2017. szeptember 27., szerda

Mágnesezhető festékek és értelmük

A mágnesezhető festékek egyre jobban terjednek, és nem csak amolyan úri huncutságról van szó, még a létjogosultságuk is meg van, főleg így tanévkezdés idején.

Köznéven mágnes-festéknek is ismert és mondott, de mint fentebb is írtam, ez mágnesezhető, a mágneses anyag nem a festékben van.

A mágnesezhető ( vas tartalmú amelyet fog a mágnes ) festékek igen régen jelen vannak a piacon, több formában és keverékben is.

Első sorban az oktatásban, bemutatókon terjedtek el, tábla festékek mellett, hisz ha a nevezett táblára nem csak krétával tudnak rajzolni az oktatók, hanem egyes képeket témákat mágnessel is rögzíteni tudnak, azzal nagyban növelik a tábla használhatóságát.
Tudom erre valók azok a fém táblák, amiket ezen esetekben használni szokás, de azoknak is meg van a saját helyük a világban, míg a fa alapú iskola vagy egyéb bemutató tábláknak is.

A mágnes által fogható festékek előre bekevert állapotban, sok színben elérhetők, de áruk igen borsos. Jogosan merül fel a kérdés Magyar fejben hogyan lehetne ezt kiváltani mással, olcsóbban, úgy, hogy a használhatóság ne romoljon.

Alap probléma, honnan lehet vas tartalmú port, nevezetesen olyan vas szemcsét szerezni, ami igen kis méretű, egyenletes szemcsézetű, elérhető, megfizethető ?

Erre jó megoldást tudunk kínálni, hisz a szemcseszórásra kínált acél szemcsénk legkisebb frakciója megfelelő a feladatra.

Hova tudjuk használni ?

Gyerek szobába képeket, figurákat, gyerekek műveit kitenni
Iskolába, bemutatókon prezentációs, bemutató falnak.
Lakásba képeket emlékeztetőket kitenni.
Irodába memo falnak
És a felhasználásnak csak a képzelet szab határt
A felhasználás talán legfőbb feltétele, hogy normál mágnessel nem vagy csak nehezen, de un. szupermágnessel ( neodium mágnesek ) nagyon jól használható a felület.

Szupermágnesek, formában, mértben, kialakításban szinte kifogyhatatlan a választék :
forrás : supermagnete.fr



Milyen festékbe keverjük ?

Szinte bármilyen akril, hígítós, vagy víz bázisú, illetve akár lazúr vagy diszperzit festékbe is jók.
Ennél fogva szinte nincs az a felület amelyet ne lehetne lefesteni.

Mennyit tegyünk a festékbe ?

Általános tapasztalat az 1:1-es keverék. Fal festékekbe és zománc festékben is ez a keverék arány vált be. Itt még van elegendő festék a szín és az anyag tartása céljára. de a vas mennyiség is leegendő már arra hogy egy mágnessel ( jellemzően neodium ) már megfogható legyen.

Nem fog rozsdásodni ?

A vas kellő felület védelem nélkül hajlamos a korrózióra.
A tapasztalatok szerint mégsem lesz ilyen probléma. Próba kép már több iskolai tábla, lakás falak egy része is lefestésre került. Maga a szemcse a gyártás folyamán un. reve felületet kap, ez a hőkezelésnél létrejövő kemény felület ellenállóbb a rozsdásodással szemben mint maga az alap anyag, és ez elegendő ahhoz, hogy a friss festés kiszáradásáig ne induljon meg a rozsdásodás. Hígítós festékeknél még ez a veszély sem áll fenn.
Természetesen kültérre nedves környezetbe nem javallott a felhasználás.

Felhasználása.

Általában vagy csak a festéket, vagy készletben a festéket magát, és egy valamilyen fedő festéket tudunk venni. De minek, ha magunk olyan színűre készítjük amilyenre akarjuk ?
Az alap festék szinte mindig szürke, ennek kell  a fedés, hogy színessé váljon.
Felhordás után érdemes a felületet átcsiszolni, hogy teljesen egyenletes legyen, esetleg egy natur ( akár mosható ) festék réteget is húzhatunk rá. hogy a teljesen azonos legyen a többi fal felülettel úgy színre mint struktúrára.
A  nagy sűrűség/fajsúly különbség miatt a festékben az acél szemcse leülepedhet, ezért fontos a folyamatos kevergetés a felhasználás folyamán.

Mágnes fal.

Szinte ugyanaz mint a mágnes festék vagy mágnesezhető festék, csak itt már akár a glett anyagba is keverünk finom acél szemcsét ( port ), és ezzel már magának a fal anyagának adunk egy olyan összetételt, amit már mágnessel meg tudunk fogni.
Ennek a hátránya talán pont a réteg vastagságában van, hisz oda több acél szemcse kell, míg a festék vékonyabb rétegében kevesebb, de megfelelő mágnessel ugyanúgy használható kiseb súlyok, képek, rajzok rögzítéséhez.
Ha nagyobb, akár több kg súlyt szeretnénk rögzíteni a falra, akkor a glett réteg vastagságát növelhetjük 2-4 mm-ig, és akkor a megfelelő mágnessel már valóban nagyobb, akár 2-3 kg-os tárgyakat is tudunk a falra rögzíteni.

Árak.

A mágnesezhető festékek gyártmánytól és típustól függően 12000-24000 Ft bruttó ár körül mozognak literenként.
Ehhez képest egy kg acél szemcse fajlagos ára ( 25 kg-os kiszerelésben tudjuk adni ) csak 406 Ft bruttó, ehhez jön még a festék, mely ha jobbat veszünk akkor is kb. 5000 Ft alatt marad literenként, ráadásul a szemcsével már plusz 0,7 kg is rá megy, bár ez térfogatban igen csekély a nagy fajsúly miatt. Így 1,1-1,2 liter mágnesezhető festék ára mintegy 5500 Ft bruttó körül van, ez a legolcsóbb festéknek is kevesebb mint a fele.

Hol található, beszerezhető ez az acél szemcse alapanyag ?

Az acél szemcse mint mágnesezhető összetevő megtalálható a műhelynet.hu oldalon itt :
acél szemcse
A legfinomabb, azaz a G120 frakciót érdemes választani, ami 0,1 mm-es tényleges szemcse mértet takar. Ha tudunk, lehet ennél kisebb méretet is beszerezni, de ebben már sajnos mi nem tudunk segíteni.



Elektromos árnyékolás lehetősége .

Sokszor felmerül a kérdés, hogy elektromos illetve rádió hullám árnyékolásra használható-e az anyag, akár Faraday kalitkához.
A válasz az, hogy sajnos nem.
A Faraday kalitka alap feltétele, hogy minden acél ( elektromosan vezető ) alkatrész, mely a kalitkát alkotja, egymással elektromosan vezetőnek kell lennie, azaz fémesen érintkezniük kellene egymással a szemcséknek. Ez a festékben nem megoldható, sőt méréseink szerint maga az acél szemcse tömeg a maga natúr valójában is nagyon rossz vezető, pont a fizikai védelmét adó reve miatt is.

Természetesen minden felmerülő kérdésben igyekszünk az érdeklődő segítségére lenni.

Ha van esetleg ötlet, hozzászólás, szívesen várom elérhetőségeinken.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház



Székely bácsi esete az extol körfűrésszel

Ez a bejegyzés rövid lesz :



Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház.

2017. szeptember 22., péntek

Nitrogén töltésű gumi. Miért jó ez ?

Divat, vagy értelmes, sőt biztonságos megoldás a gumi kerekeket nitrogén gázzal tölteni ?

Érvek és ellenérvek.

A gumigáz, avagy nitrogén gáz mint gumi töltő anyag levegő helyett, évek óta szerepel sok "jobb" gumis palettáján, mint feláras termék. Általában azokat az érveket hozzák fel a nitrogén töltés mellett, hogy jobb lesz a nyomástartás, kevésbé öregszik a gumi, kisebb a nitrogén hőtágulása mint a levegőé, így a nyomás is stabilabb lesz a gumiban.
Ha mindezek igazak, akkor valóüban igaz az is, hogy a nitrogén gázzal töltött gumik biztonságosabban, hosszabb életűek a csak sima levegővel tölttött társaiknál.

Egy kérdés jutott eszembe : hogyan mondjuk szépen azt, hogy "parasztvakítás" ? Átverés, megvezetés, behúzás ? Igazából nem tudom biztosan melyik a legjobb, de ez rémlik fel bennem, amikor a nitrogén töltés hatalmas előnyeiről hallok.

A nitrogén palack teljesen zöld színű, egy 1 m3 méretű töltött palack ára a cikk írásakor kb. 28000 Ft bruttó.

Nitrogén generátor, és kerék fújató berendezlés hosszabb távon ( nagyon-nagyon hosszabb távon ) olcsóbb lehet mint a palack, de nagy befektetést igényel. Áruk mérettől függően a cikk írásakor 1.000.000 Ft-tól felfelé kezdődik. A megtérülés mértéke nagyban függ a felhasznált nitrogén gáz mennyiségétől, amely viszont a vevők meggyőzésén alapul.



1. Az első érv a nyomás tartás.

Általában az első érv, ha felmerül a nitrogén gáz töltés. 
A gumi nyomása állandóbb, javul a menetstabilitás, kevésbé kopik a gumi, biztonságosabb az autózás.

Igazság :
A gumiabroncsok a tiszta nitrogén gázzal valóban tovább tartják a nyomást, de nézzünk kicsit a dolgok mögé. A levegő ami körül vesz minket, több gáz elegye. Ebben az élőlények számára egyik legfontosabb az oxigén, és hajlamosak vagyunk a többi alkotóról, illetve ezek arányáról meg is feledkezni. Valóság viiszont, hogy a levegő mintegy 78%-a nitrogén, ezért is aránylag olcsó a tiszta nitrogén gázt előállítani, van belőle bőven. Ha viszont az alap levegő túlnyomó része, mintegy 3/4-e amúgy is nitrogén, akkor valójában alig nyerünk a dolgon, hisz csak 22 elméleti százalék térfogatot változtatunk meg, és ez sem igaz, mert a gumi töltését nem vákumozott térfogatba kezdjük, hanem alapból van benne már levegő. Tehát az eleve levegővel töltött gumihoz képest a nitrogén arányt 78%-ról kb 90%-ra növeljük tiszta nitrogán töltésnél, azaz nincs 10% különbség a két végső gázkeverék között.
Ezt nem nevezhetjük sem áttörésnek, de még nagy változásnak sem.
Tehát a nyomás tartás stabilitása érve nem indokolja a plusz költséget.

2. Indok szokott lenni a nitriogén és oxigén atom méret különbsége, mely szerint a kisebb oxigén atom könnyebben duffundál át a gumi szerkezetén.

Érv : a nitrogén és az oxigén is átdiffundál ( átszivárog ) valamelyest a gumi anyagán, de a méretei különbsége miatt ez a nitrogénnel kisebb mértékben működik.

Igazság : Minden anyag, így a gázok is a természetben nem atomos, hanem molekuláris formában fordulnak csak elő ( egy anyag tulajdonságai a legkisebb méretben a molekoláris szerkezetben észlelhetők, az atomi méretben még nem ) , és ebben a formában lehet csak anygnak nevezni azt. Atomos formában csak elem, melyet a periódusos táblázat is tartalmaz. És bár a nitrogén atom valóban nagyobb mint az oxigén, és egyébként az is elhanyagolható különbség, az oxigén molekula viszont a kötései hosszúsága ( melyet most a magyarázat szárazsága miatt nem részleteznék ) miatt nagyobb kicsivel amint a nitrogén, tehát bár ez a különbség is elhanyagolható, az igazság pont ellentétes a feltevéssel.

3. A gumigáz nyomása kevéssé változik a hőmérséklet változásával.

Az érvek szerint a nitrogén gáz hőtágulása kisebb mint a levegőé.

Igazság : mivel a fentiekben írt nitrogén mennyiség a levegőben túlmnyomónak nevezhető, ez alapból már csak a feltételezett nyomás különbség ötöde lehet. Nem mellékesen Gay-Lussac II. törvénye szerint, állandó térfogaton a gáz nyomása egyenesen arányos az abszolut hőmérséklettel. Ebben a törvényben, ( mint Gay-Lussac I. törvényében is ) szó sincs a gáz fajtájáról, tehát minden gázra egyöntetűen érvényes. Innen kezdve tehát alapvető butaság a hőtágulás különbsége a két gáz, illetve gázkeverék között.

4. Használat közben a gumi kevésbé melegszik

Egyik állítás szerint, a nitrogénnel töltött gumi kevésbé melegszik, ezért élettartama hosszabb, nyomása állandóbb.
Utóbbi állítást fentebb cáfoltuk, tehát azzal már nem foglalkozunk.

Igazság : Miből keletkezik az autógumi hömérséklet emelkedése ? Két összetevője van.
1. külső mőmérséglet
2. a használat közben a folyamatos alakváltozás energiája hővé alakul.
A gumikban használat közben alakváltozás jön létre, a folyamatos hajlás, deformálódás miatt, ez nem elkerülhető, és valójában még szükséges is. Az alakváltozás energiája hővé alakul, és ez addig emelkedik, amig egy egyensúlyi állapot nem valósul meg a gumi hőtermelése és a környezeti hűtő hatások között ( menetszél, külső mőmérséklet, keréktárcsa hűtő felülete ). A kis mértékű valós külnbség csak extrém használatkor, hirtelen fellépő terhelés változásoknál, leginkább verseny körülmények között észrevehető, mivel ott a gumi nyomását tizedes vagy ennál nagyobb pontossággal kell beállítani egy-egy pálya típushoz, és a legkisebb eltérés is másodpercekben mérhető. Viszont ebben a megközelítésben az igazság az, hogy normál használat mellett teljesen mindegy mi a gumi töltő anyaga, nitrogén, vagy levegő.

5. Szennyező anyagok a levegőben.

Ezen érv szerint minvel a nitrogén gázt üzemben, vagy megfelelő géppel állítják elő, az nem tartalmaz szennyező anyagokat ( olaj, vízpára, por ) amik károsíthatják belülről a gumit.

Igazság : Egy gumi szerviz ( de bármilyen sűrített levegőt használó műhely, vagy üzem ) alapvető érdeke a tiszta levegő megtermelése. Fontos dolog, mert a gépek élettartama nagyban függ a meghajtó közeg, itt a levegő minőségétől, mely kimondottan a tistasággal azonos.
A megfelelő minőségű levegő eléréséhez különböző tisztító egységeket használunk, mely a megtermelt levegőből a vizet, olajat, és a szilárd szennyeződséeket ( akár 2 mikron méretig, de alap esetben 20 mikronig ) kiválasztják. Egy magára valamit is adó műhelyben tehát nem elképzelhető, hogy szennyezett levegővel töltsék meg a gumit. Ha a tisztító rendszerek ellenére mégis valamennyi szennyeződés jutna a gumiba, az oly csekény mennyiségű, hogy annak a roncsoló hatása nem kimutatható, mivel az jóval a gumi valós élettartama után lenne csak számottevő. Az igazság az, hogy a gumi töltésére használt levegőnek egyébként is tisztának kell lennie.

6. A nitrogénnel töltött guminak kisebb a menetzaja

Az indoklás szerint a nitrogén kevésbé vezeti a hangot.

Igazság : A gumi menetzajának túlnyomó részét a mintázatnak az út felületével való találkozása daja, ez a gördülési zaj. Mivel ez a gumi szerkezetén kívül van, maga a gumi belső töltése nem játszik szerepet ennek a továbbításában, a gumi mint a gázoknál sokszorosan sűrűbb anyag, maga sokkal jobban vezeti a zajt, mint a töltő közeg, és átadja a rezgéseket a futómő és felfüggesztés alkatrészeinke, valamint a külső zajokat maga a karosszéria, az üveg és egyéb külső elemek is bevezetik a kasztni belsejébe.


7. A levegő oxidációt okoz a gumiban

A gumiba töltött levegő oxigén tartalma reakcióba lép a gumi anyagával és az gyorsított öregedéshez vezet, míg a nitrogénnél ez nem fordul elő.

Igazság : Ez valóban igaz ! Viszont vegyünk figyelembe néhány apró érdekességet.
Már nem is akarok visszautalni a többször említett vákuum-szabad levegő töltés kérdéséhez, mégis most is meg kell tennem.
Valamint...
Az autógumi fő ellensége a kopás és a stabil levegő nyomás hiánya után valyon mi ? A külső behatások. Mik ezek ? A napfény károsító hatása, a fizikai sérülések az oldalfalon, a levegőben és az úton lévő egyéb szennyeződések, mint por, olaj, útszóró só, egyéb ott lévő savak, lugok. Mindezekhez képest a gum belsejében egy tiszta állagú levegő kell, hogy legyen, a mellett, hogy annak gáz százalékos összetétele pontosan azonos a külső közegével. Tehát a gumi belső öregedése sokkal lassabb mint a külső, így amikor a belső öregedés ( oxidáció ) egáltalán kimutathatóvá válna, a külső elhasználódás már oly mértékű, hogy a gumink már régen lecserélésre szorult.

Hol használunk akkor nitrogén töltést, mi az értelme az egésznek ?

Nitrogén töltést általában két indok mellett használunk az iparban.

1. extrém, hirtelen terhelés változások.
Helye : nagy sebességű technikai versenyek, első sorban F1, vagy éppen Superbike, illetve a repülögép közlekedés, ahol akár tized másodperc alatt gyorsul fel hihetetlen sebességekre a leszálló gép kereke.
2. zárt terekben, ahol a robbanás vagy tűz veszély fokozottan előfordul.
Helye:  bányákban, különleges tűzveszélyes közegek melletti munkában, veszélyes anyagot szállító járműveknél.
Vegyük azt is figyelembe, hogy nem minden gumiszerviz rendelkezik hitrogén generátorral, vagy palackkal, tehát utánfújás során bármikor kerülhet levegő a nitrogén helyére, illetve esetleges javítánál is ugyanez a helyzet.
A végeredmény tehát az, hogy ha megfelelő felkészültségű, megfelelő szakértelmet birtokló gumiszervízbe visszük az autünkat, akkor a gyakorlatban, a normál felhasználó számára teljesen mindegy, hogy nitrogénnel vagy sűrített levegővel töltetjük meg a gumikat.

Természetesen ha vannak ellenérvek, meglátások, azokat is szívesen fogadom, de a "csakazértis" számomra nem indok, vagy magyarázat.  :-))


Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház

2017. szeptember 19., kedd

A külföldi benzin tapasztalatai

Hosszú ideje kísérletezgetünk a hazai benzinekkel, legalábbis azokon a kutakon amerre utunk visz, mert e miatt azért nagyobb kerülőt nem teszünk.

E mellett a SPURI adalékot is figyeljük, működik-e, hogyan mennyire.

Ahol eddig tankoltunk, azokkal a benzinekkel alapvetően meg voltunk elégedve, de leginkább egy Budapest közeli kis maszek kúton szoktunk tankolni, több ok miatt is.
1. útba esik, hetente járunk arra, tehát nem kell kitérni semerre
2. magán kút, a tulajt az évek alatt megismertük, sosem volt baj az üzemanyagával, és legalább tudjuk kinél landol a pénzünk.

2 autónk van, az egyikkel a magán utakat tesszük meg a másikkal a boltunk beszerzését intézzük, lévén jóval nagyobb a beltere ( bár ez is személyautó ), a termék beszerzésnél ez hatalmas előny, a mellett, hogy jobban terhelhető is.

A címben írt tapasztalat most egy Opel Zafira-val kapcsolatos.

Akik olvassák írásaimat, azok már tudják milyen kalandos utat jártunk meg vele Horvátországban tett nyaralásunk alatt, de spongyát rá. Azóta a magam által elvégzett javítás óta nem volt sem olaj folyás sem olaj fogyasztás.

Na de benzinre visszatérve...



A nyaralásból visszatérve a motor működését fokozottan figyelem, és az utóbbi 2 hétben reggelente kicsit rángatott az autó. Fura volt, hogy csak hidegen, és eddig nem volt ilyen jelenség, de talán a hidegebb reggelek is bele szóltak, gondoltam majd megnézem mi lehet a baj.

Így ment ez a hét végéig.

Németországból ( ahol egyik üzleti partnerünk meghívására voltunk ) német benzinnel tértünk vissza, ottani barátaink javaslatára, és az úton a csökkent fogyasztás mellett mást nem is vettünk észre, de amint beértünk Budapestre, az elindulás-megállás már észrevehetően más volt. Az autó jobban vette alacsony fordulaton a gyorsítást, az ecotek motorhoz képest nyomatékosabb lett az alacsony fordulat tartományokban, rugalmasabb, érezhetően erősebb volt.

A nagy meglepi csak reggel jött amikor felkészültem a rángatásra, de az is elmaradt. Először nem is értettem mi a baj, csak éreztem, hogy más mint volt. Utána tudatosult bennem, hogy nem rángat az autó. Most lassan megint hazai benzint kell tankolnunk, majd figyelem a gépet mit csinál, nagyon kiváncsi vagyok.

És végül az árakról.

Németország felé az utolsó benzinkút itthon Mosonmagyaróvár, ott vettünk osztrák matricát, és tele tankoltuk az autót, ott 391 Ft/l volt a 95-ös benzin ára.
Németországban a lehető legjobb benzin a nevezett kúton a szuper 100+ racing nevű volt, ez 1,25 Euro volt, ami átszámítva mintegy 380 Ft-ra jön ki.
Itthon egy általunk megbízhatónak megismert maszek ( nem multi lánc ) kúton ahol tankolni szoktunk, 348 Ft.

Ha össze vesszük az árakat, akkor az utolsó belföldi kút igen drága, és az üzemanyag minősége ( adalékolása, stb ) valószínűleg azonos a többi hazai kútéval, ugyanúgy mint a kis maszek kútnál, ám ez utóbbi nem a pálya mellett, főleg nem ilyen frekventált és nagy forgalmú helyen van.

A német benzin az árával kb. a kettő között van, minőségben azonban jóval fölöttük.

Persze tudom, hogy a tapasztalat teljesen szubjektív, de ha egy oda vissza úton a fogyasztás azonos körülmények között 8,4 literről 6,8 literre csökken az már nem lehet véletlen, és nehéz az érzésekre fogni, mint pl. a menet dinamikát vagy egyéb tapasztalatokat.

Csak nem ez történik...


Jó lenne ha itthon is hasonló áron, hasonló minőségű üzemanyagot lehetne kapni, nem hiszem, hogy kevésbé érné meg, népgazdasági szempontból pedig kimondottan előny lenne, hisz a jobb hajtóanyag kevesebb meghibásodáshoz, így kevesebb költséghez vezetne. Bár ki tudja, lehet pont ez a cél...

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház







2017. szeptember 8., péntek

A világító szelepsapka és társai

Sok tuning megoldás létezik, és sok irányzat fér el egymás mellett amikor autók jobbításáról beszélünk.

Kezdetben a tuning kifejezés leginkább a motor erőre vonatkozott, később a külső és belső megjelenésre, illetve manapság akár a beépített hangtechnikára is. Mindegyik ágazatnak meg vannak a maga követői, és művelői.

Az optokai tudning egyik eleme pl. a szelepspka, amit gyakran a gyári helyett másra cserélnek.

Gyári szelepsapkák, régen fém, ezt sokszor nehéz volt letekerni, de a tűszelep hiba ellen is védelmet adott, az új műanyag, kisebb súlyú, olcsóbb, könnyen kezelhető, de nem zár légmentesen, nyomást nem tart meg.



Az új sapka lehet szines, fém vagy műanyag, lehet a márkajellel logózott, gimu nyomást kijelző, vagy éppen világítós is.

Az egyszerű műanyag szelepsapka is létezik fekete, sárga, piros és zöld színben. Érdekesség, hogy míg a szinek nagyja csak dizájnelem, a zöld szelepsapkával a tisztán nitrogén töltésű gumikat szokás jelezni, hogy a következő javításnál a kolléga tudja, ez a gumi nem levegővel töltött.

A nitrogén töltés érdekességeiről a : Nitrogén töltésű gumi. Miért jó ez ? című cikkünkben olvashat bővebben.


Tényleg nincs olyan szelepsapka ami nincs...



Nagyon jól mutatnak, némelyiknek még valós értelme is van, de vannak olyan hátulütői is, amik miatt ezeknek a használatát erősen meg kell gondolni.

Az autójavításban ( gumiszerelésben ) alapvetően behúzható gumi szelepeket használunk. Ennek több oka is van. A gumi szelepek maguk jól tömítenek, nem kell szerelni őket, gyorsan egyszerűen egy behúzó célszersuámmal be lehet azokat helyezni a felni megfelelően kialakított furatába. Olcsók, könnyen cserélhetők, de van hátrányuk is. Nem véletlen, hogy a gumisok szinte minden gumi cserénél a gumi szelepet is kidobják, akár évente is, és bár ennek is van egy olyan oka, hogy megint el lehet adni egy garnitura szelepet, az is benne van, hogy ezek a gumi szelepek kb 2 év alatt eléggé kezdenek elöregedni, és bár akár 4-5 évet kibírnak, akkor már porozusak, repedezettek lesznek és a levegő fokozott fesztése mellett akár egy szakadással gyorsdefekt-szerű problémát is okozhatnak.

Gumiszelep fajták, a számozásuk határozza meg a hosszt és kellő furat méretet :




Másik megoldás a szerelhető fém szelep. Ezeket macerásab beszerelni ( csavarral kell megszorítani a felni furatában ) és drágábbak is, de szinte örök életűek. Nekem saját autómon is van olyan amely már 7-8 éves, még nem kellett cserélni, vagy javítani. Áruk jóval magasabb, akár a gumi szepe tízszerese, de üzembiztonságban, és nem utolsó sorban kinézetével szerintem megéri.



Visszatérve a szelepsapkákra.

Sokan nem is gondolják egy szelepnek mekkora erőket kell kibírniuk.
A kerék forog, nem kis sebességgel, a centrifugális erő hataémas lehet.

A mai autók egyike sem megy "csak" 100-120 km/órával, mindegyik tud 150-160-al menni, vagy jóval 200 km/óra fölött is, ha nem is szabad esetleg, és ilyen kerék fordulatszámnál bizony az erők is nagyok. Egy normál kerék szelepre ilyen, már 100 km/órás sebbességnél akár 40 kg húzó-szakító erő is hathat. És ez akkor ha a gyári pille könnyű műanyag szelep sapka van rajta.

Képzeljük el mindezt úgy,. hogy egy olyan spéci fém vagy egyéb különleges, és a gyárinál jóval nehezebb beltartalommal bíró szelepsapkát teszünk rá ami hú de divatos, vagy vagány.

A világítós sapkában van elem, rugó, érintkezők, led, és van egy aránylag vastag plexi vagy polikarbonát fedél. A nyomás kijelzős szelepsapka, bár a biztonságot elvileg növeli, mégis egy műanyag rudacska van benne rugóval megtámasztva szintén egy erős, nyomás álló kis kupola alatt.
Ezek az egyébként a kosz védelmére használt sapkák kiváltására való kütyük az eredetihez képest akár tízszer, hússzor nehezebbek. És akkor még nem beszéltünk az acél, jobb esetben alu sapkákról, melyek szinesek, szépek, de nehezek.

Nyomás jelzős szelepsapka :

Vagány világítós szelepsapka :

Alumínium szelepsapkák :



Ne feledjük, a szelep sapkának nem feltétlenül a díszítés a feladata, még kevésbé az esetleg hibás tűszelep miatti levegő vesztés elkerülése, hanem kizárólag a külső piszok elleni védelem. Ha már a szelepsapkára bízzuk pl. a nyomás tartást ott baj van, azt meg kell oldani egy tűszelep vagy komplett szelep cserével, másképp a "rendszer" nem lesz biztonságos.

Ha mégis szeretnénk autónk kinézetét egy jópofa vagy éppen szép szelepsapkával javítani, akkor alapnek mindenképp egy teljesen fém szelepet válasszunk, mert ennek a komoly erős fém felépítése ki fogja bírni azt a plusz erőt amit az esetleg nagyobb súlyú szelepsapka jelent.

Tehát érdemes gondolkodni, mielőtt valami hiperszuper szelepsapkával kívánjuk emelni az autónk "szépségét".


Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház




2017. szeptember 4., hétfő

Üveggyöngy mint vetítő vászon felület

Több írásunk szólt már az üveggyöngy, pontosabban a mikro üveggyöngy használatáról, tulajdonságairól.

Most megint az egyik fő tulajdonsága, illetve ennek használata kerül szóba, egy kicsit pontosabban mint eddig.

Azt tudjuk, hogy az üveggyöngy minden egyes darabja mint kis fényvisszaverő prizmák működnek, tehát a sok öveggyöngy egy komplett fényvisszaverő felületet tud alkotni.

Ehhez már csak az kell, hogy a megfelelő méretű mikro üveggyöngyöt kellő egyenletességgel leterítsük egy felületen.

De milyen legyen az a felület ?

Az alap felület színe adja meg a háttér színt is, így lesz piros, sárga, vagy más színű a tábla vagy az útburkolati jel.

A fényvisszaverő felületek egy speciális fajtája a vetítő vászon, most erről lesz szó.

A vetítő vászon is, mint minden technikai eszköz komoly fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben.

Kezdetben vala a fehér fal, vagy éppen kis mintás tapétázott fal, ez volt elérhető pl. egy panel házban.
Ezzel alapvetően nem volt baj, látható, mi több akár élvezhető volt a dia vagy szuper8-as vetítés. Akkoriban a felvételek minősége sem tette lehetővé a komolyabb lejátszási élményt, ezek a hordozók leginkább a családi eseményeket, illetve meséket örökítettek meg. Hol volt még akkor a video, vagy akár a szines tv ?

Később jöttek az első vetítő vásznak, ezek fehér vastag vásznak voltak, amik jó esetben nem voltak gyűröttek, ha az ember szépen vigyázott rá és mindig akkurátusan feltekerte, ez így jó is volt. Az élmény jobb volt, a felvétel minőségével a lejátszás minősége is nőtt. Sok helyen a vásznat egy egyszerű lepedővel helyettesítették, az is megfelelt a célnak, fő, hogy szép fehér és síma legyen.

A fejlődés következő szakasza a speciális vászon volt. Ezeket a gyöngyvászon alapú vetítő felületeket sokszor már rugós, visszatekerő tokba tették részben a jó kezelhetőségért, részben a hordozhatóságért, de nem utolsó sorban a felület védelme miatt, hisz ekkor már a felvétel minősége megint előre lépett, és a legkisebb vászon hiba meglátszott a lejátszás közben.

Kis ideig nem is történt ebben változás, de megérkezett a fényvisszaverő felület, ezt már ekkor üveggyöngy szórással érték el. A gyöngyvászon hordozóra vékony egyenletes rétegben megfelelő ragasztót, majd erre üveggyöngyöt terítettek. Fontos technologiai alap, a ragasztó és a gyöngy egyenletessége, és nem maradhatott ki a legkisebb felület sem. A vásznak ekkor még mindig fehérek voltak, sokszor fekete kerettel, ez részben a látványt adta meg, hogy  kereten belül legyen a vetítés, részben a kilógó kép szélek a fekete felületen elnyelődve nem voltak zavaróak.

Ezek után sokáig csak a vásznak mérete, és méret aránya, esetleg az alap erősítése változott, Bejöttek a 4:3 arány mellé a 16:9 és más manapság használt arányok is, ezekhez mindegyikhez lehetett külön vásznat kapni. Megjelentek a projektorok ( előttük ilyen rendszerű maximum az írásvetítő volt ), és mivel a  projektorok képe már egész pontosan állítható volt, a vásznak fekete széle is jó részt eltűnt.
Megjelentek az üvegszál, később a kevlár erősítésű műanyag felületű vásznak is.

Maradt viszont egy komoly probléma.
A fehér felületen a fekete sosem volt teljesen fekete, márpedig a digitális felvételeknél ez már valóban meglátszott. Mozikban, de még otthoni vetítéseknél is ez sokszor bosszússágot jelentett. Gondoljuk meg, ma már ott tart a technika, hogy a tv-n is a fekete szín mögött még a háttér világítást is kikapcsolja a rendszer, hogy az a pixel még feketébb legyen.

Mi tehát a megoldás ?

Mivel a felület színe adja meg a végső színt is, kicsit sötétebbre kell venni a felületet.

Sok próba és kísérletezés után kialakult az alábbi szürke árnyalat :
30%-os szürke.
Ezen a felületen a fekete már elég fekete, de a fehér még elég fehér, illetve a szín visszaadás teljesen megfelelő.

Ezek a jelenleg legutolsó fejlesztésű vásznak viszont igen drágák, és itt jön a maszek okossság !

Készítsünk egy 20-30%-os fekete ( azaz világos szürke ) felületet és erre ragasszunk vékony rétegben mikro üveggyöngyöt.
A felület festését a megfelelő szín kikeverése utánt egyszerű festékszóróval meg tudjuk tenni, egy gyöngy vászon vagy más jó minőségű vászon alapra. Lehetőleg olyen festéket válasszunk ami később nem fog megrepedni, illetve a festék higitását válasszuk olyanra ami beszívódik az alapanyagba, így az nem erepedzik majd meg.

A száradás után ugyanúgy festékszóróval juttassunk ragasztót egyenletesen a felületre. Ez a ragasztó leginkább valamilyen szövet vagy textil ragasztó lehet, ezek nem lesznek merevek, és szépen vékony rétegben szórhatók, nagy arányban higíthatók.
Ha ez is meg van, még a száradás előtt hintsünk mikro üveggyöngyöt a felületre. Ezt megtehetjük simán kézzel, de a profibbak egy finom szitával szebben is el tudják teríteni azt.

Ha mindez meg van, a nem odaragadt fölösleges gyöngyöt rázzuk le a felületről, ellenőrizzük a végeredményt. Ha valahol foltos lenne, még tudunk rajta segíteni újabb ragasztó szórással és üveggyönggyel.

Milyen méretű üveggyöngy lesz a megfelelő ?

Tapasztalataink szerint a leginkább megfelelő üveggyöngy a 100-200 mikron, azaz 1-2 tized mm-es méret, mert nem lehet sem túl kicsi, sem túl nagy. A legkisebb méretek nálunk az 0-50 mikronos, a legnagyobb a 600-800 mikronos, ehhez képest kerestünk megfelelőt.

Az ajánlott 100-200 mikornos üveggyöngy méret már elég nagy ahhoz, hogy szépen visszaverje a fényt ( igaz ezt minden méret megteszi ), mérete miatt a felület teljesen egyöntetű lesz, és elég nagy, hogy a ragasztó felületből kiemelkedve a ragasztó ne takarja a külsö felületét a fény elől.

A műhelynet webshopban, és természetesen személyesen üzletünkben is megtalálhatóak az említett és más mikro üveggyöngy méretek is. Vásárolhatók 25 kg-os zsákos kiszerelésben szemcseszórához, vagy komolyabb munkákhoz, de kilós kiszerelésben is forgalmazzuk. Terjedelemre egy 1,5 literes PET palacba minteg 2 kg mikro üveggyöngy fér.

Remélem tudtam segíteni a kísérletező kedvű alkotóknak.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház