Akkutöltők télire

Akkumulátor töltésről, szakembereknek.

Jelen cikkünk leginkább szakembereknek, és érdeklődő szerelőknek szól, hiszen a benne foglaltak kevéssé az egyszerű autó tulajdonosok felkészültségét feltételezi, inkább kisebb nagyobb szervizekét.

Azért érdemes átfutni, hisz sok jó információt kaphat mindenki, aki egy indítási hibával találja szemben magát.

A téli hideg beköszöntekor gyakran előfordul, hogy indítózás közben az indítómotor lassan forgatja meg a motort, így az nem vagy csak nagyon nehezen indul be A jelenséget nem csak az akkumulátor hibája okozhatja, hanem az önindító, a vezetékrendszer, de akár generátor hiba is. Célszerű kideríteni, hogy melyik fődarab a hiba okozója.

Folyadékos nyitott akkuknál érdemes a folyadékszintet elsőként ellenőrizni és beállítani.

Itt ellenőrizhető és feltölthető az elektrolit :

 A további hiba kiderítéséhez indítózás közben mérjük meg egy multiméterrel, hogy az akku pozitív csúcsa és az önindító pozitív csavarja között, illetve az akku negatív kúpja és az indító fémháza között mekkora feszültségesés lép fel. Ha bármelyik oldalon 0,5V-nál nagyobb a feszültségesés, tisztítsuk meg, szükség esetén javítsuk meg a csatlakozásokat. Általános szabály, hogy kötésenként 0,2 V-nál nagyobb feszültség esés nem lehet. 

Egyszerű multiméter is elég nem kell nagy dologra gondolni :

Megfelelő vezetékrendszer esetén mérjük meg az önindító áramfelvételét. Ha ez a járműre jellemző értéknél (pl. személyautó benzines motorjánál 100-160A, dieselnél 240-360A), lényegesen nagyobb, akkor valószínűleg az önindító hibás. 

Áram erősség mérést már lakat fogóval mérünk, fontos, hogy egyen áramot tudjon mérni :

Az indításképtelen akkumulátort vizsgáljuk meg közelebbről! Szemrevételezéssel kizárhatjuk az esetleges külső sérülést. Minden további vizsgálat előtt az akkumulátort teljesen fel kell tölteni. Célszerű feszültségkorlátozott automata töltőt használni, amellyel felügyelet nélkül is elkerülhetjük az akkut károsító túltöltést. A 14,4V-ban feszültségkorlátozott töltővel addig töltsük az akkut, amíg a töltőáram kb. 0,8-1A alá esik Az akkumulátor precíz vizsgálatát csak erre alkalmas, speciális mérőműszerekkel lehet elvégezni.

Használjunk digitális akkutöltőket, ezek un. IU töltési karakterisztikával és csepptöltés funkcióval is rendelkeznek. Felügyelet nélkül is használhatók :

A multiméteres kapocsfeszültség mérés csak durva hiba kimutatására alkalmas. Az akkumulátor energia tároló képességének mérésére kapacitásmérő műszer szolgál. Ez egy olyan állandó áramú terhelő eszköz, amely a beállított konstans árammal kisüti az akkumulátort 10,5V-ig és közben méri az eltelt időt. A tényleges kapacitást (Ah) indító akkumulátoroknál 20 órás kisütéssel kell mérni. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátor névleges (feliratozott) kapacitásának huszadrészével, A-ban kifejezve, terhelik az akkumulátort 10,5V-ig. Közben a műszer méri az eltelt időt percben. A tényleges kapacitás Ah=(Kisütőáram x idő)/60 összefüggéssel számítható. Ez a mérési módszer viszonylag lassú, a napi gyakorlatban nehezen alkalmazható.

Helyette az un. tartalék tárolóképességet érdemes mérni. A kapacitásmérő műszer erre is alkalmas. A mérés lényege, hogy bármilyen méretű is legyen az akkumulátor, minden esetben állandó 25A-al kell a kisütést elvégezni, és szintén percben mérni az időt 10,5V-ig. Az így kapott perc érték jellemzi az akkumulátort. Pl. egy hagyományos, síklemezes, folyadékos, 55Ah-s akkunál ez az érték kb. 85 perc. Egy ugyanolyan méretű, spirálcellás, száraz (gázrekombinációs) akkunál 120 perc. Gyakorlati szempontból a tartalék tárolóképesség úgy közelíthető meg, hogy egy átlagos személyautó éjszaka lámpákkal, szokásos fogyasztókkal közel 25A körüli áramot fogyaszthat. Elromlott generátor esetén az adott akkumulátor a megadott percig tudja az autót működtetni.Ha álló motornál fogyasztókat működtetünk, az akkumulátor energia tárolóképességét vesszük igénybe. 

E mellett az akkumulátornak van egy másik, talán még fontosabb paramétere: az indítóképessége, az indítóárama. Jelenleg Magyarországon 4 féle szabvány szerint mért indítóáramokat tüntethetnek fel az egyes gyártók, igaz, hogy a közös európai ajánlás szerint az EN szabványát érdemes előnyben részesíteni. Ennek lényege, hogy a feltöltött akkumulátort -18 Celsius fokos hűtőkamrába kell helyezni, lehűteni, majd 24 órán át hidegen tartani. Ezután lehet az EN szabványban megadott konstans hidegindító árammal megterhelni 10 másodpercig. Eközben a telep feszültsége nem eshet 7,5V alá. A gyakorlatban ezt a mérést is nehéz elvégezni, hiszen komoly hűtési feladat és hosszú idő is kell hozzá.

 A napi használatra alkalmas eljáráshoz konstans áramú akkumulátor teszter kapható, amely indítóképességet és tartalék tárolóképességet is precízen tud mérni. Ez a mikroprocesszor vezérelt, digitális mérőeszköz teljes képet tud alkotni az akkumulátor állapotáról. Szemben a csak durva akku hibák kimutatására (cellazárlat, szakadás, lemerültség) alkalmas, 1 ellenállással működő terhelővillával, ez a műszer 2% pontossággal megméri az akku szükséges paramétereit. 

Állandó áramú akku teszter :

Gombnyomásra beállítható terhelőárama 5 és 420A között tetszőlegesen változtatható. (Forgalomban van már a 850A áramú készülék is!) A berendezés belső hővédelemmel és önellenőrző áramkörökkel van ellátva. Segítségével az autóba épített generátor tesztelése is elvégezhető, a vezetékrendszer megbontása nélkül. 

Terhelő villás akku teszter, kisebb kölstéggel, gyors egyszerű mérés :

Kis méretű digitális akku teszter, gyors, bárhol elvégezhető mérés :

Egy ebédidőnyi idő alatt teljes biztonsággal minősíthetők akkumulátorok, kicsik és nagyok egyaránt. Ha nincs ennyi időnk, akkor egyszerűbb műszerekkel, teszterekkel ( terhelő villás vagy egyszerű digitális teszter ) is elvégezhetjük a mérést, ezek nagyjából megmutatják az akkumulátor használhatóságát, pontos értékeket azonban nem adnak.

A speciális mérőeszközöket megfelelő interfész segítségével számítógépre lehet kötni és akár grafikusan értelmezhető kiértékeléshez juthatunk. Ez sokszor azért is fontos, hogy az ügyfél láthassa akkumulátorának pontos állapotát, nem utolsó sorban ( és ezt nem győzöm hangoztatni ) az írott, nyomtatott hiba lista, esetleg magyarázat még akkor is nagyban növeli az ügyfél szervízbe, szerelőbe vetett bizalmát, ha abból egy kukkot sem ért ! :-))

Cikkünk a FOREX Kft segítségével íródott.

Tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecilalista

Műhelynet szerszámbolt és webáruház

Szigetelt szerszámok. De mi is az ?

Szigetelt szerszámokat sok helyen használunk.

Elektromos hálózati szerelésnél, vagy éppen olyan helyen, ahol nem tudhatjuk mi vár ránk.
Egyre több hibrid meghajtású autó is van, ezeknél is már kellenek a komoly szigetelésű szerszámok, hisz 400 voltos de akár magasabb feszültségű rendszerekről beszélünk.

Az elektromosan szigetelt szerszámok között gyakorlatilag mindent megtalálunk mint normál társaiknál. Legyen az racsnis kulcs készlet, villás vagy csillag kulcs, csavarhúzó, imbusz vagy T kulcs, feszültség kereső.
Közös jellemzőjük mindössze az, hogy nagy elektromos feszültség ellen szigeteltek.

Megjegyzés :

Feszültség vagy áram ? Sokszor nem megfelelő a meghatározás, figyeljünk rá.

Nem a feszültség, hanem az áram ami megöl !
Mi a szigetelő anyag ?
Minden olyan anyag lehet szigetelő anyag ( most csak az elektromos szigetelésről beszélünk ) amely az elektromos áramot nem, vagy elhanyagolható mértékben vezeti.

Az anyagok igen szerte ágazók, lehetnek természetes vagy műanyagok, mindegyik különböző szigetelési teljesítménnyel.
Természetes anyagok : 
fa, üveg, porcelán, textil ( selyem ), 
Műanyagok, kompozit anyagok :
PVC, gumi, cerimel ( zománc-selyem ), poliuretán, szilikon gumi, egyéb speciális anyagok vagy azok kombinációi.

Igénybe vételek :
Mint a nevéből adódik, az elektromos szigeteléseket első sorban elektromos átütésre, illetve az ellen méretezik, de minden esetben felléphet fizikai igénybe vétel is, és e szerint is kell tervezni a kialakítást.
Lehetnek ezek súrlódás, nyomás, ütés, statikus terhelés.

A szigetelések osztályozása :
Több szigetelési szint van, leginkább 2 félét használunk, ez egyik a 230 V-os feszültségig, a másik az 1000 V-os feszültségig szigetel ( VDE minősítés ).

Megjegyzés : a feszültségi osztályokat így nevezzük, törpe feszültség, kis feszültség, közepes feszültség, nagy feszültség. A törpe feszültség kézzel érinthető, nem veszélyes, de figyelembe kell venni minden esetben az áramerősséget is ! Ami iagzábol öl, nem a feszültség, hanem az áramerősség. Statikus kisülésnél ( műszálas pulóver levétele ) akár több tízezer voltos kisülés is lehet, elhanyagolható áramerősséggel, de a 42 voltos hegesztő is agyon üthet a nagy áramerősség miatt !

A szigetelések kialakítása :
Az elektromos szigeteléseket úgy kell kialakítani, hogy sem átütés, sem átívelés ne jöhessen létre, és talán ez a legnehezebb műszaki kérdés a bonyolultabb szerszámoknál, mint pl. egy racsnis hajtókarnál, vagy több részből összeállított szerszám esetében.

Nagyon fontos, hogy a szigetelt szerszámok csak normál, száraz környezetben tudják a feladatukat ellátni, semmilyen vizes környezet nem megengedhető a használatuk közben.

A szigetelt szerszámokat évente ellenőriztetni ( beméretni ) kell a megfelelő hitelesítő intézetnél, vagy vállalkozásnál, mert a szigetelő anyag öregszik, belső és tényleges ellenállása csökken, így idővel a szerszám szigetelése tönkre megy és az nem használható a későbbiekben az adott feladatra.

Ne feledjük !

A feszültség alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, csak más a fogása !!

Ha bármilyen kérdésük felmerül kérem keressenek meg, és igyekszem segíteni.

Maradok tisztelettel az Önök szolgálatában :

Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és webshop