Kínában jártunk, tömegközlekedés: metró

Kínában mint írtam, minden kicsit ( vagy nagyon ) más.

A tömegközlekedésre hatalmas hangsúlyt fektetnek, hiszen ekkora ember tömegeket kezelni kell, még pedig jól, különben káosz lesz.

Metró Shanghai, legnagyobb hálózat a világon


Kínában valahogy nem szokatlan a jelző valamire, hogy a világ legnagyobbja, leggyorsabbja.

Shanghaiban jelenleg 17 metró vonal van, több mint 800 km hosszal, a világ legnagyobbja, és bővítik folyamatosan... Óriási tömegeket, akár napi 20 millió embert mozgatnak vele. Kínaiul és Angolul is folyamatosan bemondanak és legtöbbször ki is írnak mindent, az utastájékoztatás kiváló, sok a biztonsági, és felügyelő ember.

A metró hálózat sematikus képe

A metró állomásokon a kisebb forgalmú helyeken korlát, míg a nagyobb forgalmúakon a mennyezetig fal van, nehogy valaki beessen a sinek közé. Az ajtó csak akkor nyílik amikor a metró ajtaja is, így elkerülhetők a balesetek.

Nagyon jó megoldás a földön lévő irányító nyilak utasítása. Jelzi hova állj, honnan szállj be, mert a kiszállóknak is kell a hely. Nem várják meg míg a kiszállók végeznek, a mozgás egyszerre történik be és ki.

Pontosan és érthetően jelezve van a ki és beszállás helye, iránya.

Saját kép.

A metró vonalak színnel vannak jelölve. ez visszaköszön a megállóban az irányító táblákon, az üvegfalon, magán a metró oldalán és a metró ülésein is, nem lehet eltéveszteni.

Ez a sárga metró vonal, ez teljesen világos.

Saját kép.

Vannak olyan vonal szakaszok, ahol két vonal is párhuzamosan fut,. ilyen kor felváltva jönnek a sárga vagy épp a lila metrók ugyanarra a megálló peronra. Nem kell sétálni az átszálláshoz, leszállok, várok majd a másikra felszállok.

Természetesen van olyan hely is, ahol akár 3 vonal találkozik, ezeknél némi séta is kell, hogy egyikről a másokra eljussunk, de ez is rendben, folyamatosan, a két irányú mozgást korláttal elválasztva működik.

Nagy tömegek mozognak, nincs udvariaskodás. Ha fel kell szállni egy metróra akkor fel kell szállni. Nem engednek senkit előre, de ha valaki így tesz, az menthetetlenül lemarad. Itt menni kell, tolni a sort, nyomakodni, senki nem fog ránk szólni, vagy furán nézni.
Leszállásnál senki nem áll föl előre, jelezve a szándékát akár a többi utasnak, megállás után állnak fel az ülésről, vagy indulnak el az ajtók felé. Lefelé is tömegnyomor jelenetek alakulnak ki az ajtónál a leszállni akarók és nem akarók között, plusz ahogy nyílik az ajtó ( főleg a metrónál ) nincs várakozás a kiszállókra, a kinti tömeg azonnal tódul befelé. Ha valaki rossz helyen áll, hát elsodorják, vagy kapaszkodjon erősen. Mert amúgy senki nem néz fel,mindenki, és tényleg mindenki a telefonját basztatja.
Pl. Megáll a metró ajtót jelző helyen, az első helyen, és nyomkodja a telóját. Jön a metró, igyekeznek a népek fel és leszállni, de ő nem mozdul. Kicsit elsodorják, kicsit ellökik, de ennyi, aztán áll tovább, és játszik, mert pl éppen nyerésben van a kocka kirakósban.
Vagy megáll bent az ajtó közepénél, vagy akárhol és nem érdekli ki hova akar menni, ő ott áll, pittyegi a telefonját, és kész. Ha szerencséje van akkor a tömeg nem viszi ki magával, ha nincs, akkor így járt.
A metrók sebessége 80-90 km/h, ami nagyon gyors eljutást tesz lehetővé mindenhova.

Nagyon gyors és egyszerű közlekedési eszköz. Föld alatt, szintben és emelve magas vasútként is üzemel, függően a lehetőségektől.
Minden megállót bemindanak Kínai és Angol nyelven is, közérthetően, tisztán. Bemondják azt is, melyik oldalon fog nyílni az ajtó, illetve sok vagonban ( több gyártmányút használnak ) futó fényes kijelző, vagy az ajtók fölött ledes állapot kijelző is van.
A metró kocsik leginkább alstrom és bombardier gyártmányok, de Német licenc által helyben gyártott is egyre több van. Vezető természeetsen nincs bennük. Jelenleg mintegy 170-180 szerelvény mozog folyamatosan a vonalak összességén.

Különleges dolg, hogy az egész környék több száz km-es körben gyakorlatilag mocsár, de így is az utóbbi 10 évben évi 50 km metrót építettek a legjobb minőségben, és még nem álltak le. Jelenleg "verseny" van Shanghai és Peking között, kié lesz a legnagyobb hálózat. Peking is folyamatosan bővít, a tervek 1200 km-es hálózatot mutatnak. A Shanghai metró terveiben 2020-ig 18 vonal és 890 km-es hálózat szerepel.

Metró természetesen Hangzhouban is van ( mintsok más városban ), most 3 vonallal, de építik ezt is folyamatosan. A város vezetése felismerte, hogy az egyik egyetemi területet be kell kötni a rendszerbe, egy részt a város üzleti negyede felé, más részt a másik egyetemi résszel összekacsolva, jelenleg ezt 2nyomják" de igen nagyratörő tervek vannak itt is.

A jelenlegi vonalhálózat.

Pár év múlva ilyen lesz.

Az építkezés, ha lehet a felszínen zajlik, hiszen ez a legolcsóbb megoldás. De ne pár km-ben gondolkodjuk, minimum 20-30 km-es távokat képzeljünk el már most, és még hol a vége!

Az építési területet fallal zárják le a közlekedéstől, ez mindenhol így történik, nálunk is.
Na de az, hogy ezt a falat műfűvel vonják be, hogy szép is legyen, netán éjszaka ki is világítják, az már számunkra teljesen hihetetlen megoldás. A fal sem akármilyen állványra odacsavarozott osb lap, hanem rendesen szendvicspanelből építve, szépen oszlopokra téve, hgy mutasson, és tartson is.

A képet buszról készített saját videóbókból vágtam ki.

És nem ám akárhogy csak úgy oda vágják a takarást, hanem akkurátusan, szépen, kifeszítve, kisimítva teszik fel a borítást, arra a megfelelő vonal szerinti táblát teszik, hogy mi készül a falon túl, majd az egészet megvilágítják, részben hogy ne menjen neki senki, részben pedig mert mindnhol zöld a város, miért ne lássuk ezt is zöldben akár éjjel is?

Mivel nagy tömegek mozognak, így az esetleges terrortámadás esélye is nagyobb.

Ezért minden metró lejáratnál csak fém kereső kapun tudunk bejutni, a csomagjainkat pedig minden esetben röntgennel világítják át.
Ez csak elsőre volt szokatlan, 1-2 nap után a kapuhoz közeledve rutinosan vettük le a hátizsákot, és tettük futószalagra, gyorsen zökkenőmentesen haladt a sor.

A ki és belépésnél is bérlet ( állandó vagy időszakos turista ) illetve jegy ellenőrző kapuk vannak.
A jegyet a felszállástól a megadott állomásig lehet automatákból megvenni, ezek visszaforgatható plasztik kártyák, amiket utazás végén a gép benyel, és ujra használják azokat.
A bérlet megmarad, hiszen ki tudja még használjuk-e lejárati időn belül.
Nincsenek pénztárak, mindent automatákból lehet venni. Ez igényel némi nylevtudást, mert angolul kevés tud.

A fizetés történhet telefonos aplikációval ( ez mindenhol működik, de tényleg mindenhol, majd külön cikkben kitérek rá) vagy készpénzzel.

Egy nagyon jó bemutató video hogyan vásároljuk metró jegyet

A metró jegyek általában egy sematikus város képet mutatnak, a bérletek mindig valamilyen aktuális rendezvénnyel kapcsolatos képpel, vagy oktató, figyelmeztető grafikával vannak ellátva. Mindegyik mutatós, kedves darab.

Az én bérletem, az én kezem, az én képem :-) a bérletet természetesen hazahoztam.

Szóval ahogy már írtam, mondtam, van mit tanulnunk Kínától...

Tisztelettel Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

Kína, más ott a világ...

Feleségem ma haza jőve anyagbeszerzési körútjáról, megjegyezte, hogy egész nap nem dudált rá senkire, pedig...
- az egyik nem adta meg az elsőbbséget
- a másik totyogott az autójábal az út közepén
- a harmadik pirosban szaladgált a zebrán...

Kicsit tovább fűztük a gondolatmenetet, miért is?
Miért nem dudált rá az esetleg figyelmetlen vagy hülye vezetőkre?
Miért vezetett ma ( és az elmúlt napokban ) nyugodtabban?
És egyáltalán miért tűnt ez fel?

Anno észrevettem magamon, hogy németországi munkámból haza térve mennyire megváltozott a viselkedésem, világnézetem, és a hozzáállásom másik emberekhez, a kollégákhoz. Ezt a "Miért nem vagyok irigy" című cikkemben le is írtam.
Akkor csak 3 hónapot dolgoztam kint.

Most két hetet töltöttünk Kínában egyéni úton, tehát senki magyarral nem találkoztunk, kivéve lányunkkal, és kinti 3 magyar csoporttársával.

Most itthon egy részt fel vagyunk töltve élményekkel, de nem is ez a lényeg.

Mint fentebb írtam feleségem felvetése volt ami elindította a gondolkodásunkat. Bárdi Györggyel szólva, "megindult az agyam".

Vásárolunk az Árkádban, és a postánál három öregasszony ( és szándékosan nem idős hölgy ) öli egymást, mert a sorszám osztó automata bedöglött, és egymást okolják a problémáért.
Állok a török giroszosnál, és előttem egy kikent-kifent hölgyike piszkálja a kiszolgálót meddig kell még várnia, pedig láthatja hogy a srác dolgozik a megrendelésén.
Kanyarodik az autó és a sofőr idegesen ugráltatja az autóját, mert a gyalogos esetleg nem az általa elvárt sebességgel halad  a zebrán.
Sorolhatnám a tapasztalatokat...

Kínában az emberek nyugodtak. mindenki megy valahova, és oda is akar érni úgy, hogy tudja, hogy a másik is megy valahova, és ő is oda akar érni. Nincs udvariaskodás, mosolygás, bratyizás, de mindenki halad a dolgára, és nincs idegesség, egyetlen hangos szó, akár séta akár vezetés közben.

Egy kínai metro általános jelenete.

Kínában nem anyázik a sofőr, max ha tényleg rázós helyzetet okozott valaki felhívja rá a figyelmét.
Nem engedi egyik ember maga elé a másikat, nem udvarias, de ha bejlebb kell tolnom a sort a metróban, hogy az ajtó bezáródjék mögöttem, akkor nem anyázik, hiszen én is be kell, hogy férjek.
Az emberek néznek bambán maguk elé, de ha megszólítod őket, mert útbaigazítás kell, mosolyognak és segítenek.

Itthon keressük egymásban a hibát, rákiabálunk mindenkire, durván letoljuk a másikat autóval és verbálisan is.

Nem véletlen, hogy öngyilkosságban világelső vagyunk, vagy közel ahhoz.
Amikor már a gyerekek kínozzák egymás lelkét, amikor egy sorban állás nem tud meglenni pár hangosabb szó vagy vita nélkül, amikor már az egyik nézésébe is beleköt a másik, és olyan dolgokon húzzák fel magukat, amik egyébként nem számítanak.

Még a régi sor is biztosan él, amikor a főnök lecseszi a beosztottat, aztán otthon ő leszúrja a párját, aki nyakon vágja a gyereket, aki seggbe rúgja a kutyát.

Miért?

Kifordult sarkából a világ, megkeseredett emberek, vagy ember forma lények ölik egymást tettleg és szavakkal.

Nem kell ahhoz birkának lenni, hogy elfogadjuk azt, hogy más is kicsit hibázhat, és nem szándékosan csinálja, némi belátás és pici türelem kellene.

Nem tartom magam vallásosnak, bár hívő vagyok. Hogy miben hiszek az persze az én dolgom.

Viszont!

Most ha már aktualitása van, és oly sokat beszélünk Istenről, és az ő fiáról Jézusról, kicsit álljunk meg, és gondolkodjuk pár másodpercet azon miért is vagyunk ilyenek.
Nem várom el senkitől, hogy az úton odemnjen több emberhez, öleljen meg egy fát, vagy tudom is én miket hírdetnek, hogy jól érezzük magunkat. De azt igenis elvárom, hogy legyünk picit türelmesebbek, nem kell hozzá sok.
Ne a másikat okoljuk olyan dolgokért amit beláthatunk, hogy semmi köze hozzá, ne gondoljuk mindenkiről azt, hogy ellenünk van.

Különben megy vasba!

Látom, olvasom a hirdetéseket a közösségi oldalakon, hirdető helyeken, hogy gépet, alkatrészt, akár autót hirdetnek az alábbi szöveggel:

Eladó bizbasz 123456 Ft-ért, ha nem megy el, megy vasba.

Na most ezzel elég sokszor van bajom.

Ugyanis, ha valami eladó, annak legyen normálisan kiírt ára. Ez alap, és nem nagy dolog, igaz általában ( bár nem mindig ) teljesül is ez a kívánalom.
Ha azonban odaírom, hogy különben megy vasba, akkor miért van beárazva az a dolog a kilós árának a sok tízszereséért, akár százszorosáért?
Mert madj valaki elhiszi hogy tényleg kidobják vasba mondhatni fillérekért, és inkább megmenti?
Na ne vicceljünk már!!

Pl legutóbb egy speciális gép ( célgép ami az építési célján kívül semmire sem jó ) lett így meghirdetve 60.000 Ft-ért. A gép súlya bőven becsülve max 200 kg. Na jó legyen 250, de kis gépről van szó. A kilós ára manapság kb 50 Ft ( nem adagolható vegyes acél hulladék ), ez 12.500 t-ot jelent.
Ha szétbontom és úgy válogatva viszem be, akkor kb plusz 2-3000 Ft jön be, de ebbe már elég sok munkát bele kell tenni.
Tehát a különbség több mint négyszeres a kért és jósolt vas ár között.
Miért is?

Tehát ha valaki úgy hirdet, hogy különben megy vasba, kérje a kilós ár környékét, vagy kicsit ( és tényleg csak kicsit többet ) ezzel több legyet is üt egy csapásra.

Megkapja azt az árat, vagy kicsit többet, mint amit a zúzda adna érte, de nem került munkába, fuvar költségbe, stb.
Segít valakin akinek kellene a cucc, de esetleg nem tudja megfizetni azt az árat amit egy alkatrész, vagy gép kereskedő kérne.

Jellemzően azok a dolgok vannak így meghirdetve amik totálisan fölöslegessé váltak, vagy nincs valós piacuk, csak nagyon kis réteget érinthet, esetleg útban van vagy ezek kombinációja oda-vissza, tétre, helyre és befutóra...

Nem mellesleg megkíméli magát az olyan hozzászólásoktól, amit maga generált, de nem kíváncsi rá.

Vagy akár bontsa el a gépet, és árulja ki apránként.
Ja hogy erre sem ideje, sem eszköze, esetleg esze sincs? Hát ez utóbbit látjuk.

Sőt még olyat is hallottam ilyenkor, hogy persze, de aki megveszi olcsón az majd jól eladja drágán, és mennyit keres vele.

Miért? Ha megy vasba a vaskereskedő nem keres rajta? Hát mi a fenéből él te okoska?
Főleg ha nekem nem kell, és eladnám kilóra akkor mit érdekel, hogy más, akinek van jobb, több kapcsolata, ideje, lehetősége, hozzáértése, mennyit keres rajta...

Már majdnem ott tartunk, hogy miért adja a pék olyan drágán a kenyeret, hiszen olcsóbban veszi az alapanyagot... ezen az alapon be se menjünk semmilyen boltba, és csak magunknak állítsunk elő mindent.

Szóval nem értem, miért gondolják, hogy ha fenn áll a zúzás veszálye akkor valaki megad olyan irreális árat valamiért, amiért soha annyit nem fizetne senki.

Tisztelettel
BEB azaz Bálint Elégedetlen Balázs szerszámspecialista.
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

200 !!

Nagy eseményt értünk el, ez a blogunk 200-ik bejegyzése, kérem engedjék meg nekem, hogy személyesre vegyem a hangvételt.

Az első bejegyzést 2015 augusztásában tettük közzé, azt a cikket nyaralás alatt írtam a szállás teraszán egy reggel, amíg a család ég aludt, és azóta bár hullámzó intenzitással, de időről időre kivesézek egy-egy témát.

Mondják, főzni bárki tud ( by L'ecso :-)  ), a témák jó része pedig valóban szinte az utcán hever. Van, hogy az ügyfelekkel való beszélgetések hozzák fel a kérdést, van, hogy egy internetes vitába csöppenek és nem bírom ki, hogy ne tegyek némi rendet pár fejben, bár tudom sajnos pont azok nem fogják olvasni az írásom, akiknek valóban kellene.
Régi pszichológiai trükk, vagy éppen megoldás, hogy ki kell írnia az embernek magából a gondjait. Higgyék el valóban működik, és néha erre is jó ez a blog. Több olyan írás is van, ami csak piszkozatban él, de tudom soha nem teszem közzé. Ezek a cikkek, nem a témába vágnak, viszont célszerű ezen a felületen tárolni mert bárhonnan hozzáférhetek, és ez kényelmes. Van olyan írásom, amit évek óta írok több-kevesebb lendülettel, és van olyan 15-17 oldalas történetecske, amit hónapokkal ezelőtt egy svunggal írtam le, de azóta nem tettem hozzá egy pontot sem.

Első szakmai cikkeimet felkérésre írtam még egy beszállítónk számára, ezek a cikkek adták a kezdetet, és első lökéseket, hogy írjak.
2015 év elején felkért előadó voltam egy szerszám eladást segítő előadáson, ahol a levegő rendszerekről, a légszerszámokról, azok eladási technikájáról, egyéb technikai tudnivalókról beszéltem egy óra időben, egy színpadon álltam többek között Tonk Emillel, aki az eladás-ügyfél kezelés technikában nagyágyú.

Az összejövetel oldalának domainje volt a szerszámspecialista.hu, melyet az esemény után szó szerint elkértem a tulajtól, és azóta a cégünk birtokolja azt.

Sokan kérdezik hogyan írom a cikkeket.

Ugyanúgy mint most ezt is, általában fejből. Tudom ez sokaknak hihetetlen, de igaz.
Van mögöttem néhány, eddig 35, az autószerelő szakmában és annak környékén eltöltött év, mindig szerettem a technikát, a gépeket, minden műszaki információ gyorsan rám ragad.
Ne tagadom természetesen többször utána kellett olvasnom néhány témának, ha azt nem ismertem annyira ahogy magamtól elvártam volna de ez elég ritka dolog.
Vannak átvett cikkek is, pl cnc témában, ahol a cikkírókkal jó a kapcsolatom, és természetesen engedélyem is van a közlésre.

Hihetetlen érzés, amikor pozitív visszajelzést kapok, főleg amikor a szakmán belül megdicsérik a munkám. Múltkor pl a légszűrő-direkt szűrő témájú cikkem miatt írt a Rigitech tulaja, hogy milyen jól megfogtam, megírtam a témát. Az is nagyon jó, amikor megkeresnek, hoyg egyik-másik cikkemet lehoznák más tematikus oldalon is.

Sajnos sok olyan esetem volt, amikor ellopták a cikket. Tudom ez a legegyszerűbb, de tisztességtelen. Beszéljük meg, hogyan, és lehet közzé tenni máshol is, de ennek azért vannak feltételei.

Ha olvassák a blogot, azt is láthatják, időnként nem kimondottan az eladásunkat segítő, hanem tájékoztató jellegű cikkeket írok. Meggyőződésem, ha valakinek segítség kell, akkor megtalál más módon is, nem kell a vevőre tukmálni a terméket, meg kell tudni mit szeretne csinálni és akkor szállítjuk a megoldást, de ehhez a vevőnek is alap szinten tudnia kell sok dologról, és erre jók ezek a cikkek. Gondolat ébresztőnek, érdekességnek.

Hogyan születik egy cikk?

Ha van téma, ötlet, leírom egy papírra a címet, vagy ha gép előtt vagyok ( mint általában ), akkor nyitok egy új bejegyzést, címmel, címszavakkal, emlékeztetőkkel.
Van, hogy hetekig rá sem nézek arra a cikkre, de ott van, bármikor folytatni tudom. Ezek az időpontok általában a kora reggeli órák, mivel rossz alvó vagyok, sokszor már hajnali 3-4 órakor a gép előtt ülök, és verem a klaviatúrát.
Ha a cikk készen van, átfutom még 1-2 alkalommal, kijavítandó a helyesírási hibákat, szóismétléseket, esetleg egy-egy új ötletet is bele szövök.

Ha mindent rendben találok, közzé teszem, vagy időzítem a közzé tételt, és minden megy utána a maga virtuális útján.

Jó lenne még sokáig írni, sok érdekes, hasznos információt megosztani az olvasókkal, de persze mindig vannak ellendrukkerek is.

Sajnos vannak akik a kákán is csomót keresnek, ha másba nem, hát egyes kisebb hibákba, betű hiányokba kötnek bele. Inkább kössenek bele a betonba... ha már szakmai dolgokba nem tudnak. Jellemző, hogy az ellendrukkerek a legtöbb esetben nem a magasan képzett, gyakorlott szakember rétegekből kerülnek ki, hanem a fiatal, sok esetben megfelelő szakmai tudással, múlttal sem rendelkező titánok közül, akik azt hiszik majd ők tízen-húszon évesen megváltják a világot, és a szakmát, gépészetet leginkább a különböző fórumokról, vagy éppen a youtube-ról tanulták.
Őket nem lehet és általában nem is akarom meggyőzni semmiről, majd rájönnek ( vagy nem ) hogy mit ér a tudásuk, esetleg néhány elégedetlen ügyfél eszmélteti rá őket egy lapátnyéllel előbb vagy utóbb.

Szeretném sokáig folytatni az írást azért is, mert ez azt jelenti még élek, vagyok, működik a vállalkozásunk. Ha az írás abbamarad, az azért lesz mert a háttér megszűnik, de szeretem a szakmát, szeretem a kis üzletünket, jó lenne ha mg sokáig így is maradna.

Az eltelt hosszú idő ( eddig már majdnem 4 év ) persze azt is feltételezi, hogy a munkámra szükség van, és ez hajt leginkább. Próbálok a fejekben rendet tenni, irányt mutatni, tájékoztatni, informálni. Ha csak egy kicsit is sikerül, már jó úton vagyok, volt értelme az egésznek.

Végül pedig köszönöm mindazoknak a figyelmet, akik eddig is velem tartottak, akár a kezdetektől, akár idő közben csapódtak hozzám, remélem továbbra is kitartanak mellettem, mellettünk.

Maradok tisztelettel
Bálint Balázs autószerelő. gépjármű technikus, szerszámspecialista
www.muhelynet.hu

Autó akkumulátorok ellenőrzése

Egyik előző írásomban leginkább azzal foglalkoztam, hogyan NEM lehet ellenőrizni egy autó indító akkumulátorának állapotát.

Most hagy írjak arról hogy lehet, illetve kell ezt megtenni, úgy, hogy azt akár otthon, akár komolyabb körülmények között nagyjából a valósághoz közelítő, de minimum használható végeredményhez jussunk hozzá.

Első sorban vegyük számba miért lehet egy autó indítása nehézkes, ami az akku valamilyen meghibásodására utalhat.

Akku lemerülése.
Töltés elégtelenség, valamilyen fogyasztó rajta marad bekapcsolva, a töltő kábel vagy test kábel kontakt hibája.

Akku gyenge "nem teker"eléggé
Test vagy pozitív kábel korróziója, hibája, akkusaru laza, akku lemerült vagy szulfátos és veszett a kapacitásából, önindító szénkefe kopott, önindító menetzárlatos.

A szükséges eszközök nem ezek :

A fenti eszközök feszültség mérők, még ha akku ellenőrzésre is ajánlják azokat. Az akkut, annak állapotára csak nagyon áttételesen lehet következtetni belőlük, kellő tapasztalat és szakértelem nélkül ez nem fog sikerülni, vagy az eredmény nagyon elvisz az erdőbe.

Amire jó : töltő feszültség ( fedélzeti feszültség ) gyors ellenőrzése, szivargyújtós kivitel esetén akár a motortér kinyitása nélkül. Olyan helyeken célszerű, ahol a gyors diagnosztika elegendő lehet ( szervizben előzetes mérések ) illetve modernebb autókon ahol az akku nagyon be van építve, nem hozzáférhető..

Indító akku állapotát ( és általában bármilyen akkumulátor vagy elem állapotát ) csak kellő mű vagy valós terheléssel lehet mérni, különben a kapocs feszültségen kívül nem látunk sokat. A kapacitás, teljesítmény méréséhez mindenképp kellő terhelés kell.

Minimum ez kellene a méréshez :

Vagy inkább ez, de persze ez otthon ritkán fordul elő.

Ezek a műszerek kellő terhelés mellett tudják mérni a kapocs feszültséget, és ebből, a feszültség változásából igen pontosan számolható, illetve következtethető az akku állapota. Ezek mellett azt nehezebb kimérni, hogy a hiba miből adódik, azt több lépésben, ellenőrzött és teljes akku töltés után lehet csak elvégezni.

Akku problémára utalhat ha az indító motor nehezen vagy lassan teker, de tolásra indul az autó, vagy gyorsan kezd tekerni, de nagyon gyorsan lelassul a tekerés.

Mindezekért ha pontos értéket vagy diagnosztikát szeretnénk, akkor el kell zarándokolnunk egy megfelelő felszereltségű műhelybe.

Ha kérdésük merül fel, természetesen segítünk.

Tisztelettel Bálint Balázs gépjárműtechnikus szerszámspecialista

www.muhelynet.hu

Csepel a szerszámgép gyártás fellegvára

A XX. századi magyar szerszámgép gyártás fellegvárai – Csepel Szerszámgépgyár 1. rész

Jelen cikksorozatunk átfogó bemutatást kínál a múlt század egyik legjelentősebb hazai gépgyára, a Csepel Szerszámgépgyár majd száz éves történetéről és előzményeiről. A Csepel Művek 1892-es alapításától egészen a Szerszámgépgyár 1993-as csődjéig, illetve az ezt követő felvásárlásáig és átalakulásig. A cikkeket Széchényi Péter állította össze.

Cikkünk az NCN média szócikke alapján íródott.

Kérem engedjék meg nekem, hogy mint személyes érintett néhány megjegyzéssel kiegészítsem itt-ott a szöveget, ezt elkülönítem az eredetitől más írásmóddal.

Első sorban kiegészíteném a címet, mert Csepelen ( mármint a Csepel művekben ) nem csak szerszámokat, szerszámgépeket, de a motorkerékpártól a gázpalackon át varrógépig, kovácsolt csőkarimáig szinte mindent gyártottak. Csepel gyakorlatilag város volt a városban, saját óvodákkal, üzletekkel, orvosi ellátással, komplett kórházzal, légoltalmi rendszerrel, rendfenntartással, tűzoltósággal, börtönnel, iskolákkal, és mindennel ami csak elképzelhető volt.

Régen rang volt "Csepesnek" lenni, a dolgozók között számon tartották ki hányadik generációs, és egyáltalán nem volt ritka. hogy harmadik, negyedig generációs Csepelesek egész családja ott dolgozott.

Az ország legnagyobb vállalata volt, fénykorában mintegy 30.000 dolgozóval, nem véletlen szólt úgy a dal, "Vörös Csepel vezesd a harcot!", mert ha netán Csepel megindult nem nagyon volt ellenfél. A CSM (Csepel Művek, más néven Csepeli Vas és Fémművek) az ország legnagyobb gyártelepe volt.

1. rész – A csepeli kezdetek

Az 1867-es kiegyezést követően a gyerekcipőben járó magyar ipar több  nehézséggel küzdött. Hiányzó infrastruktúra, tőkeszegény vállalkozók, hiányzó mérnökök és szakemberek. Az állam 1881-es ipartámogató törvénye 1895-ig adó- és illetékmentességet biztosított a fejlesztendő iparágakban működő gyáraknak. Weiss Manfréd felismerve ezt a lehetőséget és a Monarchia közös hadügyminisztériuma által javasolt konzervgyár létesítés ötletét megragadva 1882-ben megalapítja konzervgyárát a Lövölde téren. A Monarchia hadserege vevő volt a jó minőségű konzervekre, de az épület adottságai nem tették lehetővé a nagyüzemi termelést, ezért átköltöztek a Közvágóhíd és a vasúti töltés közé egy újonnan felépített gyárba. Itt kezdetben napi 25000 darabot tudtak gyártani. A konzervgyártás idényjellegéből adódóan voltak időszakok, amikor a munkáslétszám a tizedére esett vissza, és üzemrészeket kellett leállítani. Ezt a problémát oldották meg a hadügyminisztérium tölténytár rendelésével. A sikeres próbaszállítás után az üzemet bővítették és a konzervek mellett egyre több fémipari terméket gyártottak: tábori palackokat, vizeskannákat, stb. Egy robbanást követően a Weiss fivéreknek új telephelyet kellett keresni a tölténygyártás számára és ekkor találták meg a kedvező feltételekkel rendelkező Csepelt. Előny volt a viszonylagos közelsége a fővároshoz, a közlekedési feltételek megfelelőek voltak, akár vízi, akár vasúti szempontból. A soroksári Duna-ágon egy zárógáton (a mostani Gubacsi-hídtól kicsit északabbra) lehetett közlekedni, aminek túloldalán vasúti teherpályaudvar és a Budapest-Ráckeve HÉV vonal húzódott. Adott volt a bővítési lehetőség, valamint az olcsó és még szakképzetlen, de nagyszámú munkaerő.

Weiss Berthold és öccse, Weiss Manfréd 1892-ben 50 katasztrális hold földterületet bérelnek Csepelen, és december 12-én benyújtják iparengedély kérelmüket. Egy hónappal később megkapják az engedélyt a „fegyvertöltény hüvely felszerelési gyár” létesítésére.

Az első épületek és az építkezés az alapítás évében, 1892-ben

Kezdettben mintegy 30-40 főt foglalkoztattak elsősorban Manlicher-töltények élesre szerelésével és különböző kaliberű gyalogsági töltények gyártásával. A munkásokat egy Mannák Vincze Gépgyára által szállított 4 LE teljesítményű gőzgép segítette. A bérelt földterületet 1895-ben megvásárolták és folyamatosan fejlesztették, bővítették a gyárat. Weiss Berthold 1896-ban országgyűlési képviselő lett és innentől Manfréd vitte tovább az egész céget.

1896-ban már közel 1000 főt foglalkoztatnak és 160 LE teljesítményű gőzgép működik Csepelen. 1899-ben elindul a sárgaréz hengermű, ami a hadiipari szállítás mellett már kereskedelmi cikkek előállítását is lehetővé tette. Az anyagfeldolgozás területén sikerült a gyárat félgyártmányok tekintetében függetleníteni. A XX. század első évtizedében jelentkező gazdasági válságból újabb beruházással és átszervezéssel sikerült kikerülni. Elkezdődött a tüzérségi lőszerek gyártása, valamint a kereskedelmi iroda is Csepelre költözött.

A Weiss Manfréd Acél és Fémművek a századforduló környékén

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregén kívül más országokba is szállítottak lőszert és hadfelszerelést. 1901-től tábori lóvontatású és hordozható sütőkemencék, főzőládák sorozatgyártását kezdték meg. A bajor, porosz és szász hadseregnek hadfelszerelési termékeket, a szerb és bolgár hadseregnek lőszert szállítottak. A legjelentősebb megrendelést az orosz-japán háborúnak köszönhették, ugyanis 1905-ben Weiss Manfréd 100 millió lőszer, egy éven belüli leszállítására köt szerződést Oroszországgal. Ebben az évben már 5000 LE teljesítmény dolgozott a gyárban.

1907-ben üzembe helyezték a fémcső- és rúdgyárat. A többi gyárral együtt az új csőhengermű, rúdsajtoló, szalaghengermű és pénzlapkagyár az ország legjelentősebb fémfeldolgozó üzemévé tette a csepeli gyárat. A Monarchián kívül is stabil piaccal rendelkeztek. 1909-ben tovább bővültek az acélhengerművel.

A gyár fejlesztésében további új lépést jelentett az Acélmű. Állami támogatás nélkül nem tudta volna megvalósítani a beruházást, ráadásul egy új acélmű Diósgyőrnek is konkurenciát jelentett. 1912-ben aztán üzembe helyezték a két Martin-kemencét, és a három gőzkalapácsot.

A Martin kemence egy speciális építésű vas/acél olvasztó kemence, melynek kezeléséhez külön képzett szakemberek kellettek, ők voltak a "martinászok".

A fent nevezett gőzkalapácsok szinte a gyár végéig üzemképesek voltak, a legnagyobb a Központi út és Duna lejáró utca sarkán saját téglaépületben kapott helyet, a többit ( később további darabokkal kiegészítve ) a fő úton a "nagykalapács üzemben" telepítették. A kalapácsok méretét ütő erő alapján számolták, és volt több mint 500 tonnás kalapács is. A kalapácsok több méter mély alapja vas öntvény alap volt, mely maga több száz tonnát kitett ezeket helyben öntötték, a vasműből kokillával oda szállított folyékony vasból. Később ezeket csak robbantással tudták bontani.

Kezdetben lovas-kocsikkal végezték a szállításokat, döntően a MÁV Kén utcai és a HÉV pesterzsébeti állomásáról. Azonban 1911 végére a gyártelepre bevezették az iparvágányt, köszönhetően a Csepel-Erzsébetfalva HÉV vonal megépülésének. A gyáron belül közel 3 km vágányhálózatot építettek és két mozdonyt is üzembe állítottak.

1912-re megépült az Erzsébetfalva-Csepel közti elektromos vasútvonal két vágánnyal azaz a Csepeli HÉV. Ettől kezdve a város és a gyár közötti embertömeg szállítását jó részt ez a vonal végezte. A HÉV-nek minden útba kerülő nagyobb gyárkapunál volt megállója, végállomása a posztógyár magasságában volt, van.

Ma a csepeli vasúti hálózat a MÁV rendszerén belül külön és önálló rendszer, magán kézben van. Rendező pályaudvara nagyobb mint a soroksári, a munkát pár éve még három felújított diesel vontató látta el, ezt a kapacitást várhatóan nemsokára bővíteni kell. A vasúti hálózathoz is külön fenntartó és javító üzemek tartoznak, a IV-es kapu közelében, mely kapu a legdélebbi, egyben a vasúti bejárat a telepre.

A fejlődés gyorsaságát jelzi, hogy a gyár 1913-ban már közel 5000 embert foglalkoztatott és 20 ezer LE teljesítményű gépparkja volt. Ebben az évben létesítették a tanoncműhelyt is. 

A gyárban mindig volt saját munkás képzés, később oktatási üzemnek nevezték, a gyár végleges bezárásig működött az oktatás.

A Weiss Mannfréd művek 1914-ben

Az első világháború kitöréséig a hadi igények kielégítése a gyár nagyarányú fejlesztését eredményezte. Új főzőkocsi osztályt, kereskedelmi irodát, vegyi laboratóriumot, anyagvizsgálót, asztalosműhelyt, szerszám osztályt, központi szerszám kiadót építettek és önálló tervező intézetet alapítottak. Az I. világháború tovább gyorsította a gyár fejlődését. A martinüzemet, a kovácsüzemet korszerűsítették, új 30 tonnás martinkemencéket építettek és felállították a réz- és ónelektrolízis üzemet, a durva- és finomacél-hengerművet. Ekkor készülnek az első szerszámgépek is Csepelen, de ezek még a gyár saját igényeinek kielégítésére. Az első világháború alatt kb. 22 ezer vagon lőszer hagyta el a csepeli gyárat. A háború befejezésekor 216 épületből állt a több mint 200 hektár területű gyártelep.

A Weiss Manfréd Művek fejlődése egybeesik a magyar ipar, a nagyipari munkásság kialakulásának történetével. A csepeli munkásság az első világháború vége felé és az azt követő forradalmak idején nőtt fogalommá. Nem kis része volt a szervezett csepeli munkásságnak abban, hogy gyári lakások épültek a munkások részére, munkáskantin, kórház, óvoda és csecsemőotthon létesült.

A Weiss Manfréd Művek vezetőit nem érte váratlanul a háború elvesztése, ezért az utolsó években már tervszerűen készültek a béketermelésre. Azonban nem sikerült zökkenőmentesen az átállás, aminek oka részben a nyersanyag-, fűtőanyaghiány és a piacok elvesztése volt. Mezőgazdasági kisgépeket és zománcedényeket gyártottak, amihez külön zománcgyárat is létesítettek. Az edényeket pedig azokon a gépeken gyártották, amiken korábban a lőszereket. A Tanácsköztársaság bukása után a gyárat a román hadsereg szinte teljesen kiürítette. A gyári berendezések elhurcolása és a vesztett háború utáni gazdasági helyzet miatt jelentősen csökkent a termelés.

Az 1920-as évek elején a Witkoviczi Acélművekkel együttműködve honosították meg a csőgyártást Csepelen. Ekkor létesül az első igazi csőgyár.

Később az igényeknek megfelelően a csőgyár is több részre tagozódott. A gyáron belül több külön üzem is létesült, ilyenek voltak a Hidegvonás ( ez később két üzemben folyt, I és II néven ), Melegvonás, Forrcsőív üzem. Természetesen külön üzemekben készültek a hegesztett csövek is, majd később a nyitott és zárt szelvények gyártása is itt folyt. A csőgyár volt a legdélebbi üzem a gyártelepen.

Csepel Vas- és Fémművek 1971-ben, előtérben a Csőgyár

A képen látható, hogy a gyárnak külön vízellátása is volt saját "hidroglóbusszal" ami itt pont nem glóbusz volt. Magyarországon ennek a víztoronynak az építésénél alkalmazták először az un. csúszózsalus megoldást.

A háború utáni években, a szabad öntödei kapacitás kihasználása érdekében meghonosították az öntött vaskád, a fitting, a radiátor és kazántag, az öntöttvas csövek és az öntöttvas háztartási eszközök gyártását. Az öntvénygyártás fejlesztése jelentős eredményeket hozott létre, mint például a néhány milliméter falvastagságú öntött kádgyártás megoldását. A magas szintű öntödei technika tette lehetővé, hogy komolyan foglalkozhatott a gyár a kétütemű autómotorok gyártásának meghonosításával, amelyet ugyan kikísérletezett, de a gyártását gazdasági okok miatt megvalósítani már nem tudta. A polgári termelés érdekében 1929-ig megszervezték a tűgyárat, a bergmanncsö, a kályha- és tűzhelygyártást is. Az évtized vége felé a repülőgépmotor-, kerékpár-, varrógép-, és traktorgyártást. Ezen új gyártási ágak bevezetése nehéz feladatok megoldását igényelték. Például a kerékpárhoz szükséges alkatrészeket, úgymint láncokat, küllőket, csapágyakat nem vásárolták, hanem az azok gyártásához szükséges gépeket Csepelen tervezték és gyártották le. A szerszámgépgyártás első eredményei a Weiss Manfréd Művekben a saját szükségletre előállított gépekkel volt kapcsolatos. Jelentős tömeggyártási technikát kellett megoldani a saját gyártású automatákkal, a szeg, a gombostű, a patentkapocs, a patkószeg és a patkósarok gyártásának beindításához.

Szomorú történet, de saját szememmel láttam amikor egy öreg, már nyugdíjas bácsi sírva nézte, ahogy a szeretett gépét, mely mellett szinte egy életet ledolgozott ( nevezetesen egy motorkerékpár-küllőanya esztergát ) felveszik a helyéről, és kiselejtezik vasba. A gépek jó részét azokkal a gerendákra kötött emelőkkel emelték ki a helyükről, mint amikkel több évtizeddel előtte telepítették. A csörlőket és láncos emelőket sosem szerelték le a gépek fölül, bármikor szükség lehetett rájuk.

A repülőgép- és motorgyártást a Gnome-Rhone, Henkel, Fokker, Caproni, a kerékpárgyártást a Puch, a varrógépgyártást a Pfaff cégek licencei alapján honosították meg az 1920-as évek végére. A különféle gyártmányok szükségessé tették az értékesítési hálózat kiépítését mind belföldön, mind külföldön. Megalapították az Agrár-, Ferró-, Metalló-, Termo-Globus kereskedelmi vállalatokat. Ezeknek a részvénytársaságoknak több fővárosban állandó képviseletei voltak, de Európa, Afrika és Ázsia nagyobb városaiban bizományosi hálózata is működött. Az export- és importszállítmányozásra még bérelt tengerjárót is igénybe vettek.

Köszönet a CNC médiának a cikk átadásáért.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista, volt "Csepeles" dolgozó.

www.muhelynet.hu

Ingyenes online szolgáltatások, kedvezmények

Mint már azt régebben írtam, nincs olyan, hogy ingyen szolgáltatás!

A szolgáltatásért fizetünk, nem is keveset, akár az adatainkkal, akár valós formában, pénzzel, termékkel, ajánlással, egyéb módon.

Pl ingyen regisztráció?
Naná, csak éppen az adatainkat adjuk meg, sok esetben teljesen szabad felhasználásra, hiszen ki olvasta már el valaha a teljes ÁSZF-et, és az adatvédelmi nyilatkozatot egy weboldalon? Már ha vannak ilyen egyébként kötelező tartalmak egyáltalán.
Na jó én sokszor elolvastam ilyeneket, mert volt ilyen munkám is, de be kell valljam, mint magán vásárló magam sem teszem meg szinte soha, és ez igen nagy hiba.

Nézzük a legnagyobb jelenlegi "ingyenes" szolgáltatásokat, programokat.


Googgle
A világ legnagyobb internetes cége, mindent felvásárolt amit lehetett, az összes keresőt lenyomta, vagy beolvasztotta, és mégis tejesen "ingyenes".
A frászt!
A Google mindent tud rólunk, a kereséseinken, leütött billentyűinken, bejelentkezéseinken, tevékenységünkön keresztül.
Tudja hol vagyunk, voltunk, mit kerestünk vagy vettünk, kivel leveleztünk, beszétünk, akár kivel találkoztunk.
Itt az adatainkkal fizetünk, amit jó pénzért értékesítenek a megkérdezésünk nélkül, hiszen a használat kezdetekor minden jogunkról lemondtunk.

Facebook és messenger ( +társaik )
Itt is fizetünk, nem is keveset, ugyanúgy adatokkal.
A Facebook ( és mellette a Messenger ) ugyanúgy gyűjt minden adatot rólunk. A tartózkodási helyünket, tevékenységünket, sőt ahogy már anno írtam, azt s tudja mikor kivel beszélünk.

WeChat
Gyakorlatilag az előzővel szinte azonos levelező rendszer, de ma már egy olyan platform ami azokat jóval felül múlja tudásban, szolgáltatásban. használható közvetlen fizetésre, vállalat irányítási rendszernek, publikus vagy belső levelezésre, stb.

Youtube
Akár feltöltünk, akár csak nézünk videókat, a rendszer látja kik vagyunk.

Ajánló rendszerek.
Ha vásárolunk valamit, sok esetben kedvezményt kaphatunk, akár ingyen jutunk egy-egy termékhez, ha azt, vagy az eladó céget ajánljuk ismerőseinknek. Itt részben a saját, részben mások adataival fizetünk, csak éppen nem gondolunk erre, és arra, hogy esetleg kellemetlenséget okozunk ismerőseinknek, kiszolgáltatva őket kéretlen leveleknek, vagy telefonos megkereséseknek.

Nyereményjátékok.
Ha megadjuk az adatainkat ( e-mail cím, telefonszám, bármi ) akkor pörgethetünk, vagy beküldünk egy jelentkezést és sorsolni fognak. Vagy nem...

Vásárlói kártyák
Kapunk egy olyan kicsi kedvezményt ami szinte nincs is, 1-2-3%-ot. Ezért megosztjuk a nevünk, címünk ( jó esetben csak az irányítószámunk ), e-mail címünk, telefonszámunk, vásárlási szokásainkat.

Az adatok áramlása olyan mértékű és mélységű, hogy aki ezeket kicsit is jobban látja mint az átlag felhasználó, az megijed. Ilyenkor jönnek azon reakciók, hogy visszatérünk a jó régi buta telefonokhoz, töröljük a facebook profilunkat, kidobjuk a tv-t, eldobáljuk a vásárló és hűség kártyáinkat, akár bebújunk az ágy alá és így tovább. Ne örüljünk azonban nagyon!
Mai világunkat olyan hatalmas mértékben és mélyen áthatja az információ éhség, hogy azért mindent és bármit megtesznek különböző vállalatok, vállalkozások.

Nem utópia a lehetőség, amit már mint fiktív történetet írtam, a technikai lehetőségek már évek óta adottak erre.

Sétálunk egy plázában, velünk szemben van egy nagy kivetítő, és egyszer csak azt olvassuk rajta :

"Szervusz Balázs! Most jobbra melletted a hamburgeresnél akciós az a burger, amit a múlt héten is vettél"

Ugye hihetetlen? pedig megvalósítható, és csak az akarat hiányzik hozzá, a technológia adott.

Mindezek ismeretében kellemes rettegést, és okos kütyü használatot kívánva maradok tisztelettel:

Bálint Balázs
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház