Into furat mérők kalibrálása

     Tisztelt olvasóim !
 Mai írásunkat mint eddig is sokszor, egy ügyfél által felvetett probléma inspirálta.
 Alap kérdés/ kérés volt, hogy furat mérő órát keresnek ( into ) de olyat, amely kalibrálva van. A neten körbe nézve több ilyen szerszámot is találtam, de szakmai tapasztalatom alapján feltettem magamnak a kérdést :

Minek kalibrálni, illetve lehet-e kalibrálni egy into-t ?

Az into, mint olyan, nagyobb átmérőjű furatok ( belső égésű motorok munka hengerei, pneumatikus vagy hidraulikus munkahengerek ) mérésére szolgáló eszköz.
A lényeg viszont az, hogy nem egy pontos méretet mérünk vele, hanem összehasonlító mérést, azaz egy eredeti méreten lévő nem kopott szakasz méretéhez képest mérjük a henger kopását.

Nevezetesen :

Egy autó munkahengerének mérése az alábbi lépésekből áll .
- összeállítjuk a műszert a megfelelő átmérőhöz tartozó alkatrészekkel, azaz mérő csúccsal.
- a műszert a henger felső, nem kopott, és megtisztított részén nullázzuk, azaz a mérőóra lünettájával a mutató nulla értékét beállítjuk, vagy amennyiben a mérő óra tengelye menettel állítható, akkor a számlap nullához állítjuk a mutatót.
- a műszerrel 3 magasságban, és 2 irányban megmérjük a munkahenger kopottságát. Ez billegtetéssel történik, ahol a műszer által mért legkisebb értéket olvassuk le arról a beállított nullához képest, általában 0,01 mm értékben.

A méréshez ( már a pontos méréshez ) egyébként némi gyakorlat, biztos, de finom kéz nem árt.

Mivel a gondolat nem hagyott nyugodni, nevezetesen a kalibrálás ügyben, megkerestem az Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt ( leánykori nevén Országos Mérésügyi Hivatal ) megfelelő szakértőjét és vele konzultálva az alábbiakra jutottunk közösen.

Link : http://mkeh.gov.hu/

Alapvető kérdéseim :

1.       Lehet-e kalibráltatni a nevezett műszert ?
2.       Érdemes-e kalibráltatni a műszert ?
3.       Amennyiben lehet és érdemes, hogyan végzik el a nevezett kalibrálást ?

A hivatal szekértőjével közösen megállapított válaszok :

1.       Ezt a műszert kompletten nem lehetséges kalibrálni, mert a szett összeállításakor a mérő óra mindig más és más helyre kerül, egyébként is szétszerelhető az egész, így minden egyes megbontás után a bemérést meg kellene ismételni.
2.       A kalibrálást minden mérő csúcs cserénél is meg kellene ismételni, illetve a műszer minden megbántásánál, mely szétszedés nélkül általában a dobozába sem tudjuk azt visszatenni.
3.       Magát a mérő órát lehet külön kalibráltatni, de mivel nem abszolút, hanem összehasonlító mérést végzünk maximum század mm pontossággal, így nincs értelme.
4.       Mindezekért nem is érdemes a műszert kalibrálni, okafogyott a kérdés.
5.      Ha mindenképp abszolút értéket, vagy egy pontos abszolút értékhez képes szeretnénk mérni, akkor minden esetben a műszert az összeállítás után, és a mérés megkezdése előtt egy hiteles etalonnal kell(ene) bemérni, és beállítani, azaz kalibrálni. Ehhez viszont nincs köze a laboratóriumban végzett kalibrálásnak. Etalonnak megfelelhetnek a hiteles idomszerek, furat etalonok, hiteles mikrométer, stb.

Végül tehát kimondhatjuk az eredményt :

Az into furat mérő műszereket nem lehet kalibrálni. Ha lehetne is, semmi értelme az into-k kalibrálásának, azt minden esetben a mérés előtt a mérő személy végezze el, már ha egyáltalán szükség van rá, általában nem is kell.

 Tisztelettel :
Bálint Balázs szerszámspecialista
BÉK Kft - Műhelynet

Mitől jó egy mérőszalag ?

Tisztelt Olvasóim !


Most csak a távolság méréssel foglalkozunk, bár szakmánk környékén van még rengeteg adat amire figyelni kell, talán ezekről később.


Mérő szalagot talán már mindenki használt, hisz mérni márpedig kell. Viszont tudjuk-e hány féle kivitel, kialakítás van belőlük, milyen feladatra melyik lesz a legalkalmasabb, mi több, ha vásárolunk ilyen eszközt mit nézzünk meg rajta, mire kell odafigyelnünk.

Kezdetben vala az ige, és kezdetben vala a mérő léc, mérő pálca, illetve mérőkötél.
Mérő léceket már az ókortól használnak a mérnökök ( nevezzük így őket, hisz innen jött a megnevezés ). Ezek más és más méret rendszer szerint, de azonos céllal készültek, egy egységes mérési módot bevezetendő az építéshez, és egyéb feladatokhoz.
Érdekesség : nagyobb távok mérésénél, ahol 1-1 mérő léc mérete már meghaladta volna a kezelhető nagyságot, arányokkal mértek már az ókorban is, egyszerűen egy kisebb és nagyobb mérő léc árnyékával. A két mérő léc mérete ugyanúgy aránylik egymáshoz mint azok árnyékának hossza.
Mérő lécek mellett csomózott madzagokat, zsinegeket, és egyéb dolgokat is használtak, amik a szubjektív méréseket pontosabbá teszik ( járóföld, rőf, arasz, bakarasz, nyíllövés, stb megnevezések helyett ) .

Első körben három dologra kell figyelnünk.
1. mekkora az a távolság amit mérnünk kell ?
2. milyen pontossággal kell azt mérni ?
3. milyen környezetben kell mérnünk ?

1. Mekkora a távolság ?
Méréseink ( a szokásos távolság mérés ) távolsága a mikrométertől a több száz méterig, akár több ezer kilométerig terjedhet, most mérőszalag témában leginkább 1-2 centimétertől kb. 100 méter távolságig beszéljünk róla.
Mérő szalagok általános nagysága ( hosszúság ) szerint kb. 50 cm-től 100 m-ig terjedhet. Vannak kis, kulcstartó méretű automata visszahúzású mérőszalagok 50-100 cm hosszal, ezek bármikor kéznél lévő, de nem túl pontos, inkább alkalmi saccolásra való szerkezetek. A pontosabb darabok méretei 2-3 m hossztól kezdődnek.
Automata ( tekercs rugós ) készülékek általában 20 m hosszig vannak, ritkán nagyobb méretben. Az általánosan használt méretek 2- és 5 m közöttiek, ezek a házban előforduló munkák nagy részét lefedik.
Kínálatunkban is ezek a méretek a leggyakoribbak. Vannak ezek fölött is rugós visszahúzású darabok, 7,5 m, 10 m, 12 m, 15 m hosszban. A 15-20 m hossz fölött, már a méret és súly miatt inkább kézi feltekerésű szalagok vannak, ezek lehetnek közvetlen vagy áttételes megoldásúak, 50-100 m környékén az áttételes kimondottan előnyös és csökkenti a munkaidőt is.
A 100 m fölötti mérő szalagok ritkák, és általában ( néhány kivételtől eltekintve ) fölöslegesek is. 

2. Milyen pontossággal mérjünk ?
A pontosságról esett egy két szó, a mérő szalagok legnagyobb pontossága 1 mm, de ennél általában pontatlanabbak.
Nagyobb távolságon elégedjünk meg a cm-es pontossággal.

3. Milyen környezetben mérünk ?
Talán ez a legösszetettebb kérdés. A mérő szalagok anyaga, kivitele nagyban befolyásolja a használati módjukat, területüket.
Anyaguk szerint lehetnek fémből, illetve nylon szalagból, ez utóbbi általában üvegszál vagy üveg szövet erősítéssel. fém szalagok anyaga szerint lehet normál vagy rozsdamentes acél. A normál acél manapság már mindig festett, míg a rozsdamentes natúr kivitelben érhető el.
Hosszuknak megfelelően általában a szalagok szélessége is változó, a felső határ 15-16 mm körül van, míg az alsó atár 4-5 mm. 



4. Mérőszalag rögzítése a mérendő anyagon.
A mért távolsák sok esetben nagyobb, mint azt át tudnánk érni, és segítség nem mindig van. 
Viszont a mérő szalagok végén általában egy kis fül vagy akasztó van, amellyel a szalagot be tudjuk akasztani a megfelelő helyre. 
Az akasztó lehet egy kis föl, karika, vagy éppen egy mágneses dolog, aminek előnye, hogy vas fém ( mágnesezhető ) anyagoknál biztosabb fogást ad.