légszerszámok levegő rendszerek áttekintés 4. rész

Levegőrendszerek 4.

Ha már elkészült a sűrített levegős hálózatunk és azt akár használatba is vettük, essen szó néhány olyan tartozékról, felszerelésről, amiket kevésbé használunk, vagy akár többek számára nem is ismertek.

Hűtveszárító.
Tulajdonképpen egy hűtőkompresszoros rendszer, ahol egy rendkívül alacsony, de nem fagypont alatti hőfokra lehűtött felületre vezetjük a levegőt és ott a hőmérséklet különbség miatt kicsapódik a levegőben lévő pára. Leginkább magas minőségű fényezésnél, és precíziós gépeknél fontos, különösen a vegyipar és nyomdaipar területein. Kisebb laboratóriumi kivitelben Peltier elemmel is készítik. Méretezését a kompresszorhoz kell igazítani, gyárilag megadják a maximális szállított mennyiséget.
Hatásfoka nagyon jó, az elérhető nyomásharmatpont -70 fok. Kisebb vagy mobil rendszereknél, kompresszoroknál előfordul a teherautóknál is használt szárító patronos megoldás is.

Olajpára lecsapató.
Különlegesen olajmentes igényekhez, pl. festési munkákhoz. Az elérhető tisztaság 0,003 mg/m3

Érdekesség : vannak olyan, speciális kialakítású kompresszorok, melyek bár olaj kenéses megoldásúak, mégis olyjmentes minősítéssel rendelkeznek.

Sterilizáló egység.
Különleges igényekhez mindenképpen szükséges ( gyógyászati, élelmiszeripari, vegyipari használat ) általában UV lámpás megoldás. Teljesen baktérium és vírus steril levegő előállítható. Nagyon fontos, hogy ez esetben a levegő vezeték is megfelelő tisztaságú és anyagú kell, hogy legyen.

Levegőszűrő.
A csőhálózatba épített mechanikus szűrő, általában réz, vagy műszálas filc szűrőbetéttel. Különleges igényű gépek elé, de alapesetben rögtön a kompresszor után is szerelik. 
Régi építésű rendszerek esetében a préslégszerszámok elé is ajánlott beépíteni belőlük, lévén a csővezeték belső minőségét, állapotát nehéz felmérni, és a hagyományos vascsöves rendszerek nagyban korrodálódhatnak.
Hatásfoka 99,999%-ig , szúrési finomsága 0,01 mikronig terjed.

Automata kondenzvíz leeresztő.
Ez egy automata elektromos mágnes szelep, amit a levegőtartály víztelenítő szelepének helyére építünk be ( szükségszerűen a legalacsonyabb pontra ) és a szelep az összegyűlő víz mennyiségét érzékelve időnként egy impulzussal azt kinyomja a légtartály levegő nyomását felhasználva.
Gyakorlatilag teljesen karbantartásmentes szerkezet, csak hálózati tápot igényel, ami a kompresszor környékén általában rendelkezésre is áll.
Fogyasztása úgy elektromos áramból, mint levegőből elhanyagolható, teszt gombbal rendelkezik, amivel a működés ellenőrizhető, vagy kézzel is működtethető.
A kinyomott vizet a rá csatlakoztatott csövön át akár több tíz méterre továbbítja, ahol az a víz-olaj szeparátor után az a csapadékvíz rendszerbe ereszthető.
A szerkezet sok bosszúságtól kíméli meg az üzemeltetőt, hosszú távon mindenképpen javasolt a beépítése. A legkisebb darab is kiszolgálja a 2000 l/perces kompresszorokat is, áruk megfizethető, kb. 50-55 ezer Ft bruttónál kezdődik.
Mint már előzőekben írtam, a kondenzátum leürítése a tartályból egyébként is nagyon fontos.

Levegőmennyiség mérő.
A sűrített levegő nagyon jól és tisztán használható a legkülönfélébb feladatokra, gépek berendezések működtetésére, de jó, ha a felhasznált mennyiséget kontrol alatt tartjuk.
Ez főleg nagyobb rendszereknél fontos, ahol egy megfelelően beépített műszerrel nem csak a pillanatnyi és összes levegő felhasználást mérhetjük, hanem gyorsan kiderülnek az esetleges veszteségek is.
A veszteség a csövek illesztésénél, a csatlakozóknál nehezen kideríthető, és hosszú távon komoly méreteket ölthet.
Több műszer nem csak a felhasznált mennyiséget, hanem a közeg hőmérsékletét is, és akár a felhasznált elektromos energia mennyiségét is méri, akár tárolja hosszabb időn át, vagy számítógépes rendszerre kötve a fő és alrendszerek adatait grafikusan is összehasonlítja.
Még egy fontos tény : a levegőmennyiség mérésével sok munkaszervezési problémára is rávilágíthatunk. Ha pl. azt látjuk hogy a felhasznált levegőmennyiség már este 21 órakor drasztikusan csökken, de a munkaidőnek csak 22 órakor van vége, az erősen gyanús… Nagyobb cégeknél biztosan megtérülő befektetés a megfelelő diagnosztika.

Csőszakadás/törés védelem.
Komolyabb, nagyobb hálózatoknál szükséges lehet helyenként védelmet beépíteni ( más néven a rendszert szakaszolni ), hogy esetleges csőszakadás, törés esetén a szakaszok automatikusan lezáródjanak, ezzel védve a rendszer többi részét. A szakaszolást egyébként is ajánlott az építés során megtenni golyóscsapokkal, de az a véletlen hiba ellen nem véd, illetve lassan lehet az ellen védekezni.
Ilyen helyekre egy különleges, kalibrált áteresztő képességű önzáró szelepet építünk be, ahol a beállított mennyiség fölötti áramlás ( vélhetően műszaki hiba miatt ) esetén az automatikusan zár. Ezzel egyrészt a rendszer többi részét tartja továbbra is munkaképesen, valamint véd a rendszer teljes leürülése ellen.

Programozható csőszakaszoló.
Előre programozott időben lezárja a tartály utáni csőszakaszt, vagy egyes leágazó szakaszokat, így védve a rendszert a teljes leürüléstől, szivárgás okozta veszteségtől. A rendszerek lezárása programozható a munkaidőnek, vagy felhasználási feltételeknek megfelelően.

Végül még egy érdekes adat.

Ismerek olyan telepített dugattyús kompresszort, amit legutoljára 1963-ban újítottak fel. Figyelem, nem akkor gyártották ! A mai napig üzemel egy X. kerületi telepet ellátva sűrített levegővel. 3 dugattyús, 2 lépcsős elektromos hajtású kompresszor. Mérete gyakorlatilag egy kisbusznak felel meg…




Kedves vásárlóink, olvasóink !
Ezzel a levéllel jelen sorozatom végére értem.

Remélem írásommal sikerült néhány fogalmat tisztázni, illetve talán a sűrített levegő rendszerek felépítésében, a rendszerek méretezésének megértésében is tudtam némi segítséget adni.

Természetesen kérdéseiket, észrevételeiket továbbra is várom.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában:

Bálint Balázs

BÉK Kft-Műhelynet

Légszerszámok levegő rendszerek áttekintése 3. rész

Levegőrendszer 3.

Levegőrendszerek csővezetékei, csatlakozói.

A levegőrendszer első eleme a kompresszor után a reduktor ( nyomásszabályzó ) egység. Mivel a kompresszor üzemi nyomását ritkán vesszük lejjebb, mint a gyárilag beállított üzemi nyomás ( ráadásul a tartálynál a tárolt gáztérfogat a nyomástól is függ ), ezért szükség lehet a rendszer nyomásának, esetleg az alrendszerek nyomásainak akár különböző értékre való beállítására. Ezt egy mérőórával ellátott reduktorral könnyen megtehetjük. Alap esetben a légszerszámok 6-6,5 bar nyomást igényelnek.

A fő reduktorok kialakítása általában a következő:
Víztelenítő pohár ( automata vagy kézi ürítéssel )
Nyomásszabályzó egység mérőórával
Olajozó egység ( légmotoros szerszámok általában olajozott levegőt igényelnek )
Előfordul, hogy az olajozó egység, és a nyomásszabályzó között még van egy leágazás, száraz levegő elvételéhez. A levegőbe jutó olaj mennyisége beállítható, a felhasznált olaj lehetőleg speciális légszerszám olaj legyen. Általában 1000 l. levegőre jusson 1 gramm olaj, ez elegendő kenést ad a szerszámoknak.

Az alrendszerek reduktorai általában csak egy nyomásszabályzó egységből, valamint speciális ( laboratóriumi, egészségügyi ) igények esetén levegőmennyiség mérőből állnak. A nyomás szabályzó lehet analóg vagy akár digitális kijelzésű is.

Szokás még műhelyekben jól látható helyen elhelyezni egy nagyobb méretű nyomásmérő órát a rendszerben, hogy bármikor ellenőrizni lehessen az üzemi nyomást, a kompresszor működését.

A sűrített levegő rendszerek csöveinek alapvető méretezése az üzemi nyomás szerint történik.
Általában 8-12 bar üzemi nyomásra méretezzük a rendszert, és minden elemét 2-5-szörös túlterhelésre, ez a felhasználás módjától, körülményeitől is függ. Általában elég a 2-3-szoros biztosítás. 

Levegőcsövek fajtái, anyagaik :
Vas : általános, jól használható. Előnye aránylag alacsony ár ( bár manapság már ez sem feltétlenül igaz ), hátránya a munka és szerszámigényes építés, nagy súly, korrózió lehetősége. Nagy méretű ( 60-70 mm átmérő fölött ) gerincvezetékek kiépítésénél szokásos anyag.
Réz : könnyen gyorsan, tisztán építhető rendszer, nem igényel költséges szerszámzatot, kis súly, szépen igényesen vezethető szűk helyeken is. Gyári fittingekkel, akár kézi csőhajlítóval is szerelhető. Kevés hulladék képződik.
Műanyag : könnyű, olcsó, a sokféle előre gyártott csatlakozóval könnyen alakítható akár utólag is, nem igényel különösebb szakképesítést, élelmiszer és gyógyszeripari felhasználásra is megfelelő ( alapanyagtól függ ). Nem korrodálódik, a színes csövekkel kódolható a rendszer, gyakorlatilag teljesen hulladékmentesen, tisztán építhető. Hátránya : behatárolt a keresztmetszet, és a környezeti behatások ( éles tárgyak, fizikai behatások, sugárzó hő, melegüzemi környezet, UV / nap sugárzás ) elleni védelem.
Alumínium : eloxált ( akár több színű ) szálakban gyártott csövek sokféle karmantyús csatlakozóval. Tisztán, szépen kialakítható rendszer, megfizethető ár, gyors kivitelezés akár saját magunk által is. Nagyon széles tartozék és fitting kínálat.
Flexibilis csövek : poliuretan, polyamid, polietilén, teflon, EPDM, NBR, silicon, FKM, gumi, PVC. Natúr, vagy szövettel ( textil, karbon, vagy acél ) erősített, egy, vagy több rétegű kivitelek. Kisebb vagy ideiglenes rendszerekhez, flexibilis bekötésekhez akár 60-70 mm-es átmérőig, és akár 260 oC-ig.

Nagyobb egyenes fémcsöves szakaszoknál dilatációs ( hőtágulásos ) kiegyenlítés beépítése javasolt.

Csatlakozók, átkötések.

A csatlakozókat is többféle képen csoportosíthatjuk.
Anyaguk szerint :
Fém ( réz, rozsdamentes acél, alumínium, krómozott acél, nikkelezett réz, egyéb speciális ötvözetek ), műanyag, kompozit ( műanyag-fém, több rétegű műanyag ).
Külső kialakításuk szerint:
Csavarmenetes ( külső-belső ), csővéges, gyorscsatlakozós, karmantyús, hollanderes, egyenes, derékszögű, 45 fokos, megkerülő, esztergálható ( tetszés szerinti menet kialakításához ), roppantó gyűrűs, stb.
Belső kialakításuk szerint:
Normál, szelepes ( akár mindkét oldalon pl. folyadékhoz ), önzáró, nyitott.
Felhasználási terület szerint :
Gázok ( levegő, oxigén, egyéb műszaki gázok ) akár ADR-es szikramentes kivitelben, folyadék ( sav, lúg, benzin, olaj, hűtővíz, folyékony gázok ), szállított közeg hőmérséklete, nyomásállóság
Méretük szerint :
Normál, mikro, vagy nagy méret.
Rendszerük szerint : 
International, Euro, French. French-matic, USA, stb.
Vannak még un. nem felcserélhető csatlakozók, amikor a csoportosan csatlakoztatott csövek fordított, vagy kevert sorrendben nem csatlakoztathatók egymással.
Színkódos csatlakozók, amikor egyébként felcserélhetők a csatlakozók, de a párosítást színkód segíti, festett fém, vagy színezett műanyag külsejű kivitelben
Egyéb szerelvények : 
Fojtó és visszacsapó szelepek, tehermentesítő szelepek, csapok, elosztók, 

Maximális üzemi hőmérsékletük általában 200 oC.

A gyorscsatlakozók a leállásoknál akár 2 vagy több darabos csoportokba vannak osztva, függően az adott munkaállomás igényétől. Az elosztás száma gyakorlatilag végtelen, speciális helyeken nem ritka a 8-10 darabos elosztó sem, pl. festő központoknál, ahol színenként van egy-egy fényezőpisztoly. A legegyszerűbb az „Y” elosztás, de alapból van 4-5-ös soros elosztó is, szükség esetén ezek is színkódos jelöléssel.

Gyorscsatlakozóknál a szelepes fél ( mama ) mindig a nyomott ( táp ) oldalra kerül.
Többféle rendszer ( szabvány ) van forgalomban, ezek bár némelyek nagyon hasonlítanak egymásra, nem kompatibilisek egymással. Európai, Francia, amerikai, stb.

Csövek, csatlakozók méretezése :

Egyszerű méretezés :
Lefújó pisztolyok, festékszóró pisztolyok, egyéb kis mennyiséget használó szerszámokhoz elegendő 5-6 mm méretű cső ( mindig belső átmérőről beszélünk ), esetenként vékonyabb is.

Levegőkulcsok kb. 700 Nm-ig, homokfújó kabinok, kerékszerelő gépek, hidropneumatikus gépek ( emelők, prések ) ellátásához minimum 10 mm-es csövet használjunk.

Nagyobb légkulcsok, kültéri homokfújók, pneumatikus emelők ellátásához ajánlott 13 mm-es cső. Esetenként, pl. 2500 Nm-es légkulcs fölött gyorscsatlakozó nélkül direkt bekötéssel, akár külön közvetlen puffer tartállyal.

A gerincvezetéket e szerint méretezzük, a leágazásonként várható csövek keresztmetszetét figyelembe véve, de műhelykörülmények között általában elegendő a 22mm-es gerincvezeték, 19 mm-es leállásokkal. Ezek vagy az e közeli mértek a legtöbb csőanyagnál elérhetőek.

Sajnos a gyorscsatlakozóknál elég korlátozott a méretválaszték, és a szokásosnál nagyobb méretű darabok csak jóval magasabb áron elérhetők, mint a normál méretek. Ezért a nagyobb levegő felhasználású gépeket lehetőleg fixen kötjük be, mert a gyorscsatlakozók túlságosan leszűkítik a keresztmetszetet, ezzel fojtva a rendszert.

Számított méretezés :
A csővezeték keresztmetszete szerinti szállítási mennyiségek kiszámítása a Bernoulli egyenletből vezethető le, de igazság szerint erre egyszerű műhely körülmények között nincs szükség.
Amennyiben valakit mégis érdekel a levezetés, kérem írjon nekem és elküldök egy légtechnikai számításokról szóló jegyzetet, amiből minden kiderül. 
( A jegyzetet Wéghelyi Tíbor nyugalmazott gépész-hadmérnök ezredes ajánlotta fel )


A rendszer végénél leállásonként a megfelelő darabszámú elosztó szerinti gyorscsatlakozókkal szereljük, ahonnan spirál, vagy más flexibilis tömlővel jutunk el a szerszámig.



Következő levelemben a levegőrendszerek különleges szerelvényeiről, tartozékairól írok.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában

Bálint Balázs
BÉK Kft-Műhelynet

Légszerszámok levegő rendszerek áttekintés 2 rész

Levegőrendszerek 2.

Alapvetően a várható teljes felhasználandó levegőmennyiségre kell méretezni az egész rendszert, a levegőellátó berendezéstől ( továbbiakban kompresszor ) a legutolsó csatlakozóig.

Kompresszorok fajtái és teljesítményük.

Dugattyús kompresszor. A legelterjedtebb típus. Felépítése aránylag egyszerű, gyártása nem okoz nagyobb kihívást, a motorgyártásból ismert gépekkel kivitelezhető, nem igényel különleges gépparkot.
Kialakítása a belsőégésű motorokéhoz hasonló, de lehet vezérelt szelepes, membránszelepes, vagy tányérszelepes is. 
Felépítésében lehet egy, két, de akár három lépcsős is.
Teljesítménye 0,75-420 kW-ig, nyomástartománya 1,5 bar-tól akár 600 bar-ig terjed. Elméleti határ nincs.
Általában 2,5 kW elektromos teljesítményig vannak 230 V-os, a fölött csak 400 V-os gépek. Szállítási mennyiségben kb. a 350 l/perc ( leadott mennyiség ) a határ a két tápfeszültség között. Általában olajkenést igényel, de van olajmentes kivitel is. Különleges esetben akár gázmotor hajtással is építik. Van direkt és ékszíjas hajtás is, legtöbb esetben a főtengelyre szerelt direkt hűtő ventillátorral.
Csavarkompresszor : Jellemző rá a kis méret mellett nagy levegőmennyiség előállítása, csendes, olaj és rezgésmentes üzem. Gyártása sokkal drágább mint a dugattyús kompresszoré, de hatásfoka jóval magasabb. Vásárlásánál leginkább a nagy előállított mennyiség, és a csendes üzem szokott dönteni, de hosszú távon tervezve a gazdaságosság is szerepet játszik, energiaigénye akár 20%-al alacsonyabb lehet, mint a dugattyús kompresszoroké.

Teljesítménye 4-250 kW-ig, nyomástartománya 5-13 bar-ig terjed. Csak 400 V-os elektromos meghajtással készülnek, de van benzines, vagy diesel meghajtású is ( mobil kompresszorok ). Minimális szállítási mennyiségük 1000 l/perc körül van. Olajkenés csak a meghajtásnál kell, a sűrítőtér kenőanyag mentes, a konstrukció miatt a sűrítőtérben gyakorlatilag nincs belső súrlódás.

Rotációs csúszólapátos kompresszor : Ugyan úgy a térfogat kiszorítás elvén működik, mint a társai, de itt mozgó, a centrifugális erő hatására kifelé tartó lapátok sűrítik a levegőt. Jellemzője a nagy mennyiség előállítása, valamint, hogy a szívóoldal is terhelhető, a depresszió felhasználható.
Fő felhasználási területe : nyomdaipar, gyógyszeripar, laboratóriumok. Teljesítménye 1,1 kW-75 kW-ig terjed, nyomása 7-10 bar-ig. Nagyon zajos, de rezgésmentes járás, kis méret mellett is nagy szállítási mennyiség. A sűrítőtér komoly olajkenést igényel, ezért már a kompresszoron belül kialakítanak olajleválasztót ( szeparátort ).
Érdekesség : ez a kompresszor típus légmotornak is használható, ha sűrített levegővel megtáplálják, a legtöbb forgó légszerszámba ilyen van beépítve.
Membránkompresszor : Meghajtása lehet excenteres, vagy elektromágneses, ez utóbbival leginkább az akváriumok levegőztetésénél találkozunk, de excenteres megoldással a műszeripar, vagy a gyógyászat is előszeretettel használja. Az elektromágneses meghajtásnak fő előnye az olcsóság, és egyszerű felépítés, míg az excenteres megoldásé a kimondottan csendes üzem. Mindkettő aránylag karbantartás mentes, és teljesen kenőanyagmentes. Aránylag kis nyomáson kis mennyiség előállítására képes, ezért felhasználási területe behatárolt. A Mi érdeklődésünkhöz legközelebb álló fejhasználás az AIRBRUSH festészet.

Kevésbé elterjedt, vagy más felhasználási terülteű kompresszorok :
Roots fúvó : autóiparban feltöltőként terjedt el egy időben, majd újabban megint használatos a twincharger, supercharger, volumex rendszereknél, mechanikus meghajtásúak.
Turbófeltöltő : autóiparban, kipufogógáz, vagy mechanikus meghajtással, pl. mechanikus turbó
Axiális kompresszor : a sűrítést aerodinamikai elv szerint szárny keresztmetszetű lapátok sora hozza létre, pl. porszívó, több jármű léghűtés, sugárhajtómű is hasonló felépítésű.
Spirálkompresszor : Leginkább G töltő néven ismerhetjük az autóiparból, mechanikus meghajtású.
Komprex feltöltő : különleges motorfeltöltő típus, ahol a sűrítőtér résvezérelt, meghajtása mechanikus, a sűrítést mégis a kipufogógáz nyomásenergiája végzi el a belső gázlengés kialakulása révén.
Enke kompresszor
Vízgyűrűs kompresszor


Felhasználási terület szerint :

Kisebb méretű dugattyús kompresszorok 350 l/perc teljesítményig.
Szokásos tartályméretük 25-200 l-ig terjed, de különleges igényeknél akár ennek a többszöröse is lehet, ilyen igény, ha csak 230 V-os táp áll rendelkezésre, de a szakaszos felhasználás nagy mennyiségű.
Barkács feladatok, és kisebb gumis műhelyek, autószerelő műhelyek ellátására alkalmasak.

Nagyobb dugattyús kompresszorok 350-1500 l/perc teljesítményig.
Tartályméretük általában 100-2000 l-ig terjed ( de lehet akár 10.000 l is )., felhasználási területük a nagyobb műhelyektől akár a komolyabb ipari rendszerek ellátásáig terjed. 

Csavarkompresszorok 1000 l/perc fölött. 
Tartályméretük 500 l fölött. Nagyobb műhelyek ellátására kimondottan ipari körülmények között, illetve a halk üzemmód igénye, vagy nem lehetséges épületen kívüli, vagy belső hangszigetelt kompresszor ház kialakítása.

Kompresszorok egyéb felszerelései, tartozékai.
Minden kompresszornak, illetve tartálynak rendelkeznie kell nyomáskapcsolóval, és biztonsági túlnyomás szeleppel, elektromos túlterhelés védelemmel. Szokásos tartozékaik még : hűtőregiszter, reduktor vízleválasztóval és esetleg olajzóval, motor hővédelem, különleges igény esetén hűtve szárító, a tartályhoz kézi, vagy automata kondenzvíz leeresztő szelep.

Figyelem ! 
A kondenzvíz tartalmazhat olajat, ezért azt mindig víz-olaj szeparátoron át vezessük el, és úgy ürítsük a környezetbe, ezzel is védve azt.

A kondenzvíz leeresztése egyébként is nagyon fontos !
A víz összegyűlése csökkenti a tartály térfogatát, belső korrózióhoz vezet, a nedves levegő a szerszámokat is tönkre teheti, valamint kültéri tartályoknál és csöveknél télen felléphet a szétfagyás veszélye, vagy fagydugó kialakulása is.

A nagyobb kompresszorokat mindig fixen kötjük be a rendszerbe, de szerencsés, ha helyben gyorscsatlakozóval is ellátjuk, mert azt akár a gép tisztításához, portalanításához is használhatjuk.

A tartály lehet egy darab, vagy igény szerint a hálózatban elosztva több is. Ez függ a kiépíthető gerincvezeték keresztmetszetétől, elvezetésének lehetőségeitől, és a rendszer nagyságától ( vezeték hosszától ). Nagyobb rendszereknél, főleg, ha a fő tartálytól távolabb is fellép a hirtelen nagyobb mennyiségű levegőelvétel, ajánlott több tartály beépítése a hálózat különböző pontjain. Bár a levegő összenyomhatósága és kis fajsúlya miatt az un. hidraulikus ütés jelensége kisebb mértékű, de azért mérhető, és a több tartályos megoldással ez is csökkenthető. 

Esetenként szükség lehet gépenként is külön puffer felszerelésére, pl. kerékszerelő gépeknél gyorstöltő ( légágyú, puffoló ) üzemeltetésére. Előfordulhat mobil puffer használata is, ha a rendszer teljesítménye nem engedi meg pl. egy nagyobb teljesítményű légszerszám szakaszos üzemeltetését sem. Ezek nem szoktak 20-50 l-nél nagyobbak lenni de különleges esetben akár a 200 l-t is elérheti.

Következő levelemben a csővezetékekről, elosztókról, és csatlakozókról lesz szó.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában :

Bálint Balázs
BÉK Kft-Műhelynet

Egy racsnis kulcs javítása és ami eszembe jutott róla

Egy racsnis kulcs javítása és ami eszembe jutott róla

Minap egy régi ügyfelünk keresett meg, egy számomra egyébként ismeretlen gyártmányú ( mondhatnánk noname ) racsnis kulcs javításának feladatával.

Mivel már van tapasztalatunk abban, hogy sok racsnis szerszámot tudunk javítani az általunk elérhető 2-3 féle javító készlettel, ez első nekifutásra semmilyen problémát nem jelentett.


A kulcsot szétszedtem, és akkor láttam, hogy annak némi beázáson és karbantartási hiányon kívül semmi baja nincs, ezért arra gondoltam, néhány sorban leírom ezeknek, és általában a szerszámoknak az ajánlott karbantartását.

Mivel, mint minden eszköz ennek is acélból, illetve vas ötvözetekből készül a teste, szerkezete, nagyon fontos, hogy a nedvesség ellen lehetőleg védve legyen. ( a nevezett kulcs ládája pl. kint maradt az esőben, és reggelre meg kellett tanulnia úszni a szerszámnak, hogy életben maradjon… )

Tehát a karbantartás lényegi lehetőségei néhány pontban, amik minden kézi szerszámra vagy szerszámgépre vonatkoznak, szinte kivétel nélkül.

- A szerszámokat használat után mindig tisztítsuk meg. Töröljük el, ha szükséges levegővel fújjuk ki belőlük a port, egyben némi szemrevételezéssel győződjünk meg annak állapotáról.
- Az egyszerűbb szerszámokat ( csavarhúzó, villás kulcs ) ez után el is tehetjük.
- Az összetettebb szerszámokat kicsit járassuk meg, a mozgó részeket némi kenőanyaggal ( ez lehet olaj spray, 1-2 csepp műszer olaj ) kenjük meg, ez nem jelent nagy próbát, csak a ronggyal a kezünkben mozgassuk meg a racsnit, irányváltót, mozgó alkatrészeket, hogy jól működik-e, általában már a hangjából tudható az állapota.
- Légmotoros szerszámoknál ( főleg ha központi olajozó nincs a rendszerben ) a levegő bevezetésbe csöppentsünk néhány csepp oda illő ( légszerszám ) olajat, és kicsit pörgessük meg, hogy az olaj eljusson a szerszám belső részeibe is.
- Elektromos szerszámokat időnként fújjuk ki levegővel, ha poros környezetben dolgozunk, akár munka közben is, és terhelés nélkül járassuk meg és figyeljük meg a hangját.
- Minden szerszámra, szerszámgépre vonatkozik, hogy ha van rajtuk gyári kenési pont, akkor az előírt kenőanyaggal megfelelő időnként azokat kenjük meg.
- Prizmás megvezetéses szerszámoknál ( állványos fúrógép, eszterga, komolyabb szerszámgépek ) a megvezető orsót, prizmát, rudakat alaposan töröjük le, és kenjük be olajjal.

Mivel jó és szép munkát csak tiszta és jól karbantartott szerszámmal tudunk végezni, ezeket a karbantartási lépéseket nem spórolhatjuk meg.

Ha a szerszámaikat így használják, illetve tartják karban, várhatóan sok évig kitartanak probléma nélkül.

Természetesen ha komolyabb baj felmerül, forduljanak megfelelő műhelyhez, szakemberhez, akár hozzánk is behozhatják a hibás szerszámot, még garancia időn túl is, és igyekszünk segíteni a gondon.

Maradok tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop