2019. március 27., szerda

200 !!

Nagy eseményt értünk el, ez a blogunk 200-ik bejegyzése, kérem engedjék meg nekem, hogy személyesre vegyem a hangvételt.



Az első bejegyzést 2015 augusztásában tettük közzé, azt a cikket nyaralás alatt írtam a szállás teraszán egy reggel, amíg a család ég aludt, és azóta bár hullámzó intenzitással, de időről időre kivesézek egy-egy témát.

Mondják, főzni bárki tud ( by L'ecso :-)  ), a témák jó része pedig valóban szinte az utcán hever. Van, hogy az ügyfelekkel való beszélgetések hozzák fel a kérdést, van, hogy egy internetes vitába csöppenek és nem bírom ki, hogy ne tegyek némi rendet pár fejben, bár tudom sajnos pont azok nem fogják olvasni az írásom, akiknek valóban kellene.
Régi pszichológiai trükk, vagy éppen megoldás, hogy ki kell írnia az embernek magából a gondjait. Higgyék el valóban működik, és néha erre is jó ez a blog. Több olyan írás is van, ami csak piszkozatban él, de tudom soha nem teszem közzé. Ezek a cikkek, nem a témába vágnak, viszont célszerű ezen a felületen tárolni mert bárhonnan hozzáférhetek, és ez kényelmes. Van olyan írásom, amit évek óta írok több-kevesebb lendülettel, és van olyan 15-17 oldalas történetecske, amit hónapokkal ezelőtt egy svunggal írtam le, de azóta nem tettem hozzá egy pontot sem.

Első szakmai cikkeimet felkérésre írtam még egy beszállítónk számára, ezek a cikkek adták a kezdetet, és első lökéseket, hogy írjak.
2015 év elején felkért előadó voltam egy szerszám eladást segítő előadáson, ahol a levegő rendszerekről, a légszerszámokról, azok eladási technikájáról, egyéb technikai tudnivalókról beszéltem egy óra időben, egy színpadon álltam többek között Tonk Emillel, aki az eladás-ügyfél kezelés technikában nagyágyú.

Az összejövetel oldalának domainje volt a szerszámspecialista.hu, melyet az esemény után szó szerint elkértem a tulajtól, és azóta a cégünk birtokolja azt.

Sokan kérdezik hogyan írom a cikkeket.

Ugyanúgy mint most ezt is, általában fejből. Tudom ez sokaknak hihetetlen, de igaz.
Van mögöttem néhány, eddig 35, az autószerelő szakmában és annak környékén eltöltött év, mindig szerettem a technikát, a gépeket, minden műszaki információ gyorsan rám ragad.
Ne tagadom természetesen többször utána kellett olvasnom néhány témának, ha azt nem ismertem annyira ahogy magamtól elvártam volna de ez elég ritka dolog.
Vannak átvett cikkek is, pl cnc témában, ahol a cikkírókkal jó a kapcsolatom, és természetesen engedélyem is van a közlésre.

Hihetetlen érzés, amikor pozitív visszajelzést kapok, főleg amikor a szakmán belül megdicsérik a munkám. Múltkor pl a légszűrő-direkt szűrő témájú cikkem miatt írt a Rigitech tulaja, hogy milyen jól megfogtam, megírtam a témát. Az is nagyon jó, amikor megkeresnek, hoyg egyik-másik cikkemet lehoznák más tematikus oldalon is.

Sajnos sok olyan esetem volt, amikor ellopták a cikket. Tudom ez a legegyszerűbb, de tisztességtelen. Beszéljük meg, hogyan, és lehet közzé tenni máshol is, de ennek azért vannak feltételei.

Ha olvassák a blogot, azt is láthatják, időnként nem kimondottan az eladásunkat segítő, hanem tájékoztató jellegű cikkeket írok. Meggyőződésem, ha valakinek segítség kell, akkor megtalál más módon is, nem kell a vevőre tukmálni a terméket, meg kell tudni mit szeretne csinálni és akkor szállítjuk a megoldást, de ehhez a vevőnek is alap szinten tudnia kell sok dologról, és erre jók ezek a cikkek. Gondolat ébresztőnek, érdekességnek.

Hogyan születik egy cikk?

Ha van téma, ötlet, leírom egy papírra a címet, vagy ha gép előtt vagyok ( mint általában ), akkor nyitok egy új bejegyzést, címmel, címszavakkal, emlékeztetőkkel.
Van, hogy hetekig rá sem nézek arra a cikkre, de ott van, bármikor folytatni tudom. Ezek az időpontok általában a kora reggeli órák, mivel rossz alvó vagyok, sokszor már hajnali 3-4 órakor a gép előtt ülök, és verem a klaviatúrát.
Ha a cikk készen van, átfutom még 1-2 alkalommal, kijavítandó a helyesírási hibákat, szóismétléseket, esetleg egy-egy új ötletet is bele szövök.

Ha mindent rendben találok, közzé teszem, vagy időzítem a közzé tételt, és minden megy utána a maga virtuális útján.

Jó lenne még sokáig írni, sok érdekes, hasznos információt megosztani az olvasókkal, de persze mindig vannak ellendrukkerek is.

Sajnos vannak akik a kákán is csomót keresnek, ha másba nem, hát egyes kisebb hibákba, betű hiányokba kötnek bele. Inkább kössenek bele a betonba... ha már szakmai dolgokba nem tudnak. Jellemző, hogy az ellendrukkerek a legtöbb esetben nem a magasan képzett, gyakorlott szakember rétegekből kerülnek ki, hanem a fiatal, sok esetben megfelelő szakmai tudással, múlttal sem rendelkező titánok közül, akik azt hiszik majd ők tízen-húszon évesen megváltják a világot, és a szakmát, gépészetet leginkább a különböző fórumokról, vagy éppen a youtube-ról tanulták.
Őket nem lehet és általában nem is akarom meggyőzni semmiről, majd rájönnek ( vagy nem ) hogy mit ér a tudásuk, esetleg néhány elégedetlen ügyfél eszmélteti rá őket egy lapátnyéllel előbb vagy utóbb.

Szeretném sokáig folytatni az írást azért is, mert ez azt jelenti még élek, vagyok, működik a vállalkozásunk. Ha az írás abbamarad, az azért lesz mert a háttér megszűnik, de szeretem a szakmát, szeretem a kis üzletünket, jó lenne ha mg sokáig így is maradna.

Az eltelt hosszú idő ( eddig már majdnem 4 év ) persze azt is feltételezi, hogy a munkámra szükség van, és ez hajt leginkább. Próbálok a fejekben rendet tenni, irányt mutatni, tájékoztatni, informálni. Ha csak egy kicsit is sikerül, már jó úton vagyok, volt értelme az egésznek.

Végül pedig köszönöm mindazoknak a figyelmet, akik eddig is velem tartottak, akár a kezdetektől, akár idő közben csapódtak hozzám, remélem továbbra is kitartanak mellettem, mellettünk.

Maradok tisztelettel
Bálint Balázs autószerelő. gépjármű technikus, szerszámspecialista
www.muhelynet.hu

2019. március 21., csütörtök

Autó akkumulátorok ellenőrzése

Egyik előző írásomban leginkább azzal foglalkoztam, hogyan NEM lehet ellenőrizni egy autó indító akkumulátorának állapotát.

Most hagy írjak arról hogy lehet, illetve kell ezt megtenni, úgy, hogy azt akár otthon, akár komolyabb körülmények között nagyjából a valósághoz közelítő, de minimum használható végeredményhez jussunk hozzá.

Első sorban vegyük számba miért lehet egy autó indítása nehézkes, ami az akku valamilyen meghibásodására utalhat.

Akku lemerülése.
Töltés elégtelenség, valamilyen fogyasztó rajta marad bekapcsolva, a töltő kábel vagy test kábel kontakt hibája.

Akku gyenge "nem teker"eléggé
Test vagy pozitív kábel korróziója, hibája, akkusaru laza, akku lemerült vagy szulfátos és veszett a kapacitásából, önindító szénkefe kopott, önindító menetzárlatos.

A szükséges eszközök nem ezek :





A fenti eszközök feszültség mérők, még ha akku ellenőrzésre is ajánlják azokat. Az akkut, annak állapotára csak nagyon áttételesen lehet következtetni belőlük, kellő tapasztalat és szakértelem nélkül ez nem fog sikerülni, vagy az eredmény nagyon elvisz az erdőbe.

Amire jó : töltő feszültség ( fedélzeti feszültség ) gyors ellenőrzése, szivargyújtós kivitel esetén akár a motortér kinyitása nélkül. Olyan helyeken célszerű, ahol a gyors diagnosztika elegendő lehet ( szervizben előzetes mérések ) illetve modernebb autókon ahol az akku nagyon be van építve, nem hozzáférhető..

Indító akku állapotát ( és általában bármilyen akkumulátor vagy elem állapotát ) csak kellő mű vagy valós terheléssel lehet mérni, különben a kapocs feszültségen kívül nem látunk sokat. A kapacitás, teljesítmény méréséhez mindenképp kellő terhelés kell.


Minimum ez kellene a méréshez :


Vagy inkább ez, de persze ez otthon ritkán fordul elő.



Ezek a műszerek kellő terhelés mellett tudják mérni a kapocs feszültséget, és ebből, a feszültség változásából igen pontosan számolható, illetve következtethető az akku állapota. Ezek mellett azt nehezebb kimérni, hogy a hiba miből adódik, azt több lépésben, ellenőrzött és teljes akku töltés után lehet csak elvégezni.

Akku problémára utalhat ha az indító motor nehezen vagy lassan teker, de tolásra indul az autó, vagy gyorsan kezd tekerni, de nagyon gyorsan lelassul a tekerés.

Mindezekért ha pontos értéket vagy diagnosztikát szeretnénk, akkor el kell zarándokolnunk egy megfelelő felszereltségű műhelybe.

Ha kérdésük merül fel, természetesen segítünk.

Tisztelettel Bálint Balázs gépjárműtechnikus szerszámspecialista


2019. március 13., szerda

Csepel a szerszámgép gyártás fellegvára


A XX. századi magyar szerszámgép gyártás fellegvárai – Csepel Szerszámgépgyár 1. rész

Jelen cikksorozatunk átfogó bemutatást kínál a múlt század egyik legjelentősebb hazai gépgyára, a Csepel Szerszámgépgyár majd száz éves történetéről és előzményeiről. A Csepel Művek 1892-es alapításától egészen a Szerszámgépgyár 1993-as csődjéig, illetve az ezt követő felvásárlásáig és átalakulásig. A cikkeket Széchényi Péter állította össze.

Cikkünk az NCN média szócikke alapján íródott.

Kérem engedjék meg nekem, hogy mint személyes érintett néhány megjegyzéssel kiegészítsem itt-ott a szöveget, ezt elkülönítem az eredetitől más írásmóddal.

Első sorban kiegészíteném a címet, mert Csepelen ( mármint a Csepel művekben ) nem csak szerszámokat, szerszámgépeket, de a motorkerékpártól a gázpalackon át varrógépig, kovácsolt csőkarimáig szinte mindent gyártottak. Csepel gyakorlatilag város volt a városban, saját óvodákkal, üzletekkel, orvosi ellátással, komplett kórházzal, légoltalmi rendszerrel, rendfenntartással, tűzoltósággal, börtönnel, iskolákkal, és mindennel ami csak elképzelhető volt.
Régen rang volt "Csepesnek" lenni, a dolgozók között számon tartották ki hányadik generációs, és egyáltalán nem volt ritka. hogy harmadik, negyedig generációs Csepelesek egész családja ott dolgozott.
Az ország legnagyobb vállalata volt, fénykorában mintegy 30.000 dolgozóval, nem véletlen szólt úgy a dal, "Vörös Csepel vezesd a harcot!", mert ha netán Csepel megindult nem nagyon volt ellenfél. A CSM (Csepel Művek, más néven Csepeli Vas és Fémművek) az ország legnagyobb gyártelepe volt.

1. rész – A csepeli kezdetek

Az 1867-es kiegyezést követően a gyerekcipőben járó magyar ipar több  nehézséggel küzdött. Hiányzó infrastruktúra, tőkeszegény vállalkozók, hiányzó mérnökök és szakemberek. Az állam 1881-es ipartámogató törvénye 1895-ig adó- és illetékmentességet biztosított a fejlesztendő iparágakban működő gyáraknak. Weiss Manfréd felismerve ezt a lehetőséget és a Monarchia közös hadügyminisztériuma által javasolt konzervgyár létesítés ötletét megragadva 1882-ben megalapítja konzervgyárát a Lövölde téren. A Monarchia hadserege vevő volt a jó minőségű konzervekre, de az épület adottságai nem tették lehetővé a nagyüzemi termelést, ezért átköltöztek a Közvágóhíd és a vasúti töltés közé egy újonnan felépített gyárba. Itt kezdetben napi 25000 darabot tudtak gyártani. A konzervgyártás idényjellegéből adódóan voltak időszakok, amikor a munkáslétszám a tizedére esett vissza, és üzemrészeket kellett leállítani. Ezt a problémát oldották meg a hadügyminisztérium tölténytár rendelésével. A sikeres próbaszállítás után az üzemet bővítették és a konzervek mellett egyre több fémipari terméket gyártottak: tábori palackokat, vizeskannákat, stb. Egy robbanást követően a Weiss fivéreknek új telephelyet kellett keresni a tölténygyártás számára és ekkor találták meg a kedvező feltételekkel rendelkező Csepelt. Előny volt a viszonylagos közelsége a fővároshoz, a közlekedési feltételek megfelelőek voltak, akár vízi, akár vasúti szempontból. A soroksári Duna-ágon egy zárógáton (a mostani Gubacsi-hídtól kicsit északabbra) lehetett közlekedni, aminek túloldalán vasúti teherpályaudvar és a Budapest-Ráckeve HÉV vonal húzódott. Adott volt a bővítési lehetőség, valamint az olcsó és még szakképzetlen, de nagyszámú munkaerő.
Weiss Berthold és öccse, Weiss Manfréd 1892-ben 50 katasztrális hold földterületet bérelnek Csepelen, és december 12-én benyújtják iparengedély kérelmüket. Egy hónappal később megkapják az engedélyt a „fegyvertöltény hüvely felszerelési gyár” létesítésére.


Az első épületek és az építkezés az alapítás évében, 1892-ben

Kezdettben mintegy 30-40 főt foglalkoztattak elsősorban Manlicher-töltények élesre szerelésével és különböző kaliberű gyalogsági töltények gyártásával. A munkásokat egy Mannák Vincze Gépgyára által szállított 4 LE teljesítményű gőzgép segítette. A bérelt földterületet 1895-ben megvásárolták és folyamatosan fejlesztették, bővítették a gyárat. Weiss Berthold 1896-ban országgyűlési képviselő lett és innentől Manfréd vitte tovább az egész céget.
1896-ban már közel 1000 főt foglalkoztatnak és 160 LE teljesítményű gőzgép működik Csepelen. 1899-ben elindul a sárgaréz hengermű, ami a hadiipari szállítás mellett már kereskedelmi cikkek előállítását is lehetővé tette. Az anyagfeldolgozás területén sikerült a gyárat félgyártmányok tekintetében függetleníteni. A XX. század első évtizedében jelentkező gazdasági válságból újabb beruházással és átszervezéssel sikerült kikerülni. Elkezdődött a tüzérségi lőszerek gyártása, valamint a kereskedelmi iroda is Csepelre költözött.


A Weiss Manfréd Acél és Fémművek a századforduló környékén

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregén kívül más országokba is szállítottak lőszert és hadfelszerelést. 1901-től tábori lóvontatású és hordozható sütőkemencék, főzőládák sorozatgyártását kezdték meg. A bajor, porosz és szász hadseregnek hadfelszerelési termékeket, a szerb és bolgár hadseregnek lőszert szállítottak. A legjelentősebb megrendelést az orosz-japán háborúnak köszönhették, ugyanis 1905-ben Weiss Manfréd 100 millió lőszer, egy éven belüli leszállítására köt szerződést Oroszországgal. Ebben az évben már 5000 LE teljesítmény dolgozott a gyárban.
1907-ben üzembe helyezték a fémcső- és rúdgyárat. A többi gyárral együtt az új csőhengermű, rúdsajtoló, szalaghengermű és pénzlapkagyár az ország legjelentősebb fémfeldolgozó üzemévé tette a csepeli gyárat. A Monarchián kívül is stabil piaccal rendelkeztek. 1909-ben tovább bővültek az acélhengerművel.
A gyár fejlesztésében további új lépést jelentett az Acélmű. Állami támogatás nélkül nem tudta volna megvalósítani a beruházást, ráadásul egy új acélmű Diósgyőrnek is konkurenciát jelentett. 1912-ben aztán üzembe helyezték a két Martin-kemencét, és a három gőzkalapácsot.

A Martin kemence egy speciális építésű vas/acél olvasztó kemence, melynek kezeléséhez külön képzett szakemberek kellettek, ők voltak a "martinászok".

A fent nevezett gőzkalapácsok szinte a gyár végéig üzemképesek voltak, a legnagyobb a Központi út és Duna lejáró utca sarkán saját téglaépületben kapott helyet, a többit ( később további darabokkal kiegészítve ) a fő úton a "nagykalapács üzemben" telepítették. A kalapácsok méretét ütő erő alapján számolták, és volt több mint 500 tonnás kalapács is. A kalapácsok több méter mély alapja vas öntvény alap volt, mely maga több száz tonnát kitett ezeket helyben öntötték, a vasműből kokillával oda szállított folyékony vasból. Később ezeket csak robbantással tudták bontani.

Kezdetben lovas-kocsikkal végezték a szállításokat, döntően a MÁV Kén utcai és a HÉV pesterzsébeti állomásáról. Azonban 1911 végére a gyártelepre bevezették az iparvágányt, köszönhetően a Csepel-Erzsébetfalva HÉV vonal megépülésének. A gyáron belül közel 3 km vágányhálózatot építettek és két mozdonyt is üzembe állítottak.

1912-re megépült az Erzsébetfalva-Csepel közti elektromos vasútvonal két vágánnyal azaz a Csepeli HÉV. Ettől kezdve a város és a gyár közötti embertömeg szállítását jó részt ez a vonal végezte. A HÉV-nek minden útba kerülő nagyobb gyárkapunál volt megállója, végállomása a posztógyár magasságában volt, van.
Ma a csepeli vasúti hálózat a MÁV rendszerén belül külön és önálló rendszer, magán kézben van. Rendező pályaudvara nagyobb mint a soroksári, a munkát pár éve még három felújított diesel vontató látta el, ezt a kapacitást várhatóan nemsokára bővíteni kell. A vasúti hálózathoz is külön fenntartó és javító üzemek tartoznak, a IV-es kapu közelében, mely kapu a legdélebbi, egyben a vasúti bejárat a telepre.

A fejlődés gyorsaságát jelzi, hogy a gyár 1913-ban már közel 5000 embert foglalkoztatott és 20 ezer LE teljesítményű gépparkja volt. Ebben az évben létesítették a tanoncműhelyt is. 

A gyárban mindig volt saját munkás képzés, később oktatási üzemnek nevezték, a gyár végleges bezárásig működött az oktatás.


A Weiss Mannfréd művek 1914-ben


Az első világháború kitöréséig a hadi igények kielégítése a gyár nagyarányú fejlesztését eredményezte. Új főzőkocsi osztályt, kereskedelmi irodát, vegyi laboratóriumot, anyagvizsgálót, asztalosműhelyt, szerszám osztályt, központi szerszám kiadót építettek és önálló tervező intézetet alapítottak. Az I. világháború tovább gyorsította a gyár fejlődését. A martinüzemet, a kovácsüzemet korszerűsítették, új 30 tonnás martinkemencéket építettek és felállították a réz- és ónelektrolízis üzemet, a durva- és finomacél-hengerművet. Ekkor készülnek az első szerszámgépek is Csepelen, de ezek még a gyár saját igényeinek kielégítésére. Az első világháború alatt kb. 22 ezer vagon lőszer hagyta el a csepeli gyárat. A háború befejezésekor 216 épületből állt a több mint 200 hektár területű gyártelep.
Weiss Manfréd Művek fejlődése egybeesik a magyar ipar, a nagyipari munkásság kialakulásának történetével. A csepeli munkásság az első világháború vége felé és az azt követő forradalmak idején nőtt fogalommá. Nem kis része volt a szervezett csepeli munkásságnak abban, hogy gyári lakások épültek a munkások részére, munkáskantin, kórház, óvoda és csecsemőotthon létesült.
A Weiss Manfréd Művek vezetőit nem érte váratlanul a háború elvesztése, ezért az utolsó években már tervszerűen készültek a béketermelésre. Azonban nem sikerült zökkenőmentesen az átállás, aminek oka részben a nyersanyag-, fűtőanyaghiány és a piacok elvesztése volt. Mezőgazdasági kisgépeket és zománcedényeket gyártottak, amihez külön zománcgyárat is létesítettek. Az edényeket pedig azokon a gépeken gyártották, amiken korábban a lőszereket. A Tanácsköztársaság bukása után a gyárat a román hadsereg szinte teljesen kiürítette. A gyári berendezések elhurcolása és a vesztett háború utáni gazdasági helyzet miatt jelentősen csökkent a termelés.
Az 1920-as évek elején a Witkoviczi Acélművekkel együttműködve honosították meg a csőgyártást Csepelen. Ekkor létesül az első igazi csőgyár.

Később az igényeknek megfelelően a csőgyár is több részre tagozódott. A gyáron belül több külön üzem is létesült, ilyenek voltak a Hidegvonás ( ez később két üzemben folyt, I és II néven ), Melegvonás, Forrcsőív üzem. Természetesen külön üzemekben készültek a hegesztett csövek is, majd később a nyitott és zárt szelvények gyártása is itt folyt. A csőgyár volt a legdélebbi üzem a gyártelepen.


Csepel Vas- és Fémművek 1971-ben, előtérben a Csőgyár

A képen látható, hogy a gyárnak külön vízellátása is volt saját "hidroglóbusszal" ami itt pont nem glóbusz volt. Magyarországon ennek a víztoronynak az építésénél alkalmazták először az un. csúszózsalus megoldást.

A háború utáni években, a szabad öntödei kapacitás kihasználása érdekében meghonosították az öntött vaskád, a fitting, a radiátor és kazántag, az öntöttvas csövek és az öntöttvas háztartási eszközök gyártását. Az öntvénygyártás fejlesztése jelentős eredményeket hozott létre, mint például a néhány milliméter falvastagságú öntött kádgyártás megoldását. A magas szintű öntödei technika tette lehetővé, hogy komolyan foglalkozhatott a gyár a kétütemű autómotorok gyártásának meghonosításával, amelyet ugyan kikísérletezett, de a gyártását gazdasági okok miatt megvalósítani már nem tudta. A polgári termelés érdekében 1929-ig megszervezték a tűgyárat, a bergmanncsö, a kályha- és tűzhelygyártást is. Az évtized vége felé a repülőgépmotor-, kerékpár-, varrógép-, és traktorgyártást. Ezen új gyártási ágak bevezetése nehéz feladatok megoldását igényelték. Például a kerékpárhoz szükséges alkatrészeket, úgymint láncokat, küllőket, csapágyakat nem vásárolták, hanem az azok gyártásához szükséges gépeket Csepelen tervezték és gyártották le. A szerszámgépgyártás első eredményei a Weiss Manfréd Művekben a saját szükségletre előállított gépekkel volt kapcsolatos. Jelentős tömeggyártási technikát kellett megoldani a saját gyártású automatákkal, a szeg, a gombostű, a patentkapocs, a patkószeg és a patkósarok gyártásának beindításához.

Szomorú történet, de saját szememmel láttam amikor egy öreg, már nyugdíjas bácsi sírva nézte, ahogy a szeretett gépét, mely mellett szinte egy életet ledolgozott ( nevezetesen egy motorkerékpár-küllőanya esztergát ) felveszik a helyéről, és kiselejtezik vasba. A gépek jó részét azokkal a gerendákra kötött emelőkkel emelték ki a helyükről, mint amikkel több évtizeddel előtte telepítették. A csörlőket és láncos emelőket sosem szerelték le a gépek fölül, bármikor szükség lehetett rájuk.

A repülőgép- és motorgyártást a Gnome-Rhone, Henkel, Fokker, Caproni, a kerékpárgyártást a Puch, a varrógépgyártást a Pfaff cégek licencei alapján honosították meg az 1920-as évek végére. A különféle gyártmányok szükségessé tették az értékesítési hálózat kiépítését mind belföldön, mind külföldön. Megalapították az Agrár-, Ferró-, Metalló-, Termo-Globus kereskedelmi vállalatokat. Ezeknek a részvénytársaságoknak több fővárosban állandó képviseletei voltak, de Európa, Afrika és Ázsia nagyobb városaiban bizományosi hálózata is működött. Az export- és importszállítmányozásra még bérelt tengerjárót is igénybe vettek.

Köszönet a CNC médiának a cikk átadásáért.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista, volt "Csepeles" dolgozó.


2019. március 7., csütörtök

Ingyenes online szolgáltatások, kedvezmények

Mint már azt régebben írtam, nincs olyan, hogy ingyen szolgáltatás!

A szolgáltatásért fizetünk, nem is keveset, akár az adatainkkal, akár valós formában, pénzzel, termékkel, ajánlással, egyéb módon.

Pl ingyen regisztráció?
Naná, csak éppen az adatainkat adjuk meg, sok esetben teljesen szabad felhasználásra, hiszen ki olvasta már el valaha a teljes ÁSZF-et, és az adatvédelmi nyilatkozatot egy weboldalon? Már ha vannak ilyen egyébként kötelező tartalmak egyáltalán.
Na jó én sokszor elolvastam ilyeneket, mert volt ilyen munkám is, de be kell valljam, mint magán vásárló magam sem teszem meg szinte soha, és ez igen nagy hiba.

Nézzük a legnagyobb jelenlegi "ingyenes" szolgáltatásokat, programokat.


Googgle
A világ legnagyobb internetes cége, mindent felvásárolt amit lehetett, az összes keresőt lenyomta, vagy beolvasztotta, és mégis tejesen "ingyenes".
A frászt!
A Google mindent tud rólunk, a kereséseinken, leütött billentyűinken, bejelentkezéseinken, tevékenységünkön keresztül.
Tudja hol vagyunk, voltunk, mit kerestünk vagy vettünk, kivel leveleztünk, beszétünk, akár kivel találkoztunk.
Itt az adatainkkal fizetünk, amit jó pénzért értékesítenek a megkérdezésünk nélkül, hiszen a használat kezdetekor minden jogunkról lemondtunk.

Facebook és messenger ( +társaik )
Itt is fizetünk, nem is keveset, ugyanúgy adatokkal.
A Facebook ( és mellette a Messenger ) ugyanúgy gyűjt minden adatot rólunk. A tartózkodási helyünket, tevékenységünket, sőt ahogy már anno írtam, azt s tudja mikor kivel beszélünk.

WeChat
Gyakorlatilag az előzővel szinte azonos levelező rendszer, de ma már egy olyan platform ami azokat jóval felül múlja tudásban, szolgáltatásban. használható közvetlen fizetésre, vállalat irányítási rendszernek, publikus vagy belső levelezésre, stb.

Youtube
Akár feltöltünk, akár csak nézünk videókat, a rendszer látja kik vagyunk.

Ajánló rendszerek.
Ha vásárolunk valamit, sok esetben kedvezményt kaphatunk, akár ingyen jutunk egy-egy termékhez, ha azt, vagy az eladó céget ajánljuk ismerőseinknek. Itt részben a saját, részben mások adataival fizetünk, csak éppen nem gondolunk erre, és arra, hogy esetleg kellemetlenséget okozunk ismerőseinknek, kiszolgáltatva őket kéretlen leveleknek, vagy telefonos megkereséseknek.

Nyereményjátékok.
Ha megadjuk az adatainkat ( e-mail cím, telefonszám, bármi ) akkor pörgethetünk, vagy beküldünk egy jelentkezést és sorsolni fognak. Vagy nem...

Vásárlói kártyák
Kapunk egy olyan kicsi kedvezményt ami szinte nincs is, 1-2-3%-ot. Ezért megosztjuk a nevünk, címünk ( jó esetben csak az irányítószámunk ), e-mail címünk, telefonszámunk, vásárlási szokásainkat.

Az adatok áramlása olyan mértékű és mélységű, hogy aki ezeket kicsit is jobban látja mint az átlag felhasználó, az megijed. Ilyenkor jönnek azon reakciók, hogy visszatérünk a jó régi buta telefonokhoz, töröljük a facebook profilunkat, kidobjuk a tv-t, eldobáljuk a vásárló és hűség kártyáinkat, akár bebújunk az ágy alá és így tovább. Ne örüljünk azonban nagyon!
Mai világunkat olyan hatalmas mértékben és mélyen áthatja az információ éhség, hogy azért mindent és bármit megtesznek különböző vállalatok, vállalkozások.

Nem utópia a lehetőség, amit már mint fiktív történetet írtam, a technikai lehetőségek már évek óta adottak erre.



Sétálunk egy plázában, velünk szemben van egy nagy kivetítő, és egyszer csak azt olvassuk rajta :

"Szervusz Balázs! Most jobbra melletted a hamburgeresnél akciós az a burger, amit a múlt héten is vettél"

Ugye hihetetlen? pedig megvalósítható, és csak az akarat hiányzik hozzá, a technológia adott.

Mindezek ismeretében kellemes rettegést, és okos kütyü használatot kívánva maradok tisztelettel:

Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház


2019. március 2., szombat

Motor belső tisztítása

Na jól belenyúltam megint, ez a kérdés minimum annyira megosztja az autós társadalmat mint az olajak, vagy olajadalékok, és ebben is vannak olyanok akik úgy ajánlanak ilyen vagy olyan megoldást, hogy talán sosem volt olajos a kezük, és az egész szakmai tapasztalatuk kimerül egy B kategóriás jogosítvány megszerzésében.

Fő kérdés, hogy kell-e egyáltalán?
A kopott, sokat futott, elhanyagolt motorokban sokszor rövid idő alatt olyan szennyeződés jöhet össze ami lerakodik, oda ég mindenhova. Ezek a szennyeződések fokozott kopást, belső korroziót, és több káros folyamatot indíthatnak el. Ha egy motor nagyon jó akkor nem kell belső tisztítás, de ha egy kicsit is kopottabb akkor már nem haszontalan, legalább 2-3 olakcserénként egy mosás.

Mi az olaj szerepe az autóban, milyen a jó olaj?
A motorok és általábnan a gépek kenőolajának több szerepe is van. Kenés, hűtés, tisztítás, korrózió védelem. Itt a tisztítás a fő kérdés. A jó olaj amelyik "nem rakja" le a begyűjtött szennyeződést, hanem lebegteti és magában tartja.

Mi lesz a kosszal ami "feloldódik"?
Az olaj az olajtérbe jutó ( hengerfal és dugattyú között lefújó gázokban ) szennyeződést, vízpárát, égéstermékeket magába gyűjti, és elszállítja az olajszűrőhöz. Az olyan kis korom és egyéb feloldható szemcsék, anyagok amiket a szűrő nem választ ki, az olajban lebegve maradnak, és majd az olajcsere alkalmával ürülnek ki a motorból.

Ha kell, mivel, milyen szerek vannak?
Régi anyagok, a petroleum, mosó olaj, orsó olaj, de az újabbak között szntén sok petroleum vagy olaj alapú szer van. Manapság kimondottan erre vannak modern anyagok, keverékek, illetve technikák, mint pl. a HHO tisztítás ami személyes meglátásom szerint jórészt csak vakítás.

Történelme röviden.
A régi olajok után sokszor olyan mennyiségű olajsár maradt a motorok belterében, hogy azt spaklival is alig lehetett összeszedni. Nem véletlen, hogy valamikor egy diesel motor olajcseréje már 5000 km-nél elő volt írva ( régebben akár 3000 km is lehetett ) majd jöttek a jobb motorok, jobb olajok, és ez megnőtt 8000 km-re, később 10000 km lett belőle, manapság kamionoknál akár 100.000 km is lehet.
A kosz, korom, olajsár sok baj okozója lehet, ezért szükség volt egy tisztító szerre, ez volt régen a petroleum, vagy jobbaknál mosóolaj, ez utóbbi dupla olajcserét jelentett, és drágább is volt, kevesen alkalmazták.
Később a 80-as években megjelentek a beltér tisztítók a nevesebb adalék vagy olaj gyártóktól, ilyenek voltak az STP, Winns, Liqui Moly, Pro Tec, vagy éppen az olajgyártók saját neves termékei.
Először mindenki valamilyen oldószer alapú anyaggal dolgozott, később jöttek az olaj alapúak, használhatóságukról a mai napig megoszlanak a vélemények.

Hülyeségek, tévhitek, és veszélyek.
Van aki benzint, nitrohigitót, fékfolyadékot használ, ezek fokozottan veszélyesek a motorra. buta és teljesen amatőr dolgok, nagyon nagy kárt lehet velük okozni. Miért nem hisszük el, hogy ha egy komoly világcég kiad egy speciális anyagot, anyagkeveréket egy adott feladatra akkor az nem feltétlenül csak a lehúzásról szól?

Nléhány tisztító folyadék a teljesség igénye nélkül, ezek mind oldószer alapú anyagok:

A mannol anyagát 10 perces mosásra ajánlják.

a winns és a liqui moly 3-5 perces használatot javasol.



Melyik a legjobb?
Nincs ilyen, kinek mi vált be, ki miben hisz.
Én pl nem szeretem a petroleum vagy oldószer alapú anyagokat, azokkal általában csak 3-5 percig szabad terhelés nélkül járatni a motort, de van aki ezt ajánlja. Én jobban szeretem az olaj alapú anyagokat, amikkel akár 3-500 km-t is kell menni és úgy fejti ki a hatását. Mivel általában idősebb autóink vannak, ezeket 1-2 olajcserénként használom is, és ajánlom is.

Mi ezt javasoljuk, használjuk :

A xado anyaga olaj alapú, minimum 200 km megtátelét javasolják vele.
Ezt a terméket magunk is forgalmazzuk, használjuk.

Érvek és ellenérvek a belső tisztításról:
A mosás mellett érvelők fő szempontja, hogy a kosz jót nem tehet. Ha meg már olyan mennyiségben van jelen az olajtérben, akkor egyenesen tönkre is teheti a motort közvetlenül vagy járulékosan, esetleg egy olajjárat eltömésével. A korom lerakodások miatt beéghetnek megszorulhatnak egyes alkatrészek ( pl dugattyú gyűrűk ) és ez fokozott, öngerjesztő folyamatot indíthat el.
Szerintem a beltér tisztítás még jó motoroknál is érdemes munka 2-3 olacserénként, főleg manapság amikor az olajcserék periódusát minimum 30.000 km-re tolták ki.

A mosás ellen érvelők szerint a meglévő kosz, korom tömíti a motor egyes alkatrészeit, ezzel a kopott motoroknak csak rosszat tesz egy tisztítás, hagyjuk úgy működni azt ahogy szereti. Az érv fő baja, hogy már eleve egy rossz motort feltételez, mert ha jó lenne akkor minek plusz tömítés a felületek közé? Tartották volna karban rendesen a gépet, nem lenne baj vele. Ha meg ide jutottunk, akkor talán meg kellene javítani.

Végül is melyik anyag a jobb ?
Van aki a higító alapú szereket javasolja, mert igaz, hogy azok nagyon gyorsan hatnak ( vagy nem ) de az esetleg a motorban maradó anyag ( valami kis olaj mindig marad olajcsere közben-után a motorban ) üzem közben kipárolog a melegedő friss olajból, nem tehet kárt hosszabb távon.

Én és sokan mások ezzel szemben azt mondjuk, hogy az olaj alapú szerek eleve arra lettek kifejlesztve, hogy a hatásukat hosszabb távon, lassabban fejtsék ki, ezzel nagyban elkerülhető, hogy hirtelen nagyobb szennyeződés darabok váljanak le a koszból, ezzel eltömve bármely fontos részt, illetve nem befolyásolják az olaj kenőképességét, tehát nem kell tartani az esetleg visszamaradó anyagtól olajcsere után.

Mindenki dönthet szíve vagy szerelője tanácsa után, de a belső tisztítás általam mindenkép ajánlott munka, melynek elmaradása esetén hosszabb távon sok bosszíságot okozhatunk magunknak.


Tisztelettel Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és webáruház