Már évtizedek óta komoly, és azóta egyre növekvő probléma az egész világon a használt gumik kérdése.
A feldolgozás energia és beruházás igénye, az ipar hozzáállása a reciklált gumi alapanyaghoz, és sok más probléma mint hátráltató erő a megfelelő feldolgozó háttéripar kialakulásában.
Magam már igen régen foglalkozom gondolatban a gumi feldolgozás kérdésével, persze csak elvi síkon, hiszen sem az anyagi erő, sem a megfelelő technológia nem áll rendelkezésemre.
Egy kis családi visszatekintés.
Édesapám, aki amikor a Csepeli Hőerőmű és Szolgáltató Közös Vállalat ( anno Csepeli hőerőmű ) igazgatója volt, már műszaki igazgató korában meglátta az ezen iparban rejlő lehetőségeket.
A gondolatot tett követte, egészen odáig, hogy az USA egyik gépgyártójánál is látogatást tettek, és átvették a felépíthető komplett feldolgozó gépsor dokumentációját.
Hely a csepeli gyárban lett volna bőven, és meglehetősen olcsón.
Elkezdtek gondolkodni, hogy is lehetne megvalósítani az ötletet.
Az állami hajlandóság meg lett volna rá, még a környező országok egy része is örömmel vette volna egy nagy, akár napi minimum 200 tonna kapacitású ilyen üzem megépültét, a hely a Csepel művekben adott volt, pénz is lett volna rá, de sajnos mint oly sokszor, egy apró kérdés döntötte el, hogy legyen vagy ne legyen beruházás.
Mivel állami támogatás nem volt igényelhető az üzemeltetésre, uniónak meg akkor még hírét sem hallottuk, így az sem támogatta volna, a beruházás után önfenntartóvá, illetve komolyan nyereségessé kellet volna válnia a rendszernek. Ez még a 80-as évek közepe felé volt.
Apám nagy koponya volt, és értelmes emberekkel ült össze a terv kidolgozásának.
Sajnos a végén a beruházás minden pozitív oldala ellenére nem jött létre, ennek pedig egy oka volt, a folyamatos napi minimum 150-200 tonna alapanyag beszállítása. Akkori technológiával, a szállító eszközök fejlettségével, a begyűjtő lánc hiányával, a törvényi háttér hiányosságaival, ez nem volt megoldható, még akkor sem, ha akár a vasúti elérést beleszámítjuk. Még mai ésszel is elég necces egy ilyen mennyiség, főleg, hogy egy ilyen üzem lehetőleg a nap 24 órájában, az év minimum 300 napján dolgozik folyamatosan. Kisebb volumenben pedig nem lett volna érdemes gondolkodni.
Beláthatjuk, hogy a közelben, könnyen elérhető alapanyag mennyiség igen gyorsan elfogyott volna, a további beszállítások költsége pedig igen csak megemelte volna az általános ráfordított összegeket, tehát alapból a közeli és távolabbi alapanyag beszállítása, és nagy mennyiségű depózása lett volna szükséges.
Mi lehetett volna a megoldás?
Mai ésszel könnyen látható, hogy megfelelő nemzetközi összefogással a projekt szinte játszi könnyedséggel üzemeltethető lett volna.
Miért is?
Mert minden európai ország érdeke lett volna, hogy a keletkező gumi hulladéktól megszabaduljon, ez alapvető környezetvédelmi, és egészségügyi érdek is, nem beszélve a kettős gazdasági haszonról. Egy részt a hulladék megszűnése, más részt olcsó ipari alapanyag elérése.
Ezek az országok megfelelő koordinálás mellett folyamatosan saját költségükön beszállíthatták volna a kitermelt, vagy keletkező hulladékot, a helyett, hogy mint ahogy több országban is történt, egész völgyeket töltöttek volna meg azokkal a természetben.
Sajnos akkoriban semmilyen ilyen irányú komolyabb hajlandóság nem volt rá sehol.
Később amikor fuvarozásból éltünk, elgondolkodtam, miként lehetne az autónk ( autóink ) állásidejét csökkenteni.
Pontosan tudjuk, ha az autó nem dolgozik, akkor csak veszteséget termel, hiszen vannak olyan költségek, amik nem függnek a futásteljesítménytől, így pl a kezelők bére, súlyadó, amortizáció ( ez részben ), és még pár tétel a költségekből. Ha azonban a gép csak annyit dolgozik, hogy ezeket a költségeket kitermeli, akkor már beljebb vagyunk, mert legalább nullás a szaldó, nem minuszos, és az egyéb, egyébként meglévő munka ugyanúgy termeli a hasznot csak éppen több marad belőle.
Ezen okfejtés után megálmodtuk, hogy a 2000-es évek elején újra felmerülő használt gumi problémára reagálva, be kellene indítani azok begyűjtését, mely valljuk be a mamai napig nem jól megoldott, minden törvény és szabályozás ellenére sem.
Kiszámoltuk, megálmodtuk, a szaldó pozitív nullára jött ki, tehát érdemes lett volna csinálni..
De!!
Hiába írtam bárhova, kértem meghallgatást a legfelső kormányfórumoktól is ( természetesen alulról kezdtem, és haladtam a környezetvédelemben felelős minisztérium felé,) sehol meg sem hallgattak, nem érdekelt senkit a dolog.
Pedig az államnak vagy hatóságoknak nem került volna pénzébe, egy engedélyre lett volna szükségünk a begyűjtéshez és szállításhoz, mert egyébként nem raktároztunk volna. Tárgyaltunk olyan önkormányzattal, aki pénzzel is támogatta volna a határában keletkezett gumi hegyek eltüntetését.
De nem tudtunk senkihez közel kerülni, és hónapokig egy lépést sem sikerült tennünk.
Sőt!
Nak sokkal rá rá, egy tollvonással az addig üzemelő két legnagyobb gumifeldolgozó engedélyeit egyik napról a másikra bevonták.
Szép mi??
És az egész rendszer a mai napig nem működik jól, a begyűjtés és feldolgozás nem megy, kevesebb mint 50% a visszagyűjtés, a feldolgozás meg üzletileg hanyatlik.
Csak csöndben jegyzem meg, hogy a termékdíj bevezetésének egyik fő indoka a veszélyes hulladék begyűjtés és feldolgozás támogatása, finanszírozása volt, de ebből gyakorlatilag semmi nem valósult meg, a kötelező befizetésen kívül.
Szóval hogyan csináljuk, ha nem hagyják?
Máshol tudják, csinálják, működtetik, bár sajnos a legtöbb országban még csak el sem kezdték, de ezt megint csak nemzetközi összefogással meg lehetne oldani. Csak akarat kérdése lenne.
De hát itt tartunk, belefulladunk a sok mocsok mellett a gumiszennyezésbe is, pedig magas értékű nyersanyag, drága adalékokat kiváltó ipari alapanyag amiről beszélünk.
Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
www.muhelynet.hu
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gumi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gumi. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. november 19., kedd
2018. július 25., szerda
Használt gumit keresek...
Folyamatosan látom hirdetésekben, közösségi oldalakon, hogy használt gumikat keresnek, kínálnak, adnak, vesznek, sokan kimondottan kereskednek vele.
A helyzet az, hogy soha használt gumit, még futózottat sem!
Anno ifjonc pénztelen koromban, amikor még a stomil cérna minta játszott kő kemény anyaggal, akár 60-70 vagy 100 ezer km-es futással és ki tudja melyik milyen gyártási évvel, még én is használtam olyan gumikat amiket levettünk autókról.
Mentségemre legyen mondva, ahogy anno a híres Pártgarázsban ( most Papas mercedes szervíz Kárpát utca ) dolgoztam, és az újonnan beérkező zsigulik gyári gumiját azon melegében cserélték Semperit-re vagy hasonló minőségre. A párt büdzséje elbírta. No mi ezeket "nyúltuk" le a kukából, és mivel valóban semmi bajuk nem volt, részben használtuk, részben pedig a zsebpénzünket pótoltuk ki az eladásukkal.
Sokkal később egyzer a T3-as transporteremre vettem futózott gumit 2 db-ot és használtat 2 db-ot, igazából máig nem tudom miért hozta így a sors, mert szakemberként nem indokoltam volna meg semmivel, anyagilag is megengedhettem volna az új gumit magamnak.
Egy szó mint száz, az egyik gumi futófelülete leszakadt egy szép nyári napon 80-90 körüli tempónál az autópályán. és akkor ott elgondolkodtam.
Kell ez nekem? Hiszen várnak otthon a gyerekeim, feleségem, és van még mit tennem ebben a világban.
Akkor azonnal levettem a gumikat és oda adtam egy rupótlan cimborának, mert neki meg nagyon kellett.
Úgyhogy azóta nem, és csak új gumit vásárolok.
Szakszerűbb oldal felé terelve a sorokat, az alábbi dolgokat kell ilyenkor meggondolni.
1. Honnan van a gumi ? Senki nem tudja.
2. Milyen módon használták az autót amin a gumi volt ? Senki nem tduja.
3. Hányszor padkázták le, milyen sebességgel közlekedtek vele, mennyire tartották be a nyomás értékeket ? Senki nem tudja.
Szóval ezen ismeretek hiányában az ilyen gumik vásárlása még akkor is orosz rulett, ha egyébként pl a DOT számokkal tisztában vagyunk, és meg tudjuk állapítani a gyártási időt.
Van még néhány érv az új gumi mellett.
Garanciát kapunk. Hosszabb a futásteljesítménye mint egy használtnak, hisz nem használt :-) . Érték növelő az autónkon. Biztos, hogy megtaláljuk a legjobb ár-érték arányt, akár műszaki, akár anyagi szemmel nézzük.
És nem tudom elafogadni azokat az érveket, hogy nincs rá pénzem!
Vegyünk alapul egy egyszerű 175/70R13 méretű gumit. Ez pl a régi szoci autók egyik általánosnak mondható mérete, de a váltója a 165r13-nak is, és sok nagy mennyiségben futó autó típusnak a mérete.
Használt gumit kapunk jó esetben 4-5000 Ft-ért ( valójában általában inkább 6-7000 Ft, de legyünk nagyvonalúak ).
Ha megelégszünk egy használt minőséggel, akkor egy EU-s bevizsgált kínaival sem lehet kivogásunk semmire, ezek a gumik újonnan garanciával már 9-10000 Ft körül bőven vannak elérhető választékban.
Ha valóban rossz az anyagi helyzetünk, első sorban ne járjunk autóval, lehetőleg ne is tartsunk autót, hisz igen drága maga csak a fenntartás is, ha egy métert sem megyünk vele. Most nem térnék ki az állandó kifogásokra, hogy a nélkül nem tudok dolgozni, a szerszámokat cipelni, meg egy órával korábban kell kelnem. Valamit valamiért.
Attól a ritka kivételtől viszont elnézést kell kérjek, akiknek tényleg kell az autó, mert beteg hozzátartozójukat hordozzák, vagy hasonló.
Tehát ha szarban vagyunk, de kell a verda és mindenképp kell, akkor is veszünk két db új gumit. Ezeket feltesszük előre. Aztán ha úgy alakul majd veszünk másik kettőt is, vagy ezeket tesszük pár év múlva hátra és jöhet előre az új.
Viszont így nem veszélyeztetjük sem magunkat sem a többi közlekedőt...
Tisztelettel
Bálint Balázs gépjárműtechnikus, szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webshop
A helyzet az, hogy soha használt gumit, még futózottat sem!
Anno ifjonc pénztelen koromban, amikor még a stomil cérna minta játszott kő kemény anyaggal, akár 60-70 vagy 100 ezer km-es futással és ki tudja melyik milyen gyártási évvel, még én is használtam olyan gumikat amiket levettünk autókról.
Mentségemre legyen mondva, ahogy anno a híres Pártgarázsban ( most Papas mercedes szervíz Kárpát utca ) dolgoztam, és az újonnan beérkező zsigulik gyári gumiját azon melegében cserélték Semperit-re vagy hasonló minőségre. A párt büdzséje elbírta. No mi ezeket "nyúltuk" le a kukából, és mivel valóban semmi bajuk nem volt, részben használtuk, részben pedig a zsebpénzünket pótoltuk ki az eladásukkal.
Sokkal később egyzer a T3-as transporteremre vettem futózott gumit 2 db-ot és használtat 2 db-ot, igazából máig nem tudom miért hozta így a sors, mert szakemberként nem indokoltam volna meg semmivel, anyagilag is megengedhettem volna az új gumit magamnak.
Egy szó mint száz, az egyik gumi futófelülete leszakadt egy szép nyári napon 80-90 körüli tempónál az autópályán. és akkor ott elgondolkodtam.
Kell ez nekem? Hiszen várnak otthon a gyerekeim, feleségem, és van még mit tennem ebben a világban.
Akkor azonnal levettem a gumikat és oda adtam egy rupótlan cimborának, mert neki meg nagyon kellett.
Úgyhogy azóta nem, és csak új gumit vásárolok.
Szakszerűbb oldal felé terelve a sorokat, az alábbi dolgokat kell ilyenkor meggondolni.
1. Honnan van a gumi ? Senki nem tudja.
2. Milyen módon használták az autót amin a gumi volt ? Senki nem tduja.
3. Hányszor padkázták le, milyen sebességgel közlekedtek vele, mennyire tartották be a nyomás értékeket ? Senki nem tudja.
Szóval ezen ismeretek hiányában az ilyen gumik vásárlása még akkor is orosz rulett, ha egyébként pl a DOT számokkal tisztában vagyunk, és meg tudjuk állapítani a gyártási időt.
Van még néhány érv az új gumi mellett.
Garanciát kapunk. Hosszabb a futásteljesítménye mint egy használtnak, hisz nem használt :-) . Érték növelő az autónkon. Biztos, hogy megtaláljuk a legjobb ár-érték arányt, akár műszaki, akár anyagi szemmel nézzük.
És nem tudom elafogadni azokat az érveket, hogy nincs rá pénzem!
Vegyünk alapul egy egyszerű 175/70R13 méretű gumit. Ez pl a régi szoci autók egyik általánosnak mondható mérete, de a váltója a 165r13-nak is, és sok nagy mennyiségben futó autó típusnak a mérete.
Használt gumit kapunk jó esetben 4-5000 Ft-ért ( valójában általában inkább 6-7000 Ft, de legyünk nagyvonalúak ).
Ha megelégszünk egy használt minőséggel, akkor egy EU-s bevizsgált kínaival sem lehet kivogásunk semmire, ezek a gumik újonnan garanciával már 9-10000 Ft körül bőven vannak elérhető választékban.
Ha valóban rossz az anyagi helyzetünk, első sorban ne járjunk autóval, lehetőleg ne is tartsunk autót, hisz igen drága maga csak a fenntartás is, ha egy métert sem megyünk vele. Most nem térnék ki az állandó kifogásokra, hogy a nélkül nem tudok dolgozni, a szerszámokat cipelni, meg egy órával korábban kell kelnem. Valamit valamiért.
Attól a ritka kivételtől viszont elnézést kell kérjek, akiknek tényleg kell az autó, mert beteg hozzátartozójukat hordozzák, vagy hasonló.
Tehát ha szarban vagyunk, de kell a verda és mindenképp kell, akkor is veszünk két db új gumit. Ezeket feltesszük előre. Aztán ha úgy alakul majd veszünk másik kettőt is, vagy ezeket tesszük pár év múlva hátra és jöhet előre az új.
Viszont így nem veszélyeztetjük sem magunkat sem a többi közlekedőt...
Tisztelettel
Bálint Balázs gépjárműtechnikus, szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webshop
2018. július 5., csütörtök
Kerékőr leszedés
Kerékőrt lehet kapni a gumisnál, autós boltban, benzinkúton.
A kerékőrök lényege a kerék védelme lopás, illetéktelen hozzáférés ellen.
Természetes, hogy valamilyen saját rendszerű, kialakítású kulccsal lehet csak oldani megfelelően, hisz pont azért van, hogy nehezebb legyen levenni a kereket. Sokszor azonban ez nem előny, hanem hátrány, pl. akkor, ha elveszítjük a hozzá passzoló kulcsot.
Ilyenkor ki-ki tudása, felszereltsége és lehetőségei mentén lép.
Vegyük most sorra mit lehet tenni ha elvész a kerékőr kulcsa.
1. fogóval leszedjük.
Már amikor. Manapság a könnyűfém keréktárcsák világában kíváncsi lennék ki fog neki állni egy besüllyesztett csavar lefeszegetésének egy csőfogóval. Nem mellékesen nagyon sok megoldásnál van a csavaron egy forgó acél hüvely pont azért, hogy ilyennel ne jussunk célba. Persze azt a hüvelyt kis kereszt vágóval le tudjuk szedni talán, de sokkal közelebb nem jutunk a győzelemhez.
nem jó!!!
2. lefúrjuk
A kerékőr csavarja nem biliacélból van, hanem minimum ugyanolyan minőség, mint a gyári kerékcsavar, tehát igen jó és szívós anyag. Normál fúróval ne is próbáljuk meg, esetleg kobaltos fúrószárral, de a kerék csavarok menete M12 vagy M14 méretű, gondoljuk meg ekkora méretű fúrószárat meg tudunk e egykézi fúróval hajtani és főleg tartani.
részben jó megoldás
3. ráhegesztünk egy megfogható csavart vagy anyát
Lemez felninél lehet megoldás, de könnyűfém keréktárcsánál nem. Ha nagyon nem tudunk mit tenni, a kerék anya/csavar süllyesztékét belülről körben egy oda hajlított lemez darabbal megvédjük és akkor talán sikerrel járhatunk kis károkozás mellet a hegesztéssel. Acél felninél lehet jó megoldás.
részben jó megoldás
4. ráütünk egy hasonló méretű dugókulcs fejet
Lehet jó megoldás, a baj az, hogy ha a kerékőr külső felülete teljesen sima és kerek, akkor nem sokat érünk vele. Ha olyan a kerékőr, hogy azt kívülről fogja valami spec geometria, akkor jó lehet a megoldás. Fogunk egy olyan dugókulcs fejet amit megfelelően erősnek ítélünk és mérete szerint olyan, hogy jó húzósan rá lehet ütni a csavar vagy anya fejére, nem mellékesen nélkülözni is tudunk a jövőben. Ez után egy megfelelően erős kulccsal meg tudjuk nyitni. Az is lehet hogy minden kerékhez kell másik dugókulcs fej, mert az is végletesen károsodik, de attól még akár működhet is.
részben jó megoldás
5. szólunk egy gumisnak, szakembernek
Az egyik valós megoldás ha szakembert bízunk meg a kerékcserével. A jó gumisnak van megfelelő szerszáma arra, hogy az elnyalt fejű vagy kerékőrrel védett csavart leszedje, akár annak károsodása mellett is, de ez igazából nm baj, a kulcsunk úgysincs meg hozzá. Mivel ezek a speciális szerszámok nem olcsók, és a nagy igénybevétel miatt gyakran törnek, a leszedésnek komoly ára is szokott lenni ( csavaronként akár 5-10.000 Ft ), de ennyiért legalább garanciát kapunk, hogy a munka korrekt, és nem okoz plusz károkat.
Nagyon sajnálatos, ha egy gumis vállalkozó, vagy vállalkozás annyit nem ad magára, és az ügyfeleire, hogy beszerezze a megfelelő szerszámokat.
Több helyszínre kijáró gumis vállalkozó is van, ezeknél is megtalálhatók azok a szerszámok amik egy jó műhelyben is vannak. Természetesen megkereshetünk egy olyan cimborát is akinek van ilyen szerszáma, esetleg vásárolunk.
jó megoldás
És végül egy igazi szakmai gyöngyszem:
+1. le kell lazítani a csavarokat és úgy menni kicsit
Most hallottam ezt a megoldást egy ügyféltől, és igazából nem is tudtam hirtelen, hogy a gumist hülyézzem le először, vagy az ügyfelet igazítsam el, hogy ilyen égbe kiáltó szakmaiatlan butaságot elhisz.
A gumis tanácsa : le kell lazítani azokat a csavarokat amiket lehet, majd menni az autóval és a kerékőr csavarja is előbb vagy utóbb meg fog lazulni.
Besenyő Pista ilyenkor kérdezi: NOORMÁÁLIS ?????
Szóval csesszem szét a még jó csavarokat is, esetleg a drágán vásárolt és féltve óvott felnimet is egy ilyen akcióval, csak mert a hülye vállalkozója nem képes megfelelő szerszámot tartani? Rosszabb esetben az árokban vagy más nem kedvelt helyen kötök ki az autómmal...
Ha valaki kap egy okj-s gumi szerelő képesítést, már nem mond ekkora marhaságot, ilyet csak az mondhat aki soha nem gondolt még bele mit is javasol, illetve olyan igénytelen maga is, hogy talán el is hiszi jó lesz az úgy.
Egy ilyen dologgal olyan végleges, és akár javíthatatlan sérüléseket okozhatunk a felninek, ami után csak az marad, hogy mehet a kukába, jobb esetben egy megfelelő felni javítóhoz aki szépen elmondja mekkora hülyék vagyunk hogy ilyet elhiszünk, majd jól meg is kéri a munkája árát.
soha!!!
Végül ugyanazon véleményt tudjuk levonni, mint sokszor máskor.
1. Ha nem értünk hozzá ne piszkáljuk, kérjünk segítséget.
2. Ha értünk hozzá de nincs megfelelő eszközünk, kérjünk segítséget.
3. Ha értünk hozzá és van megfelelő eszközünk, de nincs tapasztalatunk, kérjünk segítséget.
4. Ha értünk hozzá, van megfelelő eszközünk, és tapasztalatunk is, akkor nagy odafigyeléssel és gondossággal járjunk el.
Amit soha ne tegyünk: tudás és megfelelő felszerelés nélkül neki állunk egy olyan műveletnek, amiben ha hibát vétünk, nem csak a magunk, hanem mások testi épségét vagy életét is veszélyeztetjük.
Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház
A kerékőrök lényege a kerék védelme lopás, illetéktelen hozzáférés ellen.
néhány kerékőr kulcs kialakítás, vannak gyári és utángyártott megoldások is
Természetes, hogy valamilyen saját rendszerű, kialakítású kulccsal lehet csak oldani megfelelően, hisz pont azért van, hogy nehezebb legyen levenni a kereket. Sokszor azonban ez nem előny, hanem hátrány, pl. akkor, ha elveszítjük a hozzá passzoló kulcsot.
Ilyenkor ki-ki tudása, felszereltsége és lehetőségei mentén lép.
Vegyük most sorra mit lehet tenni ha elvész a kerékőr kulcsa.
1. fogóval leszedjük.
Már amikor. Manapság a könnyűfém keréktárcsák világában kíváncsi lennék ki fog neki állni egy besüllyesztett csavar lefeszegetésének egy csőfogóval. Nem mellékesen nagyon sok megoldásnál van a csavaron egy forgó acél hüvely pont azért, hogy ilyennel ne jussunk célba. Persze azt a hüvelyt kis kereszt vágóval le tudjuk szedni talán, de sokkal közelebb nem jutunk a győzelemhez.
nem jó!!!
2. lefúrjuk
A kerékőr csavarja nem biliacélból van, hanem minimum ugyanolyan minőség, mint a gyári kerékcsavar, tehát igen jó és szívós anyag. Normál fúróval ne is próbáljuk meg, esetleg kobaltos fúrószárral, de a kerék csavarok menete M12 vagy M14 méretű, gondoljuk meg ekkora méretű fúrószárat meg tudunk e egykézi fúróval hajtani és főleg tartani.
részben jó megoldás
3. ráhegesztünk egy megfogható csavart vagy anyát
Lemez felninél lehet megoldás, de könnyűfém keréktárcsánál nem. Ha nagyon nem tudunk mit tenni, a kerék anya/csavar süllyesztékét belülről körben egy oda hajlított lemez darabbal megvédjük és akkor talán sikerrel járhatunk kis károkozás mellet a hegesztéssel. Acél felninél lehet jó megoldás.
részben jó megoldás
4. ráütünk egy hasonló méretű dugókulcs fejet
Lehet jó megoldás, a baj az, hogy ha a kerékőr külső felülete teljesen sima és kerek, akkor nem sokat érünk vele. Ha olyan a kerékőr, hogy azt kívülről fogja valami spec geometria, akkor jó lehet a megoldás. Fogunk egy olyan dugókulcs fejet amit megfelelően erősnek ítélünk és mérete szerint olyan, hogy jó húzósan rá lehet ütni a csavar vagy anya fejére, nem mellékesen nélkülözni is tudunk a jövőben. Ez után egy megfelelően erős kulccsal meg tudjuk nyitni. Az is lehet hogy minden kerékhez kell másik dugókulcs fej, mert az is végletesen károsodik, de attól még akár működhet is.
részben jó megoldás
5. szólunk egy gumisnak, szakembernek
Az egyik valós megoldás ha szakembert bízunk meg a kerékcserével. A jó gumisnak van megfelelő szerszáma arra, hogy az elnyalt fejű vagy kerékőrrel védett csavart leszedje, akár annak károsodása mellett is, de ez igazából nm baj, a kulcsunk úgysincs meg hozzá. Mivel ezek a speciális szerszámok nem olcsók, és a nagy igénybevétel miatt gyakran törnek, a leszedésnek komoly ára is szokott lenni ( csavaronként akár 5-10.000 Ft ), de ennyiért legalább garanciát kapunk, hogy a munka korrekt, és nem okoz plusz károkat.
Nagyon sajnálatos, ha egy gumis vállalkozó, vagy vállalkozás annyit nem ad magára, és az ügyfeleire, hogy beszerezze a megfelelő szerszámokat.
Több helyszínre kijáró gumis vállalkozó is van, ezeknél is megtalálhatók azok a szerszámok amik egy jó műhelyben is vannak. Természetesen megkereshetünk egy olyan cimborát is akinek van ilyen szerszáma, esetleg vásárolunk.
jó megoldás
speciális kerékőr leszedő kulcs készlet
A szerszám lényege, hogy balra forgó kúpos kialakítású, mely kívülről rászorul a kerékcsavarra.
És végül egy igazi szakmai gyöngyszem:
+1. le kell lazítani a csavarokat és úgy menni kicsit
Most hallottam ezt a megoldást egy ügyféltől, és igazából nem is tudtam hirtelen, hogy a gumist hülyézzem le először, vagy az ügyfelet igazítsam el, hogy ilyen égbe kiáltó szakmaiatlan butaságot elhisz.
A gumis tanácsa : le kell lazítani azokat a csavarokat amiket lehet, majd menni az autóval és a kerékőr csavarja is előbb vagy utóbb meg fog lazulni.
Besenyő Pista ilyenkor kérdezi: NOORMÁÁLIS ?????
Szóval csesszem szét a még jó csavarokat is, esetleg a drágán vásárolt és féltve óvott felnimet is egy ilyen akcióval, csak mert a hülye vállalkozója nem képes megfelelő szerszámot tartani? Rosszabb esetben az árokban vagy más nem kedvelt helyen kötök ki az autómmal...
Ha valaki kap egy okj-s gumi szerelő képesítést, már nem mond ekkora marhaságot, ilyet csak az mondhat aki soha nem gondolt még bele mit is javasol, illetve olyan igénytelen maga is, hogy talán el is hiszi jó lesz az úgy.
Egy ilyen dologgal olyan végleges, és akár javíthatatlan sérüléseket okozhatunk a felninek, ami után csak az marad, hogy mehet a kukába, jobb esetben egy megfelelő felni javítóhoz aki szépen elmondja mekkora hülyék vagyunk hogy ilyet elhiszünk, majd jól meg is kéri a munkája árát.
soha!!!
Végül ugyanazon véleményt tudjuk levonni, mint sokszor máskor.
1. Ha nem értünk hozzá ne piszkáljuk, kérjünk segítséget.
2. Ha értünk hozzá de nincs megfelelő eszközünk, kérjünk segítséget.
3. Ha értünk hozzá és van megfelelő eszközünk, de nincs tapasztalatunk, kérjünk segítséget.
4. Ha értünk hozzá, van megfelelő eszközünk, és tapasztalatunk is, akkor nagy odafigyeléssel és gondossággal járjunk el.
Amit soha ne tegyünk: tudás és megfelelő felszerelés nélkül neki állunk egy olyan műveletnek, amiben ha hibát vétünk, nem csak a magunk, hanem mások testi épségét vagy életét is veszélyeztetjük.
Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház
2017. november 20., hétfő
Lépést azaz gumit válts !
Itt a hideg, ideje télire gumit felszereltetni, ehhez szeretnénk némi segítséget adni.
Természetesen nem ajánlunk gumi márkát vagy kivitelt, mindenki nézzen utána, mi csak az általános és megfontolandó szempontokkal kívánunk segíteni.
A gumikon megtalálható jelek magyarázata :
1. Mikor cseréljünk ?
Általános nézet és elfogadott hőmérséklet, ha a napi átlag hőmérséklet 7 fok alá csökken. Ez függ attól is persze, hogy hol lakunk, hegyvidéken, fagyzugos helyen ( Pl Zabar ) érdemes előre hozni a cserét.
2. Mit vegyünk ?
Na ez a legnehezebb kérdés.
Ha megnézzük az ADAC vagy ÖAMTC teszteket láthatjuk, hogy ugyanaz a márka-típus-minta nem azonos minősítést kap minden méretben. Van, hogy az egyik méretben jó a másikban kevésbé.
Kérdés még mennyire vagyunk anyagilag eleresztve, illetve mennyit használjuk télen az autót, milyen körülmények között.
Azaz :
- milyen távokat teszünk meg
- mekkora az autó súlya, teljesítménye
- milyen helyen használjuk ( város, országút, hegyvidék )
A lényeg, hogy alapnak mindig az autó gyári gumi méret adatait vegyük alapul. Kicsit változtathatunk ezen attól függően, hogy milyen felnit használunk, ugyanis a szabályok engedik a gyári mérettől egy lépcsővel való eltérést le vagy felfelé.
Érdemes a választásnál kikérni gumiszerelők javaslatát, körül nézni a piacon az értékelések között ( mint írtam az ÖAMTC és ADAC / Osztrák és Német autóklub / minden évben közzé teszi a tesztjeit ), de a gyártói oldalakon is sok információt találunk, valamint ma már a gumik is feliratozva kellenek, hogy legyenek, az energia takarékosság ( gördülési ellenállás ) zajszint és egyeben ismertetőjével.
Tájékoztató matrica feliratai :
Magam egyébként előnyben részesítem a hagyományos nagy nevű márkákat, de kinek mi...
3. Felnivel, vagy átszerelve a gumit ?
Ajánlott télire másik felni garniturát beszerezni, de ez néha komoly nehézséget tud okozni.
ha mindig szerelgetjük a gumit, az óhatatlanul, a legnagyobb odafigyelés mellett is sérülhet, a pereme használódik, ez tömítetlenséghez, szélsőséges esetben kidobáshoz vezethet.
Viszont a másik oldalon ott vannak a mai autókban már kötelezően gyári felszerelésként a gumi nyomás ellenőrző szenzorok ( TPMS ), amik egy részt drágák, így kevesen tartanak két garniturát ebből is, más részt több típusnál külön fel kell tanítani azokat a rendszerre, hogy ne tiltsa az autót, vagy ne sípolásszon folyamatosan, valamilyen vélt hibára figyelmeztetve.
Ha tehetjük tegyük a nyári és téli gumit más felni szettre,
4. Vas vagy alu felni.
Na ez tényleg attól függ mit szeretünk.
Magam sokáig nyári gumihoz alu, míg télihez vas felnit használtam, az egyik autónkon még mindig így van. viszont a másik autónkon mindkét gumi szett alu felnin van, egyszerűen azért mert kaptam egy garnitura alu felni egy cimborától. Nincs különösebb reális oka.
Sokat azért is használnak télire vas felnit, mert a hóban esetleg megcsúszva a felni sérülése könnyebben, olcsóbban javítható.
5. Ki szerelje a gumit ?
Apósom még néhány éve is képes volt maga otthon szerelővassal kínlódni a gumi cserével, szerencsére mára már lemondott róla, csak szegénykém nem értette mi vele a gond.
A tömlő nélküli gumikat TILOS sima szerelő vassal szerelni, csak géppel szabad, ugyanis a karkasz ( külső gumi ) pereme egy lágyabb gumi réteggel van bevonva a felni és a gumi közti korrekt tömítés érdekében, és ez komolyan sérülhet a vassal való szerelés, feszegetés közben.
Bízzuk tehát a szerelést egy szakműhelyre, ahol a megfelelő géppel szerelik, centrírozzák, és nagyon fontos, hogy a kerék felszereléskor nyomatékra húzzák a csavarokat, nem az általánosan szokásos "szakadás előtt fél" menettel erőig...
A kerekek meghúzása 110-120 Nm körül szokott lenni. lazábban lelazul, jobban meghúzva fölöslegesen kínozza a kerékagyat, csavarokat, felnit.
6. Négy évszakos gumik.
Egyik cimbora szava szerint a négy évszakos gumi két lóf.sz egy áráért, és van benne némi igazság.
A négy évszakos gumik ( eltekintve a kevés és igen drága kivételtől ) a nyárinak nem elég nyárik, télinek nem elég télik. Mivel a két üzemi körülmény teljesen más kihívásokat állít, egyszerűen nem lehet maradéktalanul mindkettő feltételt tejesíteni.
7. Profil mélység, használati idő.
A profil mélységet szabályozza a KRESZ is, de magam azt vallom ha egy jó nevű gumi gyártó bele teszi gumiba az un. kopó jelet ( minden gumiban benne kell lennie már több évtizede ) akkor ő vállalja, hogy amíg ezt a jelet el nem éri a kopás addig az a gumi tudja azt amit kell.
Van nézet ami szerint az első tél ok, a második még elmegy, de egy téli gumi a harmadik évben már nem téli gumi.
Ha korrekten történik a tárolás ( szellős nap védett helyen ) akkor sem illik 5 évnél tovább használni egy gumit.
Tehát végül nagyjából kimondható, hogy a gumi választást ( legalábbis a tanácsadást ) bízzuk szakemberre, vagy tapasztalt kollégára, családtagra, aki egyébként nem minősül az örökösünknek...
:-))
A szerelést szintén hozzá értő végezze, vagy ha magunk csináljuk, legalább nézzünk, olavssunk utána mit hogyan tegyünk.
Ha kérdésük van, természetesen várom azokat a továbbiakban is.
Tisztelettel
Bálint Balázs szerzsámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház
Természetesen nem ajánlunk gumi márkát vagy kivitelt, mindenki nézzen utána, mi csak az általános és megfontolandó szempontokkal kívánunk segíteni.
A gumikon megtalálható jelek magyarázata :
1. Mikor cseréljünk ?
Általános nézet és elfogadott hőmérséklet, ha a napi átlag hőmérséklet 7 fok alá csökken. Ez függ attól is persze, hogy hol lakunk, hegyvidéken, fagyzugos helyen ( Pl Zabar ) érdemes előre hozni a cserét.
2. Mit vegyünk ?
Na ez a legnehezebb kérdés.
Ha megnézzük az ADAC vagy ÖAMTC teszteket láthatjuk, hogy ugyanaz a márka-típus-minta nem azonos minősítést kap minden méretben. Van, hogy az egyik méretben jó a másikban kevésbé.
Kérdés még mennyire vagyunk anyagilag eleresztve, illetve mennyit használjuk télen az autót, milyen körülmények között.
Azaz :
- milyen távokat teszünk meg
- mekkora az autó súlya, teljesítménye
- milyen helyen használjuk ( város, országút, hegyvidék )
A lényeg, hogy alapnak mindig az autó gyári gumi méret adatait vegyük alapul. Kicsit változtathatunk ezen attól függően, hogy milyen felnit használunk, ugyanis a szabályok engedik a gyári mérettől egy lépcsővel való eltérést le vagy felfelé.
Érdemes a választásnál kikérni gumiszerelők javaslatát, körül nézni a piacon az értékelések között ( mint írtam az ÖAMTC és ADAC / Osztrák és Német autóklub / minden évben közzé teszi a tesztjeit ), de a gyártói oldalakon is sok információt találunk, valamint ma már a gumik is feliratozva kellenek, hogy legyenek, az energia takarékosság ( gördülési ellenállás ) zajszint és egyeben ismertetőjével.
Tájékoztató matrica feliratai :
Magam egyébként előnyben részesítem a hagyományos nagy nevű márkákat, de kinek mi...
3. Felnivel, vagy átszerelve a gumit ?
Ajánlott télire másik felni garniturát beszerezni, de ez néha komoly nehézséget tud okozni.
ha mindig szerelgetjük a gumit, az óhatatlanul, a legnagyobb odafigyelés mellett is sérülhet, a pereme használódik, ez tömítetlenséghez, szélsőséges esetben kidobáshoz vezethet.
Viszont a másik oldalon ott vannak a mai autókban már kötelezően gyári felszerelésként a gumi nyomás ellenőrző szenzorok ( TPMS ), amik egy részt drágák, így kevesen tartanak két garniturát ebből is, más részt több típusnál külön fel kell tanítani azokat a rendszerre, hogy ne tiltsa az autót, vagy ne sípolásszon folyamatosan, valamilyen vélt hibára figyelmeztetve.
Ha tehetjük tegyük a nyári és téli gumit más felni szettre,
4. Vas vagy alu felni.
Na ez tényleg attól függ mit szeretünk.
Magam sokáig nyári gumihoz alu, míg télihez vas felnit használtam, az egyik autónkon még mindig így van. viszont a másik autónkon mindkét gumi szett alu felnin van, egyszerűen azért mert kaptam egy garnitura alu felni egy cimborától. Nincs különösebb reális oka.
Sokat azért is használnak télire vas felnit, mert a hóban esetleg megcsúszva a felni sérülése könnyebben, olcsóbban javítható.
5. Ki szerelje a gumit ?
Apósom még néhány éve is képes volt maga otthon szerelővassal kínlódni a gumi cserével, szerencsére mára már lemondott róla, csak szegénykém nem értette mi vele a gond.
A tömlő nélküli gumikat TILOS sima szerelő vassal szerelni, csak géppel szabad, ugyanis a karkasz ( külső gumi ) pereme egy lágyabb gumi réteggel van bevonva a felni és a gumi közti korrekt tömítés érdekében, és ez komolyan sérülhet a vassal való szerelés, feszegetés közben.
Bízzuk tehát a szerelést egy szakműhelyre, ahol a megfelelő géppel szerelik, centrírozzák, és nagyon fontos, hogy a kerék felszereléskor nyomatékra húzzák a csavarokat, nem az általánosan szokásos "szakadás előtt fél" menettel erőig...
A kerekek meghúzása 110-120 Nm körül szokott lenni. lazábban lelazul, jobban meghúzva fölöslegesen kínozza a kerékagyat, csavarokat, felnit.
6. Négy évszakos gumik.
Egyik cimbora szava szerint a négy évszakos gumi két lóf.sz egy áráért, és van benne némi igazság.
A négy évszakos gumik ( eltekintve a kevés és igen drága kivételtől ) a nyárinak nem elég nyárik, télinek nem elég télik. Mivel a két üzemi körülmény teljesen más kihívásokat állít, egyszerűen nem lehet maradéktalanul mindkettő feltételt tejesíteni.
7. Profil mélység, használati idő.
A profil mélységet szabályozza a KRESZ is, de magam azt vallom ha egy jó nevű gumi gyártó bele teszi gumiba az un. kopó jelet ( minden gumiban benne kell lennie már több évtizede ) akkor ő vállalja, hogy amíg ezt a jelet el nem éri a kopás addig az a gumi tudja azt amit kell.
Van nézet ami szerint az első tél ok, a második még elmegy, de egy téli gumi a harmadik évben már nem téli gumi.
Ha korrekten történik a tárolás ( szellős nap védett helyen ) akkor sem illik 5 évnél tovább használni egy gumit.
Tehát végül nagyjából kimondható, hogy a gumi választást ( legalábbis a tanácsadást ) bízzuk szakemberre, vagy tapasztalt kollégára, családtagra, aki egyébként nem minősül az örökösünknek...
:-))
A szerelést szintén hozzá értő végezze, vagy ha magunk csináljuk, legalább nézzünk, olavssunk utána mit hogyan tegyünk.
Ha kérdésük van, természetesen várom azokat a továbbiakban is.
Tisztelettel
Bálint Balázs szerzsámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház
2017. április 11., kedd
A Bibendum születése
A Michelin kezdeti évei, a Bibendum születése
Ma gyakorlatilag nincs olyan ember Európában, aki ne ismerné fel a Michelin méltán híres logóját, a Michelin bábut, vagy más néven a Bibendumot. Eme logó több mint 100 éve velünk van, beleivódott a köztudatba, miközben a Michelin egy csőd szélén álló vállalatból a világ vezető gumiabroncsokat gyártó cégévé nőtte ki magát. Jelen cikkemben röviden szeretném ismertetni a Michelin cég alapítását, kezdeti éveit, valamint a Bibendum születését.
A híres testvérpár André és Edouard Michelin fiatalkorukban nagy valószínűséggel álmodni sem merték, hogy nevük valaha is szorosan összefűződik a gumiiparral. A Clermont-Ferrand-i vállalatot anyai nagyapjuk, Aristide Barbier hozta létre 1832-ben. Halálát követően a céget először egy hozzá nem értő örökös, majd egy elég ügyetlen üzletember vette át. 1886-ban az akkor mindössze 33 éves, mérnök-építész André Michelinre hárult a feladat, hogy a vállalatot visszarántsa a csőd széléről és újból felvirágoztassa azt. Mind a mai napig titok övezi, hogy André-nak hogyan sikerült rávennie a friss képzőművészeti diplomáját átvevő, a gumigyártáshoz szintén semmit sem értő testvérét arra, hogy társuljon az üzletbe és segítsen életre hívni egy ismételten nyereséges üzemet. Testvére társulásával 1889 május 28-án, André és Edouard Michelin vezetése alatt megszületett a Michelin és Tsa.
Kezdetben gyakorlatilag mindent gyártottak: gáz- és vízcsöveket, szelepeket valamint csuklóelemeket is. A forgalom viszonylag csekély volt, egyik legsikeresebb termékük egy gyerekeknek szánt gumilabda volt, melyet még Barbier nagypapa kezdett el gyártani. A másik fontos, kiemelendő sikertermék az 1889-es párizsi Világkiállításon bemutatott „The Silent”, a vászonból és gumiból készült féksarujuk volt. Mint a neve is jelzi, ez a féksaru sokkal csendesebb volt az akkoriban kapható, fülsértően csikorgó, vasból készült társaihoz képest.
2. ábra: Az egyik legelső sikertermék a Michelin történetében: „The Silent”
1889-ben egy szerencsétlenül járt biciklis tévedt be Michelin-ékhez. Kerékpárja nem a kor akkoriban elterjedt tömörabroncsával, hanem a Dunlop márkájú, „levegővel felfújt, vászonnal borított gumicső”-vel, a pneumatikkal, vagy köznapi nevén a „virsli”-vel volt felszerelve. A pneumatik, a „csontnyúzó” tömörabroncshoz képest kényelmes utazást biztosított. Egyik legnagyobb hibája viszont, hogy nem volt cserélhető, szilárdan az abroncshoz volt rögzítve. Ebből következően kidurranása esetén javításához speciális készletre és nem kevés kézügyességre volt szükség. Edouard és egyik mérnöke (Laroche) azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne szétválasztani a gumit az abroncstól. Körülbelül kétévnyi próbálkozás után 1891-ben három találmányt is bejegyeztetnek, köztük az úgynevezett „Cserélhető”-t. A bejegyzést követően mindössze 24 nappal indult a Párizs-Brest-Párizs kerékpárverseny, ahol az egyik induló, Charles Trenton, már a Michelin fivérek által fejlesztett „Cserélhetővel” állt a rajthoz. A végeredményben elsöprő, 9 órás előnnyel versenyt nyerő Trenton meghozza a sikert, így kezdetét veszi Michelin-ék reklámhadjárata, a gumiabroncsok továbbfejlesztésének és széles körben való elterjedésének időszaka.
A Michelin bábu ötlete 1894-ben született meg Edouard fejében. A két fivér részt vett a lyon-i gyarmati- és világkiállításon, ahol standjuknak vezetője – a „Cserélhető” egyedi bemutatásának eszközeként – két hatalmas tornyot épített a különböző átmérőjű gumiabroncsokból. Edouard szerint, már csak a kezek hiányoztak rá, hogy tökéletes emberi alakot öltsön. Pár év elteltével Marius Rossillon (művésznevén O’Galop) egyik, a müncheni sörfőzde által elutasított rajzán akadt meg André szeme, majd kis módosítást követően létrejött Bibendum. Neve a plakáton szereplő Horatius idézetből származik: „Nunc est bibendum”, mely magyarra fordítva „Most pedig igyunk”. A plakáton Bibendum kezében egy pohár található, mely tele van szegekkel és üvegcserepekkel. Ehhez kapcsolódik a szemléletes metafora: „Az abroncs megissza az akadályokat”.
Ettől a pillanattól kezdve a Michelin cég életében különleges helyet foglalt el eme különös reklámfigura. Az évek során számos grafikus segítette a Michelin céget, így kezdetben Bibendum is számos alakban tűnt fel, leggyakrabban alkalmazkodva aktuális környezetéhez, adott országhoz: szivarozó úriember, Sir Bibendum lovag (Anglia), utazó (Amerika), diplomata (Franciaország), vagy éppen beduin (Észak-Afrika). Egy dolog viszont általában közös volt; a legtöbb plakáton Bibendum egy testes, szemüveges, szivarozó úriemberként jelent meg.
4. ábra Bibendum beduinként
1930-tól kezdve egyre kevesebb grafikus dolgozott a Michelin bábu megrajzolásán, így alakja sztenderdizálódott, ám az országspecifikusság változatlan maradt. A gumiabroncsok fejlődésével párhuzamosan Bibendum is soványodott, egészségesebb életmódra váltva abbahagyta a szivarozást, míg végül elérte a napjainkban is ismert formáját.
5. ábra A Michelin bábu napjainkban
Sokan nem is tudják, hogy a Michelin-csillag és a világ vezető gumiabroncs gyártó cége között van összefüggés. A legelső, piros borítójú útikönyvet (Guide Michelin) André a viszonteladók között ingyen osztogatta, ezzel ösztönözve mindenkit az utazásra, valamint a gumiabroncsok alkalmazására. A könyv céljaként tűzte ki, hogy segítséget nyújtson a szerelésben, valamint útmutatást adjon az utazóknak, hogy hol szálljanak meg, és mit egyenek Franciaországban. 1919-ben már több országra vonatkozó adatokat is tartalmazott a kiskönyv, melyet a második világháború előtt már zöld színű borítóval nyomtattak. Az éttermek csillaggal történő minősítését 1926-ban kezdték el. Ekkor egy csillagot kaptak a jó éttermek, majd 1930-tól már a napjainkban is alkalmazott, háromfokozatú skálán értékelték az éttermeket.
6. ábra A Guide Michelin első kiadása
Összefoglalómban röviden áttekintettük a Michelin cég megalakulását, kezdeti éveit és első, igazi sikert hozó termékét a „Cserélhető”-t. Láthattuk, hogyan született meg a ma már mindenki által jól ismert figura, a jelenlegi gumiipar leghíresebb és talán legnagyobb múltú logója, a Bibendum. Végeredményben belátható, hogy egy jól sikerült logó nagymértékben előrelendítheti a cég sikereit pont úgy, ahogy azt Bibendum is tette, miközben több mint száz éve töretlenül kíséri a Michelin cég útját.
Cikkünk a cnc media eredeti cikke alapján íródott.
2015. október 3., szombat
Autógumi mint hulladék
Mivel gépész vagyok, időről időre kicsit elkalandoznak a gondolataim a szerszámok világából a gépészet, közlekedés más témái felé is.
Engedjék meg nekem, hogy most is eltévelyedjek.
Amióta van jármű, azóta gondolkodik az ember, hogyan lehetn azt kényelmessebbé tenni.
Ennek a folyamatnak volt egyik fontos korai állomása, amikor Dunlop még 1888-ban feltalálta a levegővel töltött gumi abroncsot, azaz régi nevén a pneumatic-ot.
Sokáig nem foglalkozott azonban a használt gumik újra hasznosításával senki, ahogy más környezet szennyező dologgal sem törődtek. A föld mély, a tenger nagy, mindent elbír.
Gondolták.
Ma már oly mértékeket ölt a szennyezés, hogy szinte túlhaladott valós veszélyt jelent a világra, jövőnkre.
Az autó és általában a jármű ipar fejlődésének ütemében a többi beszállítói ipar termelése is nagyban nőtt. Ki gondolná, hogy csak Kína gumi gyártása hetente 6.000.000 db autó gumi ? Csak a Wanli cég évi 8 millió abroncsot gyárt, ebből 1.300.000 db kamion abroncs, és nem ők a legnagyobbak.
És jöjjön itt egy felismerés.
Igaz, a gumi gyártás ( mint sok más ) az egekbe szökött, az újra feldolgozó ipar nem képes a termeléssel lépést tartani, lásd ezen a linken ahol még az űrből is látszik a telep mérete:
A világ egyik legnagyobb használt gumi lerakata Kuvaitban
Közelről pedig ilyen :
Tehát a felismerés :
Ha csak a használt gumik feldolgozását tudná az emberiség megoldani, már az is a kánaán felé tett nagy lépés lenne.
Viszont mi van azzal az irdatlan, és szinte mghatáriozhatatlan mennyiségű gumival ( gumi abroncs kopadékkal ) amit nap mint nap hagyunk az úton, út mellett, levegőben, és mindenhol ahova a szelek szárnyán eljut ?
Nem tudom pontosan éppen merre jár az abroncs gyártás fejlődése, de jó lenne, ha olyan, a természetben teljesen lebomló anyagot találnának, ami ezt a prolémát ( ha a gumi hegyek gondját nem is ) megoldaná.
Kevesen gondolnak bele, hogy egy átlagos személy autó abroncsból is a kopás folytán, és teljes élettartama alatt ( ami néhány tízezer km mindössze ) hány kg anyag válik, kopik le.
Nem mértem ( ha el nem felejtem, megteszem ) de szerintem 3-4 kb simán lekopik belőle, gumi mérettől függően talán ennek a többszöröse is, még ha csak a szabályos mértékeken belül ( a gumik kopó jeléig garantálja a gyártó a használhatóságot ) is maradunk. Ha figyelembe vesszük egy gumi abroncs új kori teljes súlyát, nem túlzás, ha azt mondjuk, a teljes gumi gyártás minimum 10%-át, de lehet, hogy 20%-át belélegezzük, megesszük, abban jövünk, megyünk.
És ezt nem átjuk, nem is vesszük észre. Legalábbis még nem...
Viszont az abroncs gyártók, már régen felismerték ezt, és ha csak piaci érdekből is, de elkezdődött a "zöld" azaz a környezet barát abroncsok fejlesztése, gyártása. Jelenleg a legzöldebb abroncsok anyagbának mintegy 40-45%-a áll környezet barát anyagokból, de a célkitűzés, hogy 2020-ra már 100%-ot érjenek el.
Jelenleg kb itt tartunk :
A jövő pedig talán éppen a pitypang lesz :
Kicsit vicces Magyar szemmel, hogy anno amikor vezetőink a vas és acél országává kívánták feljeszteni hazánkat, már komolyan elgondolkodtak a hazai gumi gyártás fejlesztésén, amihez a nyersanyagot a gumi ültetvények hiányában, a gumi-pitypang szolgáltatta volna. Tán nem is volt olyan őrült a gondolat, mint ahogy évtizedekig mondták nekünk, minden esetben ironikus, vicces hátteret kerítve az ötletnek. Kicsit olyan volt mint a Magyar narancs. Sárga is, savanyú is, de a miénk. Aztán lehet, hogy eleink mégis ráhibáztak a megoldásra ?
Érdemes tehát világ viszonylatban is fejeszteni az újra feldolgozó ipar mellett a gyártás technológia zöldítését is, mert nem igaz, hogy amit nem léátunk az nem árt, még ha sokan így is gondolják.
Sajnos hazai körülmények között az abroncsok újra hasznosítása, bár részben megoldódni látszott, legalábbis több cég állt erre rá, megakadt, mert a törvényi előírások átszabásával ezeket a vállakozásokat többé-kevésbé ellehetetlenítették. Mind e mellett nagyon nehéz olyan megoldást találni, hogy megfeelően nagy mérető, kapacitású, ezzel gazdaságosan üzemeltethető feldolgozó űzemet létre hozva, azt a kellő mennyiségű alap anyaggal is el lehessen látni. Nem kell itt nagy mennyiségre gondolni, "mindössze" napi néhény 100 tonna mennyiségről beszélünk. Itt már a szállítási költségek oly mértékben növelik meg a teljes költséget, hogy gazdaságilag nem biztos, hogy megéri a beruházás.
Nagyobb gumi abroncs felhasználók esetében ( pl USA, Kanada ) már évtizedek óta vannak rendszerek, de sajnos azok is csak éppenmendegélnek a szükségeshez képest...
Bízzunk hát a technikai fejlődésben, mert máskép elég kilátástalan a föld küzdelme ellenünk ebben a harcban is.
Tisztelettel:
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és internetes áruház.
Engedjék meg nekem, hogy most is eltévelyedjek.
Amióta van jármű, azóta gondolkodik az ember, hogyan lehetn azt kényelmessebbé tenni.
Ennek a folyamatnak volt egyik fontos korai állomása, amikor Dunlop még 1888-ban feltalálta a levegővel töltött gumi abroncsot, azaz régi nevén a pneumatic-ot.
Sokáig nem foglalkozott azonban a használt gumik újra hasznosításával senki, ahogy más környezet szennyező dologgal sem törődtek. A föld mély, a tenger nagy, mindent elbír.
Gondolták.
Ma már oly mértékeket ölt a szennyezés, hogy szinte túlhaladott valós veszélyt jelent a világra, jövőnkre.
Az autó és általában a jármű ipar fejlődésének ütemében a többi beszállítói ipar termelése is nagyban nőtt. Ki gondolná, hogy csak Kína gumi gyártása hetente 6.000.000 db autó gumi ? Csak a Wanli cég évi 8 millió abroncsot gyárt, ebből 1.300.000 db kamion abroncs, és nem ők a legnagyobbak.
És jöjjön itt egy felismerés.
Igaz, a gumi gyártás ( mint sok más ) az egekbe szökött, az újra feldolgozó ipar nem képes a termeléssel lépést tartani, lásd ezen a linken ahol még az űrből is látszik a telep mérete:
A világ egyik legnagyobb használt gumi lerakata Kuvaitban
Közelről pedig ilyen :
Tehát a felismerés :
Ha csak a használt gumik feldolgozását tudná az emberiség megoldani, már az is a kánaán felé tett nagy lépés lenne.
Viszont mi van azzal az irdatlan, és szinte mghatáriozhatatlan mennyiségű gumival ( gumi abroncs kopadékkal ) amit nap mint nap hagyunk az úton, út mellett, levegőben, és mindenhol ahova a szelek szárnyán eljut ?
Nem tudom pontosan éppen merre jár az abroncs gyártás fejlődése, de jó lenne, ha olyan, a természetben teljesen lebomló anyagot találnának, ami ezt a prolémát ( ha a gumi hegyek gondját nem is ) megoldaná.
Kevesen gondolnak bele, hogy egy átlagos személy autó abroncsból is a kopás folytán, és teljes élettartama alatt ( ami néhány tízezer km mindössze ) hány kg anyag válik, kopik le.
Nem mértem ( ha el nem felejtem, megteszem ) de szerintem 3-4 kb simán lekopik belőle, gumi mérettől függően talán ennek a többszöröse is, még ha csak a szabályos mértékeken belül ( a gumik kopó jeléig garantálja a gyártó a használhatóságot ) is maradunk. Ha figyelembe vesszük egy gumi abroncs új kori teljes súlyát, nem túlzás, ha azt mondjuk, a teljes gumi gyártás minimum 10%-át, de lehet, hogy 20%-át belélegezzük, megesszük, abban jövünk, megyünk.
És ezt nem átjuk, nem is vesszük észre. Legalábbis még nem...
Viszont az abroncs gyártók, már régen felismerték ezt, és ha csak piaci érdekből is, de elkezdődött a "zöld" azaz a környezet barát abroncsok fejlesztése, gyártása. Jelenleg a legzöldebb abroncsok anyagbának mintegy 40-45%-a áll környezet barát anyagokból, de a célkitűzés, hogy 2020-ra már 100%-ot érjenek el.
Jelenleg kb itt tartunk :
A jövő pedig talán éppen a pitypang lesz :
Kicsit vicces Magyar szemmel, hogy anno amikor vezetőink a vas és acél országává kívánták feljeszteni hazánkat, már komolyan elgondolkodtak a hazai gumi gyártás fejlesztésén, amihez a nyersanyagot a gumi ültetvények hiányában, a gumi-pitypang szolgáltatta volna. Tán nem is volt olyan őrült a gondolat, mint ahogy évtizedekig mondták nekünk, minden esetben ironikus, vicces hátteret kerítve az ötletnek. Kicsit olyan volt mint a Magyar narancs. Sárga is, savanyú is, de a miénk. Aztán lehet, hogy eleink mégis ráhibáztak a megoldásra ?
Érdemes tehát világ viszonylatban is fejeszteni az újra feldolgozó ipar mellett a gyártás technológia zöldítését is, mert nem igaz, hogy amit nem léátunk az nem árt, még ha sokan így is gondolják.
Sajnos hazai körülmények között az abroncsok újra hasznosítása, bár részben megoldódni látszott, legalábbis több cég állt erre rá, megakadt, mert a törvényi előírások átszabásával ezeket a vállakozásokat többé-kevésbé ellehetetlenítették. Mind e mellett nagyon nehéz olyan megoldást találni, hogy megfeelően nagy mérető, kapacitású, ezzel gazdaságosan üzemeltethető feldolgozó űzemet létre hozva, azt a kellő mennyiségű alap anyaggal is el lehessen látni. Nem kell itt nagy mennyiségre gondolni, "mindössze" napi néhény 100 tonna mennyiségről beszélünk. Itt már a szállítási költségek oly mértékben növelik meg a teljes költséget, hogy gazdaságilag nem biztos, hogy megéri a beruházás.
Nagyobb gumi abroncs felhasználók esetében ( pl USA, Kanada ) már évtizedek óta vannak rendszerek, de sajnos azok is csak éppenmendegélnek a szükségeshez képest...
Bízzunk hát a technikai fejlődésben, mert máskép elég kilátástalan a föld küzdelme ellenünk ebben a harcban is.
Tisztelettel:
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és internetes áruház.
2015. szeptember 23., szerda
Vákumos üveg emelő használata
A vákuumos ( kézi tapadó korongos ) üveg emelők nagyon jó segítséget jelenthetnek üveg táblák, polírozott fém lemezek emelésére.
Azonban a munkafolyamat, mint szinte minden más esetben rejt magában veszélyeket is, hisz ez is egy emelő szerkezet, melynek hibája esetén komoly balesetek történhetnek.
Az alábbiakban néhány tanácsot adunk a szerszám használatához.
Mivel a szerkezet gumi tapadó korongból, korongokból áll, a gumi korongok felületének épsége első rendű fontosságú.
A tapadó korongokat minden munka előtt alaposan vizsgáljuk meg, ellenőrizzük nem sérült, szakadt deformálódott-e.
Ellenőrizzük a húzó mechanikát, repedés, túlzott kopás nem megengedett.
A tapadó korong vizes felületen igaz jól tapad, de megcsúszhat, ezért veszélyes így használni.
Minden használat után tisztítsuk meg a szerszámot, és úgy tároljuk, hogy a korongok széle, felülete ne nyomódhasson meg.
Alacsony hőmérsékleten a gumi megkeményedik, ezért nem zár biztosan.
Minden emelés előtt ellenőrizzük a biztos tartást, biztonságosan alacsony magasságban.
Úgy a tapadó korongok, mint az emelendő felület legyen tiszta, por és egyéb szennyeződés mentes.
Az emelőt soha ne feszegessük, ne akarjuk letépni a felületről, mert maradandó károsodást okozhatunk rajta.
Vegyük figyelembe a gyártói ajánlásokat, és a megfelelő ( általában 4-5 évente ) időnként cseréljük le azt.
Nagyobb súlyoknál, értékes munkadaraboknál több korongos emelőt használjunk, soha ne lépjük túl a gyártói súly korlátozást.
A kézi üveg emelőt csak emelésre használhatók, tartásra, hosszabb ideig való emelésre a folyamatos vákuum ellátású emelő korongok ( korong készletek valók. Ezek akár daruzási feladatokhoz is jók.
Azonban a munkafolyamat, mint szinte minden más esetben rejt magában veszélyeket is, hisz ez is egy emelő szerkezet, melynek hibája esetén komoly balesetek történhetnek.
Az alábbiakban néhány tanácsot adunk a szerszám használatához.
Mivel a szerkezet gumi tapadó korongból, korongokból áll, a gumi korongok felületének épsége első rendű fontosságú.
A tapadó korongokat minden munka előtt alaposan vizsgáljuk meg, ellenőrizzük nem sérült, szakadt deformálódott-e.
Ellenőrizzük a húzó mechanikát, repedés, túlzott kopás nem megengedett.
A tapadó korong vizes felületen igaz jól tapad, de megcsúszhat, ezért veszélyes így használni.
Minden használat után tisztítsuk meg a szerszámot, és úgy tároljuk, hogy a korongok széle, felülete ne nyomódhasson meg.
Alacsony hőmérsékleten a gumi megkeményedik, ezért nem zár biztosan.
Minden emelés előtt ellenőrizzük a biztos tartást, biztonságosan alacsony magasságban.
Úgy a tapadó korongok, mint az emelendő felület legyen tiszta, por és egyéb szennyeződés mentes.
Az emelőt soha ne feszegessük, ne akarjuk letépni a felületről, mert maradandó károsodást okozhatunk rajta.
Vegyük figyelembe a gyártói ajánlásokat, és a megfelelő ( általában 4-5 évente ) időnként cseréljük le azt.
Nagyobb súlyoknál, értékes munkadaraboknál több korongos emelőt használjunk, soha ne lépjük túl a gyártói súly korlátozást.
A kézi üveg emelőt csak emelésre használhatók, tartásra, hosszabb ideig való emelésre a folyamatos vákuum ellátású emelő korongok ( korong készletek valók. Ezek akár daruzási feladatokhoz is jók.
( a fenti emelő eszközt a Novotransz kft forgalmazza )
Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és internetes áruház
2015. szeptember 21., hétfő
Gumi javítás házilag vagy út közben :)
Rövid hírünkben egy képet teszünk közzé a gumi javítások otthoni, vagy út közbeni elvégzésének megsegítéséért.
Magyarázat :
1. szétszerelés
2. belső gumi kivétele
3. saller felhelyezése, begyújtása
4. belső gumi visszahelyezés
5. gumi összeszerelése
6. félig felfújt állapotban a belső gumi helyére illesztése pattogtatással
+ nem látható : készre fújjuk a kereket és felszereljük
Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

















