2019. január 31., csütörtök

Erősebb-e a légkulcsfej mint a normál?

Régi vita, a címben feltett kérdés.

Naponta megesik, hogy bejön az ügyfél a boltba, és kér egy "erősített" dugókulcs fejet.
Ilyenkor megkérdezzük a méretet, kivitelt, és esetleg hogy mire kell.
At esetek 80-90%-ában a válasz, hogy nagyon berohadt csavarra, és mivel a légkuécs fej erősebb mint a kézi, ezt vinné egy hosszú hajtókarral.

Nakéremszépen...

A légkulcs fejet nem hiába hívják úgy ahogy.
A légkulcs fejek anyaga más mint a kézzel használatos "fényes" fejeké. Az egyik az ütést bírja, a dinamikous igénybevételt, míg a másik a húzást, azaz a statikus igénybevételt.

A ( általában ) fekete felületű a légkulcs fej. Direkt nem krómozzák, egy részt a gyártási technológia miatt, más részt a felületi reve sokkal nagyobb kopás-, és korrózióállóságú mint maga az alapanyag, harmad részt pedig az ütéses igénybevétel miatt a krómozás lepattogna róla.


Más ütésre tervezett, ütéssel használatos szerszám sincs krómozva.






A fényes, krómozott vagy nikkelezett felületű szerszámok kézi használatra valók.


És ugyanígy a többi kézzel használatos szerszám is krómozott vagy egyéb fényes felületű







Miből adódik a félreértés?
A légkulcs fejeket úgy képzeljük el, hogy azok robosztusabbak, vastagabb falúak mint a kézi fejek. Ez valamikor ( nem egészen 20 éve is ) még így lehetett, amikor az anyaguk még közel azonos volt, azonban a technológia, az anyaggyártás fejlődik, manapság már nincs komoly különbség, sőt egyes esetekben semmi méret különbség nincsen a méretek között.

A légkulcs ütéssel dolgozik, melynek egyébként a nyomaték erőre való átszámítása elég nehézkes, kézzel pedig húzzuk mint az állat... A két terhelési mód teljesen más, más feszültségeket, igénybevételt jelent a szerszámra, természetes, hogy más szerszámot is fejlesztettek hozzá.

Mi hát az eltérés?
Az anyag összetétele.
A modern légkulcs fejek króm-molibdén ötvözetek, míg a kézi fejek hagyományosan króm-vanádium ötvözetek.

Az ötvözetekről.
A normál dugókulcs fej anyaga mondhatni általánosan a króm-vanádium acél ötvözet. Ezért nevezik krovának ( tudatlanságból pl. grovának és írják crowa-nak ). Az itthon elterejd neve is krova, mert anno a szerszámokon a méret mellett ez volt az a felirat ami megjelent, már ha igaz volt. Anno még kerestük ezeket, mert amin nem volt rajta, azt serbli vagy biliacélnak hívtuk, ez minőségben a CrV ötvözet alatt volt jóval.
A légkulcs fejet immár évek óta nem CrV ötvözetből hanem CrMo ötvözetből készítik. Ez az anyag jóval szívósabb, de a satikus igénybe vételt kissé kevésbé szereti.

Néhány szó a króm- molibdén ötvözet írásáról.
Sajnos írásmódja igen eltérő egyes helyeken, és meglehetősen helytelenül is írják.
Sok módon találkozhatunk vele, chrom-molibden, chrom- molibdenium, króm-molibdén, stb.
Ha azt írjuk chrom-molibden, szerintem rendben van. Ha magyarosan írjuk, hogy króm-molibdén, az is. A chrom-molibdenuim viszon nem, mert ez esetben chromium-molibdenium írásmód kellene, ha az egyik összetevőt jól írjuk akkor a másikat miért nem, vagy miért más módon?

A megjelölés tehát lehet CrMo ( króm-molibdén ) és CrV ( króm-vanádium ). Előbbit, hogy jobban ki lehessen mondani, hívják cromo ( kromo )-nak is, utóbbi krova-nak.

De kérem ne hívuk úgy, ahogy nem nevezik!

A krova nem dugókulcs ( tűzőkulcs ) hanem egy ötvözet, ami nevet a szerszám kis mérete miatt rövidítettek le, ugyanis kiírva egészben egyszerűen nem férne el, de a villás vagy egyéb kulcsok, csavarhúzók, vágók és egyéb szerszámok túlnyomó többsége is ebből az anyagból készült.

Természetesen ha valaki nálunk krova készletet kér, nem nézzük rossz szemmel, de szerintem ez nem helyes, még akkor sem a közkeletű a megnevezés.

De a lényeg!

Fentieket figyelembe véve tehát ha légkulcshoz, ütve csavarozóhoz ( hiszen nem mind működik levegővel ) fejet keresünk, akkor azt vásároljunk, mert a CrV anyagú kézi fejek nem szeretik a dinamikus, ütő igénybe vételt, és ha nagy erőkarral szeretnénk valamit húzni, akkor ne vegyünk hozzá légkulcs fejet, mert a CrMo anyag szívós ugyan, de a statikus igénybe vételt kevéssé szereti, elapattanhat.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház




2019. január 25., péntek

Üveggyöngy szórás

Sokszor esett szó az üveggyönggyel való szemcseszórásról.

A technológia lényege, hogy a felületet kevéssé bántja, nagyon kicsi az anyagleválasztás mértéke, és a felületet nem karcolja, az szabadon maradhat bármilyen védelem nélkül. Ez leginkább alu alkatrészeknél fontos, ahol a végső kialakítás szinte azonos egy friss gyártmánnyal.

Az alábbiakban néhány ilyen volt, ilyen lett képet osztok meg, melyeket ügyfeleinktől kaptunk vissza, a technológia hatásosságát igazolandó.

Simson oldaldekni :

Látható, hogy valaki már próbálkozott drótkorongos tisztítással, ez után került az alkatrész az ügyfelünkhöz, ahol megkapta azt a felületi finomságot és struktúrát ami valóban kell. A végeredmény annyira részlet gazdag, és szépen látható, mint ha most jött volna ki az alkatrész a gyárból. 





Porsche szelepfedél, itt lent az eredeti, felül a már elkészült tisztított darab.


Veterán ( sajnos nem tudom pontosan milyen ) hengerfejek mosás után, és gyöngyözés előtt és után.


Mindezen példákból pontosan látható milyen különbségek vannak egy elmosott, vagy drótkorongozott, és egy üveggyönggyel szórt alkatrész között. Egy tisztességes, igényes felújításnál, főleg veterán kategóriában, szerintem elengedhetetlen az ilyen minőségű munka.

Magát a szóróanyagot itt találják :

Ha bármilyen kérdésük van a szóróanyaggal, vagy a technológiával kapcsolatban, kérem keressenek meg minket elérhetőségeinken.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista




2019. január 17., csütörtök

Késes biztosítékok az autóban, mi jó és miért ?

Alábbi cikkünket a HELLA-tól vettük át, mivel nálunk is elérhetők az autókhoz való késes biztosítékok, jelenleg készlet formájában, de feltöltésre kerülnek nem sokára darabra is.

Most a cikket kicsit kibővítettük, mert folyamatosan aktuális, érdemes tudatosítani.



Érdemes elgondolkodni mit érdemes megvenni és mit nem...

Biztosítékok vagy csak annak látszó tárgyak


Azt gondolhatnánk, ezzel a kis szabványosított alkatrésszel nem lehet probléma. Nem is volna, ha minden gyártó a szabványok szerint gyártana. Sajnos a gyártási költségek csökkentése érdekében történt nem szakszerű módosításoknak súlyos következményei vannak.


Lássunk egy elrettentő példát: A klasszikus késes biztosítékok két (apa) csúszó saruval rendelkeznek. Ezek lemezvastagsága szabványosított (pl. ATO biztosíték 0,6 mm). A biztosíték bedugásakor a csatlakozó felkarcolja a kés felületén lévő oxid réteget, így biztosítja a fém-fém kontaktust. Ha a lemezvastagságot lecsökkentik (elterjedt a 0,55 mm-es) ez nem történik meg. Az áramvezetés mégsem szűnik meg: az alagút jelenség miatt az egyébként szigetelő fémoxidok is vezetik az áramot, de az oxidréteg feszültségesést eredményez. Ennek mértéke az 1V-ot is meghaladhatja. Számoljunk egy kicsit. Tegyük fel, hogy egy 40 A-es biztosítékon 21 A mellett 21 W veszteséget, tehát hőtermelést jelent. Aki már fogott 21 W-os izzót működés közben, az tudhatja, hogy ez nem kevés. Pedig az izzó mennyivel nagyobb felületű és kevésbé szűk helyre van beépítve.


Ha még ennél is vékonyabb saruval ellátott biztosítékot használunk, biztosak lehetünk benne, hogy a kialakult légrésekben apró szikrák is képződnek. Ha szerencsénk van, csak a biztosíték olvad el, ha nincs, gyorsan ugorjunk ki az autóból, és messziről csodáljuk a tábortüzet!

Még veszélyesebb a helyzet a mini biztosítékokkal, ahol a szabvány 0,81 mm-es lemezvastagságot ír elő, de egyes gyártók nyugodtan készítik a 0,55 mm-es lemezből. Azért, hogy ne essen ki a helyéről, a műanyag részen hagynak erős sorját.

Okkal gondolhatjuk, hogy akik ennyire amatőrök, azok olyan finomságokkal nem is foglalkoznak, hogy az olvadó rész keresztmetszete optimális legyen (kevésbé legyen érzékeny a magas hőmérsékletre ill. rezgésre), vagy ha megolvad, az olvadt rész hova csöppen, milyen kárt okoz? Nyilván azzal sem törődnek, hogy a műanyag rész hő hatására ne gyulladjon ki, ne fejlesszen mérges gázokat!

Mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy csak minőségtudatos forrásból származó biztosítékot építsen be, illetve forgalmazzon! A jó termékfelelősség biztosítás nem hozza helyre az elrontott hírnevet. A szerelőknek érdemes időnként megmérni a lemezvastagságot! Ha a jármű öreg, vagy már rengetegszer cseréltek biztosítékot és a kihúzott darab lábain nem látszik semmilyen karcolódás, akkor alkalmazzanak túlméretes biztosítékot (pl. ATO 0,66mm). Ez ugyan kevés helyen kapható és drágább is (pl. Hella Hungáriánál kapható), de 40 Ft miatt kockáztatni több mint vakmerőség.

*Alagút jelenség: Az áram átfolyik vékony szigetelő rétegen akkor is, ha a feszültség kisebb az átütési határfeszültségnél. Jó hidraulikus hasonlat a buzgár. A folyó vízszintje még nem éri el a gát magasságát, de ha a gát nem elég széles átszivárog rajta.

Optimális olvadó keresztmetszet: természetesen a kör (kerület / keresztmetszet arány a legkisebb). Ez biztosítja, hogy a külső hatások a lehető legkevésbé befolyásolják az olvadást. Ez két részből áll:

1, A fűtő teljesítményt nem adja le.
2, A külső zavaró hőmérsékletet lassabban veszi fel.
Ez a kialakítás azonban csak nagyon komoly biztosítékok esetén indokolt, technológiai okokból törpefeszültségnél megelégszünk a négyszög keresztmetszettel. Ez esetben a négyzet az optimális. Minél vékonyabb lemezt alkalmazunk, annál inkább laposodik a téglalapunk, távolodunk az optimálistól. Ezzel rontjuk az olvadási sebesség biztonságát ( a környezettől függően lassabban, ritkábban gyorsabban fog olvadni).

Nagyon amatőr megoldás: ráütéssel helyi elvékonyítás (csak ezen a ponton tud elolvadni).
Nagyon profi: elvékonyítás az olvadó rész és a saruk között (ne legyen hőátvezetés), majd ezüstözés, hogy ne itt legyen a legnagyobb az ellenállás.
Itt látható a gyenge minőségű biztosíték (balra) és a jó minőségű biztosíték (jobbra) közti különbség. A gyenge minőségű biztosíték lábán nem látható a karcolódás, míg a jó minőségű, vastagabb lemezből készült biztosítékon igen.

Forrás: Hella

És most a saját kiegészítés :

A nálunk elérhető biztosítékok lábának a vastagsága 0,62 mm, ha a mérésből szigorúan kihagyom a sorjás részt, vagy a lemez görbületét ami a gyártás során keletkezhet. 
Sorjával mérve ( ha csalni akarnánk ):

És korrekten ahogy kell, és pontos :



Olvassunk csak vissza, a 0,6 mm-es vastagságot írják etalonnak a jó minőséghez.

Ez pedig az igazi olvadó biztosíték, ahol minden olvad csak éppen az olvadó szál nem... a fotó saját mű.



Hát kérem akkor lehet vásárolni !
Maradok tisztelettel :
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház.