és azt sok más ország átvette, beépítette a saját rendszerébe.

ASA szabvány :
Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet ( ANSI ) szabványa, mely Amerikában alakult ki. Egyes részeit, pl az ASA filmérzékenységre vonatkozó tartalmát az ISO egy az egyben átvette, így pl a fotoiparban világszerte elterjedté, és elfogadottá vált. 

Különleges szabványok:

Vannak olyan különleges szabványok, melyek egy-egy gyártótól indultak, vagy egy konzorcium áll össze a közös siker elősegítéséért, de a szükségszerűség vagy célszerűség által sok más gyártó is átvette azt. Ezek bár konkrétan sok esetben nem nevezhetők szigorúan szabványnak, mégis az ipar vagy az élet egyes területein általánosan elfogadottá és elterjedté váltak, minden résztvevő e szerint igyekszik a termékeit készíteni, ezze javítani a piaci részvételén.
Sok ilyen szabványosítással találkozunk nap mint nap, de talán nem is tudatosul bennünk a lényeg.

USB szabvány
Több vezető számítástechnikai vállalat által létrehozott adat átviteli port típus. Az idők folyamán több mérete, kialakítása is létre jött, de az alap ugyanaz maradt.

Ugyanígy szabványok pl. a PAL, SECAM, MESECAM, NTSC rendszerek az audió és videó rögzítésben, és hétköznapi életünket át és átszövik ezek a kisebb nagyobb ágazatokat lefedő rendszerek.

A HKPS szabvány.
Kifejezetten gyakorlati műszaki szabvány.
Mivel kevésbé ismert, eredete, magyarázata, leírása nagy tejedelmű, a részletekre itt nem, de nemsokára erre egy új, következő cikkben derítek fényt.


Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecilaista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház






2018. április 2., hétfő

Mire jó a hőkamera ?

Nagyon sok hőkamerát lehet már kapni, van telefonba épített, önállóan dolgozni képes, és ki tudja hány féle.

De sokan nem is tudják milyen sokoldalú, milyen sok helyzetben használható eszközről van szó.

Manapság a hőkamerákról leginkább az energia hatékonység jut az eszünkbe, pedig a használati lehetőségek ezen jóval túl mutatnak.

A hőmérséklet mérésével a vadászok könyebben megtalálják a vadat, állatmentők a sebesült kutyákat, tűzoltók a segítségre váró bajbajutottakat, de lehet hőkamerával ellenőrizni gépeknél a csapágyak állapotát, belső égésű motoroknál a működés helyességét, elektromos rendszereknél meglátni az átmeneti ellenállásokat, épületeknél a szigetelés hibáit.

Nem is beszélve olyan sepciális feladatokról, mint pl az orvosi diagnosztika, amely talán az egyik legújabb vizsgálati módszer.

De sorolhatnánk vég nélkül, szinte ki sem fogynánk a lehetőségekből, akár komoly, akár komolytalan feladatokra hasznájuk.

Mi gépészek vagyunk ezért leginkább ezzel foglalkozom.

Épület gépészeti felhasználások 
- víz, fűtés vezetékek keresése falban, aljzatban
- elektromos bekötések megfelelősége
- hőszivárgás, szigeteletlenség ellenőrzése
- fal és padló fűtés működésének, hibáinak ellenőrzése
- nyílászárók tömítettsége

Járműveknél
- motor működése, kihagyó hengerek keresése
- elektromos bekötések ellenőrzése, átmeneti ellenállások keresése
- hűtő és fűtő rendszerek vizsgálata
- kerék és egyéb csapágyak, ékszíjak ellenőrzése

Elektromos berendezéseknél
- bekötések ellenőrzése
- átmeneti ellenállások keresése

És ami még fontos,mindezt akár nagyobb távolságból, érintés nélkül.

A jobb hőkamerák vagy már eleve fel vannak szerelve szines kijelzővel, vagy a hozzájuk tartozó eszközön van ilyen, tudnak normál és hőképet is készíteni, így a vizsgált hely jobban beazonosítható, jegyzik a gps koordinátákat, rendelhető a felvételhez írásos vagy hang jegyzet is.
A legtöbb kamerán állítható milyen szinben jelenljen meg a kép ( monochrom vagy színes, illetve milyen szinekkel ).



A hőkamerk felbontása minimu 1 fok legyen, és jó ha jelzik a vizsgált területen a legmagasabb és legalacsonyabb hőértéket is.
Sok kamera önkalibráló, azaz a vizsgált terület minimum és maximum értékeit alapul véve állítják a kijelzőn a színeket, hogy a lehető legjobban láthatóvá tegyék a hő eltéréseket.

A készített hőképeket ezek után fel tudjuk dolgozni számítógépen, bizonyítékként csatolni lehet jegyzőkönyvekhez, vizsgálati anyagokhoz.

A képen jől látszanak a szigeteletlenségi hibák, mint a beton áthidaló, vagy az ajtó szigetelés hibái. Ezek az információk megfelelő szakember, de akár nagyobb szakértelem nélküli felhasználó számára is komoly értékeket jelenthetnek.


A műhelynet szerszámboltban a SEEK hőkamerákat forgalmazzuk, ami több kiviteében is elérhető megrendelés után.

A kisebb darabok mobil telefonra vagy tabletre, laptopra csatlakoztathatók, itt a szoftvert és a háttér hardvert a telefon vagy tablet adja, maga a hőkamera csak az érzékelő és elő feldolgozó részeket teszi hozzá. A program a netről letölthető, és elérhető IOS és Android rendszerekhez is.




A másik megoldás az önálló hőkamera ami rendelkezik a teljes rendszerrel. Színes kijelzője kisebb mint egy átlagos okos telefoné, de ütés és vízálló, a képeket micro sd kártyára is lehet menteni. Beépített ledes lámpájával sötétben is lehet keresni látható fénynél, akkuja elég nagy a hosszabb idejű munkákhoz.



Hátránya, hogy néhány dolgot, pl a minimum és maximum értékek megjelölését nem mindegyik tudja, és gps koordinátát, vagy jegyzetet sem lehet csatolni a képekhez.

Ha hőkamerát használunk épület vagy nagyobb dolog vizsgálatánál, mindig tartsunk be néhány praktikus szabályt, hogy később is bármikor be tudjuk azonosítani a helyszínt, illetve a szituációt.

1. ha lehet adjunk a képekhez valamilyen jegyzetet, akár hang, akár gps koordináta, akár felirat, hogy tujduk pontosan hol, és főleg mikor készültek a képek.
2. ne össze-vissza készítsük a képeket, határozzunk meg egy irányt, pl jobbról balra, lentről felfelé. Így később a pontos helyek könnyebben beazonosíthatóak.
3. ha van rá mód minden képet egy hőkép és egy normál kép módban készítsünk el, így a legpontosabb a hely meghatározása. Sok kamera tud a két féle képből egyben készíteni képet.
4. ha elmentjük a képeket, mindig tegyünk hozzá valamilyen azonosítót, mert lehet hogy akár már 1-2 hét múlva sem emlékszünk minden lényeges adatra.
5. ha a képek fontosak, vagy pótolhatatlanok ( pl egy speciális helyzetet állapotot mutatnak meg )  készítsünk belőlük biztonsági másolatot

Bármilyen kérdésük felmerül a hőkamerákkal vagy használatuk módjával kapcsolatban, kérem keressenek meg elérhetőségeinken, igyekszünk segíteni.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszámwebáruház.