Csepel a szerszámgép gyártás fellegvára

A XX. századi magyar szerszámgép gyártás fellegvárai – Csepel Szerszámgépgyár 1. rész

Jelen cikksorozatunk átfogó bemutatást kínál a múlt század egyik legjelentősebb hazai gépgyára, a Csepel Szerszámgépgyár majd száz éves történetéről és előzményeiről. A Csepel Művek 1892-es alapításától egészen a Szerszámgépgyár 1993-as csődjéig, illetve az ezt követő felvásárlásáig és átalakulásig. A cikkeket Széchényi Péter állította össze.

Cikkünk az NCN média szócikke alapján íródott.

Kérem engedjék meg nekem, hogy mint személyes érintett néhány megjegyzéssel kiegészítsem itt-ott a szöveget, ezt elkülönítem az eredetitől más írásmóddal.

Első sorban kiegészíteném a címet, mert Csepelen ( mármint a Csepel művekben ) nem csak szerszámokat, szerszámgépeket, de a motorkerékpártól a gázpalackon át varrógépig, kovácsolt csőkarimáig szinte mindent gyártottak. Csepel gyakorlatilag város volt a városban, saját óvodákkal, üzletekkel, orvosi ellátással, komplett kórházzal, légoltalmi rendszerrel, rendfenntartással, tűzoltósággal, börtönnel, iskolákkal, és mindennel ami csak elképzelhető volt.

Régen rang volt "Csepesnek" lenni, a dolgozók között számon tartották ki hányadik generációs, és egyáltalán nem volt ritka. hogy harmadik, negyedig generációs Csepelesek egész családja ott dolgozott.

Az ország legnagyobb vállalata volt, fénykorában mintegy 30.000 dolgozóval, nem véletlen szólt úgy a dal, "Vörös Csepel vezesd a harcot!", mert ha netán Csepel megindult nem nagyon volt ellenfél. A CSM (Csepel Művek, más néven Csepeli Vas és Fémművek) az ország legnagyobb gyártelepe volt.

1. rész – A csepeli kezdetek

Az 1867-es kiegyezést követően a gyerekcipőben járó magyar ipar több  nehézséggel küzdött. Hiányzó infrastruktúra, tőkeszegény vállalkozók, hiányzó mérnökök és szakemberek. Az állam 1881-es ipartámogató törvénye 1895-ig adó- és illetékmentességet biztosított a fejlesztendő iparágakban működő gyáraknak. Weiss Manfréd felismerve ezt a lehetőséget és a Monarchia közös hadügyminisztériuma által javasolt konzervgyár létesítés ötletét megragadva 1882-ben megalapítja konzervgyárát a Lövölde téren. A Monarchia hadserege vevő volt a jó minőségű konzervekre, de az épület adottságai nem tették lehetővé a nagyüzemi termelést, ezért átköltöztek a Közvágóhíd és a vasúti töltés közé egy újonnan felépített gyárba. Itt kezdetben napi 25000 darabot tudtak gyártani. A konzervgyártás idényjellegéből adódóan voltak időszakok, amikor a munkáslétszám a tizedére esett vissza, és üzemrészeket kellett leállítani. Ezt a problémát oldották meg a hadügyminisztérium tölténytár rendelésével. A sikeres próbaszállítás után az üzemet bővítették és a konzervek mellett egyre több fémipari terméket gyártottak: tábori palackokat, vizeskannákat, stb. Egy robbanást követően a Weiss fivéreknek új telephelyet kellett keresni a tölténygyártás számára és ekkor találták meg a kedvező feltételekkel rendelkező Csepelt. Előny volt a viszonylagos közelsége a fővároshoz, a közlekedési feltételek megfelelőek voltak, akár vízi, akár vasúti szempontból. A soroksári Duna-ágon egy zárógáton (a mostani Gubacsi-hídtól kicsit északabbra) lehetett közlekedni, aminek túloldalán vasúti teherpályaudvar és a Budapest-Ráckeve HÉV vonal húzódott. Adott volt a bővítési lehetőség, valamint az olcsó és még szakképzetlen, de nagyszámú munkaerő.

Weiss Berthold és öccse, Weiss Manfréd 1892-ben 50 katasztrális hold földterületet bérelnek Csepelen, és december 12-én benyújtják iparengedély kérelmüket. Egy hónappal később megkapják az engedélyt a „fegyvertöltény hüvely felszerelési gyár” létesítésére.

Az első épületek és az építkezés az alapítás évében, 1892-ben

Kezdettben mintegy 30-40 főt foglalkoztattak elsősorban Manlicher-töltények élesre szerelésével és különböző kaliberű gyalogsági töltények gyártásával. A munkásokat egy Mannák Vincze Gépgyára által szállított 4 LE teljesítményű gőzgép segítette. A bérelt földterületet 1895-ben megvásárolták és folyamatosan fejlesztették, bővítették a gyárat. Weiss Berthold 1896-ban országgyűlési képviselő lett és innentől Manfréd vitte tovább az egész céget.

1896-ban már közel 1000 főt foglalkoztatnak és 160 LE teljesítményű gőzgép működik Csepelen. 1899-ben elindul a sárgaréz hengermű, ami a hadiipari szállítás mellett már kereskedelmi cikkek előállítását is lehetővé tette. Az anyagfeldolgozás területén sikerült a gyárat félgyártmányok tekintetében függetleníteni. A XX. század első évtizedében jelentkező gazdasági válságból újabb beruházással és átszervezéssel sikerült kikerülni. Elkezdődött a tüzérségi lőszerek gyártása, valamint a kereskedelmi iroda is Csepelre költözött.

A Weiss Manfréd Acél és Fémművek a századforduló környékén

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregén kívül más országokba is szállítottak lőszert és hadfelszerelést. 1901-től tábori lóvontatású és hordozható sütőkemencék, főzőládák sorozatgyártását kezdték meg. A bajor, porosz és szász hadseregnek hadfelszerelési termékeket, a szerb és bolgár hadseregnek lőszert szállítottak. A legjelentősebb megrendelést az orosz-japán háborúnak köszönhették, ugyanis 1905-ben Weiss Manfréd 100 millió lőszer, egy éven belüli leszállítására köt szerződést Oroszországgal. Ebben az évben már 5000 LE teljesítmény dolgozott a gyárban.

1907-ben üzembe helyezték a fémcső- és rúdgyárat. A többi gyárral együtt az új csőhengermű, rúdsajtoló, szalaghengermű és pénzlapkagyár az ország legjelentősebb fémfeldolgozó üzemévé tette a csepeli gyárat. A Monarchián kívül is stabil piaccal rendelkeztek. 1909-ben tovább bővültek az acélhengerművel.

A gyár fejlesztésében további új lépést jelentett az Acélmű. Állami támogatás nélkül nem tudta volna megvalósítani a beruházást, ráadásul egy új acélmű Diósgyőrnek is konkurenciát jelentett. 1912-ben aztán üzembe helyezték a két Martin-kemencét, és a három gőzkalapácsot.

A Martin kemence egy speciális építésű vas/acél olvasztó kemence, melynek kezeléséhez külön képzett szakemberek kellettek, ők voltak a "martinászok".

A fent nevezett gőzkalapácsok szinte a gyár végéig üzemképesek voltak, a legnagyobb a Központi út és Duna lejáró utca sarkán saját téglaépületben kapott helyet, a többit ( később további darabokkal kiegészítve ) a fő úton a "nagykalapács üzemben" telepítették. A kalapácsok méretét ütő erő alapján számolták, és volt több mint 500 tonnás kalapács is. A kalapácsok több méter mély alapja vas öntvény alap volt, mely maga több száz tonnát kitett ezeket helyben öntötték, a vasműből kokillával oda szállított folyékony vasból. Később ezeket csak robbantással tudták bontani.

Kezdetben lovas-kocsikkal végezték a szállításokat, döntően a MÁV Kén utcai és a HÉV pesterzsébeti állomásáról. Azonban 1911 végére a gyártelepre bevezették az iparvágányt, köszönhetően a Csepel-Erzsébetfalva HÉV vonal megépülésének. A gyáron belül közel 3 km vágányhálózatot építettek és két mozdonyt is üzembe állítottak.

1912-re megépült az Erzsébetfalva-Csepel közti elektromos vasútvonal két vágánnyal azaz a Csepeli HÉV. Ettől kezdve a város és a gyár közötti embertömeg szállítását jó részt ez a vonal végezte. A HÉV-nek minden útba kerülő nagyobb gyárkapunál volt megállója, végállomása a posztógyár magasságában volt, van.

Ma a csepeli vasúti hálózat a MÁV rendszerén belül külön és önálló rendszer, magán kézben van. Rendező pályaudvara nagyobb mint a soroksári, a munkát pár éve még három felújított diesel vontató látta el, ezt a kapacitást várhatóan nemsokára bővíteni kell. A vasúti hálózathoz is külön fenntartó és javító üzemek tartoznak, a IV-es kapu közelében, mely kapu a legdélebbi, egyben a vasúti bejárat a telepre.

A fejlődés gyorsaságát jelzi, hogy a gyár 1913-ban már közel 5000 embert foglalkoztatott és 20 ezer LE teljesítményű gépparkja volt. Ebben az évben létesítették a tanoncműhelyt is. 

A gyárban mindig volt saját munkás képzés, később oktatási üzemnek nevezték, a gyár végleges bezárásig működött az oktatás.

A Weiss Mannfréd művek 1914-ben

Az első világháború kitöréséig a hadi igények kielégítése a gyár nagyarányú fejlesztését eredményezte. Új főzőkocsi osztályt, kereskedelmi irodát, vegyi laboratóriumot, anyagvizsgálót, asztalosműhelyt, szerszám osztályt, központi szerszám kiadót építettek és önálló tervező intézetet alapítottak. Az I. világháború tovább gyorsította a gyár fejlődését. A martinüzemet, a kovácsüzemet korszerűsítették, új 30 tonnás martinkemencéket építettek és felállították a réz- és ónelektrolízis üzemet, a durva- és finomacél-hengerművet. Ekkor készülnek az első szerszámgépek is Csepelen, de ezek még a gyár saját igényeinek kielégítésére. Az első világháború alatt kb. 22 ezer vagon lőszer hagyta el a csepeli gyárat. A háború befejezésekor 216 épületből állt a több mint 200 hektár területű gyártelep.

A Weiss Manfréd Művek fejlődése egybeesik a magyar ipar, a nagyipari munkásság kialakulásának történetével. A csepeli munkásság az első világháború vége felé és az azt követő forradalmak idején nőtt fogalommá. Nem kis része volt a szervezett csepeli munkásságnak abban, hogy gyári lakások épültek a munkások részére, munkáskantin, kórház, óvoda és csecsemőotthon létesült.

A Weiss Manfréd Művek vezetőit nem érte váratlanul a háború elvesztése, ezért az utolsó években már tervszerűen készültek a béketermelésre. Azonban nem sikerült zökkenőmentesen az átállás, aminek oka részben a nyersanyag-, fűtőanyaghiány és a piacok elvesztése volt. Mezőgazdasági kisgépeket és zománcedényeket gyártottak, amihez külön zománcgyárat is létesítettek. Az edényeket pedig azokon a gépeken gyártották, amiken korábban a lőszereket. A Tanácsköztársaság bukása után a gyárat a román hadsereg szinte teljesen kiürítette. A gyári berendezések elhurcolása és a vesztett háború utáni gazdasági helyzet miatt jelentősen csökkent a termelés.

Az 1920-as évek elején a Witkoviczi Acélművekkel együttműködve honosították meg a csőgyártást Csepelen. Ekkor létesül az első igazi csőgyár.

Később az igényeknek megfelelően a csőgyár is több részre tagozódott. A gyáron belül több külön üzem is létesült, ilyenek voltak a Hidegvonás ( ez később két üzemben folyt, I és II néven ), Melegvonás, Forrcsőív üzem. Természetesen külön üzemekben készültek a hegesztett csövek is, majd később a nyitott és zárt szelvények gyártása is itt folyt. A csőgyár volt a legdélebbi üzem a gyártelepen.

Csepel Vas- és Fémművek 1971-ben, előtérben a Csőgyár

A képen látható, hogy a gyárnak külön vízellátása is volt saját "hidroglóbusszal" ami itt pont nem glóbusz volt. Magyarországon ennek a víztoronynak az építésénél alkalmazták először az un. csúszózsalus megoldást.

A háború utáni években, a szabad öntödei kapacitás kihasználása érdekében meghonosították az öntött vaskád, a fitting, a radiátor és kazántag, az öntöttvas csövek és az öntöttvas háztartási eszközök gyártását. Az öntvénygyártás fejlesztése jelentős eredményeket hozott létre, mint például a néhány milliméter falvastagságú öntött kádgyártás megoldását. A magas szintű öntödei technika tette lehetővé, hogy komolyan foglalkozhatott a gyár a kétütemű autómotorok gyártásának meghonosításával, amelyet ugyan kikísérletezett, de a gyártását gazdasági okok miatt megvalósítani már nem tudta. A polgári termelés érdekében 1929-ig megszervezték a tűgyárat, a bergmanncsö, a kályha- és tűzhelygyártást is. Az évtized vége felé a repülőgépmotor-, kerékpár-, varrógép-, és traktorgyártást. Ezen új gyártási ágak bevezetése nehéz feladatok megoldását igényelték. Például a kerékpárhoz szükséges alkatrészeket, úgymint láncokat, küllőket, csapágyakat nem vásárolták, hanem az azok gyártásához szükséges gépeket Csepelen tervezték és gyártották le. A szerszámgépgyártás első eredményei a Weiss Manfréd Művekben a saját szükségletre előállított gépekkel volt kapcsolatos. Jelentős tömeggyártási technikát kellett megoldani a saját gyártású automatákkal, a szeg, a gombostű, a patentkapocs, a patkószeg és a patkósarok gyártásának beindításához.

Szomorú történet, de saját szememmel láttam amikor egy öreg, már nyugdíjas bácsi sírva nézte, ahogy a szeretett gépét, mely mellett szinte egy életet ledolgozott ( nevezetesen egy motorkerékpár-küllőanya esztergát ) felveszik a helyéről, és kiselejtezik vasba. A gépek jó részét azokkal a gerendákra kötött emelőkkel emelték ki a helyükről, mint amikkel több évtizeddel előtte telepítették. A csörlőket és láncos emelőket sosem szerelték le a gépek fölül, bármikor szükség lehetett rájuk.

A repülőgép- és motorgyártást a Gnome-Rhone, Henkel, Fokker, Caproni, a kerékpárgyártást a Puch, a varrógépgyártást a Pfaff cégek licencei alapján honosították meg az 1920-as évek végére. A különféle gyártmányok szükségessé tették az értékesítési hálózat kiépítését mind belföldön, mind külföldön. Megalapították az Agrár-, Ferró-, Metalló-, Termo-Globus kereskedelmi vállalatokat. Ezeknek a részvénytársaságoknak több fővárosban állandó képviseletei voltak, de Európa, Afrika és Ázsia nagyobb városaiban bizományosi hálózata is működött. Az export- és importszállítmányozásra még bérelt tengerjárót is igénybe vettek.

Köszönet a CNC médiának a cikk átadásáért.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista, volt "Csepeles" dolgozó.

www.muhelynet.hu

Ingyenes online szolgáltatások, kedvezmények

Mint már azt régebben írtam, nincs olyan, hogy ingyen szolgáltatás!

A szolgáltatásért fizetünk, nem is keveset, akár az adatainkkal, akár valós formában, pénzzel, termékkel, ajánlással, egyéb módon.

Pl ingyen regisztráció?
Naná, csak éppen az adatainkat adjuk meg, sok esetben teljesen szabad felhasználásra, hiszen ki olvasta már el valaha a teljes ÁSZF-et, és az adatvédelmi nyilatkozatot egy weboldalon? Már ha vannak ilyen egyébként kötelező tartalmak egyáltalán.
Na jó én sokszor elolvastam ilyeneket, mert volt ilyen munkám is, de be kell valljam, mint magán vásárló magam sem teszem meg szinte soha, és ez igen nagy hiba.

Nézzük a legnagyobb jelenlegi "ingyenes" szolgáltatásokat, programokat.


Googgle
A világ legnagyobb internetes cége, mindent felvásárolt amit lehetett, az összes keresőt lenyomta, vagy beolvasztotta, és mégis tejesen "ingyenes".
A frászt!
A Google mindent tud rólunk, a kereséseinken, leütött billentyűinken, bejelentkezéseinken, tevékenységünkön keresztül.
Tudja hol vagyunk, voltunk, mit kerestünk vagy vettünk, kivel leveleztünk, beszétünk, akár kivel találkoztunk.
Itt az adatainkkal fizetünk, amit jó pénzért értékesítenek a megkérdezésünk nélkül, hiszen a használat kezdetekor minden jogunkról lemondtunk.

Facebook és messenger ( +társaik )
Itt is fizetünk, nem is keveset, ugyanúgy adatokkal.
A Facebook ( és mellette a Messenger ) ugyanúgy gyűjt minden adatot rólunk. A tartózkodási helyünket, tevékenységünket, sőt ahogy már anno írtam, azt s tudja mikor kivel beszélünk.

WeChat
Gyakorlatilag az előzővel szinte azonos levelező rendszer, de ma már egy olyan platform ami azokat jóval felül múlja tudásban, szolgáltatásban. használható közvetlen fizetésre, vállalat irányítási rendszernek, publikus vagy belső levelezésre, stb.

Youtube
Akár feltöltünk, akár csak nézünk videókat, a rendszer látja kik vagyunk.

Ajánló rendszerek.
Ha vásárolunk valamit, sok esetben kedvezményt kaphatunk, akár ingyen jutunk egy-egy termékhez, ha azt, vagy az eladó céget ajánljuk ismerőseinknek. Itt részben a saját, részben mások adataival fizetünk, csak éppen nem gondolunk erre, és arra, hogy esetleg kellemetlenséget okozunk ismerőseinknek, kiszolgáltatva őket kéretlen leveleknek, vagy telefonos megkereséseknek.

Nyereményjátékok.
Ha megadjuk az adatainkat ( e-mail cím, telefonszám, bármi ) akkor pörgethetünk, vagy beküldünk egy jelentkezést és sorsolni fognak. Vagy nem...

Vásárlói kártyák
Kapunk egy olyan kicsi kedvezményt ami szinte nincs is, 1-2-3%-ot. Ezért megosztjuk a nevünk, címünk ( jó esetben csak az irányítószámunk ), e-mail címünk, telefonszámunk, vásárlási szokásainkat.

Az adatok áramlása olyan mértékű és mélységű, hogy aki ezeket kicsit is jobban látja mint az átlag felhasználó, az megijed. Ilyenkor jönnek azon reakciók, hogy visszatérünk a jó régi buta telefonokhoz, töröljük a facebook profilunkat, kidobjuk a tv-t, eldobáljuk a vásárló és hűség kártyáinkat, akár bebújunk az ágy alá és így tovább. Ne örüljünk azonban nagyon!
Mai világunkat olyan hatalmas mértékben és mélyen áthatja az információ éhség, hogy azért mindent és bármit megtesznek különböző vállalatok, vállalkozások.

Nem utópia a lehetőség, amit már mint fiktív történetet írtam, a technikai lehetőségek már évek óta adottak erre.

Sétálunk egy plázában, velünk szemben van egy nagy kivetítő, és egyszer csak azt olvassuk rajta :

"Szervusz Balázs! Most jobbra melletted a hamburgeresnél akciós az a burger, amit a múlt héten is vettél"

Ugye hihetetlen? pedig megvalósítható, és csak az akarat hiányzik hozzá, a technológia adott.

Mindezek ismeretében kellemes rettegést, és okos kütyü használatot kívánva maradok tisztelettel:

Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

Motor belső tisztítása

Na jól belenyúltam megint, ez a kérdés minimum annyira megosztja az autós társadalmat mint az olajak, vagy olajadalékok, és ebben is vannak olyanok akik úgy ajánlanak ilyen vagy olyan megoldást, hogy talán sosem volt olajos a kezük, és az egész szakmai tapasztalatuk kimerül egy B kategóriás jogosítvány megszerzésében.

Fő kérdés, hogy kell-e egyáltalán?
A kopott, sokat futott, elhanyagolt motorokban sokszor rövid idő alatt olyan szennyeződés jöhet össze ami lerakodik, oda ég mindenhova. Ezek a szennyeződések fokozott kopást, belső korroziót, és több káros folyamatot indíthatnak el. Ha egy motor nagyon jó akkor nem kell belső tisztítás, de ha egy kicsit is kopottabb akkor már nem haszontalan, legalább 2-3 olakcserénként egy mosás.

Mi az olaj szerepe az autóban, milyen a jó olaj?
A motorok és általábnan a gépek kenőolajának több szerepe is van. Kenés, hűtés, tisztítás, korrózió védelem. Itt a tisztítás a fő kérdés. A jó olaj amelyik "nem rakja" le a begyűjtött szennyeződést, hanem lebegteti és magában tartja.

Mi lesz a kosszal ami "feloldódik"?
Az olaj az olajtérbe jutó ( hengerfal és dugattyú között lefújó gázokban ) szennyeződést, vízpárát, égéstermékeket magába gyűjti, és elszállítja az olajszűrőhöz. Az olyan kis korom és egyéb feloldható szemcsék, anyagok amiket a szűrő nem választ ki, az olajban lebegve maradnak, és majd az olajcsere alkalmával ürülnek ki a motorból.

Ha kell, mivel, milyen szerek vannak?
Régi anyagok, a petroleum, mosó olaj, orsó olaj, de az újabbak között szntén sok petroleum vagy olaj alapú szer van. Manapság kimondottan erre vannak modern anyagok, keverékek, illetve technikák, mint pl. a HHO tisztítás ami személyes meglátásom szerint jórészt csak vakítás.

Történelme röviden.
A régi olajok után sokszor olyan mennyiségű olajsár maradt a motorok belterében, hogy azt spaklival is alig lehetett összeszedni. Nem véletlen, hogy valamikor egy diesel motor olajcseréje már 5000 km-nél elő volt írva ( régebben akár 3000 km is lehetett ) majd jöttek a jobb motorok, jobb olajok, és ez megnőtt 8000 km-re, később 10000 km lett belőle, manapság kamionoknál akár 100.000 km is lehet.
A kosz, korom, olajsár sok baj okozója lehet, ezért szükség volt egy tisztító szerre, ez volt régen a petroleum, vagy jobbaknál mosóolaj, ez utóbbi dupla olajcserét jelentett, és drágább is volt, kevesen alkalmazták.
Később a 80-as években megjelentek a beltér tisztítók a nevesebb adalék vagy olaj gyártóktól, ilyenek voltak az STP, Winns, Liqui Moly, Pro Tec, vagy éppen az olajgyártók saját neves termékei.
Először mindenki valamilyen oldószer alapú anyaggal dolgozott, később jöttek az olaj alapúak, használhatóságukról a mai napig megoszlanak a vélemények.

Hülyeségek, tévhitek, és veszélyek.
Van aki benzint, nitrohigitót, fékfolyadékot használ, ezek fokozottan veszélyesek a motorra. buta és teljesen amatőr dolgok, nagyon nagy kárt lehet velük okozni. Miért nem hisszük el, hogy ha egy komoly világcég kiad egy speciális anyagot, anyagkeveréket egy adott feladatra akkor az nem feltétlenül csak a lehúzásról szól?

Nléhány tisztító folyadék a teljesség igénye nélkül, ezek mind oldószer alapú anyagok:

A mannol anyagát 10 perces mosásra ajánlják.

a winns és a liqui moly 3-5 perces használatot javasol.

Melyik a legjobb?
Nincs ilyen, kinek mi vált be, ki miben hisz.
Én pl nem szeretem a petroleum vagy oldószer alapú anyagokat, azokkal általában csak 3-5 percig szabad terhelés nélkül járatni a motort, de van aki ezt ajánlja. Én jobban szeretem az olaj alapú anyagokat, amikkel akár 3-500 km-t is kell menni és úgy fejti ki a hatását. Mivel általában idősebb autóink vannak, ezeket 1-2 olajcserénként használom is, és ajánlom is.

Mi ezt javasoljuk, használjuk :

A xado anyaga olaj alapú, minimum 200 km megtátelét javasolják vele.

Ezt a terméket magunk is forgalmazzuk, használjuk.

Érvek és ellenérvek a belső tisztításról:

A mosás mellett érvelők fő szempontja, hogy a kosz jót nem tehet. Ha meg már olyan mennyiségben van jelen az olajtérben, akkor egyenesen tönkre is teheti a motort közvetlenül vagy járulékosan, esetleg egy olajjárat eltömésével. A korom lerakodások miatt beéghetnek megszorulhatnak egyes alkatrészek ( pl dugattyú gyűrűk ) és ez fokozott, öngerjesztő folyamatot indíthat el.

Szerintem a beltér tisztítás még jó motoroknál is érdemes munka 2-3 olacserénként, főleg manapság amikor az olajcserék periódusát minimum 30.000 km-re tolták ki.

A mosás ellen érvelők szerint a meglévő kosz, korom tömíti a motor egyes alkatrészeit, ezzel a kopott motoroknak csak rosszat tesz egy tisztítás, hagyjuk úgy működni azt ahogy szereti. Az érv fő baja, hogy már eleve egy rossz motort feltételez, mert ha jó lenne akkor minek plusz tömítés a felületek közé? Tartották volna karban rendesen a gépet, nem lenne baj vele. Ha meg ide jutottunk, akkor talán meg kellene javítani.

Végül is melyik anyag a jobb ?

Van aki a higító alapú szereket javasolja, mert igaz, hogy azok nagyon gyorsan hatnak ( vagy nem ) de az esetleg a motorban maradó anyag ( valami kis olaj mindig marad olajcsere közben-után a motorban ) üzem közben kipárolog a melegedő friss olajból, nem tehet kárt hosszabb távon.

Én és sokan mások ezzel szemben azt mondjuk, hogy az olaj alapú szerek eleve arra lettek kifejlesztve, hogy a hatásukat hosszabb távon, lassabban fejtsék ki, ezzel nagyban elkerülhető, hogy hirtelen nagyobb szennyeződés darabok váljanak le a koszból, ezzel eltömve bármely fontos részt, illetve nem befolyásolják az olaj kenőképességét, tehát nem kell tartani az esetleg visszamaradó anyagtól olajcsere után.

Mindenki dönthet szíve vagy szerelője tanácsa után, de a belső tisztítás általam mindenkép ajánlott munka, melynek elmaradása esetén hosszabb távon sok bosszíságot okozhatunk magunknak.

Tisztelettel Bálint Balázs

Műhelynet szerszámbolt és webáruház

www.muhelynet.hu

Gumikalapács aminek nem repül el a feje

Sajnos folyamatosan problémáink voltak a legkülönfélébb gumikalapácsokkal, oly annyira hogy be is szüntettük egy időre a forgalmazásukat.

Kimondottan és fokozottan igaz volt ez a kompozit nyelű darabokra, lett légyen az bármely márka, ahol a gumi fej rá volt ragasztva a kompozit nyélre.

A fő probléma pont a konstrukcióban volt, ugyanis a kompozit nyél kemény anyaga, és a gumi fej közötti ragasztást nem tudták jól megoldani. A két anyag eltérő mozgása miatt a műgyanta ragasztó elrepedt, és elengedett, és a fej elrepült. Jobb esetben a felhasználó még időben észre vette a dolgot, rosszabb esetben akár komolyabb kárt is okozhatott.

Örömmel jelentem,hogy ez a hiba immáron megszűnt.

Igazából Kolombusz tojása, hiszen csak rá kellett jönni egy apróságra, mely megoldást az alábbi képen mutatok:

Ez tuti hogy nem repül sehova!

Nagyon egyszerű volt a megoldás, mi szerint a kalapács feje, magából a nyélből, azzal azonos anyagból, egyben lett leöntve, és arra öntötték rá a gumi burkolatot.

Ezzel egy erős, megbízható kalapácsot kaptunk, és a fej gumi burkolata elég vastag ahhoz. hogy valós gumi kalapácsként tudjuk azt használni.

Kinézetre kívülről teljesen olyan mint a többi, de belül sokkal jobb!

A kalapácsot azonnal több méretben, 50, 60, 70 mm-es méretben, fehér és fekete gumi fejjel is lehet kapni.

A különböző méreteket és színeket alábbi cikkszámokon találják meg:

fehér 50 mm 8811111

fehér 60 mm 8811113

fehér 70 mm 8811114

fehér 80 mm 8811115

fekete 50 mm 8811101

fekete 60 mm 8811103

fekete 70 mm 8811104

fekete 80 mm 8811105

Még nem került fel az összes kivitel az áruházunkba, de a feltöltés folyamatos.

Ezzel a megoldással megszűnt az a gond, hogy a kalapács feje elrepül, ezzel esetleg kárt, de mindenképp bosszúságot okozva a használónak és környezetének.

Tisztelettel Műhelynet szerszámbolt és webáruház

Autó akku állapot ellenőrzés hülye kérdései

Mint sokszor, a téma most is az utcán, illetve a neten hever, egyes fórumokon.

A legrosszabb az, hogy ahogy már talán sokszor említettem, a különböző fórumokról kikopnak az értelmes, valóban hozzáértő hozzászólók, mert egyszerűen elegük van abból, hogy butaságokat cáfoljanak meg szakmai és észérvekkel, a buták ( nem hozzáértők, fotelszakértők ) meg lehúzzák a vitát a saját szintjükre, és mint tudjuk ott verhetetlenek. Sajnos ugyanez fodúl elő sokszor az üzletünkben is személyes beszélgetéseknél.

Hosszan tudnám sorolni azon facebook, vagy éppen wikipédia szócikkeket amiket mérhetetlen baromságokkal vannak tele, de a szerkesztő vagy létrehozó csak a legritkább esetben ismeri el a butaságát, jobb esetben a tévedését, így mint a messiást követik mások, akik még annyit sem tudnak az egészről mint a szócikk létrehozója.

Legutóbb egy autó akkumulátoros kérdés merült fel egy fórumon, mi szerint :
 - Hogyan tudom ellenőrizni hogy jó-e az akkumulátor az autóban?

mondjuk erről van szó...

Arra már ki sem térek, hogy senkinek nem  jutott eszébe két dolgot mondani mondani:
- indíts nagy hidegben, most még úgyis tél van, és ha indul akkor jó.
- vidd el egy hozzá értő szakihoz és nézesd meg.

Mondhatták volna, de nem!

Különböző technikákat sorolnak fel, hogy a láthatóan a mechanikához és az autókhoz semmit nem értő kérdező ezt, vagy azt végezzen el, és akkor majd nagyon ki fog derülni mi az akkuja állapota.

Nézzük az okos javaslatokat.

1. indítózzál és hallgasd meg milyen gyorsan teker.
Egy részt ha valaki ennyire nem ért hozzá, honnan tudja hogy az indítózás sebessége elég-e, más részt ha elég akkor úgyis beindul.

2. indítózás közben mérj feszültséget.
Fél vagy negyed igazság, mert van valóban hasonló mérési metódus, de ennél jóval pontosabban kellene leírni a menetét.
A mérést startkapacitás mérésnek hívjuk, és fontos, hogy az akku teljesen fel legyen töltve, és a motor meleg legyen, különben fals értéket kapunk, valamint a gyújtás ki legyen iktatva ( na induljon be a motor ) , és legyen egy pontos, esetleg adattárolós multiméterünk feszültség mérésre. Ez a dolog több további problémát is felvet, mi szerint ha gyújtó kábel van az autóban, nem biztos hogy azt büntetlenül lehúzkodhatjuk a gyertyákról, vagy ki a trafóból, mert sok esetben a gyújtás elektronika látja kárát. Más részt mi van ha nincs is benne gyújtó kábel ? Ekkor a trafót/trafókat kell kikötni, de ha valaki nem ért hozzá akkor inkább ne!
Nem mellesleg meg vagyon adva táblázatos módon, hogy mennyi ideig kell indítózni és mennyi lehet a feszültségesés.

3. töltsd fel az akkut és figyeld hogyan változik a feszültség töltés után
Töltés után ( mivel a töltő feszültség ideális esetben 14,4 V. ) természetes, hogy az akku feszültsége , pontosabban az akku nyugalmi kapocsfeszültsége esni fog, na de mennyire? Itt a javaslatot adó azt mondta, hogy ne essen 12,6 V alá. Ez meg mi ? A savas akkumulátorok cella feszültsége 1, 5 V ( lúgos, Li-ion, Ni-cd akkuknál ez 1,2 V ) tehát a nyugalmi kapocsfeszültség az akkun mérve 12 V vagy csak 1-2 tizeddel e fölött lesz. Ha alatta van akkor az gáz, de nem lesz 12,4 vagy 12,6 V.
A kommentelő még azt is hozzá tette, hogy figyelje mennyire "rohamos" a feszültség esés. Na de mihez képest, és mekkora akkunál? Elég érdekes megfigyelésre buzdít.

4. terheld le az akkut egy 55W-os izzóval, és mért a feszültség esést
Ez meg mire jó? Amikor egy akku nem 55, hanem több száz, akár ezer wattos indító kapacitással bír. Ez a "mérés" csak arra jó, hogy szép lassan hosszú irő alatt lemerítsm az akkut. Megint fel sem merül senkiben, hogy ugyan már mekkora az a bizonyos akku, mert a kapott értékek merőben különbözhetnek az eltérő teljestmény és méret miatt. Ráadásul az okos tanácsadó nem írja mennyi idő alatt mennyire eshet a feszültség, így a világon semmit nem mondott.

Ami javasalat, vagy kérdés elő sem került:
- benzines vagy diesel autóról van szó?
- mekkora teljesítményű az akku?
- jó-e a generátor/töltés?
- nincs-e feszültség esés ( átmeneti ellenállás ) valemelyik bekötési pontnál, csatlakozónál?
- mutasd meg szakembernek
- pontos leírás bármely megoldásról, a fenti kérdésekkel együtt,

Sajnos egyre gyakoríbbak ezek a hozzászólások, a fotel szakértők, vagy az innen-onnan hallott onfók alapján összerakott mondásokkal operáló okostojások agyából kipattanva.

Természetesen az akkuk állapotának igen sok egyszerűbb, vagy komolyabb ellenőrzési módja is van, erre talán egy másik írásban térek majd ki.

Üzletünkben is szinte hetente, rosszabb esetben naponta találkozunk olyan magukat szakembernek tartó ügyfelekkel, akik az alapvető műszaki tudás birtokában sincsenek, és olyan butaságokat próbálnak bizonygatni, hogy néha tényleg szinte falnak megyek.
Sajnos a dolog másik fele, a teljes képzetlenség, és ilyenkor mégjobban fel vagyok háborodva, hogy egy állítólag iskolában tanult és végzett, onnan szakmával a zsebében kikerült fiatalember hogyan lehet ennyire tudatlan a saját szakmájában.

Itt is nagyon igaz, hogy bár a szakember szívesen segítene valóban jó és használható megoldásokkal, tanácsokkal, már nincs kedve, mert a hülyék, mint tudjuk hülyék, és ettől nem lehet őket semmilyen észérvvel, oktatással, tanítással eltántorítani. Milyen értelmes választ lehet ugyanis adni egy olyan képtelen, és minden tényszerű adatot nélkülöző feltevésre, amit az illető teljes bizonyossággal állít, és attól egy fikarcnyit sem lehet eltéríteni?

Mit kezdhetünk ilyenkor az olyan okos indokokkal, hogy ezt a Józsi bá' tanította és ő a legjobb szerelő a faluban? Vagy amikor teljesen szakmaiatlan képtelenségekre hivatkozva bizonygatják a saját álláspontjukat, pl, hogy az akku kapocs feszültsége 14,4 V, ami egyébként nem a kapocs feszültség, hanem az ideális töltő feszültség savas akkuknál...

Köszönöm, hogy elolvasták mai írásom, maradok tisztelettel:
Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

Mivel emeljünk autót?

Hogyhogy mivel ? 

Nooormális?

Besenyő István alias Laár András

Hát emelővel!!

Na de komolyan.

Az autónk felemelése sokszor szükséges kisebb-nagyobb javítások, vagy egy defektes kerék cseréje esetén is.

Hogyan emeljük?
Ahogy a KRESZ-ben is, és minden leírásban szerepel, az autó emelésének több feltétele, előírása van,
Ezek egy része az ésszerűség, más része a biztonság betartása miatt fontos.

Ha emelünk, első sorban egy megfelelő felületre van szükségünk, ahol sem az emelő.. sem az autó, sem a később az autó alá rakandó tartó/támasztó bak nem süllyed meg, vagy mozdul el.

Tehát a felület legyen aránylag síma, vízszsintes, elég erős.

Ha ilyen nincs, megfelelő méretű erős deszkával, fa lappal ( nem pozdorja! ) fém lemezzel adhatjuk meg a felület megfelelőségét.
Legyen akkora ez a felület, hogy az emelő mellé még egy bak vagy támasztó tuskó is elférjen.

Na de mivel emeljünk?

Kézen fekvő megoldás az autó sját emelőjét használni, de nem mindig célszerű, több okból is.
Első sorban a gyári emelőt bár az autóhoz találták ki, az nem iparszerű vagy több alkalmas használatra lett tervezve, kicsi az alátámasztó felülete is. Ugyanezen okok miatt kevéssé ajánlom tartós használtra a trapéz emelőket is.

Ha tehetjük, használjunk krokodil emelőt, ezek elég nagy felülettel rendelkeznek, és jól használhatók. Megfelelően alacsonyról indulnak, és elég magas az emelési teljesítményük is.
Ha tehetjük vegyünk jobb kivitelt mint egy 4-5000 Ft-os gazdaságos emelő, hiszen ezek igen kicsik, a jobbak nagyobb szerkezetek, illetve fontos, hogy az emelő valóban tudja azt ami rá van írva ( minőségben, tartósságban, emelési teljesítményben ) , mégpedig akár hosszabb távon.
Ha otthon szeretnénk cserélni a téli-nyári kerekeket, akkor mindenképp szerezzünk be egy ilyen krokodil emelőt.

Nálunk a lakosság körében ez vált be a legjobban :

Alacsony profilú 2 tonnás krokodil emelő

Ipari, szerviz használatra pedig ez :

Ipari 3 tonnás gyors emelésű krokodil emelő

Mivel ne emeljünk személyautót?
Pl palack-olajemelővel, mert az nem oda való.
Ezeknek az emelőknek magas az indulási magassága, a legtöbb ató alá be sem fér, és elég kevés az emelési teljestíménye magasságban, ezért sok esetben nem is tudja annyira megemelni az autót amennyire kell.
A palack-olajemelők teherautók, speciális kivitelei pedig munkagépek, targoncák emelésére szolgál.
Kivételt képeznek ez alól azon olajemelők, melyek két vagy három lépcsősek, vagy speciális kialakításúak, de ezek igen drágák és nehezen elérhetők.

Hol emeljük az autót?
Az emelést lehetőleg a gyári emelő pontokon végezzük.
Ezek az alváz, váznyúlvány, köszöb, vagy egyéb alsó helyeken vannak, de sok esetben, és főleg idősebb korrodált autóknál a tapasztalat is segít. Ilyenkor a segédalváznál, vagy a futómű egyes helyein, bekötési pontjain is emelhetünk.
Figyelni kell arra is, hogy az emelés után maradjon elegendő hely a megfelelő fix alátámastásra is.

Egyáltalán emelhető az autónk?
Fura a kérdés, de egyre inkább jogos.
Az autógyártók egyik szent grálja a súlycsökkentés. Minél kisebb a súly, annál kisebb az üzemanyag felhasználás, és káros anyag kibocsájtás, ennek a mennyiségnek pedig bele kell férnie bizonyos nemzetközi kvóta keretekbe.
Tehát az autó könnyű kell hogy legyen, ezért egyre gyakoribbak az alumínium karosszériák, amik emelése gyárilag sok esetben tiltott. Sokszor ( és egyre gyakrabban ) pótkereket, de még csak mankó kereket sem találunk ezekben az autókban, csak egy kis kerék fújó flakont, vagy elektromos kompresszort, hogy még csak a lehetőségünk se legyen meg az otthoni emelésre. Az ilyen autókat csak minimum 2 vagy inkább 4 ponton kell emelni, mert a karosszéria nem az ilyen extrém elcsavarodási igénybevétere van méretezve mint az emelés.


Végül, pedig ismétlem :
A járművek emelése ( vezetése, javítása ) veszélyes üzem.
Emelését, javítását csak kellő odafigyeléssel, megfelelő eszközök és tapasztalat birtokában végezzük el. Ha ezek bármelyikével nem rendlkezünk, kérjünk segítséget, olcsóbb mint az orvosi ellátás.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

Üveggyöngy másképp, azaz alternatív felhasználások

A mikro üveggyöngyöt mint szemcseszóró rendszerek abraziv/koptató anyagát vagy fényvisszaverő felületek anyagaként ismertük, persze vannak még más lehetőségek is benne, úgy mint kamion és autóbusz kerekek önműködő cenrtírozása ( centrírgyöngy ), csúszás mentes felületek kialakítása műgyanta beágyazással, pl. windsurf testeken, vagy újabban kompozit műanyagok töltő anyaga.

Erről az anyagról beszélünk :
Mikro üveggyöngy szóróanyag

Vannak azonban azok a használati módok, amik az újabb kutatások, vagy éppen a célszerűség miatt kerültek előtérbe.

Ilyen pl a: Mély nyomás kezelés

Tanulmány :
https://somna.se/de/ref_cat/wissenschaftliche-studien/
http://hu.hzfyprint.com/news/a-20-pounds-blanket-what-is-weighted-blanket-14636573.html

Paplan töltet
Súlyozott takaró, gyerek, vagy felnőtt méretben, kb a testsúly 10%-ának megfelelő súllyal.
Használata nyugtató hatású, jobb a testérzékelés, alvászavarok esetén jó hatással van.
Bizonyítottan hatásos kiegészítő kezelés vagy terápia lehet autizmus, stressz, szorongás, alvásproblémák, vagy ADHD ( figyelemhiányos hiperaktivitás zavar ) esetén.
Kialakítás szerint általános az 5-10-15-20 font súly, de ez függ a mérettől és a testsúlytól is, sok esetben egyedi méretekre van szükség.

Vatta vagy vatelin kombinációval jól kiegészíthető, hogy elég meleg és jó puha érzetű is legyen, de mindig fontos a jó szellőzés, és tisztíthatóság. Ezt leginkább úgy oldják meg, hogy maga a takaró tartalmazza a töltő anyagot, és arra húznak egy téli, vagy nyári huzatot. Így külön mindkét alkatrész mostható, míg együtt kevésbé van rá lehetőség.

Súlyozott mellény
A súlyozott mellény egy speciális mellény, amely viselőjének segít a testérzékelésben, elég ingert, stimulációt nyújt, mindemellett nyugtató hatásai is vannak. Egy egyszerű mellény, amelybe súlyt raknak (polisztirol golyókat, esetleg kölest, tönkölyt, stb.) a gyermek súlyához mérten. Házilag is elkészíthető, illetve interneten készen is megrendelhető.

Osztályozott mikro-üveggyöngy, kilós, és zsákos kiszerelésben is

Ülősúly, súlyozott párna, súlyozott öv
Mindegyik a fentikeben is leírt nyomó élettani hatásokkal bír, csak koncentráltabb, kisebb felületeken. Ezek a megoldások munkahelyen, vagy nap közben lehetnek célszerűek ha más lehetőség nincs, vagy maga a terápia bevált, és azt nap közben is folytatni szeretnénk.

Játékok tömése
Kisebb játékokat, "zsebdögöket" is lehet gyönggyel tömni, na nem nagyon, csak lazán. A szintetikus vatta, vagy a polár, PET palackból gyártott termék, ki tudja mi mindent tartalmaz. Az üveggyöngy tiszta, semmilyen szennyező anyagot nem tartalmaz, ha nedves lesz gyorsan szárad, akár fertőtleníthető, és a súlya miatt jobb is lehet az üveggyönggyel tömött játék fogása, érzete.

Mielőtt nagyon lelkesen bele vágnánk a gyártásba, tudni kell még egyet, s mást.

Ki kell találni milyen szövet anyagokat hasznájunk, amiket megfelelő módon lehet varrni vagy ragasztani, milyen egyéb tömő vagy segédanyagokat tegyünk bele, hogy az tisztítható is maradjon ( akár gépben mosható ), és ki kell találni a varrás módját, lehetőségeit, hogy a súly ( üveggyöngy ) ne szaladjon össze a takaró egyik sarkában, az bármikor megfelelő módon oszoljon el.
Ki kell találni azt is, melyik szemcse méret lesz a kegalkalmasabb a feladatra, de ez igazából nem is nagy kérdés,hiszen általánosan a legnagyobb méret a célszerű. Ez 600-800 mikron, azaz 0,6-0,8 mm szemcse méretet jelent.
Itt találják: Üveggyöngy

Ha ezeket végig gondoltuk, indulhat a kisérletezés, nem olyan furmányos dolog ez, egy ügyes kezű anyuka ha kicsit ért a varráshoz, szerintem símán összehozza.

Maradok tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház