A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villa. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 31., hétfő

Motorok téli tárolása

Megint lassan év vége, ezzel együtt a hideg, és akár a hó is, a motorokat téli álomba ringatjuk.

Bár sokan nem csak a motorjaikat teszik el aludni, hanem szeretett autóikat is, a szakszerű eltárolást meghálálja a szerkezet.

Mit is kell tennünk, hogy tavasszal teljes pompájában és erejében tudjuk újfent birtokba venni járművünket? Jelen cikkünk ugyanúgy az autós és motoros ( quados ) kollégáknak is szól.

Teli tank, vagy üres ?
Nagyon régi téli tanács a teli tank, több okból is.
A tankok jó része a mai napig acél lemezből készül, így a benne lévő benzin elzérja a lemez felületét a levegő, és az abban található nedvesség elől, ezzel védi korrózió ellen. Mivel a benzinben is található némi víz, ezért javasolt az utolsó tankolásnál spuri adalékot használni, mely a vizet diszpergála, megköti magában, és az nem tud összegyűlni a tank alján.

A teli tank miatt a benzin párolgása is kisebb, így tavasszal nem kell azonnal tankolni, karburátort, szűrőket cserélni, hanem indulhatunk is.

Tisztaság.
A gépsárkányt mossuk le autósamponnal, és szárítsuk meg, majd töröljük át minden részét, a lehető legtisztább állapotban tároljuk azt el.

A fényezett, krómozott felületeket védő viasszal is áttörölhetjük.
A legkisebb zugokból, hajlatokból is takarítsunk ki minden szennyeződést. Ez nem csak azért lesz jó, mert tavasszal csillogó járművel gurulhatunk, hanem azért is, mert a piszok, a por magába gyűjtheti a nedvességet és azzal helyi korróziót indithat el, vagy csak éppen foltossá válik a festés. Az autót porszívózzuk ki, töröljük áta  műszerfalat is.

Kenés, ápolás.
A láncot, rugós tagokat, és minden olyan helyet ahol a tiszta acél nincs védve vagy olajzást kíván, kenjük le a megfelelő anyaggal. A lácot mossuk át, és kezeljük szakszerűen lánc kenő szprével, a rugós tagokat olajos ronggyal töröljük át.



Minden olyan helyen ahol a gép kenést igényel, kenjük meg. Lehetnek ezek forgó alkatrészek, autóknál zárak, zsanérok, gömbfejek.

Akkumulátor.
Ma már nem szokás kiszerelni az akkut, ha módunkban áll nem is kell megtennünk.
Válasszunk olyan akkutöltőt, mely tudja a csepptöltés funkciót, és azt rákötve az akkura akár egész télen ott is hagyhatjuk, időszakos felügyelet mellett. Természetesen ha kell, előtte ellenőrizzük az elektrolit szintet, tisztítsuk meg a sarukat, érintkezőket is.


Indítsuk vagy sem ?
A motor érdemes 6-8 hetente beindítani 20 percre, fél órára, ez egy részt karban tartja az akkut, töltő és elektromos rénszert, más részt megjáratja a kenőanyagot a motor és váltó belsejében, illetve az üzemanyagot is átmozgatja kissé. 20 percnél rövidebb ideig lehetőleg ne járassuk, de legalább üzemmeleg állapotíg hagyjuk alapjáraton járni. Ez nagyon fontos, mert a még hideg kipuffogóban a beszívott levegőből kicsapódó nedvesség rozsdásodást indíthat el, fel kell hogy melegedjen tehát az egész rendszer.

A garázs.
Ha módunkban áll, a tárolási hely legyen száraz, fűtött. Ez lehet egy terem garázs, saját garázsunk, de akár beadhatjuk szeretett gépünket bértárolásra is, ma már több vállalkozás van akik el is viszik a gépet, majd szakszerű tárolás és tavaszi beüzemelés után vissza is hozzák azt.
Ha erre nincs mód, akkor jól szellőző helyre tegyük, lehetőleg védve a esőtől, hótól. Sokszor tévhit, hogy be kell csomagolni a járművet, ne tegyük. A maximum amit megtehetünk, hogy egy könnyű impregnált lepellel leborítjuk, ellenkező esetben a nylon vagy nehéz vászon egy részt a fényezést összekarcolja, más részt az alá kerülő nedvesség mindenhova behatol, és igen gyors korróziót indít el a legeldugottabb, egyébként nem látható helyeken is.

Javítsunk, módosítsunk, tuningoljunk.
Ha van olyan terv, feladat amit el szeretnénk végezni járművünkön, most itt az ideje. úgyis gyorsan sötétedik, az ember fiának nincs kedve kimozdulni, van tehát időnk elvégezni azokat a munkákat, kisebb nagyobb átalakításokat, amiket eddig csak tervezgettünk, így nem a gurulásra szánt időnkből fogjuk feláldozni azt.

Lakatolás.
Ha nem kell lezárni, mert olyan helyen van, hát szerencsések vagyunk.
Ha mégsem így volna, minden lehető fizikai és elektronikus eszközzel igyekezzünk védeni az értékes technikát, tegyünk fel minden lakatot, zárat, élesítsük be a riasztót.

Bakolva vagy sem ?
A hosszabb tárolás folyamán folyamatosan terhelés alatt vannak a rugós tagok, futómű, és a gumik is csak egy-egy kis ponton kapnak terhelést. Fölösleges olyan munkákat elvégezni, hogy hetente forgassunk pl a kerekeket, inkább bakoljuk fel a járművet. Autót és motort is a megfelelő gyári helyen támasszunk alá.

Autót a karosszéria gyári pontjain, esetleg a futómú hídjánál, motorkerékpárt is az előírt pontokon, motor alatt, váznál, első villa nyakánál, stb. ha nem tudjuk hogy is végezzük ezt kell kérjünk meg tapasztaltabb kollégát a segítségre. Figyeljünk arra, hogy a fényezett, felület védett részeket ne sértsük vagy karcoljuk meg.
A lényeg, hogy a kerekek a levegőben legyenek, kirugózott futóművekkel.

Ruházat.
Ne feledkezzünk meg a ruházatról sem, mert ezt is egy darabik félre kell tennünk.
A ruhákat, aláés felül öltözőket, eső ruhát, csizmát protektort és minden darabot alaposan takarítsuk ki, mossuk le, és telejsen szárítsuk meg, majd megfelelő módon akasszuk be a szekrénybe.

Ha járművünkkel, felszerelésünkkel így teszünk, tavasszal nem ér majd meglepetés, és nem szerelgetéssel kell kezdenünk az új szezont.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelyenet szerszámbolt és webáruház.


2016. szeptember 9., péntek

Akkutöltők télire

Akkumulátor töltésről, szakembereknek.


Jelen cikkünk leginkább szakembereknek, és érdeklődő szerelőknek szól, hiszen a benne foglaltak kevéssé az egyszerű autó tulajdonosok felkészültségét feltételezi, inkább kisebb nagyobb szervizekét.
Azért érdemes átfutni, hisz sok jó információt kaphat mindenki, aki egy indítási hibával találja szemben magát.
A téli hideg beköszöntekor gyakran előfordul, hogy indítózás közben az indítómotor lassan forgatja meg a motort, így az nem vagy csak nagyon nehezen indul be A jelenséget nem csak az akkumulátor hibája okozhatja, hanem az önindító, a vezetékrendszer, de akár generátor hiba is. Célszerű kideríteni, hogy melyik fődarab a hiba okozója.
Folyadékos nyitott akkuknál érdemes a folyadékszintet elsőként ellenőrizni és beállítani.
Itt ellenőrizhető és feltölthető az elektrolit :

 A további hiba kiderítéséhez indítózás közben mérjük meg egy multiméterrel, hogy az akku pozitív csúcsa és az önindító pozitív csavarja között, illetve az akku negatív kúpja és az indító fémháza között mekkora feszültségesés lép fel. Ha bármelyik oldalon 0,5V-nál nagyobb a feszültségesés, tisztítsuk meg, szükség esetén javítsuk meg a csatlakozásokat. Általános szabály, hogy kötésenként 0,2 V-nál nagyobb feszültség esés nem lehet. 
Egyszerű multiméter is elég nem kell nagy dologra gondolni :

Megfelelő vezetékrendszer esetén mérjük meg az önindító áramfelvételét. Ha ez a járműre jellemző értéknél (pl. személyautó benzines motorjánál 100-160A, dieselnél 240-360A), lényegesen nagyobb, akkor valószínűleg az önindító hibás. 
Áram erősség mérést már lakat fogóval mérünk, fontos, hogy egyen áramot tudjon mérni :

Az indításképtelen akkumulátort vizsgáljuk meg közelebbről! Szemrevételezéssel kizárhatjuk az esetleges külső sérülést. Minden további vizsgálat előtt az akkumulátort teljesen fel kell tölteni. Célszerű feszültségkorlátozott automata töltőt használni, amellyel felügyelet nélkül is elkerülhetjük az akkut károsító túltöltést. A 14,4V-ban feszültségkorlátozott töltővel addig töltsük az akkut, amíg a töltőáram kb. 0,8-1A alá esik Az akkumulátor precíz vizsgálatát csak erre alkalmas, speciális mérőműszerekkel lehet elvégezni.
Használjunk digitális akkutöltőket, ezek un. IU töltési karakterisztikával és csepptöltés funkcióval is rendelkeznek. Felügyelet nélkül is használhatók :




A multiméteres kapocsfeszültség mérés csak durva hiba kimutatására alkalmas. Az akkumulátor energia tároló képességének mérésére kapacitásmérő műszer szolgál. Ez egy olyan állandó áramú terhelő eszköz, amely a beállított konstans árammal kisüti az akkumulátort 10,5V-ig és közben méri az eltelt időt. A tényleges kapacitást (Ah) indító akkumulátoroknál 20 órás kisütéssel kell mérni. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátor névleges (feliratozott) kapacitásának huszadrészével, A-ban kifejezve, terhelik az akkumulátort 10,5V-ig. Közben a műszer méri az eltelt időt percben. A tényleges kapacitás Ah=(Kisütőáram x idő)/60 összefüggéssel számítható. Ez a mérési módszer viszonylag lassú, a napi gyakorlatban nehezen alkalmazható.
Helyette az un. tartalék tárolóképességet érdemes mérni. A kapacitásmérő műszer erre is alkalmas. A mérés lényege, hogy bármilyen méretű is legyen az akkumulátor, minden esetben állandó 25A-al kell a kisütést elvégezni, és szintén percben mérni az időt 10,5V-ig. Az így kapott perc érték jellemzi az akkumulátort. Pl. egy hagyományos, síklemezes, folyadékos, 55Ah-s akkunál ez az érték kb. 85 perc. Egy ugyanolyan méretű, spirálcellás, száraz (gázrekombinációs) akkunál 120 perc. Gyakorlati szempontból a tartalék tárolóképesség úgy közelíthető meg, hogy egy átlagos személyautó éjszaka lámpákkal, szokásos fogyasztókkal közel 25A körüli áramot fogyaszthat. Elromlott generátor esetén az adott akkumulátor a megadott percig tudja az autót működtetni.Ha álló motornál fogyasztókat működtetünk, az akkumulátor energia tárolóképességét vesszük igénybe. 
E mellett az akkumulátornak van egy másik, talán még fontosabb paramétere: az indítóképessége, az indítóárama. Jelenleg Magyarországon 4 féle szabvány szerint mért indítóáramokat tüntethetnek fel az egyes gyártók, igaz, hogy a közös európai ajánlás szerint az EN szabványát érdemes előnyben részesíteni. Ennek lényege, hogy a feltöltött akkumulátort -18 Celsius fokos hűtőkamrába kell helyezni, lehűteni, majd 24 órán át hidegen tartani. Ezután lehet az EN szabványban megadott konstans hidegindító árammal megterhelni 10 másodpercig. Eközben a telep feszültsége nem eshet 7,5V alá. A gyakorlatban ezt a mérést is nehéz elvégezni, hiszen komoly hűtési feladat és hosszú idő is kell hozzá.
 A napi használatra alkalmas eljáráshoz konstans áramú akkumulátor teszter kapható, amely indítóképességet és tartalék tárolóképességet is precízen tud mérni. Ez a mikroprocesszor vezérelt, digitális mérőeszköz teljes képet tud alkotni az akkumulátor állapotáról. Szemben a csak durva akku hibák kimutatására (cellazárlat, szakadás, lemerültség) alkalmas, 1 ellenállással működő terhelővillával, ez a műszer 2% pontossággal megméri az akku szükséges paramétereit. 
Állandó áramú akku teszter :

Gombnyomásra beállítható terhelőárama 5 és 420A között tetszőlegesen változtatható. (Forgalomban van már a 850A áramú készülék is!) A berendezés belső hővédelemmel és önellenőrző áramkörökkel van ellátva. Segítségével az autóba épített generátor tesztelése is elvégezhető, a vezetékrendszer megbontása nélkül. 
Terhelő villás akku teszter, kisebb kölstéggel, gyors egyszerű mérés :

Kis méretű digitális akku teszter, gyors, bárhol elvégezhető mérés :



Egy ebédidőnyi idő alatt teljes biztonsággal minősíthetők akkumulátorok, kicsik és nagyok egyaránt. Ha nincs ennyi időnk, akkor egyszerűbb műszerekkel, teszterekkel ( terhelő villás vagy egyszerű digitális teszter ) is elvégezhetjük a mérést, ezek nagyjából megmutatják az akkumulátor használhatóságát, pontos értékeket azonban nem adnak.
A speciális mérőeszközöket megfelelő interfész segítségével számítógépre lehet kötni és akár grafikusan értelmezhető kiértékeléshez juthatunk. Ez sokszor azért is fontos, hogy az ügyfél láthassa akkumulátorának pontos állapotát, nem utolsó sorban ( és ezt nem győzöm hangoztatni ) az írott, nyomtatott hiba lista, esetleg magyarázat még akkor is nagyban növeli az ügyfél szervízbe, szerelőbe vetett bizalmát, ha abból egy kukkot sem ért ! :-))
Cikkünk a FOREX Kft segítségével íródott.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecilalista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház