Téli, nyári, vagy 4 évszakos gumi lesz a jó?

 

Mostanában egyre többször felmerül a kérdés, maradjunk a téli-nyári gumi kombónál, vagy álljunk át 4 évaszakos gumira?

Magam eddig (szakmai tapasztalatomból is kiindulva) preferáltam a téli-nyári gumik tartását és szezononkénti cseréjét. Mindezt persze úgy, hogy a gumikat nem szétgyilkolandó, azokat felnire szerelve tartottam mindig.

Ennek több oka volt.

Első sorban még volt tél, hó, hideg. Az, hogy manapság néha van -15-20 fok pár napig, egy hétig, az igazából nem hideg. Amikor egy-másfél hónapig van ilyen idő, az már hidegnek mondható. Illetve most amikor leesik 2-3 cm hó, akkor már vége a világnak. Nem is olyan régen, úgy 20 éve még volt amikor 15-20 cm hó is esett, de a 8-10 cm egy éjszaka alatt nem volt olyan meglepő. Ezt hívtuk télnek... Tudom sokaknak ez már régen volt, hisz talán épp akkor születtek. De még nem is említettem pl. a 87-es nagy havazást, ami így, e módon maradt meg mindenkiben aki átélte a -30 fokot, és a szinte egy nap alatt leeső 50-80 cm havat, vagy még a 70-es éveket, amikor minden télen sorozatban építettük a hóembereket.

Na ilyenek már nincsenek, vélhetően nem is nagyon lesznek. Az évszakok közelednek egymáshoz, a mediterrán égöv szépen lassan húzódik az egyenlítőtől távolabb, és hazánkat is egyre jobban eléri. Nagy hegyeink sincsenek, oda sem kell téli gumi. Ha meg mégis, akkor inkább legyen egy garnitura hólánc a csomagtartóban, az kisegít szinte bárhonnan. Ennek is van amúgy egy hátulütője, hogy tudni kell használni, és sokan úgy viszik magukkal, hogy azt sem tudják mikor mire való, illetve lövésük nincs hogyan kellene azt használni, felszerelni, hogyan kell haladni vele. Ez egy másik cikk is lehetne...

Másod sorban a technika fejlődik.

Anno azt mondtuk a 4 évszakos gumira, két lóf@x egy áráért. Ma már olyanok az anyagok, kialakítások, mintázatok, hogy a jobb márkák meglepően jó tulajdonságokkal bírnak minden évszakban, a manapság még alsó polcosnak mondott gyártók is roham léptekkel jönnek felfelé a ranglétrán. Így nagyjából teljes értékű gumit kapunk egész évre.

 

Harmad sorban nézzük az éves futás teljesítményt.

Magyarországon az éves személyautó futás teljesítmény alig van átlag évi 10.000 km fölött. Valahol max 12-15000 km az éves átlag futásuk az autóknak, és csökkenő a tendencia. Ez következik az üzemanyag és üzemeltetési költségek növekedéséből, illetve, hogy míg 25-30 éve jó ha egy családban volt egy autó, most akár 2-3 autó is van családonként, külön papának, és mamának, plusz akár külön egy városban munkába járó, és egy hét végi családi. Egyre több olyat is ismerek persze akik a megnövekedett költségek miatt (és mert valójában nincs is rá szükségük) az autójukat végleg eladták, letették. Érdekes adat, hogy míg 2018-2023 között a lakosság lélekszáma csökkent itthon, a személygépjármű állomány pont 600.000 db-al nőtt. Így látható, hogy a személyautók futásteljesítménye, a kevesebb felhasználó és a megnövekedett darabszám miatt folyamatosan jobban megoszlik, ezért csökken, még akkor is, ha esetleg a családonként összesített éves km. futás amúgy enyhe növekedést mutat.

(forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/sza/hu/sza0069.html)

Ilyen éves futások mellett, a gumik előbb elérik a koruk miatti csere szükségességét, mint az elhasználódás (kopás) miatti cserét. Egy jól beállított futóművel egy gumi manapság is elmegy 50000 km-t simán, akár többet is. Na de ha van két ganituránk, ez megduplázódik, az minimum 100.000 km, és ha ezt leosztjuk az évekkel, akkor kiderül, hogy a gumi még nem kopott el, de már lehet akár 8-10 éves. 6-7 éves korában pedig egy használatban lévő gumit már igencsak cserélni kell, mert egyszerűen elöregszik. Pedig a mintáját nézve akár még 2-3 év lehetne benne.

Mindezekért ha nem megyünk pl. az Alpokba síelni, vagy nem megyünk megnézni télen Finnországba a Mikulást, akkor sok szükségünk a határokon belül már nincs a téli gumira. Ezzel munkát, időt, helyet takarítunk meg,

Nem kell cserélni, cseréltetni a gumikat évente kétszer. Ha gumit cseréltetünk, ez minimum évi 25-30000 Ft, ha csak kereket, akkor is 5-6000 Ft, de általában inkább ennél jóval több.

Nem kell két garnitura gumit tárolni, vagy tároltatni (előbbi helyet foglal, utóbbi megint költség).

Nem kell plusz felni garniturát venni, hogy ne gyilkoljuk szét a gumikat a sok szereléssel.

Azonban van pár fontos dolog, amit így sem szabad elfelejtenünk!

A gumikat érdemes időnként centríroztatni, nem jó, ha egyszer felrakjuk, és utána elfelejtjük 5-6 évre. A gumi kopik, általában nem tökéletesen egyenletesen, és azt kompenzálni, de minimum ellenőriztetni kell időnként, ezzel a gumi, és a futómű, igy autónk élettartamát is növeljük, illetve kíméljük azt.

Nagyon fontos tudnunk arról, hogy a ma használatos gumi szelepek élettartama sokkal rövidebb mint a gumiké. Sajnos a gumiknál általában tapasztalható életciklus növekedés a gumi szelepeknél pont fordított, egyre szemetebb maradék vagy újrahasznosított anyagokból készítik azokat.  A gumis nem azért cserél minden szerelésnél szelepet is, hogy majd jól lehúzza az ügyfelet, hanem mert egy használt szelep, ami 2, maximum 3 évig bírja, komoly probléma lehet, és senki nem vállalja, hogy ezért ( 4 db 3-400 FT-os szelep áráért) menjen később egy karambol vagy baleset miatt a bíróságra. Ez igazából az ügyfél érdeke, hogy a gumis figyelmes, és a saját védelmében védi az ügyfelet is.

És itt hagy hívjam fel a figyelmet egy termékre, mely igencsak felértékelődött az utóbbi években, amikor nem cserélünk gumit, és ezzel szelepet évente, kétévente.

Ez a full fém szelep.

Itt találják:

https://muhelynet.hu/Szelep-teljes-fem-kivitel-szerelheto

Teljesen fém (nikkelezett réz) felépítés, csavaros beszerelés. Ha egyszer beszereltük (jellemzően könnyűfém felnibe), akkor akár 8-10 évre szinte el is felejthetjük. Maximum a szeleptűt kell cserélni pár évente, de ennyi. Nem öregszik, nem korrodál, nem kell cserélni, korrekt beszerelés esetén nem kell foglakozni vele, mind e mellett igen jól is mutat a króm felülete miatt. A biztonság mellett bőven meg is hozza az árát, hiszen ilyen hosszú idő alatt megspórol nekünk jó pár gumi szerelést, és szelep cserét.

Köszönöm, hogy elolvasták cikkemet, bármi kérdésük felmerül, kérem keressenek mindet elérhetőségeinken.

 

A világító szelepsapka és társai

Sok tuning megoldás létezik, és sok irányzat fér el egymás mellett amikor autók jobbításáról beszélünk.

Kezdetben a tuning kifejezés leginkább a motor erőre vonatkozott, később a külső és belső megjelenésre, illetve manapság akár a beépített hangtechnikára is. Mindegyik ágazatnak meg vannak a maga követői, és művelői.

Az optokai tudning egyik eleme pl. a szelepspka, amit gyakran a gyári helyett másra cserélnek.

Gyári szelepsapkák, régen fém, ezt sokszor nehéz volt letekerni, de a tűszelep hiba ellen is védelmet adott, az új műanyag, kisebb súlyú, olcsóbb, könnyen kezelhető, de nem zár légmentesen, nyomást nem tart meg.

Az új sapka lehet szines, fém vagy műanyag, lehet a márkajellel logózott, gimu nyomást kijelző, vagy éppen világítós is.

Az egyszerű műanyag szelepsapka is létezik fekete, sárga, piros és zöld színben. Érdekesség, hogy míg a szinek nagyja csak dizájnelem, a zöld szelepsapkával a tisztán nitrogén töltésű gumikat szokás jelezni, hogy a következő javításnál a kolléga tudja, ez a gumi nem levegővel töltött.

A nitrogén töltés érdekességeiről a : Nitrogén töltésű gumi. Miért jó ez ? című cikkünkben olvashat bővebben.


Tényleg nincs olyan szelepsapka ami nincs...

Nagyon jól mutatnak, némelyiknek még valós értelme is van, de vannak olyan hátulütői is, amik miatt ezeknek a használatát erősen meg kell gondolni.

Az autójavításban ( gumiszerelésben ) alapvetően behúzható gumi szelepeket használunk. Ennek több oka is van. A gumi szelepek maguk jól tömítenek, nem kell szerelni őket, gyorsan egyszerűen egy behúzó célszersuámmal be lehet azokat helyezni a felni megfelelően kialakított furatába. Olcsók, könnyen cserélhetők, de van hátrányuk is. Nem véletlen, hogy a gumisok szinte minden gumi cserénél a gumi szelepet is kidobják, akár évente is, és bár ennek is van egy olyan oka, hogy megint el lehet adni egy garnitura szelepet, az is benne van, hogy ezek a gumi szelepek kb 2 év alatt eléggé kezdenek elöregedni, és bár akár 4-5 évet kibírnak, akkor már porozusak, repedezettek lesznek és a levegő fokozott fesztése mellett akár egy szakadással gyorsdefekt-szerű problémát is okozhatnak.

Gumiszelep fajták, a számozásuk határozza meg a hosszt és kellő furat méretet :

Másik megoldás a szerelhető fém szelep. Ezeket macerásab beszerelni ( csavarral kell megszorítani a felni furatában ) és drágábbak is, de szinte örök életűek. Nekem saját autómon is van olyan amely már 7-8 éves, még nem kellett cserélni, vagy javítani. Áruk jóval magasabb, akár a gumi szepe tízszerese, de üzembiztonságban, és nem utolsó sorban kinézetével szerintem megéri.

Visszatérve a szelepsapkákra.

Sokan nem is gondolják egy szelepnek mekkora erőket kell kibírniuk.
A kerék forog, nem kis sebességgel, a centrifugális erő hataémas lehet.

A mai autók egyike sem megy "csak" 100-120 km/órával, mindegyik tud 150-160-al menni, vagy jóval 200 km/óra fölött is, ha nem is szabad esetleg, és ilyen kerék fordulatszámnál bizony az erők is nagyok. Egy normál kerék szelepre ilyen, már 100 km/órás sebbességnél akár 40 kg húzó-szakító erő is hathat. És ez akkor ha a gyári pille könnyű műanyag szelep sapka van rajta.

Képzeljük el mindezt úgy,. hogy egy olyan spéci fém vagy egyéb különleges, és a gyárinál jóval nehezebb beltartalommal bíró szelepsapkát teszünk rá ami hú de divatos, vagy vagány.

A világítós sapkában van elem, rugó, érintkezők, led, és van egy aránylag vastag plexi vagy polikarbonát fedél. A nyomás kijelzős szelepsapka, bár a biztonságot elvileg növeli, mégis egy műanyag rudacska van benne rugóval megtámasztva szintén egy erős, nyomás álló kis kupola alatt.
Ezek az egyébként a kosz védelmére használt sapkák kiváltására való kütyük az eredetihez képest akár tízszer, hússzor nehezebbek. És akkor még nem beszéltünk az acél, jobb esetben alu sapkákról, melyek szinesek, szépek, de nehezek.

Nyomás jelzős szelepsapka :

Vagány világítós szelepsapka :

Alumínium szelepsapkák :

Ne feledjük, a szelep sapkának nem feltétlenül a díszítés a feladata, még kevésbé az esetleg hibás tűszelep miatti levegő vesztés elkerülése, hanem kizárólag a külső piszok elleni védelem. Ha már a szelepsapkára bízzuk pl. a nyomás tartást ott baj van, azt meg kell oldani egy tűszelep vagy komplett szelep cserével, másképp a "rendszer" nem lesz biztonságos.

Ha mégis szeretnénk autónk kinézetét egy jópofa vagy éppen szép szelepsapkával javítani, akkor alapnek mindenképp egy teljesen fém szelepet válasszunk, mert ennek a komoly erős fém felépítése ki fogja bírni azt a plusz erőt amit az esetleg nagyobb súlyú szelepsapka jelent.

Tehát érdemes gondolkodni, mielőtt valami hiperszuper szelepsapkával kívánjuk emelni az autónk "szépségét".


Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház

Elszívó rendszerek 3

Az elszívó rendszerek alkatrészei, összeállításuk, a rendszer mechanikai kiépítése.

1     1       Fix csövek, azaz a gerinc.

A legegyszerűbb PVC lefolyó csövekből összeállítani a rendszert, gumi tömítései miatt légmentesen zár, minden elem megtalálható, a belső fala is egészen sima, hogy úgy működjön ahogy elvárjuk. Hátránya, hogy az átmenetek lehetnének jobbak is, de ne legyünk annyira maximalisták, ha egy otthoni rendszerről van szó. Előnye a könnyű elérhetőség, és alacsony ár.

Kicsit komolyabb és igényesebb megoldás ha központi porszívó rendszer elemekből állítjuk össze, ezek leginkább ragasztással illeszthetők, a belső faluk teljesen sima, az ívek, és egyéb csatlakozók kimondottan légszállításra vannak tervezve, nem utolsó sorban olyan elemek is vannak, ahol az elszívó motor vezérlését is meg lehet oldani, akár a ház porszívó rendszerére kötve. Hátránya a maximum kb 50 mm átmérő ( alap esetben akár elég is ), és a magasabb ár.

Ipari kivitelben nem használunk műanyag elemeket, csak fém lemezből készült rendszereket, jellemzően horganyzott acél lemez elemekből összeállítva. Ezek már komoly, rendesen méretezett rendszerek. Igaz némi józan ésszel, és megfelelő tapasztalattal szinte szemre méretezve is össze lehet állítani jól működő rendszert ( magam is csináltam anno több ilyet ), de hogy valóban rendesen működjön, ahhoz tényleg kell némi tudás, és tapasztalat is.

Ügyeljünk a méretezésre, arra, hogy fölöslegesen ne növeljük meg a rendszer átmérőjét, mert az az áramlási sebesség csökkenéséhez, a pornak, elszívott anyagnak magában a rendszerben való leülepedéséhez vezethet, mely meghibásodást, hatékonység csökkenést eredményez. Ne legyen túl vékony sem a cső, mert az egyértelműen a hatékonyságot csökkenti. Általában az 50-100 mm-es átmérő teljesen megfelelő lehet.

Nagyon fontos a rendszer elemek súlya, ezért fölöslegesen nagy vagy nehéz anyagokat ne használjunk, gondoljunk arra, hogy azt valahogy fixen rögzíteni is kell.

Nagy előny, ha a csöveket átlátszó anyagból ( pl. polikarbonát vagy plexi ) tudjuk készíteni, ekkor mindent látunk ami belül történik, ellenőrizhető a megfelelő működés, és ha hiba, eltömődés van, azt is könnyen meg tudjuk találni. Ennek hátránya, hogy az elszívott anyagtól függően előbb vagy utóbb a cső belső felülete karcolódik, bemattul, és csökken az átláthatóság. Köztes megoldás, ha a gerinc egyes részeit készítjük csak átlátszó csőből az ellenőrzés segítésére, és ezt a szakaszt időnként kis költséggel tudjuk cserélni.

Ha nem szeretnénk keresgélni az építő elemeket, akkor vásárolhatunk központi porszívókat forgalmazó cégektől komplett csőrendszer készletet is. Ezeket több féle összeállításban kaphatjuk meg.

Komplett központi porszívó rendszer, több összeállításban is elérhetők, de alkatrészenként is pótolhatók, vagy kiegészíthetők.

     2    Kanyarok, ívek, elágazások.

Ne használjunk élesen, sarkosan megtört kanyarokat. Ha nem tudunk íves elemeket beszerezni, akkor inkább használjunk 2 db 45 fokos törést, mint 1 db 90 fokost, ezzel javítjuk ( illetve kevéssé rontjuk ) az áramlást. Íves elemeket a gyárilag elszívó rendszerekhez készítenek, lefolyókhoz nagyon ritkán találunk ilyet. Kerüljük a 90 fokos le illetve beágazást, figyeljünk az áramlási irányokra.

Kanyarok, ívek, és elzárók, a beépítési helyekkel

    3  Flexibilis csövek ( tömlők ) .

Ezek a gépek bekötéséhez kellenek. Nagyon kevés az olyan hely, ahol fix, merev csővel tudunk „leállni” a gépekhez. A gépek mozognak, rázkódnak, ezért kell a csillapítás is

Vannak olyan harmonika csövek, amelyek nagyon jól használhatók ilyen feladatra, ezek lehetnek elszívó, illetve akár légbefújó csövek is, anyaguk lehet nylon, poliuretán, alumínium, vagy más is. Figyelembe kell venni az elszívott anyag fajtáját, koptató hatását is.

A csövek a lehető legrövidebbek legyenek, de némi ráhagyással, tehát semmi kép sem fölöslegesen hosszúak.

Különböző anyagú, kialakítású és hőállóságú flexibilis elszívó tömlők

     4      Elzárók.

A „leállásokat” egyenként el kell, hogy tudjuk zárni, a nem használt kimeneteken ne dolgozzon elszívás, illetve akár szakaszolható is lehet a rendszer, üzem közbeni átalakítás, javítás, karbantartás idejére. A legjobb megoldások a tolattyús zárások, mert nyitott állapotban sem tengely, sem más nem lóg bele az útba, megoldásuk egyszerű, a meghibásodás gyakorlatilag kizárt. 

Elkészíthetjük fém vagy műanyag lemezből, de akár fából is. Ha ilyet nem tudunk szerezni vagy készíteni, akkor pillangó szelepes vagy golyós csapos elzárást is használhatunk. E kettő közül előbbi olcsóbb, de az átmenő tengely veszteséget és akadályt jelenthet, utóbbi drágább, de nincs belógó alkatrész a csőben. Méretük viszont jóval nagyobb, mint a tolattyús megoldásnak.

Van automatikus kivitel is, ez lehet sűrített levegővel, elektromágnessel, vagy motorral működtetett is.

Komplett automata elzáró készlet két kiálláshoz.

    5     A csövek rögzítése.

Praktikusan falon vagy mennyezet alatt, esetleg a mennyezet szegletében vezetjük a rendszert, de akár mehet föld vagy padozat alatt is. Ez utóbbi esetben mindenkép meg kell tudnunk oldani a hozzáférést, ha tisztítás, javítás, karban tartás kellene. Ezt egyenes csöveknél kevéssé kell figyelembe venni, de bekötéseknél, kanyaroknál meg kell, hogy tudjuk bontani a rendszert.

A Pe-Titan Kft által forgalmazott talaj alatti kipufogó elszívó rendszer kiállásai.

A csöveket a megfelelő méretű cső bilincsekkel, vagy SKF szalaggal tudjuk rögzíteni. A cső bilincs szebb, az SKF szalag olcsóbb, és minden mérethez alakítható. 

A flexibilis csöveket a gerinchez menetes bilincsekkel rögzítjük ( AWAB, ABA rendszerű ) , ezeknek oldhatóknak kell lenniük, hisz a flexibilis csövek a legsebezhetőbb darabok, időszakos cseréjük elkerülhetetlen.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és webshop

Elszívó rendszerek 1

Elszívó rendszerek 1 rész.

Műhelyeinkben, szervizekben, sőt otthonunkban is egyre nagyobb az igény és a szükség a helyi elszívás megoldásaira, ebben szeretnék ezzel a cikkel, cikk sorozattal segítségükre lenni.

Az elszívás a falon vezetve, pillangó szelepes elzárással. Az előtérben látható a ciklon leválasztó, a mennyezeten egy levegő tisztító szerkezet is van.

Hol használunk, használhatunk helyi elszívást ?

Otthonunkban a központi porszívó rendszerek kiépítésével.

Műhelyben fa vagy fémipari gépek forgács, illet hegesztő gépek gáz elszívásához.

Autószervizekben, garázsokban kipufogó gáz elszíváshoz.

Vegyi anyagokkal való munkánál a káros gázok gőzök elszívásához.

Otthoni vagy ipari környezetben a takarítás könnyítéséhez.

Speciális esetekben továbbíthatunk a rendszerrel por vagy más könnyű anyagú szállítmányt, lásd pl. csőposta.

Miért érdekes ez nekünk ?

Mert munka közben miért szívnánk be a keletkezett port, gázokat, miért ne tarthatnánk tisztán szinte automatikusan a munka teret, ha maga az elszívás kialakítása aránylag kis költséggel, könnyen megoldható legyen az akár kiépített akár mobil rendszerű.

Van viszont néhány alapvető szabály amiket be kell tartanunk, úgy a tervezésnél, mint a kivitelezésnél. Ezek a rendszerek nem azonosak a víz vagy egyéb folyadék elvezető rendszerekkel ( csatornával ), mert itt az áramlástani szempontok is nagyon fontosak, még akkor is ha nem pontosan méretezzük a rendszert, mert némi odafigyeléssel nagyon nagy hatékonyság növekedést tudunk elérni.

Kis faipari/barkács műhely részben kiépített elszívással

Néhány alapvető szabály :

-          a keresztmetszetet nem változtatjuk lépcsőkkel, csak kúpos átmeneteket használhatunk

-          a kanyarok, irány váltások lehetőleg ívesen, törés nélkül legyenek kialakítva

-          a csövek, toldások belső felülete amennyire lehet, legyen sima, varrat, ragasztás, egyéb a síkból ( felületből ) kiálló részek, vagy „gödör” mentes

+ néhány szempont

-          az elszívott anyag ne sértse hosszú távon sem a csöveket és alkatrészeket

-          robbanás vagy tűzveszélyes helyen speciális anyagokat kell használnunk, esetleg tűzhatár kialakítással

-          statikus feltöltődés veszélye, földelt rendszerrel elkerülve.

Központi porszívó rendszer kisebb műhelyben vagy garázsban, szemben a falon a motor.

Az elszívás alap elmélete.

Egy szívó szerkezettel ( praktikusan pl ipari porszívóval ) szívást állítunk elő, melyet egy csővel vagy cső rendszerrel a megfelelő helyig vezetünk.

A rendszer lehet bármilyen keresztmetszet alakú, de áramlási okok miatt a cső keresztmetszet az ideális. Ebben az esetben, az egész keresztmetszetben nagyjából azonos a szívás ereje, és az áramló közeg sebessége is, valamint a toldások, ki és be csatlakozások könnyen megoldhatók, az átmenetek korrektek lesznek, kis ellenállással.

Mivel a cső rendszernek van belső ellenállása is, ami a cső falának egyenetlensége miatt keletkező kis mértékű turbulenciából adódik, érdemes a cső keresztmetszetét nagyobb méretre hagyni, vagy magát a gerincet így kialakítani. Ennek akkor van igazán jelentősége, ha

1.       olyan rendszert építünk, ahol egyszerre több ponton is történhet az elszívás

2.       ha maga a rendszer hosszú felépítésű

A következő részben kitárgyaljuk a rendszer tervezését, méretezését, ha nem is mérnöki szinten, de úgy, hogy azt meg akár maguk meg tudják építeni.

Kérdéseikkel elérhetőségeinken megtalálnak.

Tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és webáruház