2016. május 26., csütörtök

Kézmosó mint fizető eszköz

Érdekes jelenségre hívták fel a figyelmem minap, amikor egyik ügyfelünk vidéken járva az alábbi jelenetre lett figyelmes.

Egy vidéki kis faluban kereste az előre foglalt szállása felé vezető utat, de kissé eltévedt.
Mit csinál ilyenkor a tapasztalt utazó ?
Természetesen 3 helyre fordulhat biztosan :
1. megnézi hátha valahol lát egy postást, ő mindenkit ismer.
2. a templom torony messziről látható, a parókián mindig van valaki aki ismeri a falut, a környéket
3. bemegy az első kocsmába, ahol a vendégek és akár  a kocsmáros szintén mindent tudnak a falu életéről.

Utazónk ez utóbbit választotta, és a hely kocsmába ( más megfogalmazás szerint könyvtárba, vagy művelődési házba ) tért be az út mellett tudakozódni.

Itt tapasztalt egy érdekes dolgot, aminek kapcsán írásom is keletkezett.

A pultnál állva éppen a pultos magyarázta némi vendég segítséggel a célhoz jutást, amikor is egy vendég a dolgos hétköznap keletkezett szomját oltandó mellé állt, kikérte a megfelelő mennyiségű orvosságát, de fizetéskor nem készpénzt, hanem "ultra derm" kézmosót vett elő a szatyrából 8-10 dobozzal.

Ismerősünk kissé meglepődött, és egy részt időhúzás, más részt a jó idő okán kért egy jó hideg alkohol mentes dobozos sört amit a pult mellett leülve elszopogatott. Amikor a pult kis időre szabaddá vált, megkérdezte a pultost, jól látta-e az adásvétel alapját, mi szerint kézmosóval fizetett a vendég.

A pultos elmondta, hogy a kézmosó arrafelé szinte hivatalos fizető eszköz, a szomszéd városban lévő nagyüzem ellátja a dolgozóit minden kötelező eszközzel munkaruhával, bakanccsal, e mellett wc papírral, kézmosóval is. Amikor a nevezett juttatások kiutalása történik, náluk is megszaporodik az ilyen csere üzletek mennyisége, hisz a környéken több gazdaság működik, néhány autó és gép javító vállalkozás is van a faluban, ezek jó felvevő piaca a kézmosónak, neki pedig mint kocsmárosnak teljesen mindegy, hogy az eladott alkohol mennyiség ellenértékét milyen úton szerzi meg.

Arról természetese nem esett szó, hogy a nevezett kézmosóra tesz-e némi hasznot, ezt vendégünk nem is firtatta.

Informátorunk ezen tudás birtokában elköszönt, és folytatta útját megérdemelt pihenése felé, de az eset érdekessége nem hagyta nyugodni, azt megosztotta velünk, és mi ez úton a nagyközönséggel.

Tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház


2016. május 5., csütörtök

Kalibrálás, hitelesítés, mi a különbség ?

Sokszor felmerül a kérdés egy-egy mérő műszernél ( fényszóró beállító, nyomaték mérő vagy nyomaték kulcs, kerék nyomás mérő ), hogy hitelesített, vagy kalibrált-e.

Ebben szeretnék most kicsit rendet tenni.

A kalibrálás és hitelesítés ugyanis nagyon nem ugyanazok a fogalmak, sem a menetében, sem a jogosultságban nincs bennük sok közös, egy valami azonos, a lehető legpontosabb mérést szeretnénk végre hajtani a nevezett szerszámmal, eszközzel, mérő vagy összehasonlító műszerrel.

1. kalibrálás .
A kalibrálás egy olyan ellenőrzés, illetve beállítás, melynek során egy már ismert és megfelelőnek vélt mennyiséghez, értékhez képest ellenőrizzük és beállítjuk a kalibrladnó, ellenőrizendő műszert.
Ezt gyakorlatilag bárki elvégezheti, akinek a birtokában ven megfelelő alap mérték. Ez lehet egyhiteles mérő műszer, úgy mint mikro méter, nyomaték mérő, vagy hiteles méret, mint idomszer, vagy súly egység.
A kalibrálás történhet akár oly módon is, hogy pl. egy mérleget a beépített vízszint mérőhöz képest "vízbe" állítunk, de kalibrálás az is, ha a számító gépünk monitorját, vagy egy kivetítőt egy színskála alapján beállítunk "szín helyesre", vagy egy autó karburátor fúvókáját ellenőrizzük speciális mérő eszközzel, kaliberrel.
A lényeg, hogy egy hitelesnek vélt értékhez állítjuk a gépet, mérő eszközt, vagy műszert, de az is látható, hogy a kalibrálás nem olyan pontos mint a hitelesítés, a körülményeiben igen megengedő eljárás, és nagyon szubjektiv a mérési rerdmény, amennyiben az a mérést elvégző személyétől igen nagy mértékben függhet.,

Ha a mérő műszer szétszerelhető ( Pl. into furat mérő készlet ), vagy mint egy piaci mérleg szállítható, akkor a pontos méréshez minden megkezdett mérés, vagy mérés sorozat előtt azt kalibrálni kell.

A kalibrálást a mérő, vagy használó személy önmaga, a mérés előtt el tudja végezni, a mérések között azt akár ellenőrizni is tudja, melyről esetenként, ha kell, jegyzőkönyvet is maga tud kiállítani. Semmilyen egyéb speciális körülmény nem szükséges hozzá.

2. hitelesítés.
Hitelesítést csak akreditált, a megfelelő felszereltséggel rendelkező ellenőrző intézet vagy laboratorium végezhet. Ehhez az intézetnek rendelkeznie kell speciális műszerekkel, és körülményekkel is.

A hitelesítés körülményeit, menetét és minden egyéb kapcsolódó kérdést a Mérésügyről szóló 1991. évi  XLV törvény szabályozza,melynek értelmében :

Hiteles az a mérőeszköz
a)13 amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b)14 amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.

Nagyon fontos kitétel, melyek a kalibrálásnál nem állnek fenn, illetve azokat "helyben" lehet javítani :
 A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - hatályát veszti, ha61
a)62 a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt,
b)63 a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították, vagy megsérült, vagy a hitelesítési bizonyítványt megváltoztatták,
c)64 a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt érvénytelenítették,
d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,
e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték.

A hitelesíthető eszközöket mindig a laboratorium engedélyében tüntetik fel, ez függ a felszereltségtől, a szakemberek szakirányú tudásától is. Nem minden labor végezheti el minden műszer hitelesítését, hisz teljesen más eszközök szükségesek pl. a hőmérők, súly mérlegek, nyomás mérők, vagy éppen fényerősség mérő műszerek ellenőrzéséhez, beállításához.
Nem is minden műszer hitelesíthető. Alapvető kritérium, hogy a hitelesített műszer ne lehessen szétszerelhető, megbontható a hitelesítés után, illetve a belső felépítésére is vannak szigorú előírások. Amennyiben a mőszer megbontható, rész egységekre szerelhető, úgy ezt a lehetőséget a hitelesítés során megszüntetik.

A hitelesített mérő műszert a hitelesítés igazolása kép, és a későbbi ellenőrizhetőség okán leplombálják. Ez történhet speciális matricával, réz vagy ón plombával ( fémzárral ) is.


A matrica vagy fémzár kiképzése olyan, hogy azt nem lehet látható sérülés nélkül megbontani.
A fémzáron vagy a matricán olvasható a kiadó intézet nyilvántartási száma, a matricán általában feltüntetésre kerül a hitelestíés dátuma, és mellé jegyzőkönyv is jár, melyben a hitelesítő intézet ( vállalkozás ) megbnezevzése, nyilvántartási száma, a hitelesítés dátuma, és a hitelesítés időtartama is szerepel. A hitelesítés időtartama lehet 1, vagy 2 év is, melynek lejárata után a hitelesítést ismét el kell végeztetni.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

2016. május 2., hétfő

Miért változtatják a csavarok fejeit ?


A csavar menetet még az ókorban találták fel, és már akkor voltak megoldások a használatára.

Először a csavaroknak nem is volt meghajtó feje, a fa szárra egy furatot tettek, amin egy másik fa nyelet átdugva hajtották azt.
Majd jött a 4 lapú fej, és a 6 lapú.
Ennél több lap megoldás értelmetlen, hisz a 6 lap egyesíti azt a két előnyt, ami
1. a meghajtásnál kis szügű legyen az eltérés, hogy kis helyen lehessen használni
2. elég erős legyen a megfogás, hogy megfelelő csavaró nyomatékot lehessen kifejteni.

A tervezőket mindeg érdekelték az új megoldások, ezt tudjuk.

A 6 lapú kialakításnál a 80-as években is már több lehetőség adódott.
pl. a 8 mm-es csavarnak általában 13 mm-es volt a feje. Míg Európában, és a világ nagy részén így volt, addig a Japán autókon 12 mm-es, míg az Orosz ( Szovjet ) autókon és gépeken 14 mm-es volt, gyanítom ez a felhasznált anyagok minőségével arányosan változott.

A csavar meghajtó fejek kialakításának kronologiája nagyjából az alábbiak szerint alakult.
1. furatos szárak

2. 2 oldalon lapolt fejek

3. 4 lapú fej, ezzel együtt a nútos fejek, egy és kereszt hasítással

4. 6 lapú fej

5. imbusz / inbusz ( 6 lapú belső kulcsnyílású fejek ) megjelenése.

6. TORX fejek külső és belső kialakítással, 5 és 6 ággal

7. XZN belső kulcsnyílású fejek

8. RIBE belső kulcsnyílású fejek

9. új profilú TORX fejek megjelenése

Midezek mellett szinte folyamatosan tűntek fel új, leginkább a biztonságot és az avatatlanok hozzáférhetetlenségét szolgáló speciális fej meghajtás formák, de ezekről talán majd máskor.

Nézzük sorban tehát.

Talán a lapolt csavar fejekről, valamint a 4 és 6 lapú fejekről kevésbé kell szót ejtenünk, ezek mindenki számára ismertek, általánosan használatosak.

Az inbusz ( imbusz ) csavarok előnyei a nagy forgató nyomaték és a kisebb anyagfelhasználás, valamint a kisebb fizikai fej méret, ugyanolyan erőnél. Ez manapság nagyon fontos, hogy a technika bonyolultságának növekedése miatt egyre több dolgot tudjanak kis helyre beszerkeszteni, valamint a gépek súlyát, ezzel a nyersanyag felhasználást csökkenteni tudják.









Ugyanezen okból alkották meg az inbusz csavarok utódját a TORX csavarokat. Az anyag minőségek javulásával és a fordító profil megváltoztatásával még nagyobb erőket lehet átvinni a csavarra. A TORX fej létre jött belső és külső kulcsnyilással is, a külső lényege szintén az anyag spórolás, növelt meghúzási nyomaték mellett.



Az 5 ágú TORX fejeket direkt "kiszúrásból" alkották olyan helyekre, ahol kevés keresni valót láttak a tervezők mások részére, így a légmennyiség mérők, computerek, gyújtás kapcsoló alkatrészek környékén. Ugyanez létezik lyukas ( biztonsági ) kivitelben is, ahol még jobban igyekeztek megnehezíteni a hozzáférést.

Az inbusz csavarok mellett jöttek létre az XZN kulcsok is, mert ezek nem 6 hanem 12 ponton fogják meg a csavart. Itt is van 2 féle kialakítás, az egyik 90 fokos a másik 60 fokos csúcszöggel, azaz az egyik egy négyzet 3 irányba forgatva, míg a másik egy hatszög két irányba forgatva. Sokszor az egyket a másik helyett nem tudjuk használni.



RIBE fej, mely egy 6 ágú, de áganként szögletes profilú kialakítás kimondottan a FIAT találmánya, 2 ok hozta létre, először kimondottan hengerfej csavarokhoz. A szögletes profil nagy nyomatékot tud átvinni, a lecsúszás, leforgulás esélye minimális, valamint a profilt néhány évig nem adták ki gyártásra a köz javára, és ezzel a saját szerviz hálózatukat védték.
Érdekesség, hogy jelenleg a VW csoport egyes hengerfej csavarjainak van egy módosított RIBE fej kialakítása ( a nút résznek mélyebbnek kell lennie ), amihez csak az oda való fejjel lehet valamit is kezdeni, természetesen ennek a fejnek az ára kb. tízszerese a normál fej árának, valamint 1-2 gyártónál megjelentek az egész számú ( 6-8-10-12 ) méretek mellett a tizedes méretek is ( 10,3-10,8 ).



Az új típusu TORX fejek ívénel le és felfutási szögeinek megváltoztatásával megint csak a meghúzási nyomatékot növelték, a belső erők kis mértékű "áthelyezésével". A régi TORX kulcsok ezekhez a fejekhez nem jók, míg az új profillal a régi csavart ki lehet nyitni vagy éppen meg lehet húzni.

Természetesen ezeken kívül még nagyon sok féle csavar meghúzási mód van, de ezeket az autó és gépész iparban kevésbé használjuk, illetve a technika fejlődése sem áll le, mindig újabb megoldással találjuk szembe magunkat.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecilaista

Műhelynet szerszámbolt és webáruház