2018. június 24., vasárnap

Kerékcentírozás régen és ma

Egyik fórumon tette fel egy fiatal kolléga a kérdés, amióta a motorizáció működik szükség volt a kerekek kiegyensúlyozására, közkeletű nevén kerék centírozás, pontosan fogalmazva kerék centrírozásra, de amíg nem voltak a mai gépek hogyan működött ez ?

Valamikor amíg állat vontatta szerkezetek, netán fa kerekek voltak még az autókon, a kerekek centrírozatlansága sem számított. A kiegyensúlyozás szükségessége a nagyobb tempónál és a szélesebb kerekeknél jött elő.

Amíg fa kerekeket használtak akár komolyabb teherautókon is ( '910-es évek ) addig nem volt nagy sebesség, bár már ekkor is voltak sportosabb automobilok, így a statikus kiegyensúlyozás már akkor is szerepet játszott valamennyire, bár pl az autós verseny sportokban még ezek a kerekek nem bírtak akkora fizikai erővel, hogy labdába rúghattak volna.

Az első komoly igény a küllős kerekeknél lépett fel, ezek gyártása a motorkerékpároktól lett átvéve, a teli kialakítású felnik még csak kísérletezés fázisában voltak.

A statikus kiegyensúlyozás lényege, hogy egy pontosan központosan felfogott kerék a tartó tengelyen mindig úgy áll meg, hogy a legnagyobb súly van alul. Azaz a gravitáció megmutatja a súly helyét, az ellenkező oldalra találomra illetve tapasztalat alapján tettek ellensúlyt. A motorkerékpároknál a mai napig használt megoldás. A pontos felfogatás kúpokkal történik, a tengely finom csapágyakon fut.

egy asztali statikus kiegyensúlyozó állvány

fontos, hogy az állvány vízszintben legyen



Ez a rendszer keskeny gumiknál jól működött egy jó szakember kezében.

Azonban jöttek a szélesebb gumik, amikor már az eltérő súlyok más vonalban terhelték a tengelyt, így szükségessé vált nem csak a súly, a körcikk helye, hanem a felfogatástól való távolság meghatározása is. Ezt már statikusan nem lehetett megoldani, és megjelentek az első dinamikus kiegyensúlyozó gépek, melyek még a maiakhoz képest igen bonyolult módon használható kereszt tekercses kijelzésű gépek voltak.



Itt egy karral kellett a külső és belső perem mérése közt váltani, egy kapcsolóval lehetett a súly és a pozició kijelzését állítani, valamint egy tekerővel lehetett a súly mértékét és a pontos helyet behatárolni. Mindezt felírni vagy megjegyezni... kicsit sok volt, de működött, használtuk.

Később jöttek az első elekronikus ( nem elektromos ) kerékkiegyensúlyozó gépek, ezek már kijelezték folyadék kristállyal az értékeket, így megint gyorsult és egyszerűsödött a munka.

Egyszerű, meghajtó motor nélküli kiegyensúyozó gép, előnyös kisebb műhelyekben, vagy akár kitelepüléshez is ahol kicsi a táp áram, a fékezés is lábpedállal történik.


De ez még mindig kevés volt, hiszen megjelentek az alumínium és egyéb könnyű fém ötvözet keréktárcsák is.
Itt a probléma az lett, hogy a keréktárcsán nincs mindig hely, a peremre ütni a súlyt, ami egyébként sokszor nem is túl szép, így kerülendő megoldás. A jó ilyenkor az lenne, hogy a küllők mügé teszünk súlyt, mintegy elrejtve azokat a szem elől, ezzel megtartva a keréktárcsa szép, egyöntetű külső megjelenését.

Érintő képernyős profi gép.
Forrás Cemb


A legújabb gépek már ezeket is figyelembe tudják venni az un. alu rogramokkal, ahol akár 4-5 féle pozicióból választhatunk, hogy a súlyt hova tudjuk felragasztani, és a gép e szerint számolja át a megfelelő súly mennyiséget.

Egy különleges kerékállással dolgozó komoly gép.
Forrás Fasep


Ma már megint sok olyan fejlesztés kerül a gépekbe, melyek mindegyik egyik oldalról egyszerűsíti, gyorsítja, és pontosabbá teszi a munkát, a másik odalról viszont rendkívül bonyolultá teszi magát a szerkezetet.

A Hoffmann csúcs kategóriás gépe, gyakorlatilag mindent tud amit csak lehet.
Forrás Hoffmann.hu


Ilyenek pl:
- a gép automatikusan lézerrel vagy még újabban kamerával méri a felni távolságát ( ET számát ), szélességét, átmérőjét, nincs kézi adatbevitel
- satikus és dinamikus mérést is végez
- mérés után automatikusan pozicióba forgatja a felnit a külső és belső súly felhelyezéséhez is
- egyre gyorsabb és pontosabb méréseket hajt végre.
- a gumiabroncs kopását, sérülését is érzékelik
- ha idegen tárgy, kő, szög van a gumiban jeleznek
- nem kell kézzel rögzíteni a mérendő kereket, azt egy automata mechanizmus fogja meg
- érintő képernyő

Apropo pontosság !
Van egy nagyon félre értett vagy félre magyarázott szempont a gép vásárlásnál, ez a mérési pontosság.
Az igazság az, hogy a régi és a mai gépek is mindig tudták akár az 1 grammos határt, csak éppen ezt nem szokás használni.
A mérési pontosságot ( tűrést ) be lehet állítani, és azt általában az egyszerűség és célszerűség miatt 5 grammban határozzuk meg. Szinte minden mai gépen be lehet lépni egy gombnyomással a mért érték pontosabb kijelzésébe, így látjuk, ha a gép alap esetben nullát mutat, az valójában lehet még 3-4 gramm is. Ha nagyon precizek kell, hogy legyünk, akkor ezt is még ki lehet egyensúlyozni, nagy sebességű autóknál lehet rá igény, utcára kevéssé fontos ez a mértékű pontosság.

A témával kapcsolatban bármi kérdésük felmerül, kérem keressenek meg, és segítünk azok megválaszolásában, vagy a megfelelő gép kiválasztásában.

Maradok tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop.
.

2018. június 5., kedd

Fékjavítás, illetve tudnivalók a fékek javításáról

A fékbetét talán az egyik legfontosabb alkatrész a járművünkben. ugyanis nem elég ha elindulunk, ha mégsem akkor nincs semmi baj, csak nem jutunk sehova. viszont ha elindul a technika akkor egyszer meg is kell állnia, és ezt jobb ha nem bízzuk a természeti akadályokra vagy közlekedő társunkra, hanem akkor tesszük amikor mi szeretnénk.

Hogy milyen története van a fékeknek arra talán most nem térnék ki, a fékek története ugyanis egyidős a jáművekével, kezdve a legelső szekerektől máig.

A fékbetétek és rendszerek feladata, hogy a jármű mozgási energiáját hővé alakítva, azt mintegy elfűtve elemésszék a lendületet. Nem ritka hogy nagyobb fékezéseknél még egy utcai autó féktárcsái is felizzanak, verseny körülmények között pedig ez szinte kötelező.

Sokan a súrlódó betéteket ( fékbetét, fékpofa, fékszalag, egyéb ) úgy nevezik, hogy ferodol, ferodor, vagy hasonló hangzású szavakkal illetik. Ez tárgyi tévedés, hisz a Ferodo cég valóban létezik, és leginkább súrlódó betéteket gyárt, de e mellett nagyon sok, hasonlóan nagy nevű gyártó van.

Ismertebb márkák, gyártók a teljesség igénye nélkül :
Brembo, Textar, Mintex, Jurid, TRW, Ferodo, Lucas, Girling, ATE, Fomar, Remsa, Ridex, OZ, 
van tehát választék bőven, sőt még több is, ha hozzá veszük azt, hogy szinte minden gyártónak több szintű minősége is van.

2 fő felépítés anyagkivitel van.
1. hagyományos
2. szinter

Amúgy a fék súrlódó betétek felépítése sem egyszerű, az anyag keverékről már nem is beszélve. van olyan gyártó ahol több mint 250 komponenst használnak egy súrlódó betét keveréknek összeállításához. Ez azért nem egyszerű dolog.

Utcai autókban hagyományos, valamikor azbeszt tartalmú, most már azbeszt ( és legújabban réz ) mentes fékbetétek vannak. Ezek a fékdobokkal, féktárcsákkal folyamatosan koptatják egymást, időnként cserélni kell őket. Legtöbb esetben már van beépített visszajelző, mely a fékhatás csökkenése előtt már jelzi a csere szükségességét is.



Régebben volt a fékvas, rajta a ráragasztott súrlódó anyag.
Most egy kicsit bonyolultabb a helyzet.

Egy világszínvonalú Textar fékbetét felépítése pl. ilyen :

forrás : textar

Ahol a számok az alábbi összetevőket jelentik:
  1. A hátlapon gyártási adatok a tartós azonosításért
  2. Fékrendszer specifikus rugókapcsok
  3. Járműspecifikus csillapító rétegek
  4. Járműspecifikus súrlódási anyag
  5. Oldalletörés jobb beágyazódásért és fokozott kényelemért
  6. Porlakkozású bevonat tiszta kinézetért és korrózió elleni védelemért
  7. A köztes réteg kíváló nyírószilárdságot, fokozott kényelmet kínál, illetve akadályt nyújt az anyag szilárdságának hőátadási követelményeivel szemben
  8. Ragasztóanyag, amely biztosítja a súrlódási anyag és a hátlap közötti optimális kötést, és hővezetést
  9. A hátlap anyagának szilárdsága megfelel a legmagasabb követelményeknek

A szinter betétek speciális fém és egyéb anyagok keverékének porkohászati elegyei. Ezek inkább verseny körülmények közé, a nagy teljesítményű technikák alá valók. A verseny betétek egyik fő ismérve, hogy fel kell őket melegíteni a megfelelő fékhatás eléréséhez hidegen életveszélyesek. utcára ezek a betétek teljesen fölöslegesek.

Milyen márkájú, gyártmányú fékbetétet vegyünk ?

A fékbetétek mérete, kialakítása típus függő, kialakításban azt kell venni amit a gyártó előír.
Gyártmányban, minőségban már nagyobb a választék.
lehet mérlegelni milyen körülmények között használjuk az autót, mennyire sportosan vezetünk, húzunk-e rendszeresen utánfutót, stb.
Viszont sok esetben sem a márka, gyártmány ismeret nem segít, mert mindenkinek egy kicsit más és más az érzete, fék használata.

Alapvetően hihetünk a jó márkáknak, de van olyan eset is amikor csak egy gyártmányon belüli fékbetét-féktárcsa összeállítást használhatunk, mert lehetnek olyan eltérések amik egyik vagy másik összetevő fokozott kopását eredményezik, míg a másik összetevő tönkre mehet.

Magamnak a Jurid gyári minőség vált be, de a Ferdodo, Bembo, Suleda és más márkákban sem csalódtam normál használat mellett. versenyen már persze más a helyzet.

Mikor minősül kopottnak a fékbetét :
Első sorban ha kopás visszajelző akkor amikor az jelez.
Másod sorban ha ilyen nincs, akkor se hagyjuk 2-3 mm alá kopni a surlódó felületet, mert onnan már kezd veszélyessé válni a dolog, ilyenkor mielőbb cseréltessük azt.

Otthon, vagy szerelővel cseréltessük ?
Alapvetően mindig szakemberrel kell féket javíttatni, mert a fentebb vázoltak miatt a legkisebb hiba is életveszélyes lehet.

Nem mondom, hogy egy hozzáértő szakember otthon nem tudja korrekten kicserélni a fékeket, de nem szabályos.

A fék javítása után kötelező a fékhatás mérés, tehát ha magunk végezzük azt el, akkor is guruljunk el egy megfelelő szervizbe, ahol 1-2000 Ft-ért csináltassunk egy fékhatás mérést, ez után biztosak lehetünk abban, hogy meg fogunk tudni állni.
Ezt kicsit túlzás kijelenteni, mert ettől még nagyon sok buktatója lehet a szerelésnek.
Kötelező sok esetben a csavarok cseréje, sok esetben a fék környékén is kell néhány alkatrészt cserélni, mint fékcsövet, és a fékek összerakásánál is lehetnek trükkök, nem mindig elég, ha figyelünk milyen sorrendben szedjük azt szét.

Nem véletlen pl., hogy sok féket csak speciális szerszámokkal tudunk szerelni, hogy az egyszeri ember ne is tudjon vele mit kezdeni.

Fék munkahenger visszanyomó-tekerő készlet :



Öt szögű, Girling rendszerű fékekhez való kulcs készlet, elég furcsa látvány :



Ha tehát spórolni szeretnénk, akkor ( és ezt egyáltalán nem javaslom ) legalább egy valódi, nem csak mondva csinált szakembert keressünk aki megcsinálja, vagy legalább figyel ránk, de a legjobb ha megfelelő szakemberhez visszük a járművet, mert egy rossz fékkel nem csak magunkat, hanem a közlekedés többi résztvevőjét is komoly veszélynek tesszük ki.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámolt és szerszám webáruház