Engedjék meg nekem, hogy most is eltévelyedjek.
Amióta van jármű, azóta gondolkodik az ember, hogyan lehetn azt kényelmessebbé tenni.
Ennek a folyamatnak volt egyik fontos korai állomása, amikor Dunlop még 1888-ban feltalálta a levegővel töltött gumi abroncsot, azaz régi nevén a pneumatic-ot.
Sokáig nem foglalkozott azonban a használt gumik újra hasznosításával senki, ahogy más környezet szennyező dologgal sem törődtek. A föld mély, a tenger nagy, mindent elbír.
Gondolták.
Ma már oly mértékeket ölt a szennyezés, hogy szinte túlhaladott valós veszélyt jelent a világra, jövőnkre.
Az autó és általában a jármű ipar fejlődésének ütemében a többi beszállítói ipar termelése is nagyban nőtt. Ki gondolná, hogy csak Kína gumi gyártása hetente 6.000.000 db autó gumi ? Csak a Wanli cég évi 8 millió abroncsot gyárt, ebből 1.300.000 db kamion abroncs, és nem ők a legnagyobbak.
És jöjjön itt egy felismerés.
Igaz, a gumi gyártás ( mint sok más ) az egekbe szökött, az újra feldolgozó ipar nem képes a termeléssel lépést tartani, lásd ezen a linken ahol még az űrből is látszik a telep mérete:
A világ egyik legnagyobb használt gumi lerakata Kuvaitban
Közelről pedig ilyen :
Tehát a felismerés :
Ha csak a használt gumik feldolgozását tudná az emberiség megoldani, már az is a kánaán felé tett nagy lépés lenne.
Viszont mi van azzal az irdatlan, és szinte mghatáriozhatatlan mennyiségű gumival ( gumi abroncs kopadékkal ) amit nap mint nap hagyunk az úton, út mellett, levegőben, és mindenhol ahova a szelek szárnyán eljut ?
Nem tudom pontosan éppen merre jár az abroncs gyártás fejlődése, de jó lenne, ha olyan, a természetben teljesen lebomló anyagot találnának, ami ezt a prolémát ( ha a gumi hegyek gondját nem is ) megoldaná.
Kevesen gondolnak bele, hogy egy átlagos személy autó abroncsból is a kopás folytán, és teljes élettartama alatt ( ami néhány tízezer km mindössze ) hány kg anyag válik, kopik le.
Nem mértem ( ha el nem felejtem, megteszem ) de szerintem 3-4 kb simán lekopik belőle, gumi mérettől függően talán ennek a többszöröse is, még ha csak a szabályos mértékeken belül ( a gumik kopó jeléig garantálja a gyártó a használhatóságot ) is maradunk. Ha figyelembe vesszük egy gumi abroncs új kori teljes súlyát, nem túlzás, ha azt mondjuk, a teljes gumi gyártás minimum 10%-át, de lehet, hogy 20%-át belélegezzük, megesszük, abban jövünk, megyünk.
És ezt nem átjuk, nem is vesszük észre. Legalábbis még nem...
Viszont az abroncs gyártók, már régen felismerték ezt, és ha csak piaci érdekből is, de elkezdődött a "zöld" azaz a környezet barát abroncsok fejlesztése, gyártása. Jelenleg a legzöldebb abroncsok anyagbának mintegy 40-45%-a áll környezet barát anyagokból, de a célkitűzés, hogy 2020-ra már 100%-ot érjenek el.
Jelenleg kb itt tartunk :
A jövő pedig talán éppen a pitypang lesz :
Kicsit vicces Magyar szemmel, hogy anno amikor vezetőink a vas és acél országává kívánták feljeszteni hazánkat, már komolyan elgondolkodtak a hazai gumi gyártás fejlesztésén, amihez a nyersanyagot a gumi ültetvények hiányában, a gumi-pitypang szolgáltatta volna. Tán nem is volt olyan őrült a gondolat, mint ahogy évtizedekig mondták nekünk, minden esetben ironikus, vicces hátteret kerítve az ötletnek. Kicsit olyan volt mint a Magyar narancs. Sárga is, savanyú is, de a miénk. Aztán lehet, hogy eleink mégis ráhibáztak a megoldásra ?
Érdemes tehát világ viszonylatban is fejeszteni az újra feldolgozó ipar mellett a gyártás technológia zöldítését is, mert nem igaz, hogy amit nem léátunk az nem árt, még ha sokan így is gondolják.
Sajnos hazai körülmények között az abroncsok újra hasznosítása, bár részben megoldódni látszott, legalábbis több cég állt erre rá, megakadt, mert a törvényi előírások átszabásával ezeket a vállakozásokat többé-kevésbé ellehetetlenítették. Mind e mellett nagyon nehéz olyan megoldást találni, hogy megfeelően nagy mérető, kapacitású, ezzel gazdaságosan üzemeltethető feldolgozó űzemet létre hozva, azt a kellő mennyiségű alap anyaggal is el lehessen látni. Nem kell itt nagy mennyiségre gondolni, "mindössze" napi néhény 100 tonna mennyiségről beszélünk. Itt már a szállítási költségek oly mértékben növelik meg a teljes költséget, hogy gazdaságilag nem biztos, hogy megéri a beruházás.
Nagyobb gumi abroncs felhasználók esetében ( pl USA, Kanada ) már évtizedek óta vannak rendszerek, de sajnos azok is csak éppenmendegélnek a szükségeshez képest...
Bízzunk hát a technikai fejlődésben, mert máskép elég kilátástalan a föld küzdelme ellenünk ebben a harcban is.
Tisztelettel:
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és internetes áruház.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése