Kalibrálás, hitelesítés, mi a különbség ?

Sokszor felmerül a kérdés egy-egy mérő műszernél ( fényszóró beállító, nyomaték mérő vagy nyomaték kulcs, kerék nyomás mérő ), hogy hitelesített, vagy kalibrált-e.

Ebben szeretnék most kicsit rendet tenni.

A kalibrálás és hitelesítés ugyanis nagyon nem ugyanazok a fogalmak, sem a menetében, sem a jogosultságban nincs bennük sok közös, egy valami azonos, a lehető legpontosabb mérést szeretnénk végre hajtani a nevezett szerszámmal, eszközzel, mérő vagy összehasonlító műszerrel.

1. kalibrálás .
A kalibrálás egy olyan ellenőrzés, illetve beállítás, melynek során egy már ismert és megfelelőnek vélt mennyiséghez, értékhez képest ellenőrizzük és beállítjuk a kalibrladnó, ellenőrizendő műszert.
Ezt gyakorlatilag bárki elvégezheti, akinek a birtokában ven megfelelő alap mérték. Ez lehet egyhiteles mérő műszer, úgy mint mikro méter, nyomaték mérő, vagy hiteles méret, mint idomszer, vagy súly egység.
A kalibrálás történhet akár oly módon is, hogy pl. egy mérleget a beépített vízszint mérőhöz képest "vízbe" állítunk, de kalibrálás az is, ha a számító gépünk monitorját, vagy egy kivetítőt egy színskála alapján beállítunk "szín helyesre", vagy egy autó karburátor fúvókáját ellenőrizzük speciális mérő eszközzel, kaliberrel.
A lényeg, hogy egy hitelesnek vélt értékhez állítjuk a gépet, mérő eszközt, vagy műszert, de az is látható, hogy a kalibrálás nem olyan pontos mint a hitelesítés, a körülményeiben igen megengedő eljárás, és nagyon szubjektiv a mérési rerdmény, amennyiben az a mérést elvégző személyétől igen nagy mértékben függhet.,

Ha a mérő műszer szétszerelhető ( Pl. into furat mérő készlet ), vagy mint egy piaci mérleg szállítható, akkor a pontos méréshez minden megkezdett mérés, vagy mérés sorozat előtt azt kalibrálni kell.

A kalibrálást a mérő, vagy használó személy önmaga, a mérés előtt el tudja végezni, a mérések között azt akár ellenőrizni is tudja, melyről esetenként, ha kell, jegyzőkönyvet is maga tud kiállítani. Semmilyen egyéb speciális körülmény nem szükséges hozzá.

2. hitelesítés.
Hitelesítést csak akreditált, a megfelelő felszereltséggel rendelkező ellenőrző intézet vagy laboratorium végezhet. Ehhez az intézetnek rendelkeznie kell speciális műszerekkel, és körülményekkel is.

A hitelesítés körülményeit, menetét és minden egyéb kapcsolódó kérdést a Mérésügyről szóló 1991. évi  XLV törvény szabályozza,melynek értelmében :

Hiteles az a mérőeszköz

a)13 amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,

b)14 amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.

Nagyon fontos kitétel, melyek a kalibrálásnál nem állnek fenn, illetve azokat "helyben" lehet javítani :

 A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - hatályát veszti, ha61

a)62 a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt,

b)63 a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították, vagy megsérült, vagy a hitelesítési bizonyítványt megváltoztatták,

c)64 a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt érvénytelenítették,

d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,

e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték.

A hitelesíthető eszközöket mindig a laboratorium engedélyében tüntetik fel, ez függ a felszereltségtől, a szakemberek szakirányú tudásától is. Nem minden labor végezheti el minden műszer hitelesítését, hisz teljesen más eszközök szükségesek pl. a hőmérők, súly mérlegek, nyomás mérők, vagy éppen fényerősség mérő műszerek ellenőrzéséhez, beállításához.
Nem is minden műszer hitelesíthető. Alapvető kritérium, hogy a hitelesített műszer ne lehessen szétszerelhető, megbontható a hitelesítés után, illetve a belső felépítésére is vannak szigorú előírások. Amennyiben a mőszer megbontható, rész egységekre szerelhető, úgy ezt a lehetőséget a hitelesítés során megszüntetik.

A hitelesített mérő műszert a hitelesítés igazolása kép, és a későbbi ellenőrizhetőség okán leplombálják. Ez történhet speciális matricával, réz vagy ón plombával ( fémzárral ) is.

A matrica vagy fémzár kiképzése olyan, hogy azt nem lehet látható sérülés nélkül megbontani.
A fémzáron vagy a matricán olvasható a kiadó intézet nyilvántartási száma, a matricán általában feltüntetésre kerül a hitelestíés dátuma, és mellé jegyzőkönyv is jár, melyben a hitelesítő intézet ( vállalkozás ) megbnezevzése, nyilvántartási száma, a hitelesítés dátuma, és a hitelesítés időtartama is szerepel. A hitelesítés időtartama lehet 1, vagy 2 év is, melynek lejárata után a hitelesítést ismét el kell végeztetni.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

Into furat mérők kalibrálása

     Tisztelt olvasóim !
 Mai írásunkat mint eddig is sokszor, egy ügyfél által felvetett probléma inspirálta.
 Alap kérdés/ kérés volt, hogy furat mérő órát keresnek ( into ) de olyat, amely kalibrálva van. A neten körbe nézve több ilyen szerszámot is találtam, de szakmai tapasztalatom alapján feltettem magamnak a kérdést :

Minek kalibrálni, illetve lehet-e kalibrálni egy into-t ?

Az into, mint olyan, nagyobb átmérőjű furatok ( belső égésű motorok munka hengerei, pneumatikus vagy hidraulikus munkahengerek ) mérésére szolgáló eszköz.
A lényeg viszont az, hogy nem egy pontos méretet mérünk vele, hanem összehasonlító mérést, azaz egy eredeti méreten lévő nem kopott szakasz méretéhez képest mérjük a henger kopását.

Nevezetesen :

Egy autó munkahengerének mérése az alábbi lépésekből áll .
- összeállítjuk a műszert a megfelelő átmérőhöz tartozó alkatrészekkel, azaz mérő csúccsal.
- a műszert a henger felső, nem kopott, és megtisztított részén nullázzuk, azaz a mérőóra lünettájával a mutató nulla értékét beállítjuk, vagy amennyiben a mérő óra tengelye menettel állítható, akkor a számlap nullához állítjuk a mutatót.
- a műszerrel 3 magasságban, és 2 irányban megmérjük a munkahenger kopottságát. Ez billegtetéssel történik, ahol a műszer által mért legkisebb értéket olvassuk le arról a beállított nullához képest, általában 0,01 mm értékben.

A méréshez ( már a pontos méréshez ) egyébként némi gyakorlat, biztos, de finom kéz nem árt.

Mivel a gondolat nem hagyott nyugodni, nevezetesen a kalibrálás ügyben, megkerestem az Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt ( leánykori nevén Országos Mérésügyi Hivatal ) megfelelő szakértőjét és vele konzultálva az alábbiakra jutottunk közösen.

Link : http://mkeh.gov.hu/

Alapvető kérdéseim :

1.       Lehet-e kalibráltatni a nevezett műszert ?
2.       Érdemes-e kalibráltatni a műszert ?
3.       Amennyiben lehet és érdemes, hogyan végzik el a nevezett kalibrálást ?

A hivatal szekértőjével közösen megállapított válaszok :

1.       Ezt a műszert kompletten nem lehetséges kalibrálni, mert a szett összeállításakor a mérő óra mindig más és más helyre kerül, egyébként is szétszerelhető az egész, így minden egyes megbontás után a bemérést meg kellene ismételni.
2.       A kalibrálást minden mérő csúcs cserénél is meg kellene ismételni, illetve a műszer minden megbántásánál, mely szétszedés nélkül általában a dobozába sem tudjuk azt visszatenni.
3.       Magát a mérő órát lehet külön kalibráltatni, de mivel nem abszolút, hanem összehasonlító mérést végzünk maximum század mm pontossággal, így nincs értelme.
4.       Mindezekért nem is érdemes a műszert kalibrálni, okafogyott a kérdés.
5.      Ha mindenképp abszolút értéket, vagy egy pontos abszolút értékhez képes szeretnénk mérni, akkor minden esetben a műszert az összeállítás után, és a mérés megkezdése előtt egy hiteles etalonnal kell(ene) bemérni, és beállítani, azaz kalibrálni. Ehhez viszont nincs köze a laboratóriumban végzett kalibrálásnak. Etalonnak megfelelhetnek a hiteles idomszerek, furat etalonok, hiteles mikrométer, stb.

Végül tehát kimondhatjuk az eredményt :

Az into furat mérő műszereket nem lehet kalibrálni. Ha lehetne is, semmi értelme az into-k kalibrálásának, azt minden esetben a mérés előtt a mérő személy végezze el, már ha egyáltalán szükség van rá, általában nem is kell.

 Tisztelettel :
Bálint Balázs szerszámspecialista
BÉK Kft - Műhelynet