A legrosszabb az, hogy ahogy már talán sokszor említettem, a különböző fórumokról kikopnak az értelmes, valóban hozzáértő hozzászólók, mert egyszerűen elegük van abból, hogy butaságokat cáfoljanak meg szakmai és észérvekkel, a buták ( nem hozzáértők, fotelszakértők ) meg lehúzzák a vitát a saját szintjükre, és mint tudjuk ott verhetetlenek. Sajnos ugyanez fodúl elő sokszor az üzletünkben is személyes beszélgetéseknél.
Hosszan tudnám sorolni azon facebook, vagy éppen wikipédia szócikkeket amiket mérhetetlen baromságokkal vannak tele, de a szerkesztő vagy létrehozó csak a legritkább esetben ismeri el a butaságát, jobb esetben a tévedését, így mint a messiást követik mások, akik még annyit sem tudnak az egészről mint a szócikk létrehozója.
Legutóbb egy autó akkumulátoros kérdés merült fel egy fórumon, mi szerint :
- Hogyan tudom ellenőrizni hogy jó-e az akkumulátor az autóban?
mondjuk erről van szó...
Arra már ki sem térek, hogy senkinek nem jutott eszébe két dolgot mondani mondani:
- indíts nagy hidegben, most még úgyis tél van, és ha indul akkor jó.
- vidd el egy hozzá értő szakihoz és nézesd meg.
Mondhatták volna, de nem!
Különböző technikákat sorolnak fel, hogy a láthatóan a mechanikához és az autókhoz semmit nem értő kérdező ezt, vagy azt végezzen el, és akkor majd nagyon ki fog derülni mi az akkuja állapota.
Nézzük az okos javaslatokat.
1. indítózzál és hallgasd meg milyen gyorsan teker.
Egy részt ha valaki ennyire nem ért hozzá, honnan tudja hogy az indítózás sebessége elég-e, más részt ha elég akkor úgyis beindul.
2. indítózás közben mérj feszültséget.
Fél vagy negyed igazság, mert van valóban hasonló mérési metódus, de ennél jóval pontosabban kellene leírni a menetét.
A mérést startkapacitás mérésnek hívjuk, és fontos, hogy az akku teljesen fel legyen töltve, és a motor meleg legyen, különben fals értéket kapunk, valamint a gyújtás ki legyen iktatva ( na induljon be a motor ) , és legyen egy pontos, esetleg adattárolós multiméterünk feszültség mérésre. Ez a dolog több további problémát is felvet, mi szerint ha gyújtó kábel van az autóban, nem biztos hogy azt büntetlenül lehúzkodhatjuk a gyertyákról, vagy ki a trafóból, mert sok esetben a gyújtás elektronika látja kárát. Más részt mi van ha nincs is benne gyújtó kábel ? Ekkor a trafót/trafókat kell kikötni, de ha valaki nem ért hozzá akkor inkább ne!
Nem mellesleg meg vagyon adva táblázatos módon, hogy mennyi ideig kell indítózni és mennyi lehet a feszültségesés.
3. töltsd fel az akkut és figyeld hogyan változik a feszültség töltés után
Töltés után ( mivel a töltő feszültség ideális esetben 14,4 V. ) természetes, hogy az akku feszültsége , pontosabban az akku nyugalmi kapocsfeszültsége esni fog, na de mennyire? Itt a javaslatot adó azt mondta, hogy ne essen 12,6 V alá. Ez meg mi ? A savas akkumulátorok cella feszültsége 1, 5 V ( lúgos, Li-ion, Ni-cd akkuknál ez 1,2 V ) tehát a nyugalmi kapocsfeszültség az akkun mérve 12 V vagy csak 1-2 tizeddel e fölött lesz. Ha alatta van akkor az gáz, de nem lesz 12,4 vagy 12,6 V.
A kommentelő még azt is hozzá tette, hogy figyelje mennyire "rohamos" a feszültség esés. Na de mihez képest, és mekkora akkunál? Elég érdekes megfigyelésre buzdít.
4. terheld le az akkut egy 55W-os izzóval, és mért a feszültség esést
Ez meg mire jó? Amikor egy akku nem 55, hanem több száz, akár ezer wattos indító kapacitással bír. Ez a "mérés" csak arra jó, hogy szép lassan hosszú irő alatt lemerítsm az akkut. Megint fel sem merül senkiben, hogy ugyan már mekkora az a bizonyos akku, mert a kapott értékek merőben különbözhetnek az eltérő teljestmény és méret miatt. Ráadásul az okos tanácsadó nem írja mennyi idő alatt mennyire eshet a feszültség, így a világon semmit nem mondott.
Ami javasalat, vagy kérdés elő sem került:
- benzines vagy diesel autóról van szó?
- mekkora teljesítményű az akku?
- jó-e a generátor/töltés?
- nincs-e feszültség esés ( átmeneti ellenállás ) valemelyik bekötési pontnál, csatlakozónál?
- mutasd meg szakembernek
- pontos leírás bármely megoldásról, a fenti kérdésekkel együtt,
Sajnos egyre gyakoríbbak ezek a hozzászólások, a fotel szakértők, vagy az innen-onnan hallott onfók alapján összerakott mondásokkal operáló okostojások agyából kipattanva.
Természetesen az akkuk állapotának igen sok egyszerűbb, vagy komolyabb ellenőrzési módja is van, erre talán egy másik írásban térek majd ki.
Üzletünkben is szinte hetente, rosszabb esetben naponta találkozunk olyan magukat szakembernek tartó ügyfelekkel, akik az alapvető műszaki tudás birtokában sincsenek, és olyan butaságokat próbálnak bizonygatni, hogy néha tényleg szinte falnak megyek.
Sajnos a dolog másik fele, a teljes képzetlenség, és ilyenkor mégjobban fel vagyok háborodva, hogy egy állítólag iskolában tanult és végzett, onnan szakmával a zsebében kikerült fiatalember hogyan lehet ennyire tudatlan a saját szakmájában.
Itt is nagyon igaz, hogy bár a szakember szívesen segítene valóban jó és használható megoldásokkal, tanácsokkal, már nincs kedve, mert a hülyék, mint tudjuk hülyék, és ettől nem lehet őket semmilyen észérvvel, oktatással, tanítással eltántorítani. Milyen értelmes választ lehet ugyanis adni egy olyan képtelen, és minden tényszerű adatot nélkülöző feltevésre, amit az illető teljes bizonyossággal állít, és attól egy fikarcnyit sem lehet eltéríteni?
Mit kezdhetünk ilyenkor az olyan okos indokokkal, hogy ezt a Józsi bá' tanította és ő a legjobb szerelő a faluban? Vagy amikor teljesen szakmaiatlan képtelenségekre hivatkozva bizonygatják a saját álláspontjukat, pl, hogy az akku kapocs feszültsége 14,4 V, ami egyébként nem a kapocs feszültség, hanem az ideális töltő feszültség savas akkuknál...
Köszönöm, hogy elolvasták mai írásom, maradok tisztelettel:
Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház
