Sokan nem tudják mi az a szilikózis, hogyan lehet "elkapni", illetve hogyan tudunk védekezni e veszélyes, bár lassan kialakuló kór ellen.
Az alap hit, mi szerint a szilikózist a por belélegzése okozza, igaz is meg nem is.
Nem akármilyen porról beszélünk, hanem kimondottan szilikát, azaz a kvarc por belégézéséről beszélünk itt, és tudni való hogy a kvarc a normál homok, a kő termékek alap alkotó eleme. Akik ilyen anyagokkal hosszabb ideig dolgoznak, fokozottan ki vannak téve a szilikózis, mint betegség veszélyének.
Jellemző foglalkozási körök ahol a veszély a leginkább fenn áll.
- bányászat ( fém és kőzet bányászat is )
- homokfúvás
- dörzszsappan készítés
- kővágás, külszíni bányászat, kőfaragás
- fazekasság, fémöntészet
- hegesztes ( a bevont elektródák bevonó anyaga sok szilikátot tartalmaz )
A szilikózist egészen pontosan a szilikátpor (kvarcpor) belégzése okozza, és a tüdők progresszív hegesedésével jár.
A szilikózis a legrégebb óta ismert foglalkozási tüdőbetegség, mely akkor alakul ki, ha valaki éveken át szilikátport lélegezik be.
A belégzést követően a szilikátpor bejut a tüdőkbe, ahol a tisztítósejtek (ilyenek például a makrofágok) bekebelezik. Majd ( nem írom le részletesen, mert nem orvosi szaklap vagyunk ) a tüdő belső felületein a folyamat hegesedés indít el. Ezeken a heges területeken keresztül képtelen az oxigén a vérbe jutni. A tüdők rugalmasságukból is veszítenek, ezért a légzés nagyobb erőfeszítésbe kerül.
Általában legalább 20 éven át kell a porral érintkezni ahhoz, hogy a tünetek megjelenjenek. Felléphetnek a tünetek azonban 10 évnél korábban is homokfúvók, csatornafúrók és dörzs-szappant előállítók között, mert munkájuk során nagy mennyiségű szilikátpor termelődik.
Kezdetben a légszomj csak terheléskor jelentkezik, később azonban nyugalomban is megjelenhet. A légzés még évekkel azután is romolhat, hogy a beteg abbahagyta a szilikáttal való munkát. A tüdőkárosodás továbbá megterheli a jobb szívfelet, és egyfajta szívelégtelenséghez vezethet, mely akár halálos is lehet.
Védekezés ellene, megelőzés.
A szilikózis megelőzéséhez kulcsfontosságú a munkahelyen a szilikátpor mennyiségét csökkenteni, lehetőség szerint megszüntetni. Ha a por mennyisége nem csökkenthető - ami például a homokfúvó iparban előfordulhat -, a munkásoknak védőfelszerelést kell viselniük, például egy olyan csuklyát, melyen keresztül tiszta kinti levegőt lélegezhetnek be, vagy speciális maszkot, mely az apró részecskéket hatékonyan kiszűri. Az effajta védelem nem érhető el minden poros helyen dolgozó munkásnak (ilyenek lehetnek például a festők és a hegesztők), ezért amikor csak lehetséges, csiszoláshoz nem szabad homokot használni.
A szilikátporral dolgozókról rendszeresen mellkasi röntgenfelvételt készítenek (ez homokfúvók esetében 6 havonta, a többi munkás esetében 2-5 évente ajánlott), így az elváltozásokat korán fel lehet ismerni. Ha a röntgenfelvétel szilikózist mutat, az orvos várhatóan eltanácsolja betegét a további szilikátos munkától.
Mivel a mi iaprágunkban ( gép és jármű javítás, alkatrész felujítás, tisztítás ) is komoly szerepe van a szemcse szórásnak, érdemes kicsit körül nézni milyen egyéb szóróanyag alternativák vannak, hogy a szilikozis veszélyét csökkentsük.
Figyelem! Ahogy fentebb is szó volt róla, a szilikózis, mint betegség, nem feltétlenül a por, hanem kimondottan a szilikát származéskok belégzésénél áll fenn!
Ezért az alap lehetőség a szilikozist okozó anyagok felváltása más olyan szóró anyagokkal, mint pl kohósalak ( az EU irányelv szerint 1% alatti szilikát tartalommal ), vagy korund ( Al2O3, tehát alumínium oxid). A kohósalakok Mohs keménysége közel azonos a kvarc kavicséval, azaz 6-7 Mohs, a korund keménysége ezt jóvel meg is haladja, az 9 Mohs keménységű. Szóróanyag visszanyeréses ( visszaforgatásos ) rendszerhez egyébként is mindenkép a korund javasolt.
A másik lehetőség a megfelelő por elszívás, illetve levegő szűrés.
Mint fentebb is írtuk a szűrés alapvető eszköze a személyi védőfelszerelés, mely állhat komplett csuklyából friss levegő ellátással, de kisebb mértékű munkáknál is mindenképp érdemes légző maszkot használni, mely sok kivitelben elérhető.
A por elszívás történhet szabad sugaras szórás esetén a területről megfelelő teljesítményű elszívó berendezésekkel, melyek az elszívott levegő megfelelő szűréséről is gondoskodnak, illetve kabinos szórás esetén elszívó-ciklon berendezésekkel.
Bármely megoldásért nyugodtan keressenek meg minket, amennyiben lehetőségünk van rá, szívesen segítünk akár ötlettel akár komplett megoldással.
Ha vbármilyen kérdésük felmerül kérem keressenek meg minket elérhetőségeinken.
Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista