Mielőtt a nyájas olvasó felháborodna, és nagyképűséget kiáltana, hagy világítsam meg kicsit jobban a dolgot.
Vannak olyan szakmai kérdések, beszélgetések, amikor a hajam égnek áll, hogyan nevezheti magát szakembernek egy olyan valaki, aki adott esetben a szerszám, az alkatrész, az autó fő alkotó eleme, vagy éppen az elvégzendő munkafolyamat általános megnevezésével nincs tisztában.
Itt viszont nem ilyen magas röptű dologról lesz szó, ez általános iskolai tanulmány szintjén van, ezt pedig elvileg mindenkinek illene tudnia, főleg ha a mi szakmánk környékén dolgozik.
Nem kell ahoz agyon műveltnek, vagy a vasas szakma közelinek lenni, hogy tudja az ember fia mi a vas és mi a fém fogalma.
Vannak ugye fémes és nem fémes elemek ( mondhatnánk anyagok ) ezt a Mengyelejev féle periódudos rendszerben szépen meg is nézhetjük. Ha viszont ezt nem kívánjuk megtenni, mert vagy nem érdekel, vagy nincs rá szükségünk, akkor is tudjuk, hogy van vas, alumínium, réz, ólom, higany, és sok más. Ezek mind fémek, tehát a vas is fém.
Na itt jön a borzalom, akikor egy szakembernek látszó figura meglátogat. Az általánosnak mondható párbeszéd így zajlik:
- Jónapot ( jó esetben)! Szóró anyagot keresek. - mondja a látogató, vagy hívó fél.
- Jónapot ( minden esetben ) ! Milyen anyaghoz? - kérdezem Én.
- Fémhez
- Milyen fémhez?
- Hát fémhez.
- Na de mégis milyen fémhez? Vashoz, alumíniumhoz, netán cink öntvényhez?
- Nem vashoz, fémhez.
Na itt már nagyon nem tudok mit kezdeni a figurával, és általában kicsit indulatosabban kérdezem, hogy ugyan mondja már meg milyen fémről van szó, mert így sosem jutunk a végére, és akkor nagy nehezen kibökik mit szeretnének. A fém ilyen esetekben sokszor alumíniumot jelent, mert az autós szakmában a vas mellett ez a leginkább előforduló anyag.
Sokan egyszerűen nem értik mi a vas és mi a fém fogalma, illetve mi a kettő hasonlósága, vagy különbözősége.
A fémek tulajdonságait alapvetően a fémrács határozza meg. Ezért egyes tulajdonságaik hasonlóak. Szürkék, fényes felületűek, jól vezetik a hőt, és az elektromos áramot.
A Mengyelejev féle periódusos rendszer az, ahol minden eddig felfedezett elem besorolásra került, így nincs a földön olyan elem ( anyag ) ami nem ezekből az elemekből áll össze.
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev ( 1834-1907 ) ezt 1868-ban alkotta meg periódusos anyag rendszerezését. Zsenijére jellemző, hogy akkor a táblázatban jóval kevesebb anyag volt, de üresen hagyta és mejósolta a még fel nem fedezett anyagok helyét, tulajdonságait.
Az első periódusos rendszer képe :
A ma ismert minden elemmel kibővített, jelenleg teljesnek mondható periódusos rendszer képe:
Tehát minden vas fém , de nem minden fém vas...
Sajnos így van sok esetben a rézzel és a bronzzal is.
Tudni való, hogy a réz az az un. vörös réz, amiben nincs más fémes anyag, azaz nem ötvözet.
A bronzok a réz ötvözetei, amik ilyen vagy olyan anyaggal ötvözve vannak, így pl. vannak ón bronzok, vagy ólom bronzok is. A sárga réz nem elem, és a világosabb bronzok általános neve, de vannak sötétebb, barnásabb bronzok is.
Ugyanígy az alumínium ötvözetei is, melyek nem alumíniumok, hanem más, általában kitalált fantázia névvel illetett anyagog. Ilyen a szilumin, a dur-alumínium, vagy a spiáter is.
Szóval ha már szakembernek gondoljuk magunkat, és szeretnénk úgy is kinézni, akkor ne a házaló vasas cigány szintjén beszéljünk már a fémekről ( bár azoktól is elvárnám, hogy tudják mivel foglalkoznak ) hanem a szakmai oldalról pontosabban tudják már meghatározni miről is van szó.
Így nekünk is sokat segítenek, ha az anyagok megmunkálása kerül szóba, legyen az szemcseszórás vagy egyéb tisztítási feladat, netán vágás, darabolás, felület védelem.
Köszönöm hogy elolvasták, bármilyen kérdésük felmerül, kérem keressenek minket elérhetőségeinkan.
Tisztelettel Bálint Balázs
műhelynet szerszámbolt és webáruház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése