Kompresszor olajcsere

A légsűrítő kompresszoroknak alapvetően két változata van, a száraz ( nem tartalmaz kenőanyagot a sűrítő egység ) és az olajkenéses kivitel.

Mint minden kenéssel ellátott gépben, a kompresszorok jó részében is illik időnként a kenőanyagot lecserélni, mert az úgy a használatban, mint a hosszabb állásban elhasználódik, kenő képessége csökken.

Az olajcserének itt is meg vannak azok a fontos lépései amiket be kell tartani ahoz, hogy a munkánk valóban hasznos legyen.

Figyelem!
A leírás otthoni használatú vagy kisipari kompresszorokra vonatkozik, hiszen a komoly, nagy gépek szervizelését lehetőleg szakemberekre bízzuk, annak mérete, feltöltési térfogata és egyéb esetleg speciális adottságai miatt.

Nézzük sorban.

- Keressük meg a gépkönyvben milyen minőségű és mekkora mennyiségű kenőolaj kell, ezt szerezzük be. Általában VG-100, Vg150 ISO minősítésű kenőolajat ajánlanak a gyártók. Hogy én mit teszek bele és miért, azt egy külön cikkben megírom.

- Készüljünk elő a megfelelő szerszámokkal. Nem kell sok minden, rongy, olajleeresztő tál ( minimum 2-3 literes ) csillagkulcs vagy csillag-villás kulcs készlet, 2-3 csavarhúzó.

- Talán triviális, de nem elég ha kikapcsoljuk a kompresszort, szüntessük is meg a tápellátását ( huzzuk ki az elektromos csatlakozót ), illetve engedjük le a tartályból a levegőt.

- Tisztítsuk le a kompresszor külső részeit mosással, sűrített levegővel ( ehhez a tartályban lévő nyomást is használhatjuk az előző lépés részeként ).

- Vegyük ki a betöltő/szintjelző csavart, majd keressük meg az olajleeresztő csavart. Ez általában maga a szintjelző csavar, de van, hogy az olajtér legalsó pontján külön leeresztő csavar is van.

Barkács kompresszorokon általában maga a szintjelző, a leeresztő csavar is egyben.

komolyabb sűrítőknél a leeresztő csavar a legalacsonyabb ponton külön van.

- Engedjük le a használt olajat úgy, hogy lehetőleg a legkevesebb anyag follyon mellé. Ez a kis barkács kompresszoroknál nehezen kivitelezhető, de nem megoldhatatlan dolog. Ha kell, kicsit döntsük meg a kompresszort, hogy a lehető legtöbb használt olaj kifollyon belőle.

- Az olaj leengedése után én féktisztítóval ki sziktam takarítani az olajteret, ami azt jelenti, hogy a betöltő, és leengedő nyíláson át jól befújom, és utána hagyom kifolyni, majd teljesen kiszáradni belőle.

- Tegyük vissza a leeresztő csavart, előtte ellenőrizzük a tömítése épségét, ha szükséges, akkor cseréljük azt.

- Töltsük fel az olajteret a megfelelő mennyiségű olajjal. Ez vagy az eleve előírt mennyiség, vagy a szintjező által mutatott szintig történjen.

- Pár perc várakozás után indítsuk el a kompresszort, majd használjuk rendeltetésszerűen.

Az olajcserét gyakori használat mellett minimum évente érdemes elvégezni, ritkábban használt gépeknél minimum 2 évente.
Ennél tovább ne hagyjuk a kenőolajat a kompresszorban, mert az az állásban is használódik, oxidálódik, veszít kenőképességéből.


Bármilyen kérdésük felmerül, kérem keressenek elérhetőségeinken.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház.

Kompresszor építés

Olvasgatom a fórumokat, hogy kompresszort építenék segítséget kérek.

Most megadom.

Első sorban el kell gondolkodni mire kell a kompresszor.
A gyerek biciklijének a kerekét felfújni, autót szerelni, fényezni, szemcseszórót üzemeltetni, vagy csak mert a szomszédnak van és az olyan macsós dolog?

Miből áll egy kompresszor?
-tartály
-sűrítő egység
-motor
-nyomáskapcsoló
-nyomásszabályzó
-töltőszelep
-csövek
-mérőóra
-levegő csatlakozók, fittingek
-motorvédő kapcsoló, túlterhelés, fázis kimaradás esetére
-biztonsági szelep
-meg egy marék apróság

Először ki kell találni mire kell a levegő, mekkora nyomású, és mekkora mennyiségű.
Már itt sokszor azt sem tudja az illető miről van szó.
Egy tipikus kérdezz-felelek, ami az üzletünkben rendszeresen lezajlik:
-Mire kell a levegő?
-Mindenre.
-Na de mégis mi az a minden?
Ezt már nem nagyon tudja. Hebeg-habog, hogy festékszóráshoz, légszerszámokhoz, kereket fújni, meg a kerti öntöző rendszert vízteleníteni.
-Mekkora nyomású legyen?
-Nagy.
Lövése nincs a kérdés lényegéről, azt sem tudja sokszor mit kérdezek.
-Na de mégis...
-Nem tudom legyen elég.
-Mire?

És kezdődik az egész elölről, majd amikor mondunk egy árat, akkor haját tépve szalad világgá, mert a neten már 30.000-ért vannak kompresszorok, és hogy lehetünk ilyen drágák... pedig azt sem tudja mit akar vele kezdeni...
Pl. az a kompresszor amin nincs tartály, általában levegős gépek üzemeltetésére nem is alkalmas.


Kezdjük az egyszerűbbekkel.
- nyomáskapcsoló.

Kimondottan levegőhöz való kell, meg lehet venni 5000-30000 Ft között, kérdés persze, hogy mekkora nyomásra és hány fázisú, milyen terhelhetőségű kapcsoló kell.

- nyomásszabályzó

Levegőhöz kell szintén, vízhez való nem jó. Megint kérdés milyen nyomásra van szükség, és mekkora levegő mennyiségre. Ára 9000-25000 Ft között van, minőség és kivitel függvényében.

- Sűrítő egység

Majd a koma hoz egyet a gyárból/cégtől/vastelepról ( a nem kívánt rész törlendő), általában így történik, mert megvenni igen húzós dolog, 20-30000 Ft-nál indulnak az árak, határ a csillagos ég.

- Tartály

Sokan bojler, hidrofor vagy jobb esetben bontott teherautó légtartályban gondolkodnak. Ez utóbbi jó lehet, csak általában kicsi, az előbbiek szimlán életveszélyesek, de nagyon. Főleg, hogy azok is innen-onnan kukázott darabok. Ha venni kell, hát az is drága, és még jó pár kimenet is kell rá.korrekten beheggesztve. Lehet használni pl autógáz tartályt, levegő, argon vagy corgon, esetleg co palackot, ezek mindent kibírnak, csak a bekötésük lesz nehézklesebb.

- Motor

Elég egyszerű, milyen hálózatvan otthon, és olyan motor kell ami jó hozzá. Lehetőleg 3 fazisú, minimum 2-3 kW-os. Kialakításában lehetőleg talpas legyen.

És jöjjenek azok a kis alkatrészek, amiket ellopni vagy otthn legyártani nam nagyon lehet, de van áruk, és be kell építeni azokat ha nem akarunk megölni senkit
- Biztonsági szelep

A tartály túlnyomását engedi el, ha a nyomáskapcsoló mégsem tenné a dolgát. Méretezni kell nyomásra és a kompresszor levegő szállítására, ára 3-4000 Ft-tól indul

- Tartály töltő szelep.

Sokan egy egyszerű visszacsapó szeleppel helyettesítik, atán csodálkoznak hogy problémákat okoz. Ezt is levegő mennyiségre kell méretezni, ára 5000 Ft-tól indul.

- Csatlakozók, csövek

Ezt sokan elfelejtik, mert kell levegő elvezetés a sűrítő egységtől a tartályig, a töltő szeleptől a tehermentesítő szelepig (általában a nyomáskapcsolóba van beépítve), a kimenő levegőhöz, a nyomásszabályzóhoz.

- Ékszíjtárcsa, hűtő ventillátor, ékszíj

Ezek jó esetben rajta vannak a fődarabokon ( ahogy a fenti képen is ), de ha nem...

Ha mindezekkel meg vagyunk, akkor lehet összeszerelni, kedvünk szerint egybe vagy a két egységet (sűrítő és tartály) külön, ha egybe akkor lehet fekvő vagy álló is.

Utána próba, és ha minden jól megy akkor van egy kompresszorunk.

Ha eddig eljutottunk, számoljunk egyet, mennyi anyag, pénz, idő ment bele, és vajon amit csináltunk, tényleg tudja-e azt amit egy ennyi pénzből vásárolható gyári tudna... de tegyük hozzá, hogy az alkotás örömét nem lehet elvenni.

Mindezek után azt se felejtsük el, hogy a nyomástartó edényekre vonatkozó törvényeket és szabályokat is be kellene tartani, mert ha baj lesz, az engedély nélkül üzemeltetett kompresszor miatt, akkor a biztosító nem fog jót állni helyettünk, és akár börtön is lehet a vége.
A lehetőségekről, szabályokról a helyi bányakapitányságnál lehet érdeklődni, a szabályok helyenként eltérőek lehetnek.

Figyelem!
A fenti leírást nem elrettentésnek írtam, hanem azért, mert egy ilyen szerkezet összeépítése előtt el kell kicsit gondolkdni a saját fizikai és technológiai képességeinkről, és lehetőségeinkről.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

Légkulcsok beüzemelése, használata

Sok légkulcsot, légszerszámot értékesítünk  vevőink általános megelégedésére, azonban van néhány olyan dolog ( nevezhetnénk szabálynak ) amit be kell tartani ahhoz, hogy a vásárolt szerszám sokáig és megbízhatóan tegye a dolgát.

1.
A levegő csatlakozó.
Kibontás után be kell csavarni a levegő csatlakozót, mégpedig tömítve !
Csak úgy maga a menet nem fog tömíteni, még ha kúpos is.
Javasoljuk, hogy menet tömítővel vagy rögzítővel kenjék be a menetet, majd érzéssel hozzák meg.
Használhatunk teflon szalagot is, ekkor azonban figyeljünk arra. hogy a teflon szalag feltekerésénél az utolsó 1-2 menetet hagyjuk szabadon, hogy a légkulcs levegő rendszerébe ne kerülhessen leszakadó rész.
Ha a tőlünk vásárolt légszerszámhoz nem kapott csatlakozó véget, jelezze, és pótoljuk, mert minden ilyen szerszámhoz nálunk ez ingyen jár !

Teflon szalag helyes használata :

Menet tömítő használata :

forrás : loctitte

2.
A levegő nyomása
Minden légszerszámot, kevés kivétellel 6,5-8 bar közötti nyomásra méreteznek.
Nem érdemes 10 bar nyomással működtetni, nem lesz lényeges a az erő növekedés, de az elhasználódás rohamosan nőni fog.

3.
A levegő minősége.
Nagyon fontos, hogy a kompresszort időnként víztelenítsük, mert az abból a szerszámba leürülő víz a fő ellenség !
A kompresszort ne melegen, hanem lehetőleg a reggeli indítás előtt víztelenítsük, erre minden légsűrítőn meg van a megfelelő, a legalsó ponton elhelyezett víz leeresztő csap vagy csavar.
Ha a reggeli, vagy napi első használtnál nincs elegendő légnyomás a rendszerben, hogy a vizet kinyomja, indítsuk be a kompresszort 5-10 másodpercre, majd állítsuk le és úgy víztelenítsük.
Fontos tudni, hogy a levegőből a párát nem tudjuk kiválasztani, csak a kicsapódott voizet, és a meleg levegő viszi magával a párát.
A levegőt előbb hagyni kell lehülni, illetve le kell hűteni, a vízet csak így tudjuk abból kinyerni és eltávolítani.
Sok szerviz ha vizet talál a szerszám belsejében, akkor a hibától függetlenül azonnal elutasít minden garanciális igényt, ne adjunk nekik erre lehetőséget.

Egy vizet kapott légkulcs belső része, ezt nem lehet letagadni, azonnal a garancia elvesztésével jár :

Pl ezen a Stanley kompresszoron így néz ki a víztelenítő csap :

4.
A szerszám kenése.
A legtöbb légszerszám nem igényel speciális, vagy külön kenést, de a meghajtó levegővel olajat kell juttatnunk a légmotorba, különben a légmotor műanyag lamellái gyorsabban elkopnak mint azt szeretnénk.
Erre használhatunk a rendszerbe épített olajzót, napi olajzót, vagy időnként csöppenthetünk a levegő bemenetbe némi légszerszám vagy nagyon finom műszer olajat.
WD40 és társai nem jók, azok alapja a petroleum, nem hogy kenne, sok esetben kimossa a már bejuttatott kenőanyagot is a rendszerbe. Nekünk még a régi jó CRC 5-56 vált be, ha nincs egyéb olajzási lehetőség.
Néhány légszerszámon vannak külön kenési pontok, illetve javasolt kenési helyek is, ezek, ha vannak, a használati utasításban le vannak írva, de hozzánk is fordulhat bármikor tanácsért. Kenési pontokat általában két esetben alakítanak ki a légszerszámokon.
- a régi konstrukciókon, mert ekkor még a technikai fejlettség nem engedte meg ennek elhagyását
- a kimondottan és direkt ipari használatú gépeken, mert a fokozott teljesítményigény szükségessé teheti
A normál használatú, akár ipari kategóriás gépeken ma már nem találunk külön kenési pontokat, nincs rájuk szükség, mert már a tervezés fázisában a belső szerkezetük úgy lett kialakítva. Ha mégis plusz kenésre van szükség, akkor mindig tartsuk be a gyártói előírásokat.

Ha bármilyen kérdésük felmerül, kérem keressenek meg minket elérhetőségeinken.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecilaista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

Sűrített levegő minőségéről

Nem lehet eleget hangsúlyozni a sűrített levegő minőségének fontosságát.

Sokan nem foglalkoznak vele, pedig kellene. Nem nagy befektetés, de hosszú távú hatalmas megtérülés lehet.

Ma az iparban a sűrített levegő mint munka közeg megkerülhetetlen. Tiszta, jól kezelhető, energiahordozó. Nagyon sok gépet, berendezést üzemeltethetünk vele, és ezeknek az ára magas, az végzett munka potossága igen fontos tényező. Mindezekért a meghajtó közeg, nevezetesen a sűrített levegő tisztasága is igen fontos, hiszen a komoly, sok milliós berendezések állapota, munkánk potossága múlhatnak rajta.

A sűrített levegővel működtetett szerszámoknak ugyanúgy jó minőségű "hajtóanyagra" van szükségük, mint az autónknak, vagy akár saját magunknak, ez kétségtelen.

Miért van az, hogy mi általában a jó minőségű kaját keressük, amiben megfelelő mennyiségű tápérték van, jó az íze, és megbízható helyen készült ? Miért van az, hogy autónkkal nem tankolunk bármilyen benzinkúton, csak a jól megszokott, jó minőségű üzemanyagot szolgáltató helyen ? És miért nem figyelünk kellően a légszerszámaink üzemanyagára, a sűrített levegőre.

Ne kérdezzék, nem tudom... talán sokan nem látják be vagy nem tudatosul bennük, hogy ez milyen fontos dolog. Sokan nem is tudják, de az ipar közel 95%-ban jelen van a sűrített levegő technológiája.

Milyen fontos ismérvei vannak a sűrített levegős rendszereknek, meghajtásoknak ?

1. A levegő mennyisége, nyomása.

2. A levegő fizikai tisztasága.

3. A levegő víz ( nedvesség, pára ) mentessége.

4. Olajzás, kenés.

Ha mindezeket figyelembe vesszük, és teszünk a megfelelő minőség elérése érdekében, préslég szerszámaink életét a sokszorosára tudjuk növelni úgy, hogy az egyébként szinte alig, vagy csak kis mértékben növeli az egyébként kialakítandó levegő rendszer költségeit.

Néhány alap adat a levegőről.

A bennünket körül vevő levegő összetétele kb így alakul : nitrogén (N2) 78,09 %, oxigén (O2) 20,95 %, argon (Ar) 0,93 %, és a térfogat 0,03 %-ban egyéb gázok, mint szén-dioxid, metán, valamint nemesgázok. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat, például kén tartalmú gázokat, szénmonoxidokat, vízgőzt és különféle szállóport.

A sűrített levegő előállításához ez a "hozott anyag".

Viszont a sűrítés, és a szállítás folyamán még további oda nem való elemek is kerülhetnek a rendszerbe, míg felhasználásra nem kerül, ezek a sűrítő egységből ( kompresszorból ) a vezetékekből, csövekből, egyéb technikai elemekből kerülhetnek a levegőbe.

Természetesen a sűrített levegő tisztíságát is szabványosították, osztályba sorolása az ISO 8573-1 szabvány szerint történik.

A sűrített levegőben a szilárd részecskék, a víz, valamint az olaj a három fő szennyező. Most a tisztísági osztályokkal nem terhelném önöket, mert igazából nem is fontos ezeket mindenképp tudni.

A lényeg, hogy bizonyos esetekben ezek a szennyező anyagok "elférnek" a sűrített levegőben, de sok esetben nem kívánatosak, tehát valamely módon meg kell szabadulni tőlük.

Több régebbi cikkben foglalkoztam már a levegő tisztításának elemeivel, ezért most csak röviden említem meg ezeket újra, de fontosságukat mindenképp kiemelem.

A cikkeket itt találják :
Sűrített levegő 1
Sűrített levegő 2
Sűrített levegő 3
Sűrített levegő 4

Az alábbi képen a különböző szűrő kombinációkkal előállítható levegő felhasználási területei láthatók. Nem kell a tisztítást túlzásba vinni, de a megfelelő tisztaságot mindig biztosítani kell :

Fizikai szennyeződések ( pl. por ).

Természetesen nem csak a hozott por lehet probléma, hanem, a rendszeren belül leváló fém részecskék, régebbi csöveknél rozsda, stb. Az alap jó minőségű szűrő egységek 20 mikronos szűrést tudnak, ezek minden esetben feltüntetésre is kerülnek. Ha nagyobb toisztaság kell, normál környezetben az 5 mikronos szűrésig minden gond nélkül le tudunk menni. Extra tisztasági igényél már akár 0,01 mikronos, vagy sztatikus szűrő is használható, de ez ritka.
Vízleválasztó-szűrő egység

Filc, és szinter bronz szűrők, ezek szűrési finomsága választható, egymással szükség esetén kicserélhetők.
Szinter bronz szűrő :

Speciális 0,01 mikronos finomságú szűrő, itt az áteresztett levegő mennyisége már drasztikusan csökken .

Vízpára :

A vizet mint párát a környezetből kapjuk, mennyisége függ a beszívott levegő pára tartalmától, így a kompresszor elhelyezésétől. Bizonyos üzemi körülmények között nem lehetetlen napi 15-20 liter kondenzátum leválasztása sem. A vízpára leválasztása csak úgy történhet, ha a levegőt lehűtjük, mert magát a párát nem tudjuk kiszűrni, csak a kicsapatott párát mint vizet tuidjuk "megfogni". Ehhez vagy hagyjuk a levegőt magától hülni, vagy un. hűtve szárítót használünk, ami belül igazából egy klíma egység, aminek a hideg oldalán egy labirint rendszeren vezetjük át a levegőt. Nagyon fontos a méretezés, se nagyon túl, se alul ne legyen méretezve az egység.
A vízleválasztó egységek általában magukba foglalják a szűrő betéteket is, kivéve a hűtve szárítót, ahol csak a vízpárát, nedvességet tudjuk leválasztani. Itt a fizikai szennyeződés csak annyiban kerül leválasztásra, amennyiben az a hűtő felületen kicsapódó vízben felfogásra kerül.

Egy digitálisan vezérelt hűtve szárító kinézete :

A hűtve szárító elvi működése :

Ahol :

1. a kompresszor felől beérkező levegő

2. hűtve szárító egység

3. kondenz víz gyűjtő-leeresztő tartály

5. tisztított ( párátlanított ) elmenő levegő

8. klíma kompresszor

Érdekes megfigyelni, hogy a beérkező és kimenő levegő egy hőátadó egységben való átvezetése hogyan történik, ugyanis az elmenő hideg levegővel a beérkező levegőt elő hűti a rendszer, ezzel energiát takarít meg, és növeli a hatásfokot is.

Olajköd :

Sok esetben hátrány ( festő, fényező munáknál, légző készülékek levegő ellátásánál ) az olajjal szennyezett levegő, de sok esetben az olajat a gépek beső kenéséhez pótolnunk, adagolnunk is kell. Erre olajzó egységeket használunk speciális légszerszám olajjal, ekkor a megtosztított levegőbe szabályzott mennyiségű tiszta olajat porlasztunk / adagolunk..
Olajköd leválasztás történhet fizikai úton ( labirint rendszerekkel ) vagy elektro sztatikus úton is. A megoldás kiválasztását bízzuk szakemberre, aki az igényelt levegő mennyiség és tisztaság ismeretében tervezi meg az egységet vagy ajánl megfelelő méretet.

Labirint rendszer működési elve :

Sztatikus rendszer működési elve :

Ha bármilyen kérdésük felmerül ez ügyben, állok rendelkezésükre, igyekszünk a problémákra a legjobb megoldást ajánlani.



Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház

Pedig jónak tűnt: kompresszor hangcsillapítás

Új sorozatunkban olyan ötleteket sorakoztatunk fel a szerszámok, műhely és autó felszerelések világából, amik első ránézésre jó ötletek, de kicsit bele gondolva nagyon rosszul is eldülhetnek, ami a technikai kiviteéezést érintik.

Nem tudom mennyit találunk, a neten nézelődve találtam ezt is.

Itt az első ilyen megoldás.

Kompresszor hangcsillapítás :

Jó az ötlet, csökkentsük a kompresszor hangját, de ne úgy, hogy a kompresszort más helyre tesszük, esetleg már eleve csöndestíett szerszámot vásárolunk, hanem oldjuk meg otthon, amúgy okosban.

A hand biztos csökken, a beszívott levegőnek talán volt annyi eszük, hogy vágnak némi rést, vagy van annyi passzítási hézag, hogy azzal nincs gond.
De mi vvan a hűtéssel ?
Egy kompresszornak nincs küólső hűtése mint egy autó motornak, a beszívott levegő hűtő kapacitása gyakorlatilag nulla.

Hát itt a gond.

Ez a kompresszor sokáig nem fog élni, egyszerűen megsül...

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecilaista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház

légszerszámok levegő rendszerek áttekintés 4. rész

Levegőrendszerek 4.

Ha már elkészült a sűrített levegős hálózatunk és azt akár használatba is vettük, essen szó néhány olyan tartozékról, felszerelésről, amiket kevésbé használunk, vagy akár többek számára nem is ismertek.

Hűtveszárító.
Tulajdonképpen egy hűtőkompresszoros rendszer, ahol egy rendkívül alacsony, de nem fagypont alatti hőfokra lehűtött felületre vezetjük a levegőt és ott a hőmérséklet különbség miatt kicsapódik a levegőben lévő pára. Leginkább magas minőségű fényezésnél, és precíziós gépeknél fontos, különösen a vegyipar és nyomdaipar területein. Kisebb laboratóriumi kivitelben Peltier elemmel is készítik. Méretezését a kompresszorhoz kell igazítani, gyárilag megadják a maximális szállított mennyiséget.
Hatásfoka nagyon jó, az elérhető nyomásharmatpont -70 fok. Kisebb vagy mobil rendszereknél, kompresszoroknál előfordul a teherautóknál is használt szárító patronos megoldás is.

Olajpára lecsapató.
Különlegesen olajmentes igényekhez, pl. festési munkákhoz. Az elérhető tisztaság 0,003 mg/m3

Érdekesség : vannak olyan, speciális kialakítású kompresszorok, melyek bár olaj kenéses megoldásúak, mégis olyjmentes minősítéssel rendelkeznek.

Sterilizáló egység.
Különleges igényekhez mindenképpen szükséges ( gyógyászati, élelmiszeripari, vegyipari használat ) általában UV lámpás megoldás. Teljesen baktérium és vírus steril levegő előállítható. Nagyon fontos, hogy ez esetben a levegő vezeték is megfelelő tisztaságú és anyagú kell, hogy legyen.

Levegőszűrő.
A csőhálózatba épített mechanikus szűrő, általában réz, vagy műszálas filc szűrőbetéttel. Különleges igényű gépek elé, de alapesetben rögtön a kompresszor után is szerelik. 
Régi építésű rendszerek esetében a préslégszerszámok elé is ajánlott beépíteni belőlük, lévén a csővezeték belső minőségét, állapotát nehéz felmérni, és a hagyományos vascsöves rendszerek nagyban korrodálódhatnak.
Hatásfoka 99,999%-ig , szúrési finomsága 0,01 mikronig terjed.

Automata kondenzvíz leeresztő.
Ez egy automata elektromos mágnes szelep, amit a levegőtartály víztelenítő szelepének helyére építünk be ( szükségszerűen a legalacsonyabb pontra ) és a szelep az összegyűlő víz mennyiségét érzékelve időnként egy impulzussal azt kinyomja a légtartály levegő nyomását felhasználva.
Gyakorlatilag teljesen karbantartásmentes szerkezet, csak hálózati tápot igényel, ami a kompresszor környékén általában rendelkezésre is áll.
Fogyasztása úgy elektromos áramból, mint levegőből elhanyagolható, teszt gombbal rendelkezik, amivel a működés ellenőrizhető, vagy kézzel is működtethető.
A kinyomott vizet a rá csatlakoztatott csövön át akár több tíz méterre továbbítja, ahol az a víz-olaj szeparátor után az a csapadékvíz rendszerbe ereszthető.
A szerkezet sok bosszúságtól kíméli meg az üzemeltetőt, hosszú távon mindenképpen javasolt a beépítése. A legkisebb darab is kiszolgálja a 2000 l/perces kompresszorokat is, áruk megfizethető, kb. 50-55 ezer Ft bruttónál kezdődik.
Mint már előzőekben írtam, a kondenzátum leürítése a tartályból egyébként is nagyon fontos.

Levegőmennyiség mérő.
A sűrített levegő nagyon jól és tisztán használható a legkülönfélébb feladatokra, gépek berendezések működtetésére, de jó, ha a felhasznált mennyiséget kontrol alatt tartjuk.
Ez főleg nagyobb rendszereknél fontos, ahol egy megfelelően beépített műszerrel nem csak a pillanatnyi és összes levegő felhasználást mérhetjük, hanem gyorsan kiderülnek az esetleges veszteségek is.
A veszteség a csövek illesztésénél, a csatlakozóknál nehezen kideríthető, és hosszú távon komoly méreteket ölthet.
Több műszer nem csak a felhasznált mennyiséget, hanem a közeg hőmérsékletét is, és akár a felhasznált elektromos energia mennyiségét is méri, akár tárolja hosszabb időn át, vagy számítógépes rendszerre kötve a fő és alrendszerek adatait grafikusan is összehasonlítja.
Még egy fontos tény : a levegőmennyiség mérésével sok munkaszervezési problémára is rávilágíthatunk. Ha pl. azt látjuk hogy a felhasznált levegőmennyiség már este 21 órakor drasztikusan csökken, de a munkaidőnek csak 22 órakor van vége, az erősen gyanús… Nagyobb cégeknél biztosan megtérülő befektetés a megfelelő diagnosztika.

Csőszakadás/törés védelem.
Komolyabb, nagyobb hálózatoknál szükséges lehet helyenként védelmet beépíteni ( más néven a rendszert szakaszolni ), hogy esetleges csőszakadás, törés esetén a szakaszok automatikusan lezáródjanak, ezzel védve a rendszer többi részét. A szakaszolást egyébként is ajánlott az építés során megtenni golyóscsapokkal, de az a véletlen hiba ellen nem véd, illetve lassan lehet az ellen védekezni.
Ilyen helyekre egy különleges, kalibrált áteresztő képességű önzáró szelepet építünk be, ahol a beállított mennyiség fölötti áramlás ( vélhetően műszaki hiba miatt ) esetén az automatikusan zár. Ezzel egyrészt a rendszer többi részét tartja továbbra is munkaképesen, valamint véd a rendszer teljes leürülése ellen.

Programozható csőszakaszoló.
Előre programozott időben lezárja a tartály utáni csőszakaszt, vagy egyes leágazó szakaszokat, így védve a rendszert a teljes leürüléstől, szivárgás okozta veszteségtől. A rendszerek lezárása programozható a munkaidőnek, vagy felhasználási feltételeknek megfelelően.

Végül még egy érdekes adat.

Ismerek olyan telepített dugattyús kompresszort, amit legutoljára 1963-ban újítottak fel. Figyelem, nem akkor gyártották ! A mai napig üzemel egy X. kerületi telepet ellátva sűrített levegővel. 3 dugattyús, 2 lépcsős elektromos hajtású kompresszor. Mérete gyakorlatilag egy kisbusznak felel meg…




Kedves vásárlóink, olvasóink !
Ezzel a levéllel jelen sorozatom végére értem.

Remélem írásommal sikerült néhány fogalmat tisztázni, illetve talán a sűrített levegő rendszerek felépítésében, a rendszerek méretezésének megértésében is tudtam némi segítséget adni.

Természetesen kérdéseiket, észrevételeiket továbbra is várom.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában:

Bálint Balázs

BÉK Kft-Műhelynet

Légszerszámok levegő rendszerek áttekintése 3. rész

Levegőrendszer 3.

Levegőrendszerek csővezetékei, csatlakozói.

A levegőrendszer első eleme a kompresszor után a reduktor ( nyomásszabályzó ) egység. Mivel a kompresszor üzemi nyomását ritkán vesszük lejjebb, mint a gyárilag beállított üzemi nyomás ( ráadásul a tartálynál a tárolt gáztérfogat a nyomástól is függ ), ezért szükség lehet a rendszer nyomásának, esetleg az alrendszerek nyomásainak akár különböző értékre való beállítására. Ezt egy mérőórával ellátott reduktorral könnyen megtehetjük. Alap esetben a légszerszámok 6-6,5 bar nyomást igényelnek.

A fő reduktorok kialakítása általában a következő:
Víztelenítő pohár ( automata vagy kézi ürítéssel )
Nyomásszabályzó egység mérőórával
Olajozó egység ( légmotoros szerszámok általában olajozott levegőt igényelnek )
Előfordul, hogy az olajozó egység, és a nyomásszabályzó között még van egy leágazás, száraz levegő elvételéhez. A levegőbe jutó olaj mennyisége beállítható, a felhasznált olaj lehetőleg speciális légszerszám olaj legyen. Általában 1000 l. levegőre jusson 1 gramm olaj, ez elegendő kenést ad a szerszámoknak.

Az alrendszerek reduktorai általában csak egy nyomásszabályzó egységből, valamint speciális ( laboratóriumi, egészségügyi ) igények esetén levegőmennyiség mérőből állnak. A nyomás szabályzó lehet analóg vagy akár digitális kijelzésű is.

Szokás még műhelyekben jól látható helyen elhelyezni egy nagyobb méretű nyomásmérő órát a rendszerben, hogy bármikor ellenőrizni lehessen az üzemi nyomást, a kompresszor működését.

A sűrített levegő rendszerek csöveinek alapvető méretezése az üzemi nyomás szerint történik.
Általában 8-12 bar üzemi nyomásra méretezzük a rendszert, és minden elemét 2-5-szörös túlterhelésre, ez a felhasználás módjától, körülményeitől is függ. Általában elég a 2-3-szoros biztosítás. 

Levegőcsövek fajtái, anyagaik :
Vas : általános, jól használható. Előnye aránylag alacsony ár ( bár manapság már ez sem feltétlenül igaz ), hátránya a munka és szerszámigényes építés, nagy súly, korrózió lehetősége. Nagy méretű ( 60-70 mm átmérő fölött ) gerincvezetékek kiépítésénél szokásos anyag.
Réz : könnyen gyorsan, tisztán építhető rendszer, nem igényel költséges szerszámzatot, kis súly, szépen igényesen vezethető szűk helyeken is. Gyári fittingekkel, akár kézi csőhajlítóval is szerelhető. Kevés hulladék képződik.
Műanyag : könnyű, olcsó, a sokféle előre gyártott csatlakozóval könnyen alakítható akár utólag is, nem igényel különösebb szakképesítést, élelmiszer és gyógyszeripari felhasználásra is megfelelő ( alapanyagtól függ ). Nem korrodálódik, a színes csövekkel kódolható a rendszer, gyakorlatilag teljesen hulladékmentesen, tisztán építhető. Hátránya : behatárolt a keresztmetszet, és a környezeti behatások ( éles tárgyak, fizikai behatások, sugárzó hő, melegüzemi környezet, UV / nap sugárzás ) elleni védelem.
Alumínium : eloxált ( akár több színű ) szálakban gyártott csövek sokféle karmantyús csatlakozóval. Tisztán, szépen kialakítható rendszer, megfizethető ár, gyors kivitelezés akár saját magunk által is. Nagyon széles tartozék és fitting kínálat.
Flexibilis csövek : poliuretan, polyamid, polietilén, teflon, EPDM, NBR, silicon, FKM, gumi, PVC. Natúr, vagy szövettel ( textil, karbon, vagy acél ) erősített, egy, vagy több rétegű kivitelek. Kisebb vagy ideiglenes rendszerekhez, flexibilis bekötésekhez akár 60-70 mm-es átmérőig, és akár 260 oC-ig.

Nagyobb egyenes fémcsöves szakaszoknál dilatációs ( hőtágulásos ) kiegyenlítés beépítése javasolt.

Csatlakozók, átkötések.

A csatlakozókat is többféle képen csoportosíthatjuk.
Anyaguk szerint :
Fém ( réz, rozsdamentes acél, alumínium, krómozott acél, nikkelezett réz, egyéb speciális ötvözetek ), műanyag, kompozit ( műanyag-fém, több rétegű műanyag ).
Külső kialakításuk szerint:
Csavarmenetes ( külső-belső ), csővéges, gyorscsatlakozós, karmantyús, hollanderes, egyenes, derékszögű, 45 fokos, megkerülő, esztergálható ( tetszés szerinti menet kialakításához ), roppantó gyűrűs, stb.
Belső kialakításuk szerint:
Normál, szelepes ( akár mindkét oldalon pl. folyadékhoz ), önzáró, nyitott.
Felhasználási terület szerint :
Gázok ( levegő, oxigén, egyéb műszaki gázok ) akár ADR-es szikramentes kivitelben, folyadék ( sav, lúg, benzin, olaj, hűtővíz, folyékony gázok ), szállított közeg hőmérséklete, nyomásállóság
Méretük szerint :
Normál, mikro, vagy nagy méret.
Rendszerük szerint : 
International, Euro, French. French-matic, USA, stb.
Vannak még un. nem felcserélhető csatlakozók, amikor a csoportosan csatlakoztatott csövek fordított, vagy kevert sorrendben nem csatlakoztathatók egymással.
Színkódos csatlakozók, amikor egyébként felcserélhetők a csatlakozók, de a párosítást színkód segíti, festett fém, vagy színezett műanyag külsejű kivitelben
Egyéb szerelvények : 
Fojtó és visszacsapó szelepek, tehermentesítő szelepek, csapok, elosztók, 

Maximális üzemi hőmérsékletük általában 200 oC.

A gyorscsatlakozók a leállásoknál akár 2 vagy több darabos csoportokba vannak osztva, függően az adott munkaállomás igényétől. Az elosztás száma gyakorlatilag végtelen, speciális helyeken nem ritka a 8-10 darabos elosztó sem, pl. festő központoknál, ahol színenként van egy-egy fényezőpisztoly. A legegyszerűbb az „Y” elosztás, de alapból van 4-5-ös soros elosztó is, szükség esetén ezek is színkódos jelöléssel.

Gyorscsatlakozóknál a szelepes fél ( mama ) mindig a nyomott ( táp ) oldalra kerül.
Többféle rendszer ( szabvány ) van forgalomban, ezek bár némelyek nagyon hasonlítanak egymásra, nem kompatibilisek egymással. Európai, Francia, amerikai, stb.

Csövek, csatlakozók méretezése :

Egyszerű méretezés :
Lefújó pisztolyok, festékszóró pisztolyok, egyéb kis mennyiséget használó szerszámokhoz elegendő 5-6 mm méretű cső ( mindig belső átmérőről beszélünk ), esetenként vékonyabb is.

Levegőkulcsok kb. 700 Nm-ig, homokfújó kabinok, kerékszerelő gépek, hidropneumatikus gépek ( emelők, prések ) ellátásához minimum 10 mm-es csövet használjunk.

Nagyobb légkulcsok, kültéri homokfújók, pneumatikus emelők ellátásához ajánlott 13 mm-es cső. Esetenként, pl. 2500 Nm-es légkulcs fölött gyorscsatlakozó nélkül direkt bekötéssel, akár külön közvetlen puffer tartállyal.

A gerincvezetéket e szerint méretezzük, a leágazásonként várható csövek keresztmetszetét figyelembe véve, de műhelykörülmények között általában elegendő a 22mm-es gerincvezeték, 19 mm-es leállásokkal. Ezek vagy az e közeli mértek a legtöbb csőanyagnál elérhetőek.

Sajnos a gyorscsatlakozóknál elég korlátozott a méretválaszték, és a szokásosnál nagyobb méretű darabok csak jóval magasabb áron elérhetők, mint a normál méretek. Ezért a nagyobb levegő felhasználású gépeket lehetőleg fixen kötjük be, mert a gyorscsatlakozók túlságosan leszűkítik a keresztmetszetet, ezzel fojtva a rendszert.

Számított méretezés :
A csővezeték keresztmetszete szerinti szállítási mennyiségek kiszámítása a Bernoulli egyenletből vezethető le, de igazság szerint erre egyszerű műhely körülmények között nincs szükség.
Amennyiben valakit mégis érdekel a levezetés, kérem írjon nekem és elküldök egy légtechnikai számításokról szóló jegyzetet, amiből minden kiderül. 
( A jegyzetet Wéghelyi Tíbor nyugalmazott gépész-hadmérnök ezredes ajánlotta fel )


A rendszer végénél leállásonként a megfelelő darabszámú elosztó szerinti gyorscsatlakozókkal szereljük, ahonnan spirál, vagy más flexibilis tömlővel jutunk el a szerszámig.



Következő levelemben a levegőrendszerek különleges szerelvényeiről, tartozékairól írok.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában

Bálint Balázs
BÉK Kft-Műhelynet

Légszerszámok levegő rendszerek áttekintés 2 rész

Levegőrendszerek 2.

Alapvetően a várható teljes felhasználandó levegőmennyiségre kell méretezni az egész rendszert, a levegőellátó berendezéstől ( továbbiakban kompresszor ) a legutolsó csatlakozóig.

Kompresszorok fajtái és teljesítményük.

Dugattyús kompresszor. A legelterjedtebb típus. Felépítése aránylag egyszerű, gyártása nem okoz nagyobb kihívást, a motorgyártásból ismert gépekkel kivitelezhető, nem igényel különleges gépparkot.
Kialakítása a belsőégésű motorokéhoz hasonló, de lehet vezérelt szelepes, membránszelepes, vagy tányérszelepes is. 
Felépítésében lehet egy, két, de akár három lépcsős is.
Teljesítménye 0,75-420 kW-ig, nyomástartománya 1,5 bar-tól akár 600 bar-ig terjed. Elméleti határ nincs.
Általában 2,5 kW elektromos teljesítményig vannak 230 V-os, a fölött csak 400 V-os gépek. Szállítási mennyiségben kb. a 350 l/perc ( leadott mennyiség ) a határ a két tápfeszültség között. Általában olajkenést igényel, de van olajmentes kivitel is. Különleges esetben akár gázmotor hajtással is építik. Van direkt és ékszíjas hajtás is, legtöbb esetben a főtengelyre szerelt direkt hűtő ventillátorral.
Csavarkompresszor : Jellemző rá a kis méret mellett nagy levegőmennyiség előállítása, csendes, olaj és rezgésmentes üzem. Gyártása sokkal drágább mint a dugattyús kompresszoré, de hatásfoka jóval magasabb. Vásárlásánál leginkább a nagy előállított mennyiség, és a csendes üzem szokott dönteni, de hosszú távon tervezve a gazdaságosság is szerepet játszik, energiaigénye akár 20%-al alacsonyabb lehet, mint a dugattyús kompresszoroké.

Teljesítménye 4-250 kW-ig, nyomástartománya 5-13 bar-ig terjed. Csak 400 V-os elektromos meghajtással készülnek, de van benzines, vagy diesel meghajtású is ( mobil kompresszorok ). Minimális szállítási mennyiségük 1000 l/perc körül van. Olajkenés csak a meghajtásnál kell, a sűrítőtér kenőanyag mentes, a konstrukció miatt a sűrítőtérben gyakorlatilag nincs belső súrlódás.

Rotációs csúszólapátos kompresszor : Ugyan úgy a térfogat kiszorítás elvén működik, mint a társai, de itt mozgó, a centrifugális erő hatására kifelé tartó lapátok sűrítik a levegőt. Jellemzője a nagy mennyiség előállítása, valamint, hogy a szívóoldal is terhelhető, a depresszió felhasználható.
Fő felhasználási területe : nyomdaipar, gyógyszeripar, laboratóriumok. Teljesítménye 1,1 kW-75 kW-ig terjed, nyomása 7-10 bar-ig. Nagyon zajos, de rezgésmentes járás, kis méret mellett is nagy szállítási mennyiség. A sűrítőtér komoly olajkenést igényel, ezért már a kompresszoron belül kialakítanak olajleválasztót ( szeparátort ).
Érdekesség : ez a kompresszor típus légmotornak is használható, ha sűrített levegővel megtáplálják, a legtöbb forgó légszerszámba ilyen van beépítve.
Membránkompresszor : Meghajtása lehet excenteres, vagy elektromágneses, ez utóbbival leginkább az akváriumok levegőztetésénél találkozunk, de excenteres megoldással a műszeripar, vagy a gyógyászat is előszeretettel használja. Az elektromágneses meghajtásnak fő előnye az olcsóság, és egyszerű felépítés, míg az excenteres megoldásé a kimondottan csendes üzem. Mindkettő aránylag karbantartás mentes, és teljesen kenőanyagmentes. Aránylag kis nyomáson kis mennyiség előállítására képes, ezért felhasználási területe behatárolt. A Mi érdeklődésünkhöz legközelebb álló fejhasználás az AIRBRUSH festészet.

Kevésbé elterjedt, vagy más felhasználási terülteű kompresszorok :
Roots fúvó : autóiparban feltöltőként terjedt el egy időben, majd újabban megint használatos a twincharger, supercharger, volumex rendszereknél, mechanikus meghajtásúak.
Turbófeltöltő : autóiparban, kipufogógáz, vagy mechanikus meghajtással, pl. mechanikus turbó
Axiális kompresszor : a sűrítést aerodinamikai elv szerint szárny keresztmetszetű lapátok sora hozza létre, pl. porszívó, több jármű léghűtés, sugárhajtómű is hasonló felépítésű.
Spirálkompresszor : Leginkább G töltő néven ismerhetjük az autóiparból, mechanikus meghajtású.
Komprex feltöltő : különleges motorfeltöltő típus, ahol a sűrítőtér résvezérelt, meghajtása mechanikus, a sűrítést mégis a kipufogógáz nyomásenergiája végzi el a belső gázlengés kialakulása révén.
Enke kompresszor
Vízgyűrűs kompresszor


Felhasználási terület szerint :

Kisebb méretű dugattyús kompresszorok 350 l/perc teljesítményig.
Szokásos tartályméretük 25-200 l-ig terjed, de különleges igényeknél akár ennek a többszöröse is lehet, ilyen igény, ha csak 230 V-os táp áll rendelkezésre, de a szakaszos felhasználás nagy mennyiségű.
Barkács feladatok, és kisebb gumis műhelyek, autószerelő műhelyek ellátására alkalmasak.

Nagyobb dugattyús kompresszorok 350-1500 l/perc teljesítményig.
Tartályméretük általában 100-2000 l-ig terjed ( de lehet akár 10.000 l is )., felhasználási területük a nagyobb műhelyektől akár a komolyabb ipari rendszerek ellátásáig terjed. 

Csavarkompresszorok 1000 l/perc fölött. 
Tartályméretük 500 l fölött. Nagyobb műhelyek ellátására kimondottan ipari körülmények között, illetve a halk üzemmód igénye, vagy nem lehetséges épületen kívüli, vagy belső hangszigetelt kompresszor ház kialakítása.

Kompresszorok egyéb felszerelései, tartozékai.
Minden kompresszornak, illetve tartálynak rendelkeznie kell nyomáskapcsolóval, és biztonsági túlnyomás szeleppel, elektromos túlterhelés védelemmel. Szokásos tartozékaik még : hűtőregiszter, reduktor vízleválasztóval és esetleg olajzóval, motor hővédelem, különleges igény esetén hűtve szárító, a tartályhoz kézi, vagy automata kondenzvíz leeresztő szelep.

Figyelem ! 
A kondenzvíz tartalmazhat olajat, ezért azt mindig víz-olaj szeparátoron át vezessük el, és úgy ürítsük a környezetbe, ezzel is védve azt.

A kondenzvíz leeresztése egyébként is nagyon fontos !
A víz összegyűlése csökkenti a tartály térfogatát, belső korrózióhoz vezet, a nedves levegő a szerszámokat is tönkre teheti, valamint kültéri tartályoknál és csöveknél télen felléphet a szétfagyás veszélye, vagy fagydugó kialakulása is.

A nagyobb kompresszorokat mindig fixen kötjük be a rendszerbe, de szerencsés, ha helyben gyorscsatlakozóval is ellátjuk, mert azt akár a gép tisztításához, portalanításához is használhatjuk.

A tartály lehet egy darab, vagy igény szerint a hálózatban elosztva több is. Ez függ a kiépíthető gerincvezeték keresztmetszetétől, elvezetésének lehetőségeitől, és a rendszer nagyságától ( vezeték hosszától ). Nagyobb rendszereknél, főleg, ha a fő tartálytól távolabb is fellép a hirtelen nagyobb mennyiségű levegőelvétel, ajánlott több tartály beépítése a hálózat különböző pontjain. Bár a levegő összenyomhatósága és kis fajsúlya miatt az un. hidraulikus ütés jelensége kisebb mértékű, de azért mérhető, és a több tartályos megoldással ez is csökkenthető. 

Esetenként szükség lehet gépenként is külön puffer felszerelésére, pl. kerékszerelő gépeknél gyorstöltő ( légágyú, puffoló ) üzemeltetésére. Előfordulhat mobil puffer használata is, ha a rendszer teljesítménye nem engedi meg pl. egy nagyobb teljesítményű légszerszám szakaszos üzemeltetését sem. Ezek nem szoktak 20-50 l-nél nagyobbak lenni de különleges esetben akár a 200 l-t is elérheti.

Következő levelemben a csővezetékekről, elosztókról, és csatlakozókról lesz szó.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában :

Bálint Balázs
BÉK Kft-Műhelynet

Légszerszámok, levegő rendszerek áttekintés 1 rész

Rendszeresen hívnak ügyfelek, és tapasztalatom szerint sokan ( még a szakemberek közül is ) kevernek néhány fogalmat, adatot, ezért úgy gondoltam szentelek néhány hírlevelet a tények tisztázására.
Jelen, és következő pár cikkünkben a sűrített levegő rendszerek elemeiről, felépítéséről, és a különböző fogalmakról szeretnék néhány szót ejteni, tekintve a témában fennálló bizonytalanságot.

1. Sűrített levegő rendszerek

A sűrített levegő rendszerek alapelemei.

Kompresszorok, légsűrítők, tartályok
Reduktorok, levegő-előkészítők, levegőkezelők
Vezetékek, csövek
Csatlakozók, elosztók, szelepek
Préslégszerszámok, munkavégző eszközök
Egyéb elemek : fogyasztás és hőmérők, környezet védelmi eszközök, szakadás és törés elleni védelem, diagnosztika, stb.

Levegő nyomás / mennyiség.

Na itt aztán nagy az összevisszaság.
Sokan tévesen a gépek levegőigényét a levegő nyomásával azonosítják. Ez azonban csak kis részben lehet igaz.
Valóban a préslégszerszámok adataiban szerepel az igényelt levegő nyomása, de általában ott szokott lenni a mennyiség is. A kettő egymástól csak részben függ, de egymástól nem elválasztható adatok.
Gondoljunk bele. Ha van egy kis kézi lefújó pisztoly, és egy teherautó méretű légkulcs, mindkettőt 8 bar nyomású rendszerről tápláljuk, de míg a lefújó pisztoly percenként 50-100 l. levegőt fogyaszt, a légkulcs akár 800-1000 l. levegőt is.
Ennél fogva látható, hogy a megadott üzemi nyomás egy egyszerű konstrukciós kérdés, míg a levegőmennyiség nagyban függ a használat módjától.
Tudni kell, hogy vannak szerszámok amiknek az üzemi nyomása 2-3 bar. ( pl.: festékszóró pisztolyok ), de vannak amik akár 12 bar. nyomásra méretezettek ( pl.: pneumatikus lapemelők, lenyomó szerszámok ), mégis a festékszóró a folyamatos munka miatt sokkal több levegőt használ, mint a szakaszosan üzemelő emelő, vagy prés.
Általánosságban elmondható, hogy a pneumatikus szerszámokat 7-8 bar. üzemi nyomásra tervezik, viszont a rendszer építésénél fontos figyelembe venni az egyszerre működtetett szerszámok összes levegőigényét is. Ez nagyobb rendszereknél több ezer liter lehet percenként.

A levegő fogyasztást l/perc ( m3/perc ) mértékegységben vagy un. CFM-ben ( köbláb/perc ) mérjük.
Átszámítása : 1 m3/h = 0.5885745 CFM

Levegőrendszerek tervezésénél, tehát alapvetően két dolgot kell figyelembe vennünk :
A rendszerben működtetett szerszámok

1. Levegőnyomás igényét. Itt mindig a legnagyobb nyomást igénylő gép, berendezés adatait kell figyelembe venni. Amennyiben más berendezés kisebb nyomással üzemel, úgy az elé nyomásszabályzót kell beépíteni.
2. Teljes levegő mennyiség igényét. Az összes együtt működtetett gép fogyasztási adatait összeadva kijön a teljes mennyiség. Általában érdemes arra is számolni hogy a műhely/cég bővülni fog, illetve a tervezett fejlesztéseket is illik figyelembe venni.

Különleges üzemi körülmények között fontos figyelembe venni

Környezeti / munka hőmérsékletet : melegüzemi felhasználás, öntöde, sütöde, hűtőház, stb.
Napsütés : amennyiben a csövek, vezetékek kültérben mennek, vagy azokat ott gyakran használják.
Korrozív, savas, lúgos, olajos, oldószeres, különleges környezet : élelmiszeripar, vegyipar, szerelőipar, gyógyszeripar, stb.
Mechanikai behatások : erős koptató hatás, csöveken áthajtás, autóipar, gépipar, karbantartás, stb.
Igényelt levegő minősége : általános, olajozott, száraz : nyomdaipar, fényezés, levegőmotorok üzemeltetése, egészségügyi igények, stb.

Ugyanígy a használandó kiegészítő szerelvényeknél is illik figyelemmel lenni a felhasználási körülményekre, követelményekre

Csövek mechanikai védelme, rögzítési lehetőségei, burkolása , védőcső, föld alatti elvezetés, kevés felfüggesztési pont, stb.
Csatlakozók minősége, fajtája : réz, rozsdamentes acél, élelmiszer ipari, dupla szelepes, stb.
Nagy levegőigényű berendezések speciális csatlakozói.
Szikramentes anyagok használata.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecilaista
Műhelynet szerszámbolt és webshop