Na de mi is az a vídia, és miért kemény, vagy miért terjedt el róla hogy olyan kemény mint a ... , szóval nagyon kemény. Mint a vídia.
Keletkezése, annak oka.
A Krupp cég vasban utazott amióta csak a cég fenn áll. Folyamatosan keresték a magas minőségű acélok megmunkálásának legjobb módját, és folyamatosan kísérleteztek a különböző porkohászati úton előállítható fém ötvözetekkel. maga a cég a világ egyik ( ha nem a legnevesebb ) komoly acélipari óriása, nagy mennyiségű szabadalommal és újítással. A cél egy nagyon kemény, magas minőségű acél termékek megmunkálására is alkalmas anyag előállítása volt, gy jutottak el a vídia megalkotásához, mely anyagnak kimondottan az acél iparban szántak feladatot.
Az acélipari óriáscég 1917-ben már "megalkotta" az anyagot, de valójában az 1927-es lipcsei vásáron mutatták be a nagyérdeműnek.
Maga a vídia anyag egy porkohászattal létrehozott ötvözet, mely valójában wolfram-karbid és titán-karbid keverék kerámia, a gyémánt után a legkeményebb ismert anyag a földön.
A wolfram karbidoknak, mivel ötvözetek, képlete, vegyjele külön nincs, ISO megjelölése : K. Ezért van hogy esztergályosok pl. K késről beszélnek.
A vídia szó eredete.
A Krupp cég úgy nevezte az anyagot, hogy kemény, mint a gyémánt, ez Németül "Wie Diamant" azaz "mint a gyémánt" néven terjedt el, ezt átvéve, magyarosítva, lett kiejtés után vídia, mely egyébként levédett névjegy.
Felhasználása.
A vídiát olyan helyeken használjuk, ahol kimondottan nagy koptató hatás lép fel, jellemzően a forgácsolás, és fúrás területein, legyen az kőzet, fém, vagy fa anyag megmunkálás.
vídia lapkás vágó tárcsa fa anyagokhoz, itt beforrasztott lapkákat használunk
vídia csere lapkák esztergályozáshoz, ezeket a lapkákat egyszerűen egy lefogó csavarral rögzíthetjük a tartó szárhoz. Nagyobb szerszámoknál ( pl lefejtő maró száraknál ) akár 8-10 lapkát is használunk egy száron.
Fa és fém vágótárcsák, eszterga kések betétjeként hegesztve vagy kemény forrasztással rögzítve, kőzet fúró szárak végébe, de még olajkút fúró fejek forgácsoló éleként is használatos. Jó pár éve az esztergályozásnál un. csere lapkás kivitelben is használják, ahol magát a tartó hasábot nem, csak az abba befogott forgácsoló lapkát kell cserélni. Ezen lapkák kialakítása is igen sok változatosságot mutat, illetve több élű ( akár 8 ) kivitelük is ismert, így egy lapkát akár nyolcszor lehet használni.
A csere lapkák kivitele függ a megmunkálandó anyagtól, nagyon sok apró kiviteli változást alkalmaznak, a forgács törő éleknél, a forgácsoló hegy és él szögeknél, a speciális súrlódás csőkkentő bevonatoknál. stb.
különböző kialakítású és befogású fúró szárak kőzet anyagokhoz
A kőzet fúró szárak él kiképzése nem azonos a fém fúró szárakéval, mert a kőzetet nem tudjuk forgácsolni. Ezeket az éleket vésésre alakították ki, és ütvefűrással használjuk, akor a körbe forgó szár mintegy kivési a megmunkálandő kőzetet. A kivezető hornyok pedig a kőzet port vezetik ki a kész furatból.
maró szerszámok fához
A fa felső maró szerszámok is lapkás kivitelűek ( már a jobbak ) így használatuk sokkal hosszabb ideig probléma mentes lesz.
A vídia egyik nehézsége is éppen a keménységében rejlik. Sok esetben ugyanis a forrasztott vídia betétek élezése problémás.
A csere lapkákat éppen azért találták ki, hogy egy részt az éleket ne kelljen köszörülni, ezzel kizárható a helytelen él kialakítás, és mindig a feladatnak legmegfelelőbb lapkát lehet használni. Más részt maga a lapka gyártása sokkal olcsóbb mint a teljes eszterga késé.
Ha mégis élezésre kerül sor, akkor azt fehér ( nemes korund ) kővel tudjuk elvégezni, azzal is csak nagy odafigyeléssel, és nem haladós módon, mert a vídia keménységét ezzel is elég nehéz legyőzni. Néhány esetben ipari körülmények között gyémánt csiszoló szerszámokkal élezik a nyag értékű vídia betétes forgácsoló szerszámokat, pl fűrésztárcsákat.
Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése