Hogyan kezdjünk neki szemcseszóró műhely építésének, kialakításának, mik az előírások?
Sok fórumon feltűnik a kérdés, mert maga az alap műhely létrehozása, az ipar indítása egyszerűnek tűnik, kis befektetéssel és akár bármilyen végzettség nélkül el lehet kezdeni.
Azonban sok olyan kérdés van amit előtte körbe kell járni. természetesen itt nem arról van szó, hogy valaki otthon a garázsban a szomszédokkal megyezve, vagy azok idegeit borzolva neki áll dolgozgatni a haveroknak.
Az első lépés mindenkép az legyen, hogy elbandukolunk a helyi önkormányzat vállalkozási csoportjához és feltesszük a kérdést, ha ilyet szeretnénk csinálni, milyen engedélyeket kell bemutatnunk. Mivel ők adják meg a végleges működési engedélyt, kicsit gondolkodjanak ők is, illetve ha később olyan engedélyt kérnek amit előzetesen nem írtak elő, van némi fogódzónk velük szemben. Persze lehet ők sem tudják, de ez részben az ő bajuk is lesz a miénk mellett, és jobb alkupozíciót ad velük szemben, bár tudjuk hatósággal sokat nem lehet kezdeni.
Alapvetően kell egy telephely, a hozzá tartozó engedélyekkel, tehát sok hely már eleve kizárt. E mellett az egyéni vagy társas vállalkozásoknak szükséges előírásoknak is meg kell felelni úgy az adózás, mint számlaadás és egyéb kötelező elemek terén a fizikai és/vagy technológiai téren.
A helyi szabályozás meghatározza, hogy lakóterületen (lakóövezetben) milyen tevékenységek végezhetők, úgy mint zajos, nagy forgalommal járó, nagy terhelésű teherforgalmat generáló, levegő szennyezéssel járó tevékenységek milyen módon vagy korlátozásokkal végezhetők, esetleg ezek teljesen tiltottak. Ha tiltott akkor mehetünk a falu szélére, vagy ipari területre. Ha lakott területen szeretnénk dolgozni, akkor a szomszédok engedélye is kell, akik akár vétó joggal is élhetnek. A helyi szabályozás többek között arról is rendelkezik, hogy mekkora, hány férőhelyes saját területen kialakított parkolóval, vagy maximális beépítési százalékkal kell számolnunk a létesítéshez.
Ezeket a szabályokat minden esetben a helyi önkormányzat meg tudja mondani a helyszín pontos meghatározása esetén, a helyi építési és tevékenység engedélyezési szabályok alapján.
Ha meg van a hely, akkor annak teljesítenie kell minden a telephelyekre vonatkozó általános szabályt. Tűz, és érintésvédelmi, ÁNTSZ, általános munkavédelmi előírásokat. Ezeket az engedélyeket természetesen megint csak a megfelelő hatóságtól vagy felülvizsgálati engedéllyel rendelkező vállalkozástól kell kérni. A kötelező felszerelések meglétét be is kell mutatni, mert az ellenőrzések során azokat is jegyzőkönyvezik.
Saját tapasztalat hogy általában ezek a hatóságok korrekten járnak el, elég segítőkészek.
Mivel a tevékenység fokozott vibrációval, porképződéssel és hanghatással jár(hat), így kellhet ezek előzetes elvi munka- és/vagy környezetvégelmi engedélyeztetése (akár az ismert vagy tervezett felszerelések adatai szerinti tervek és számítások alapján), majd a tevékenység végzése közbeni mérése, jegyzőkönyvezése akreditált szakember vagy vállalkozás által. Így sok esetben elkerülhetetlen a levegő tisztítása, szűrése, valamint a megfelelő hangszigetelés, rezgéscsökkentés kialakítása is, illetve a megfelelő egyéni védőfeszerelések meglétét, minőségét is előírhatják.
Sepciális feltétel, illetve szabályozás vonatkozik a légtartályok üzemeltetésére, használatára is, mely minden estben a helyi bányakapitányság hatáskörébe tartozik. Itt ahogy a telephelynél is, egyedileg kialakított körzetenként kerül meghatározásra milyen méretű és nyomású tartályt (nyomás tartó edényt) lehet üzemeltetni. Ezt a nevezett hatóság határozza meg, illetve írja elő, a nyomástartó edényekre vonatkozó helyi szabályaik alapján. Ha olyan a hely előírása, akár epülő tetőt, megfelelő erejű és irányú védő falat, vagy könnyített falakat is előírhatnak. Lásd pl 44/2016 és 2/2016 NGM rendeletek, és kiegészítései.
Fontos feltétel még az üzemeltetés alatt, hogy a szennyezett szóróanyag veszélyes hulladéknak minősül, ezért azt csak a mefelelő körülmények között lehet szállítani (kiporzás mentes csomagolásban) és akárhol nem is lehet lerakni (deponálni, végleg elhelyezni) valamint erről szigorú nyilvántartást is kell vezetni. Lásd pl 2014/246 és 2015/225 korm rendeletek, 2017/12 EMMI rendelet, 2012 CLXXV törvény.
A szabályok ismeretében érdemes megfelő szakemberrel konzultálva megtervezni az elektromos és levegő rendszert a lehetőségek, és várható legnagyobb terhelést is figyelembe véve. Nagy baj, ha esetleg már bent vannak a drága gépek és kiderül, hogy az erőátvitel nem bírja az elektromos igényt. A szakember, vagy tapasztalt kolléga tud segíteni abban is, hogy milyen kiállások, előkészítésk kellenek pl a levegő rendszerre, hogy később a lehető legkisebb problémával lehessen azt bővíteni, átalakítani. Itt fő gond a gerinc vezetékek, vagy csatlakozó és szabályzó elemek alulméretezése szokott lenni, egy rosszul értelmezett takarékosság miatt. De ez már egy másik téma.
Rendkívül fontos!!
Minden hatósághoz, akihez fordulunk, ezt lehetőleg írásban tegyük, és minden megkeresett fél a megfelelő formátumú hivatalos tájékoztatást kell, hogy adja! Ha nem akarják akkor is, mert ha az ügyfél kéri, nekik kötelező ezt megtenni, még akkor is ha arra hivatkoznak, hogy értelmetlen vagy fölösleges dolog, vagy irat. Akár előírásokat ad át, akár azt mondja, hogy nem kell ilyen, ezt a hivatlos formában, pöcsétes írásban fogadjuk csak el, ezzel elkerülhetjük, hogy később egy másik ügyintéző hülyeségeket mondjon, vagy írjon elő. Sajnos ez is saját tapasztalat.
Ha mindez meg van, már csak némi pénz, és ami a legfontosabb és sokan elfelejtik, sok fizető munka kell hozzá.
Tisztelettel
Bálint Balázs
szerszámspecialista
