Különben megy vasba!

Látom, olvasom a hirdetéseket a közösségi oldalakon, hirdető helyeken, hogy gépet, alkatrészt, akár autót hirdetnek az alábbi szöveggel:

Eladó bizbasz 123456 Ft-ért, ha nem megy el, megy vasba.

Na most ezzel elég sokszor van bajom.

Ugyanis, ha valami eladó, annak legyen normálisan kiírt ára. Ez alap, és nem nagy dolog, igaz általában ( bár nem mindig ) teljesül is ez a kívánalom.
Ha azonban odaírom, hogy különben megy vasba, akkor miért van beárazva az a dolog a kilós árának a sok tízszereséért, akár százszorosáért?
Mert madj valaki elhiszi hogy tényleg kidobják vasba mondhatni fillérekért, és inkább megmenti?
Na ne vicceljünk már!!

Pl legutóbb egy speciális gép ( célgép ami az építési célján kívül semmire sem jó ) lett így meghirdetve 60.000 Ft-ért. A gép súlya bőven becsülve max 200 kg. Na jó legyen 250, de kis gépről van szó. A kilós ára manapság kb 50 Ft ( nem adagolható vegyes acél hulladék ), ez 12.500 t-ot jelent.
Ha szétbontom és úgy válogatva viszem be, akkor kb plusz 2-3000 Ft jön be, de ebbe már elég sok munkát bele kell tenni.
Tehát a különbség több mint négyszeres a kért és jósolt vas ár között.
Miért is?

Tehát ha valaki úgy hirdet, hogy különben megy vasba, kérje a kilós ár környékét, vagy kicsit ( és tényleg csak kicsit többet ) ezzel több legyet is üt egy csapásra.

Megkapja azt az árat, vagy kicsit többet, mint amit a zúzda adna érte, de nem került munkába, fuvar költségbe, stb.
Segít valakin akinek kellene a cucc, de esetleg nem tudja megfizetni azt az árat amit egy alkatrész, vagy gép kereskedő kérne.

Jellemzően azok a dolgok vannak így meghirdetve amik totálisan fölöslegessé váltak, vagy nincs valós piacuk, csak nagyon kis réteget érinthet, esetleg útban van vagy ezek kombinációja oda-vissza, tétre, helyre és befutóra...

Nem mellesleg megkíméli magát az olyan hozzászólásoktól, amit maga generált, de nem kíváncsi rá.

Vagy akár bontsa el a gépet, és árulja ki apránként.
Ja hogy erre sem ideje, sem eszköze, esetleg esze sincs? Hát ez utóbbit látjuk.

Sőt még olyat is hallottam ilyenkor, hogy persze, de aki megveszi olcsón az majd jól eladja drágán, és mennyit keres vele.

Miért? Ha megy vasba a vaskereskedő nem keres rajta? Hát mi a fenéből él te okoska?
Főleg ha nekem nem kell, és eladnám kilóra akkor mit érdekel, hogy más, akinek van jobb, több kapcsolata, ideje, lehetősége, hozzáértése, mennyit keres rajta...

Már majdnem ott tartunk, hogy miért adja a pék olyan drágán a kenyeret, hiszen olcsóbban veszi az alapanyagot... ezen az alapon be se menjünk semmilyen boltba, és csak magunknak állítsunk elő mindent.

Szóval nem értem, miért gondolják, hogy ha fenn áll a zúzás veszálye akkor valaki megad olyan irreális árat valamiért, amiért soha annyit nem fizetne senki.

Tisztelettel
BEB azaz Bálint Elégedetlen Balázs szerszámspecialista.
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház

Vasból vagy fémből ?

Szomorú vagyok amikor olyan ügyfelekkel, vásárlókkal, esetleg szakembernek nevezett partnerekkel hoz össze a sors akik azt sem tudják mit beszélnek.

Mielőtt a nyájas olvasó felháborodna, és nagyképűséget kiáltana, hagy világítsam meg kicsit jobban a dolgot.

Vannak olyan szakmai kérdések, beszélgetések, amikor a hajam égnek áll, hogyan nevezheti magát szakembernek egy olyan valaki, aki adott esetben a szerszám, az alkatrész, az autó fő alkotó eleme, vagy éppen az elvégzendő munkafolyamat általános megnevezésével nincs tisztában.

Itt viszont nem ilyen magas röptű dologról lesz szó, ez általános iskolai tanulmány szintjén van, ezt pedig elvileg mindenkinek illene tudnia, főleg ha a mi szakmánk környékén dolgozik.

Nem kell ahoz agyon műveltnek, vagy a vasas szakma közelinek lenni, hogy tudja az ember fia mi a vas és mi a fém fogalma.

Vannak ugye fémes és nem fémes elemek ( mondhatnánk anyagok ) ezt a Mengyelejev féle periódudos rendszerben szépen meg is nézhetjük. Ha viszont ezt nem kívánjuk megtenni, mert vagy nem érdekel, vagy nincs rá szükségünk, akkor is tudjuk, hogy van vas, alumínium, réz, ólom, higany, és sok más. Ezek mind fémek, tehát a vas is fém.

Na itt jön a borzalom, akikor egy szakembernek látszó figura meglátogat. Az általánosnak mondható párbeszéd így zajlik:
- Jónapot ( jó esetben)! Szóró anyagot keresek. - mondja a látogató, vagy hívó fél.
- Jónapot ( minden esetben ) ! Milyen anyaghoz? - kérdezem Én.
- Fémhez
- Milyen fémhez?
- Hát fémhez.
- Na de mégis milyen fémhez? Vashoz, alumíniumhoz, netán cink öntvényhez?
- Nem vashoz, fémhez.

Na itt már nagyon nem tudok mit kezdeni a figurával, és általában kicsit indulatosabban kérdezem, hogy ugyan mondja már meg milyen fémről van szó, mert így sosem jutunk a végére, és akkor nagy nehezen kibökik mit szeretnének. A fém ilyen esetekben sokszor alumíniumot jelent, mert az autós szakmában a vas mellett ez a leginkább előforduló anyag.

Sokan egyszerűen nem értik mi a vas és mi a fém fogalma, illetve mi a kettő hasonlósága, vagy különbözősége.

A fémek tulajdonságait alapvetően a fémrács határozza meg. Ezért egyes tulajdonságaik hasonlóak. Szürkék, fényes felületűek, jól vezetik a hőt, és az elektromos áramot.

A Mengyelejev féle periódusos rendszer az, ahol minden eddig felfedezett elem besorolásra került, így nincs a földön olyan elem ( anyag ) ami nem ezekből az elemekből áll össze.

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev ( 1834-1907 ) ezt 1868-ban alkotta meg periódusos anyag rendszerezését. Zsenijére jellemző, hogy akkor a táblázatban jóval kevesebb anyag volt, de üresen hagyta és mejósolta a még fel nem fedezett anyagok helyét, tulajdonságait.

Az első periódusos rendszer képe :

A ma ismert minden elemmel kibővített, jelenleg teljesnek mondható periódusos rendszer képe:

A középső sárga területen vannak a fémes elemek ( anyagok ). Látható hogy ott a vas is Fe vegyjellel, de sok más elem is, ezek mind fémek, mely az anyag nem fizikai hanem kémiai tuléajdonságaiból következik. Nehéz lene fizikailag pl a vasat és a higanyt összehasonlítani, mert az egyik szilárd ( szomahőmérsékleten ) a másik pedig folyékony, mégis mindkettő fém.

Tehát minden vas fém , de nem minden fém vas...

Sajnos így van sok esetben a rézzel és a bronzzal is.
Tudni való, hogy a réz az az un. vörös réz, amiben nincs más fémes anyag, azaz nem ötvözet.
A bronzok a réz ötvözetei, amik ilyen vagy olyan anyaggal ötvözve vannak, így pl. vannak ón bronzok, vagy ólom bronzok is. A sárga réz nem elem, és a világosabb bronzok általános neve, de vannak sötétebb, barnásabb bronzok is.

Ugyanígy az alumínium ötvözetei is, melyek nem alumíniumok, hanem más, általában kitalált fantázia névvel illetett anyagog. Ilyen a szilumin, a dur-alumínium, vagy a spiáter is.

Szóval ha már szakembernek gondoljuk magunkat, és szeretnénk úgy is kinézni, akkor ne a házaló vasas cigány szintjén beszéljünk már a fémekről ( bár azoktól is elvárnám, hogy tudják mivel foglalkoznak ) hanem a szakmai oldalról pontosabban tudják már meghatározni miről is van szó.

Így nekünk is sokat segítenek, ha az anyagok megmunkálása kerül szóba, legyen az szemcseszórás vagy egyéb tisztítási feladat, netán vágás, darabolás, felület védelem.

Köszönöm hogy elolvasták, bármilyen kérdésük felmerül, kérem keressenek minket elérhetőségeinkan.

Tisztelettel Bálint Balázs
műhelynet szerszámbolt és webáruház