Van egy olyan alkatrész az autókon ( és sok más járművön is ) ami gyakorlatilag a kezdetek óta technikailag a lényeget tekintve nem változott, pedig az első autókon ( még a t modellek első példányain ) nem is volt.
Ez az alkatrész -ki gondolná- az ablaktörlő lapát.
Az első autókon még nem is létezett, de néhány figyelmes, és a megoldásokat tovább gondoló autós által feltalálttá vált.
A megoldás a legelső darabtól kezdve egyszerű:
Kell egy kar, ami egy kis gumi lapot mozgat ide-oda a szélvédő üvegen és ezzel a koszt, esőt letörli, segítve a kilátást.
Első példányai egyszerű kézi mozgatásúak voltak, amik bár igen üzembiztosak, de mégsem a kényelem csúcsa, ha menet közben ( még ha akkor a sebesség nem érte el általában a 70-80 km/órát sem ) mindenképp bizonytalanabbá tette a közlekedést, és megosztotta a figyelmet.
Második lépés volt tehát a törlés valamilyen motorizálása.
Mivel ekkoriban ( még mindig az 1910-es végén, 1920-as évek elején járunk ! ) az elektro-motorok méretei még nagyok voltak, ezért először egy vákuum motorral ( munkahengerrel ) mozgatott ablaktörlő lett az első motoros szerkezet.
Nagy hátránya volt, hogy a kellő depressziót az autó szívó csövéről kapta, de tudva lévő, hogy a pillangó szelep nyitásával fordítottan arányos a mögötte kialakuló vákuum, és ettől pont nagyobb sebességnél lassult le az ablaktörlő mozgása, míg az alapjáraton működőmotor ás esetleg álló esetén szaporán törölt.
Nem sokkal ez után már megalkották az első elektromosan hajtott autó ablaktörlőt is, amely azonban még csak ki és be kapcsolható volt, így szemerkélő esőben és zuhogó vízben is ugyanazzal a lendülettel törölt.
Az első ütemezett ablaktörlőt ehhez képest aránylag későn építették meg, az 1960-as évek elején.
Innen már gyakorlatilag csak a vezérlés tökéletesítése maradt, elő álltak hát a gyártók az alábbi megoldással:
-fokozatos ütemezett ablaktörlés
-több sebességű működés
-fokozat mentes működés
-eső érzékelés, és teljesen automatizált működés
-hátsó ablaktörlő és ennek automatizálása hátra menetbe kapcsoláskor
-a törlő gumi összetételének és profiljának folyamatos finomítása, változtatása
-a gumit tartó kar és a lapát fém részének változtatása, speciális anyagok felhasználása
stb.
Érdekesség, hogy az ablaktörlő elhagyására ( bár sok kísérlet és kutatás történt ) mind a mai napig nem kerülhetett sor
Igaz, hogy már a 80-as évek végén, a 90-es évek elején komoly eredményeket értek el két rétegű szélvédővel ( egy csillag jelű autógyáró :-) ), melyek között a légrést ultrahanggal rezegtették meg, és a kosz így nem tudott az üvegen maradni, azaz a szélvédő mindig tiszta volt. Sem sár, sem kosz, semmi nem maradt rajta, de a kezet is megégette ha működés közben hozzá nyúlt valaki.
A megoldás komoly hátránya volt, hogy ekkor már kötelezően biztonsági üveggel ( ragasztott kivitellel ) kellett szerelni az autókat és maga a ragasztás sem bírta a rezgést, tehát a két követelményt nem lehetett összehozni.
Maradok tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése