2015. augusztus 29., szombat

Egy racsnis kulcs javítása és ami eszembe jutott róla

Egy racsnis kulcs javítása és ami eszembe jutott róla
Minap egy régi ügyfelünk keresett meg, egy számomra egyébként ismeretlen gyártmányú ( mondhatnánk noname ) racsnis kulcs javításának feladatával.

Mivel már van tapasztalatunk abban, hogy sok racsnis szerszámot tudunk javítani az általunk elérhető 2-3 féle javító készlettel, ez első nekifutásra semmilyen problémát nem jelentett.


A kulcsot szétszedtem, és akkor láttam, hogy annak némi beázáson és karbantartási hiányon kívül semmi baja nincs, ezért arra gondoltam, néhány sorban leírom ezeknek, és általában a szerszámoknak az ajánlott karbantartását.


Mivel, mint minden eszköz ennek is acélból, illetve vas ötvözetekből készül a teste, szerkezete, nagyon fontos, hogy a nedvesség ellen lehetőleg védve legyen. ( a nevezett kulcs ládája pl. kint maradt az esőben, és reggelre meg kellett tanulnia úszni a szerszámnak, hogy életben maradjon… )

Tehát a karbantartás lényegi lehetőségei néhány pontban, amik minden kézi szerszámra vagy szerszámgépre vonatkoznak, szinte kivétel nélkül.

- A szerszámokat használat után mindig tisztítsuk meg. Töröljük el, ha szükséges levegővel fújjuk ki belőlük a port, egyben némi szemrevételezéssel győződjünk meg annak állapotáról.
- Az egyszerűbb szerszámokat ( csavarhúzó, villás kulcs ) ez után el is tehetjük.
- Az összetettebb szerszámokat kicsit járassuk meg, a mozgó részeket némi kenőanyaggal ( ez lehet olaj spray, 1-2 csepp műszer olaj ) kenjük meg, ez nem jelent nagy próbát, csak a ronggyal a kezünkben mozgassuk meg a racsnit, irányváltót, mozgó alkatrészeket, hogy jól működik-e, általában már a hangjából tudható az állapota.
- Légmotoros szerszámoknál ( főleg ha központi olajozó nincs a rendszerben ) a levegő bevezetésbe csöppentsünk néhány csepp oda illő ( légszerszám ) olajat, és kicsit pörgessük meg, hogy az olaj eljusson a szerszám belső részeibe is.
- Elektromos szerszámokat időnként fújjuk ki levegővel, ha poros környezetben dolgozunk, akár munka közben is, és terhelés nélkül járassuk meg és figyeljük meg a hangját.
- Minden szerszámra, szerszámgépre vonatkozik, hogy ha van rajtuk gyári kenési pont, akkor az előírt kenőanyaggal megfelelő időnként azokat kenjük meg.
- Prizmás megvezetéses szerszámoknál ( állványos fúrógép, eszterga, komolyabb szerszámgépek ) a megvezető orsót, prizmát, rudakat alaposan töröjük le, és kenjük be olajjal.

Mivel jó és szép munkát csak tiszta és jól karbantartott szerszámmal tudunk végezni, ezeket a karbantartási lépéseket nem spórolhatjuk meg.

Ha a szerszámaikat így használják, illetve tartják karban, várhatóan sok évig kitartanak probléma nélkül.

Természetesen ha komolyabb baj felmerül, forduljanak megfelelő műhelyhez, szakemberhez, akár hozzánk is behozhatják a hibás szerszámot, még garancia időn túl is, és igyekszünk segíteni a gondon.

Maradok tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop

Fúrógépek tokmányainak rövid ismertetése, cseréjük

Fúrógépek tokmányainak rövid ismertetése, cseréjük
Mivel minden mechanikus szerkezet kopik, időnként szükséges annak javítása, ha ez nem lehetséges, cseréje.

Fokozottan igénybe vett alkatrészeknél ez különösen igaz, ide tartoznak a fúrógépek tokmányai is.
Mivel ezek a részelemek nem kimondottan drágák, így általában alkatrész sem kapható hozzájuk, illetve csak azon színvonalú tokmányokhoz kapható külön javító szett, amivel magunk a hétköznapi munka során valószínűleg soha nem fogunk találkozni.
A fúrógépek szerkezete általában sokat kibír, többet mint a gép tokmánya. Mindezekért időnként szükséges a fúrógépek tokmányának cseréje, legyen szó hálózati, vagy akkumulátoros gépről, esetleg motoros csavar behajtó szerszámról, kulccsal szorítható, vagy gyors ( kulcs nélküli ) tokmányról.

Először nézzük milyen tokmányokkal találkozhatunk.
A tokmányok több féle kialakításúak lehetnek
csatlakozásuk szerint:
1. kúpos tokmány
2. menetes tokmány
megfogásuk szerint :
1. kulcsos tokmány
2. kulcs nélküli / gyors tokmány


A fentieket tovább osztályozhatjuk :
1. a kúpos tokányokat több méretre oszthatjuk, bár általában kézi fúrókon csak a kisebbekkel ( B12-B16 ) találkozunk :
B12, B16, B18, B22
2. a menetes tokmányokat feloszthatjuk a menetük mérete szerint :
1/2", 3/8", ritkábban metrikus méretű
illetve a menetük iránya szerint:
jobbos vagy balos

Lehet még különbséget tenni a befogási kapacitás:
leggyakrabban 0.8 mm-től 16-18 mm-ig
a pofák anyaga:
acél, bór-karbid, volfrám-karbid ( vídia )
esetleg a tokmány külső anyaga:
acél, műanyag, alumínium ötvözet
szerint is.

Valamint az összes paraméter szinte minden variációja oda és vissza...

Kézi fúrógépeken legtöbbször bal menetes 1/2" vagy 3/8" menetes tokmányokkal találkozhatunk.

A mai világban egyre kevesebben keresik a kulcsos tokmányokat, ennek több oka is van, bár sokan vannak azok is akik ragaszkodnak a bevált technikához.
A kulcsos tokmányok kulcsai elveszhetnek, helytelen használat ( nem megfelelő méretű kulcs, figyelmetlen használat ) esetén a kulcs és a tokmány fogas koszorúja elkopik, használhatatlanná válik.
Viszont azonos megfogási erő / méret mellett a kulcsos tokmány általában olcsóbb, és még az alacsonyabb minőség is közel olyan megfogási erőt garantál, mint esetleg a kicsit magasabb minőségű kézi / gyors tokmány.

A gyors tokmányok olcsóbbik változatai az ütvefúrást nem bírják, kilazulnak, ha nagyon megszorítjuk azokat, nehezen oldhatók, illetve megfogási erejük, tartósságuk kisebb,mint az azonos méretű kulcsos kialakításoké.

A komolyabb minőségű akár karbid ( vídia ) pofás gyors tokmányok általában teljesen fém kivitelűek, viszont áruk is lényegesen magasabb.

Több féle tokmányt megtalálhatnak kínálatunkban is.
Cikkszámaik : MB8898010, MB8898002, MB79991, MB79998

Így azt kell mondjuk, tokmány választásakor az alábbi tényezőket kell figyelembe vennünk:
1. a használni kívánt fúrógép teljesítménye. Ez a fúrógépen fel van tüntetve, illetve a tokmányokon is jelzik a maximális fúrógép teljesítményt amire méretezve van.
2. használat módja, azaz, milyen környezetben, mennyit, milyen módon használjuk.
3. sajnos ki kell mondanunk, a pénztárcánk "mérete".
Ha kérdése merül fel, keressen meg minket, és segítünk a választásban.

Egy kevéssé tárgyalt téma a tokmányok cseréje.

Ez a munka sokszor okoz fejtörést, mert sokan nem is tudják hogyan van a tokmány a gép tengelyére fogatva.
Először nézzük meg milyen a tokmány csatlakozása, ezt az adatot a tokmányon meg kell, hogy találjuk.
Pl. 1/2" 20UNF ez egy 1/2 collos méretű menetes tokmány csatlakozást jelöl

Ha ez meg van, akkor a tokmány fogjunk be egy imbusz kulcsot ( a tokmány maximális befogásához mérten, legalább 2/3-3/4 méretet ), és a kihajtással ellentétes irányban határozottan, ne túlságosan nagy erővel üssük meg ahogy az első képen látszik. Itt egy bal menetes tokmány szerelését illusztráljuk.
menetes tokmány leszerelése első lépés

A következő lépésben nyissuk ki a tokmány pofáit és a középen lévő csavart ( általában kereszt hornyos ) vegyük ki.
Figyelem ! A csavar bal menetes szokott lenni !
Figyeljünk arra, hogy a megfelelő méretű és minőségű csavarhúzót használjunk, nehogy a csavar nútját "elnyaljuk" mert különben igen bajos lesz kifúrni.
tokmány leszerelése második lépés

Ha a csavar is kint van, újra fogjuk be a tokmányba a nevezett imbusz kulcsot, és lazítsuk meg a tokmányt.
tokmány leszerelése harmadik lépés

A felszerelésnél ellenkező sorrendben, de az utolsó ( leszerelésnél első ) lépést hagyjuk ki. viszont 1-2 használat után a központi megfogó csavart húzzuk utána.

Természetesen bal menetes tokmány leszerelésénél az irányok változnak, de a megfogó központi csavar menete sokszor ott is balos !

Ha kérdésük van a témával kapcsolatban, kérem keressenek meg elérhetőségeinken.

Biztonságos munkát kívánva maradok tisztelettel :

Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop.

2015. augusztus 28., péntek

Csiszoló papír avagy smirgli.

Smirgli avagy csiszoló papír. De miért is ?
Manapság is sokan smirglinek hívják a csiszoló papírt vagy csiszoló vásznat, jól lehet ez a név / megnevezés, már erősen megy ki a divatból, a közbeszédből.


De honnan jött ez a név ? Mint annyi más műszaki szavunk, ez is Német nyelvből került átvételre.

De nézzük Pallas Nagy Lexikonát ( kiadva 1893-1897 ).
Igaz a szövegezés kissé régies, de ez szerintem csak emel az olvasási élvezeten. A smirgli ( csiszoló papír ) eredete.

Smirgel.
Ásvány
A Smirgel szemcsés korund, mely rendesen magnetittal vagy hematittal van keverve. Szürke, barna vagy kékes szinü. Nagy keménységre miatt kitünő csiszoló anyag. A legtöbb és a legjobb Smirgel, mely kereskedésbe kerül, Naxosz görög szigetről való, ahol szemcsés mészkőben, márványban terem kisebb-nagyobb fészkekben és pedig sohasem tisztán, hanem csillámmal átnőtt benső keveréke korundnak és magnetitnak. Naxosz szigeten kivül még Szamosz szigeten és még néhány más görög szigeten is találni, továbbá Kis-Ázsiában (Gümüsdágh), ahol szintén bányásszák. A kereskedésben a Smirgel rendesen nagyon tisztátalan és nem egyenletes szemü, amiért a csiszolásra való használata előtt a nyers Smirgelt megtörik, megszitálják és azután vizzel telt edénybe teszik, hogy nagyobb és apróbb szemeket egymástól elkülönítsék, azaz a Smirgelt a szemek nagysága szerint osztályozzák. Smirgel néven a kereskedésben nemcsak valódi Smirgelt árulnak, hanem sok minden egyéb kemény ásványt. Igy gránát- és topárpor-keveréket és általában drágakövek hulladékait, melyek puhábbak lévén a Smirgelnél, kevesebbet is érnek. Levantei v. velencei Smirgel néven quarcpornak és hematit apró szemeinek keverékét árulják, ami csekély keménysége miatt éppenséggel mit sem ér.

Tehát a Smirgel egy korund fajta, mely magas keménysége miatt csiszoló, és koptató ( abraziv, szemcse szóró ) anyagként is jelentős gazdasági erővel bír. A korund keménysége 9 Mohs, ez a gyémánt után a legkeményebb ásvány. A korund több néven is előfordul, olcsóbb vagy drágább változatban is, pl. a rubin és a zafir is korund, ezek speciális esetben az azonos súlyú gyémántnál is drágábbak lehetnek.

Üzletünkben normál korundot és nemes ( elektro ) korundot kínálunk, melyeket szemcseszóró gépekhez, és egyéb koptató munkákhoz ajánlunk. A szemcse finomság tekitetében nagy a méret sor, ez ügyben kérjék tanácsunkat, segítségünket.

Ha kérdésük felmerül állok rendelkezésükre.

Maradok tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop

Kalapács mint a legegyszerűbb szerszám

Kalapács, a legegyszerűbb szerszám
A kalapács az egyik legegyszerűbb és egyben legrégibb szerszámunk.

Már az ősember elkezdett használni ütő szerszámot, azaz mondhatnánk egy fajta kalapácsot. Ezt hívták marokkőnek, szakócának ( kőbalta ), bunkónak de a lényeg, hogy ütni lehetett vele.

Mára ez az egyszerű szerszám is olyan külön fejlődési pályát írt le, ami szükségszerű volt a technika fejlődésével, a szakmák specializálódásával, és finom szétválásával.

Előbb a kézi szerszámok alakultak ki többé-kevésbé azonos irányban, kis kitérőkkel, később megjelentek a gépi kalapácsok is, közben kialakult a kalapács legtudósabb használóinak szakmája a kovács, és ötvös ( azaz a fémműves ) mesterség, és a kalapács lett a munkás mozgalom egyik fő jelképe is, mint legáltalánosabb szerszámunk.

sarló-kalapácsos ( Rákosi ) címerkalapács szoborbakalapács mint szobor

Gépész vagy vasas szakmák tanulói jól emlékezhetnek arra, hogy a szakmai gyakorlat sok esetben kalapács fej készítéssel kezdődött. Anno nem szerettük, pedig nekem is meg van a magam készítette kalapács, sikattyú, párhuzam szorító, fűrészkeret, és meg kell mondjam legjobb szerszámaim közé tartoznak még mindig. A kalapács készítés elsőre nem véletlen választás. Pontos kialakításához meg kellett ismerni az alapvető szerszámok használatát, pontosan kellett mérni, fúrni, marni, fűrészelni, reszelni. A kalapács fején van lyuk ( furat ), ív, sík, szögben záródó él, minden ami csak lehet. Még a nyelezés is külön tudomány, kezdve a nyél kialakításától az illesztésen át az ékelésig. A kalapcs fej jó kialakítása alap a jó munkavégzéshez.

A kalapács anyaga.

Nyele általában valamilyen fa vagy újabban kompozit műanyag, azaz több anyagból „összegyúrt” műanyag. Üvegszálas, szén szálas, vagy más erősített anyagról beszélhetünk. Fa nyél esetében általában fenyő, kőris, dió vagy bükk nyelet használunk, fenyőből is van több minőség, pl a hickory egy magasabb minőséget képvisel. Lehet fém nyelű is, akár a fejjel egybe öntve ( monobolck kalapács ).
Általánosan elmondható, hogy szerszám nyélnek a különböző fa fajták északon ( Kanada, Finnország ) növő példányait jobb használni, mert a hideg égöv miatt az lassabban nő, anyaga tömörebb, erősebb, hasadásra, repedésre kevéssé hajlamos.
Fa vagy műanyag ( kompozit ) nyél esetén találhatunk a kalapács feje alatt nyak védőt is akár fémből, akár műanyagból, ez a mellé ütések esetén védi a nyelet a legsebezhetőbb ponton.

A kalapács feje sokkal több anyagból lehet.
Alapvetően valamilyen fém, illetve leginkább vas anyag. Ez lehet kovácsolt vagy öntött, gyengébben vagy erősebben ötvözött, keményebb vagy lágyabb. Egyéb fémek : alumínium, réz, bronzok, speciális ötvözetek, ólom, rozsdamentes acél. Anyagai között megtaláljuk még a fa, műanyag, gumi különböző keménységű fajtáit is.

A kalapácsokat csoportosíthatjuk még súly, nyél hossz, fejforma kialakítás, esetleg szakma, vagy más különleges kivitel szerint.
Szinte felsorolni is nehéz hány féle kialakítás jöhet szembe. Lakatos, illesztő, domborító, zömítő, visszarúgás mentes, kőműves, és ki tudja még mi. Vannak egészen speciális kalapácsok is, amiket egy bizonyos tevékenység, vagy igény hozott létre, mint az üvegező, salakoló, szikramentes, palázó, stokkoló, szobrász, üvegtörő, orvosi, sziklamászó, szeghúzó kalapács.

Áruházunkban is nagyon sok kalapácsot talál.

Sőt ! Van nem létező kalapács is, ez az üvegdomborító kalapács. Jól megfér a reszelőzsírral, és a „fájront” kulccsal egy polcon…

Lehet még nyelezett ( ahol a kalapács nyele külön kerül beillesztésre a fejbe ), vagy monoblock ( ahol a kalapács feje és nyele egy anyagból együtt kerül kialakításra, azok nem szétválaszthatók ) kalapács is.

Legáltalánosabban ismert a lakatos kalapács, általában, ha kalapácsra gondolunk ez rémlik fel előttünk. Talán nem is kell ismertetni, annyira tudja mindenki, mert ez „a” kalapács.
Gyakorlatilag bármilyen méret általánosan használatos a 10 dekástól a 10 kilósig. A fej anyaga lehetőleg jó minőségű kovácsolt acél legyen.


Illesztő kalapácsot használunk érzékeny, sérülékeny alkatrészek ütésére, fő ismérvük, hogy az ütött alkatrész anyagánál jóval lágyabbak, így abban nem tudnak ( vagy csak nehezen ) kárt tenni. Lehet műanyag, fa, ólom, alumínium.

Domborító, zömítő, simító kalapácsok. Kimondottan a lemez lakatos szakmák szerszámai, nevükből adódó tudással, céllal. A domborító kalapács feje általában gömb végű, több méretben. A zömítő kalapács lemez megmunkálásánál kell, a kisebb hullámokat összehúzni, a lemezt zömíteni. Simító kalapács nagy méretű és kis rádiuszú, vagy síma fejjel rendelkezik, hogy az ütés egyszerre minél nagyobb felületet érjen, súlya általában kicsi.

Nem a lakatosok szerszáma, de közismert, és általános használatúak :
Szeghúzó kalapács ácsok fával dolgozók szerszáma, szegezésre, vagy a rossz helyen lévő, esetleg elgörbült szeg kihúzására való.
szeghúzó kalapács
Vakolat leverő kalapács egyik végén éles résszel ( mint egy kis fejsze ), hogy vakolatot minél könnyebben lehessen a tégláról leválasztani, kőműves kalapács hasonlít a vakolat leverőre, de lehet rajnai, vagy berlini típusú, az él szögétől és kialakításától függ, ezek inkább az építő anyagok ( tégla, kő ) alakítására valók.
Vakolat leverő ( általános kőműves ) kalapács:
kőműves kalapács
Rajnai kőműves kalapács :
rajnai kalapács
Berlini kőműves kalapács :
berlini kalapács

Palázó kalapács melynek a fejen egy hegyes lyukasztó van, amivel a palán lyukat lehet ütni, így felszegezve azt, a fej alatt általában egy él is ki van alakítva, ezzel a pala darab ( ásvány paláról beszélünk ) formája is kialakítható.
palázó kalapácspalázó kalapácspalázó kalapács
Fafaragó, szobrász kalapács amely fa anyagú fej, fa nyéllel, és a feje henger formájú ( mint egy kézi gránát ), ahol a henger palástjával ütünk. Bunkónak is hívják.
nagybunkó
Gyakorlatilag elmondható, hogy minden feladatra lehet külön speciális kalapácsot találni, igaz viszont az is, hogy Murphy szerint szükség esetén minden szerszám kalapáccsá válik.

Érdekességek még :
Pöröly fejű cápa, amely a „dupla fejű” kalapácsról a pörölyről kapta nevét.
Kalapácslakk egy festék fajta, száradás után olyan a felülete, mintha kalapáccsal ütögették volna össze azt. Leginkább a régi festett TUTO vagy TUTUS lakatokról ismert.

Még egy különleges kalapács kapjon helyet itt. 
Kalapács József a Magyar rockélet kiemelkedő és ikonikus alakja :
Kalapács József


Végére maradt az általános intelem : kalapácsot kalapáccsal nem ütünk ! Ez leginkább az általános vas anyagú kalapácsokra vonatkozik, és oka, hogy a két kalapács összeütésénél kis leváló darabok repülhetnek szét, ami éle és nagy sebessége miatt komoly sérüléseket okozhat, még akkor is ha éppen nem szemet talál.
Másik fő dolog a kalapács karban tartása, hisz ez is elhasználódik. Szükség esetén a szétverődött fejet alakítsuk újra, reszeljük, vagy köszörüljük formára ha „tarajos” lett, nyelét cseréljük, vagy ékeljük fel, ha szükséges.

Úgyhogy a kalapács, mint a legegyszerűbb és talán legrégebbi szerszámunk, nem is olyan egyszerű.

Maradok tisztelettel az önök szolgálatában

Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop

2015. augusztus 5., szerda

Mitől jó egy mérőszalag ?

Tisztelt Olvasóim !


Most csak a távolság méréssel foglalkozunk, bár szakmánk környékén van még rengeteg adat amire figyelni kell, talán ezekről később.


Mérő szalagot talán már mindenki használt, hisz mérni márpedig kell. Viszont tudjuk-e hány féle kivitel, kialakítás van belőlük, milyen feladatra melyik lesz a legalkalmasabb, mi több, ha vásárolunk ilyen eszközt mit nézzünk meg rajta, mire kell odafigyelnünk.

Kezdetben vala az ige, és kezdetben vala a mérő léc, mérő pálca, illetve mérőkötél.
Mérő léceket már az ókortól használnak a mérnökök ( nevezzük így őket, hisz innen jött a megnevezés ). Ezek más és más méret rendszer szerint, de azonos céllal készültek, egy egységes mérési módot bevezetendő az építéshez, és egyéb feladatokhoz.
Érdekesség : nagyobb távok mérésénél, ahol 1-1 mérő léc mérete már meghaladta volna a kezelhető nagyságot, arányokkal mértek már az ókorban is, egyszerűen egy kisebb és nagyobb mérő léc árnyékával. A két mérő léc mérete ugyanúgy aránylik egymáshoz mint azok árnyékának hossza.
Mérő lécek mellett csomózott madzagokat, zsinegeket, és egyéb dolgokat is használtak, amik a szubjektív méréseket pontosabbá teszik ( járóföld, rőf, arasz, bakarasz, nyíllövés, stb megnevezések helyett ) .



Első körben három dologra kell figyelnünk.
1. mekkora az a távolság amit mérnünk kell ?
2. milyen pontossággal kell azt mérni ?
3. milyen környezetben kell mérnünk ?



1. Mekkora a távolság ?
Méréseink ( a szokásos távolság mérés ) távolsága a mikrométertől a több száz méterig, akár több ezer kilométerig terjedhet, most mérőszalag témában leginkább 1-2 centimétertől kb. 100 méter távolságig beszéljünk róla.
Mérő szalagok általános nagysága ( hosszúság ) szerint kb. 50 cm-től 100 m-ig terjedhet. Vannak kis, kulcstartó méretű automata visszahúzású mérőszalagok 50-100 cm hosszal, ezek bármikor kéznél lévő, de nem túl pontos, inkább alkalmi saccolásra való szerkezetek. A pontosabb darabok méretei 2-3 m hossztól kezdődnek.
Automata ( tekercs rugós ) készülékek általában 20 m hosszig vannak, ritkán nagyobb méretben. Az általánosan használt méretek 2- és 5 m közöttiek, ezek a házban előforduló munkák nagy részét lefedik.
Kínálatunkban is ezek a méretek a leggyakoribbak. Vannak ezek fölött is rugós visszahúzású darabok, 7,5 m, 10 m, 12 m, 15 m hosszban. A 15-20 m hossz fölött, már a méret és súly miatt inkább kézi feltekerésű szalagok vannak, ezek lehetnek közvetlen vagy áttételes megoldásúak, 50-100 m környékén az áttételes kimondottan előnyös és csökkenti a munkaidőt is.
A 100 m fölötti mérő szalagok ritkák, és általában ( néhány kivételtől eltekintve ) fölöslegesek is. 



2. Milyen pontossággal mérjünk ?
A pontosságról esett egy két szó, a mérő szalagok legnagyobb pontossága 1 mm, de ennél általában pontatlanabbak.
Nagyobb távolságon elégedjünk meg a cm-es pontossággal.



3. Milyen környezetben mérünk ?
Talán ez a legösszetettebb kérdés. A mérő szalagok anyaga, kivitele nagyban befolyásolja a használati módjukat, területüket.
Anyaguk szerint lehetnek fémből, illetve nylon szalagból, ez utóbbi általában üvegszál vagy üveg szövet erősítéssel. fém szalagok anyaga szerint lehet normál vagy rozsdamentes acél. A normál acél manapság már mindig festett, míg a rozsdamentes natúr kivitelben érhető el.
Hosszuknak megfelelően általában a szalagok szélessége is változó, a felső határ 15-16 mm körül van, míg az alsó atár 4-5 mm. 



4. Mérőszalag rögzítése a mérendő anyagon.
A mért távolsák sok esetben nagyobb, mint azt át tudnánk érni, és segítség nem mindig van. 
Viszont a mérő szalagok végén általában egy kis fül vagy akasztó van, amellyel a szalagot be tudjuk akasztani a megfelelő helyre. 
Az akasztó lehet egy kis föl, karika, vagy éppen egy mágneses dolog, aminek előnye, hogy vas fém ( mágnesezhető ) anyagoknál biztosabb fogást ad.