2019. január 31., csütörtök

Erősebb-e a légkulcsfej mint a normál?

Régi vita, a címben feltett kérdés.

Naponta megesik, hogy bejön az ügyfél a boltba, és kér egy "erősített" dugókulcs fejet.
Ilyenkor megkérdezzük a méretet, kivitelt, és esetleg hogy mire kell.
At esetek 80-90%-ában a válasz, hogy nagyon berohadt csavarra, és mivel a légkuécs fej erősebb mint a kézi, ezt vinné egy hosszú hajtókarral.

Nakéremszépen...

A légkulcs fejet nem hiába hívják úgy ahogy.
A légkulcs fejek anyaga más mint a kézzel használatos "fényes" fejeké. Az egyik az ütést bírja, a dinamikous igénybevételt, míg a másik a húzást, azaz a statikus igénybevételt.

A ( általában ) fekete felületű a légkulcs fej. Direkt nem krómozzák, egy részt a gyártási technológia miatt, más részt a felületi reve sokkal nagyobb kopás-, és korrózióállóságú mint maga az alapanyag, harmad részt pedig az ütéses igénybevétel miatt a krómozás lepattogna róla.


Más ütésre tervezett, ütéssel használatos szerszám sincs krómozva.






A fényes, krómozott vagy nikkelezett felületű szerszámok kézi használatra valók.


És ugyanígy a többi kézzel használatos szerszám is krómozott vagy egyéb fényes felületű







Miből adódik a félreértés?
A légkulcs fejeket úgy képzeljük el, hogy azok robosztusabbak, vastagabb falúak mint a kézi fejek. Ez valamikor ( nem egészen 20 éve is ) még így lehetett, amikor az anyaguk még közel azonos volt, azonban a technológia, az anyaggyártás fejlődik, manapság már nincs komoly különbség, sőt egyes esetekben semmi méret különbség nincsen a méretek között.

A légkulcs ütéssel dolgozik, melynek egyébként a nyomaték erőre való átszámítása elég nehézkes, kézzel pedig húzzuk mint az állat... A két terhelési mód teljesen más, más feszültségeket, igénybevételt jelent a szerszámra, természetes, hogy más szerszámot is fejlesztettek hozzá.

Mi hát az eltérés?
Az anyag összetétele.
A modern légkulcs fejek króm-molibdén ötvözetek, míg a kézi fejek hagyományosan króm-vanádium ötvözetek.

Az ötvözetekről.
A normál dugókulcs fej anyaga mondhatni általánosan a króm-vanádium acél ötvözet. Ezért nevezik krovának ( tudatlanságból pl. grovának és írják crowa-nak ). Az itthon elterejd neve is krova, mert anno a szerszámokon a méret mellett ez volt az a felirat ami megjelent, már ha igaz volt. Anno még kerestük ezeket, mert amin nem volt rajta, azt serbli vagy biliacélnak hívtuk, ez minőségben a CrV ötvözet alatt volt jóval.
A légkulcs fejet immár évek óta nem CrV ötvözetből hanem CrMo ötvözetből készítik. Ez az anyag jóval szívósabb, de a satikus igénybe vételt kissé kevésbé szereti.

Néhány szó a króm- molibdén ötvözet írásáról.
Sajnos írásmódja igen eltérő egyes helyeken, és meglehetősen helytelenül is írják.
Sok módon találkozhatunk vele, chrom-molibden, chrom- molibdenium, króm-molibdén, stb.
Ha azt írjuk chrom-molibden, szerintem rendben van. Ha magyarosan írjuk, hogy króm-molibdén, az is. A chrom-molibdenuim viszon nem, mert ez esetben chromium-molibdenium írásmód kellene, ha az egyik összetevőt jól írjuk akkor a másikat miért nem, vagy miért más módon?

A megjelölés tehát lehet CrMo ( króm-molibdén ) és CrV ( króm-vanádium ). Előbbit, hogy jobban ki lehessen mondani, hívják cromo ( kromo )-nak is, utóbbi krova-nak.

De kérem ne hívuk úgy, ahogy nem nevezik!

A krova nem dugókulcs ( tűzőkulcs ) hanem egy ötvözet, ami nevet a szerszám kis mérete miatt rövidítettek le, ugyanis kiírva egészben egyszerűen nem férne el, de a villás vagy egyéb kulcsok, csavarhúzók, vágók és egyéb szerszámok túlnyomó többsége is ebből az anyagból készült.

Természetesen ha valaki nálunk krova készletet kér, nem nézzük rossz szemmel, de szerintem ez nem helyes, még akkor sem a közkeletű a megnevezés.

De a lényeg!

Fentieket figyelembe véve tehát ha légkulcshoz, ütve csavarozóhoz ( hiszen nem mind működik levegővel ) fejet keresünk, akkor azt vásároljunk, mert a CrV anyagú kézi fejek nem szeretik a dinamikus, ütő igénybe vételt, és ha nagy erőkarral szeretnénk valamit húzni, akkor ne vegyünk hozzá légkulcs fejet, mert a CrMo anyag szívós ugyan, de a statikus igénybe vételt kevéssé szereti, elapattanhat.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház




2019. január 25., péntek

Üveggyöngy szórás

Sokszor esett szó az üveggyönggyel való szemcseszórásról.

A technológia lényege, hogy a felületet kevéssé bántja, nagyon kicsi az anyagleválasztás mértéke, és a felületet nem karcolja, az szabadon maradhat bármilyen védelem nélkül. Ez leginkább alu alkatrészeknél fontos, ahol a végső kialakítás szinte azonos egy friss gyártmánnyal.

Az alábbiakban néhány ilyen volt, ilyen lett képet osztok meg, melyeket ügyfeleinktől kaptunk vissza, a technológia hatásosságát igazolandó.

Simson oldaldekni :

Látható, hogy valaki már próbálkozott drótkorongos tisztítással, ez után került az alkatrész az ügyfelünkhöz, ahol megkapta azt a felületi finomságot és struktúrát ami valóban kell. A végeredmény annyira részlet gazdag, és szépen látható, mint ha most jött volna ki az alkatrész a gyárból. 





Porsche szelepfedél, itt lent az eredeti, felül a már elkészült tisztított darab.


Veterán ( sajnos nem tudom pontosan milyen ) hengerfejek mosás után, és gyöngyözés előtt és után.


Mindezen példákból pontosan látható milyen különbségek vannak egy elmosott, vagy drótkorongozott, és egy üveggyönggyel szórt alkatrész között. Egy tisztességes, igényes felújításnál, főleg veterán kategóriában, szerintem elengedhetetlen az ilyen minőségű munka.

Magát a szóróanyagot itt találják :

Ha bármilyen kérdésük van a szóróanyaggal, vagy a technológiával kapcsolatban, kérem keressenek meg minket elérhetőségeinken.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista




2019. január 17., csütörtök

Késes biztosítékok az autóban, mi jó és miért ?

Alábbi cikkünket a HELLA-tól vettük át, mivel nálunk is elérhetők az autókhoz való késes biztosítékok, jelenleg készlet formájában, de feltöltésre kerülnek nem sokára darabra is.

Most a cikket kicsit kibővítettük, mert folyamatosan aktuális, érdemes tudatosítani.



Érdemes elgondolkodni mit érdemes megvenni és mit nem...

Biztosítékok vagy csak annak látszó tárgyak


Azt gondolhatnánk, ezzel a kis szabványosított alkatrésszel nem lehet probléma. Nem is volna, ha minden gyártó a szabványok szerint gyártana. Sajnos a gyártási költségek csökkentése érdekében történt nem szakszerű módosításoknak súlyos következményei vannak.


Lássunk egy elrettentő példát: A klasszikus késes biztosítékok két (apa) csúszó saruval rendelkeznek. Ezek lemezvastagsága szabványosított (pl. ATO biztosíték 0,6 mm). A biztosíték bedugásakor a csatlakozó felkarcolja a kés felületén lévő oxid réteget, így biztosítja a fém-fém kontaktust. Ha a lemezvastagságot lecsökkentik (elterjedt a 0,55 mm-es) ez nem történik meg. Az áramvezetés mégsem szűnik meg: az alagút jelenség miatt az egyébként szigetelő fémoxidok is vezetik az áramot, de az oxidréteg feszültségesést eredményez. Ennek mértéke az 1V-ot is meghaladhatja. Számoljunk egy kicsit. Tegyük fel, hogy egy 40 A-es biztosítékon 21 A mellett 21 W veszteséget, tehát hőtermelést jelent. Aki már fogott 21 W-os izzót működés közben, az tudhatja, hogy ez nem kevés. Pedig az izzó mennyivel nagyobb felületű és kevésbé szűk helyre van beépítve.


Ha még ennél is vékonyabb saruval ellátott biztosítékot használunk, biztosak lehetünk benne, hogy a kialakult légrésekben apró szikrák is képződnek. Ha szerencsénk van, csak a biztosíték olvad el, ha nincs, gyorsan ugorjunk ki az autóból, és messziről csodáljuk a tábortüzet!

Még veszélyesebb a helyzet a mini biztosítékokkal, ahol a szabvány 0,81 mm-es lemezvastagságot ír elő, de egyes gyártók nyugodtan készítik a 0,55 mm-es lemezből. Azért, hogy ne essen ki a helyéről, a műanyag részen hagynak erős sorját.

Okkal gondolhatjuk, hogy akik ennyire amatőrök, azok olyan finomságokkal nem is foglalkoznak, hogy az olvadó rész keresztmetszete optimális legyen (kevésbé legyen érzékeny a magas hőmérsékletre ill. rezgésre), vagy ha megolvad, az olvadt rész hova csöppen, milyen kárt okoz? Nyilván azzal sem törődnek, hogy a műanyag rész hő hatására ne gyulladjon ki, ne fejlesszen mérges gázokat!

Mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy csak minőségtudatos forrásból származó biztosítékot építsen be, illetve forgalmazzon! A jó termékfelelősség biztosítás nem hozza helyre az elrontott hírnevet. A szerelőknek érdemes időnként megmérni a lemezvastagságot! Ha a jármű öreg, vagy már rengetegszer cseréltek biztosítékot és a kihúzott darab lábain nem látszik semmilyen karcolódás, akkor alkalmazzanak túlméretes biztosítékot (pl. ATO 0,66mm). Ez ugyan kevés helyen kapható és drágább is (pl. Hella Hungáriánál kapható), de 40 Ft miatt kockáztatni több mint vakmerőség.

*Alagút jelenség: Az áram átfolyik vékony szigetelő rétegen akkor is, ha a feszültség kisebb az átütési határfeszültségnél. Jó hidraulikus hasonlat a buzgár. A folyó vízszintje még nem éri el a gát magasságát, de ha a gát nem elég széles átszivárog rajta.

Optimális olvadó keresztmetszet: természetesen a kör (kerület / keresztmetszet arány a legkisebb). Ez biztosítja, hogy a külső hatások a lehető legkevésbé befolyásolják az olvadást. Ez két részből áll:

1, A fűtő teljesítményt nem adja le.
2, A külső zavaró hőmérsékletet lassabban veszi fel.
Ez a kialakítás azonban csak nagyon komoly biztosítékok esetén indokolt, technológiai okokból törpefeszültségnél megelégszünk a négyszög keresztmetszettel. Ez esetben a négyzet az optimális. Minél vékonyabb lemezt alkalmazunk, annál inkább laposodik a téglalapunk, távolodunk az optimálistól. Ezzel rontjuk az olvadási sebesség biztonságát ( a környezettől függően lassabban, ritkábban gyorsabban fog olvadni).

Nagyon amatőr megoldás: ráütéssel helyi elvékonyítás (csak ezen a ponton tud elolvadni).
Nagyon profi: elvékonyítás az olvadó rész és a saruk között (ne legyen hőátvezetés), majd ezüstözés, hogy ne itt legyen a legnagyobb az ellenállás.
Itt látható a gyenge minőségű biztosíték (balra) és a jó minőségű biztosíték (jobbra) közti különbség. A gyenge minőségű biztosíték lábán nem látható a karcolódás, míg a jó minőségű, vastagabb lemezből készült biztosítékon igen.

Forrás: Hella

És most a saját kiegészítés :

A nálunk elérhető biztosítékok lábának a vastagsága 0,62 mm, ha a mérésből szigorúan kihagyom a sorjás részt, vagy a lemez görbületét ami a gyártás során keletkezhet. 
Sorjával mérve ( ha csalni akarnánk ):

És korrekten ahogy kell, és pontos :



Olvassunk csak vissza, a 0,6 mm-es vastagságot írják etalonnak a jó minőséghez.

Ez pedig az igazi olvadó biztosíték, ahol minden olvad csak éppen az olvadó szál nem... a fotó saját mű.



Hát kérem akkor lehet vásárolni !
Maradok tisztelettel :
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház.

2018. december 17., hétfő

Levegő csatlakozók és problémáik

Naponta hangzanak el kérdések üzletünkben a különböző levegő csatlakozókról, méretükről, használhatóságukról.

A csatlakozók fajtái. 
Most leginkább a DIN normás csatlakozókről lesz szó, ezek az un. gyorscsatlakozók, amikkel mindenhol találkozthatunk, ahol légtechnikai szerszámok, rendszerek vannak.
2 méretet tartunk, a DIN7,5 ( normál méret ) és a DIN5 ( mignon méret ) melyek kialakításukban azonosak, csak méretükben térnek el.

Anyaguk.
Preferáljuk a réz, vagy nikkelezett réz kivitelt, mert itt sokkal kisebb a korrózió veszélye mint a vas anyagúaknál, tapasztalatunk szerint ezekkel kevesebb a mechanikai meghibásodás is, bár talán kicsit drágábbak, de igazából ez sem jellemző.
Anyaguk szerint lehet fém ( réz, acél, inox ) vagy műanyag, esetleg műanyag-kompozit, acél elemekkel kombinálva.

Extol pérmium nikkelezett réz csatlakozók


Kivitel.
Mint írtam DIN kivitelekről van szó, ezek erősen behatárolják a lehetséges megoldásokat, mégis van pár extra. Van olyan, ahol egy gallér hátrahúzásával tudjuk oldani, máshol gomb nyomásra, sőt vannak olyanok is ahol kétszer kell megnyomni a gombot, mert elsőre a levegőt erszti el a csatlakozó, másodszorra tudjuk szétakasztani azt. Ez egy biztonsági megoldás, hogy a csatlakozót a levegő nyomása ne "vágja" le.
Természetesen a felsoroltakon kívül rengeteg kivitel van, úgy külsőre mint besőre, vagy éppen a tömlő csatlakoztatás lehetőségeiben, ezekre most nem térek ki.

Márka.
Vannak ismert márkák, és vannak kevésbé ismertek, vagy akár noname kivitelek is.
Sajnos a legismertebbeket, mint pl. a Rectus, Festo, erősen hamisítják, így több ügyfelünk is csalódott ezekben, még ha oly drágán is vásárolta, mint az eredetit..
Mi első sorban az évek óta tartósan bevált Extol márkát forgalmazzuk, kiegészítve néhány más márkával, amikkel az esetleg hiányzó méreteket pótoljuk.
Nem hiszek abban, hogy normál felhasználás és igény mellett az egyik csatlakozó 3x, 4x annyit ér mint a másik. Speciális igények mellett persze más a helyzet, de oda nem is gyárt mindenki.

Kopás, elhasználódás.
Tapasztalatunk szerint a kopás első számú oka a kenetlenség.
Mint minden levegős szerszámnak, ezeknek a csatlakozóknak is szükséges a megfelelő, de kis mértékű kenés. Ezt a levegő által szállított kenőanyag biztosítja, és nagyon sok olyan esetünk volt, ahol garanciális vagy garanbcián túli meghibásodással jelentkezett az ügyfelünk, de kiderült hogy egy csepp olaj orvosolja a problémát.
Mint minden kopó alkatrész, idővel természetesen ezek is cserére szorulnak, de ez az idő ipari felhasználás mellett is több évre tehető, ha a megfelelő minimális karbantartást megadjuk.

A leggyakoribb hiba a kopás. 
Okai a nedvesség ( víz ) jelenléte és a kenetlenség.



A kopások következményei :
Nehezen csatlakoztatható vagy oldható a csatlakozó
Ereszti a levegőt
Szétcsatlakoztatás után nem zár le.
A kopott "papa" roncsolja a "mama" gumi tömítését, ezzel tönkre téve azt.

Melyik jobb, melyik nem, és mire.
Mint írtam, normál használat mellett nem hiszek abban, hogy egy jól használható közép kategóriás darabnál egy komolyabb nevű sokkal többet ér, annyival biztosan nem mint amennyivel többe kerül.
Specilis felhasználás mellett ( ez lehet vizes környezet, vagy éppen folyadék szállítás, különösen nagy igénybevétel ) természetesen speciális csatlakozók is kellenek, és ezek bizony igén drágák.
Mig pl egy normál csatlakozó 1400-1500 Ft, ugyanannak az inox kivitele 4500-5000 Ft árban van.

Végül is melyiket vásároljuk?
Ha nem tudja mire van szüksége keressen meg minket, és segítünk a választásban.
Normál otthoni, kis vagy nagy műhelyes felhasználásra is teljesen megfelelőek az általunk folyamatosan tartott és forgalmazott csatlakozók.
Szükség esetén különleges igényeket is ki tudunk elégíteni, mert elérhető a mignon méret ( ezeket orvos technikai vagy kisebb méretű eszközökhöz viszik, ahol számít a méret és a súly ), minden méretből és csatlakozóból inox ( rozsdamentes kivitel ), de beszerzünk műanyag, vagy éppen robbanásbiztos csatlakozókat is.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecilaista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház



2018. december 14., péntek

Szakszerviz vs márkaszerviz

Folyamatosan hallom innen-onnan a szakszerviz és márkaszerviz megjelöléseket, sokszor sajnos rosszul megfogalmazva vagy rosszul értelmezve.


Szeretném kicsit rendbe tenni a dolgot.


Autók használati-kezelési utasításaiban, szerviz könyvében pl leírják, hogy a garancia megléte a márkaszervizben való szervizeltetés, időszakos olajcsere, stb.
Máskor a szakszervizek magas áraira panaszkodnak az ügyfelek, mondván ebben vagy abban a kereskedésben milyen árak vannak.

Sokszor olvasni amikor valaki panaszkodik egy műhely munkájára, és valamely hozzászóló megkérdezi miért nem szakszervizbe vitte az autóját.

Ezek a meglátások, hozzászólások általában tévedések, esetenként az autó tulajdonosok tudatlanságát vagy tájékozatlanságát kihasználva rá is játszanak erre egyes márkakereskedések, márkaszervizek.

Márkaszerviz meghatározása általam úgy, hogy az legyen közérthető.

A márkaszerviz egy bizonyos márka, vagy márka csoport javítására szakosodott, és specializálódott olyan autójavító vállalkozás, ahol gyári célszerszámokkal, gyári technológiai előírások szerint és gyári alkatrészekkel javítják az autókat, a gyártó engedélye alapján.

A szakszerviz meghatározása ugyanígy.

A szakszerviz minden olyan autójavító vállalkozás, melynek érvényes tevékenységi engedélye van autó vagy egyéb jármű javító tevékenységet végezni.

Ez utóbbinál nincs megkötés milyen márkával foglalkoznak, lehet az teljesen egy típusra specializálódott, vagy általános javító műhely is. Itt nem kötelező a gyári technológia betartása, inkább az értelem, a célszerűség és a gyakorlat vezérli a javítást. Nem kötelező a gyári cikkszámos célszerszámokat tartani, javíthatnak ( természetesen szakmai mérlegelés után ) utángyártott, gyári vagy OEM alkatrészekkel, akár bontott alkatrészeket is beépíthetnek. Nincs megkötve a használt kenő és segéd anyagok márkája, vélt vagy valós minősége sem.
Mindez nem jelenti azt, hogy a szakértelem vagy a kiadott elvégzett munka minősége alacsonyabb lenne, vagy a szakemberek képzettsége elmaradna a márkaszervizekétől.

Ma már az sem különbség, hogy hol milyen képzéseken vesznek részt a dolgozók, a magára valamit is adó szervizek mindegyike időszakosan képezteti a munkásait, folyamatosan megismertetve őket a legújabb technikai vívmányokkal a szakmájuk táján.

Meglátásom alapján nem igaz az az állítás, mi szerint egy márkaszervizben magasabban képzettek a kollégák, sőt sok esetben épp az ellenkezője is igaz lehet.
Sok esetben valóban egy-egy típus jellegzetes vagy speciális hibáját jobban ismerik, de sokkal kisebb a kombinatív készségük, ugyanis erre nincs szükségük. Kisebb tapasztalatuk van a különleges hibák okának felismerésében, és ki merem mondani sok esetben inkább alkatrész cserélő szakmunkások, mint autószerelők.

Ezzel szemben egy "független" ( értsd márkafüggetlen ) autójavítónál bizony nagy szükség van a gondolkodásra, magas szintű szakértelemre, hiszen akár óránként más márka más hibáival kerülnek szembe. Sokkal szélesebb a látókörük, és ez pont akkor jön kapóra amikor egy olyan hibával találkoznak, amit még tankönyvben sem írnak le, mert hivatalosan nem is létezhet olyan hiba. Megjegyzem sok ilyenbe botlottam már magam is, amikor nem a szakmai tudás közvetlenül, hanem annak a háttér ismereti anyagai, a sokrétű tapasztalat voltak segítségemre az ok megfejtésében.

A márkaszerviz indokai a folyamatos képzés, a speciális szerszámellátás, a magas szintű munka a gyári előírások szigorú betartása.

Mivel régóta vagyok a szakmában, ezek minden betűjét konkrét példákkal cáfolni tudnám. Ez nem jelenti azt, hogy egy útszéli műhely ennél többet tud, de sok esetben bizony kevesebbet sem.
Csak a magam példáját tudom mondani akkor, amikor olyan munkát vállaltunk és végeztünk el az ügyfél teljes megelégedettségére, amit a márkaszerviz motor cserével oldott volna meg, nálunk meg pár tízezer Ft volt a végösszeg. Ez egyszerűen az előírások követése miatt volt, ami ebben az esetben értelmetlen volt, mert sokkal egyszerűbb megoldás is adódott, csak kicsit el kellett vonatkoztatni az írott szabályoktól az íratlanok, vagy a tapasztalat javára.

A következő ferdítés, amikor egy új autó vásárlásánál kikötik, hogy azt csak márkaszervizben lehet javíttatni, különben elvész a garancia.

Valóban, az átvizsgálásokkal, időszakos kötelező ellenőrzésekkel összekötött szervizeket a márkaszervizekben kell elvégeztetni, mert ott rendelkezésre áll az a bizonyos lista, mely szerint végig ellenőrzik az autónkat, sőt sokkal előbb jutnak hozzá a gyártótól olyan leírásokhoz amik az esetleges rendszeresen felmerülő hibákról tájékoztatnak. Ilyenek lehetnek egy hibás vagy alul méretezett alkatrész kötelező cseréje, biztonsági berendezés hibája miatti kötelező ellenőrzés, stb.
Viszont, azokat az időszakos kenőanyag ( olaj ) cseréket, melyek mellé nincs előírva más ellenőrzés ( általában minden második alkalom ), nem kötelező márkaszervizbe menni, elegendő egy megfelelő szakszervíz, ahol ugyanúgy mint a márkaszervizben bepecsételik a megfeleleő helyre az olajcsere tényét, leírva a használt anyagokat, és kész.

Nem elhanyagolható az a tény is, hogy bár a gyári célszerszámok és a gyári javítási leírások elérhetőségét sokáig a gyártók szigorúan titkolták, sok éve már, hogy egy uniós szabályzat ezt a titkolózást megtiltotta. Gyakorlatilag bárki hozzájuthat ezekhez, persze ha van elég pénze rá.

A célszerszámokat, diagnosztikai műszereket, szoftvereket pedig szinte minden esetben igen gyorsan be lehet szerezni ma már a piacról, akár utángyártott, de a gyárival azonos szintű, akár gyári minőségű az.

Sőt!
Vannak olyan hibák, javítási lehetőségek, amelyeket a gyári szerviz nem ismer, vagy ha tud róla, azt nem alkalmazhatja. Ezek a hibák a gyári technológia miatt nem javíthatók. Hogy ez azért van, mert a piacpolitika miatt inkább új alkatrész megvételére kényszerítik a vásárlót, vagy valamilyen számítási eredmény alapján döntöttek így, nem tudhatom, de tény hogy nem egy olyan nagy értékű alkatrész megmentését oldották már meg az egyéb szakszervizek, melyeket a javítási költség akár sok tízsszereséért lehetne csak beszerezni a gyártótól.
Tudnunk kell, hogy ezek a megoldások nem az utcán hevernek, általában sok vagy sok tíz éves gyakorlat, tapasztalat, esetenként kísérletezés eredményei. Viszont ha egy ilyen megoldás a birtokunkban van, az nagy üzleti érték és ütőkártya, mindenki mással szemben is.

Sokan a nem márkaszervizt azonosítják az olajsáros, sötét lyukban dolgozó fusizókkal, akik mindan apróságot elvállalnak, fillérekért javítják az autókat, hiszen semmilyen közteher vagy kötelező költség nem terheli őket, és folyamatos életveszélyt idéznek elő az utakon.
Sőt még ezt a fenti meglátást is részben vitatom, hiszen attól, hogy valamelyik szerelőnek a műhely kialakítása nem olyan mint egy szépen burkolt csarnok, még meg lehet a szakértelme, és a felszerelése a magas szintű javításhoz.

Tudok olyan nagy nevű márkaszervizről, akiknek a munkája után egy másik, a márkára szakosodott szakszerviznek állandó munkája van, ugyanis abban szakszervizben jóval magasabban képzett dolgozók dolgoznak, akik az adott márka minden porcikáját évek tapasztalata szerint jól ismerik, míg a nagy nevű márkaszorvizt sokszor csak ugródeszkának, vagy átmeneti melegedőnek használják, amíg jobb nem lesz. Eszük ágában sincs sok esetben ott maradni, mert ilyen vagy olyan okok miatt nem is fizetik meg úgy a kollégákat. A nagy fluktuáció miatt pedig nem tudnak beletanulni a márkába, nem ismerik meg azt eléggé, tehát nem is tudnak elég magas színvonalú munkát végezni. Így a márkaszerviz javításai után a független szakszerviz feladata a nem megfelelően rögzített burkolatok újbóli felszerelése, az eltört patentok cseréje, gyakorlatilag a márkaszerviz munkájának befejezése, esetenként kijavítása.

Természetesen a márkaszervizek is kinevelhetik a kiváló szakembereiket, akár specialistáikat, akikre az oda járó ügyfelek akár várnak is, csak ne más javítsa az autójukat. Ezek a szakik valóban olyan szakemberek, akik a hivatásukkal szemben alázatosak, hajlandóak és tudnak is fejlődni ahogy a márka is fejlődik, nyitottak az új információk irányába. Ők azok akik esetenként húzzák a szervizt, mondhatni akik miatt sokan oda járnak. Viszont ők azok akik egy idő után elhagyják a márkkaszervizt és saját parxist nyitnak, magukkal víve a szaktudásukat és sok esetben az ügyfél körüket is.

Pontosan emlékszem arra, amikor még szakközépiskolás koromban mint tanulók kerestük a szakmai gyakorlatok helyét. A mi időnkben még nem a tanuló, hanem az iskola szerződése adta meg hol lesz a szakmai gyakorlat, esetemben, és általában a hunkarocamion, a fősped, vagy valamelyik volán telep volt ez. Viszont többen is voltak akik családjában már volt gyakorló autószerelő saját megfelelő műhellyel és ekkor az iskola engedélyezhette, hogy a tanuló ott töltse a gyakorlati idejét. Nem tudom elmondani mennyire irigykedtük ezekre a srácokra, hiszen már akkor pontosan láttuk, hol van a nagyobb és/vagy az életben jobban hasznosítható szaktudás.

Van még sok érvem erre és arra az oldalra is, pl az, hogy a márka szervizek a 20-25 évesnél idősebb autókkal sok esetben egyszerűen nem tudnak mit kezdeni, hiszen a javítástechnológia már feledésbe merült ( a technika fejlődésével a javítási utasításoknál minden autógyártó átállt a nyomtatott helyett a digitális formátumra, amiből a régi típusok adatai, leírásai rendre kimaradnak ), akik értettek az adott típushoz már nyugdíjasok, alkatrészek gyári forrásból nem vagy csak igen nehezen elérhetők.

Végül pedig megint kijelentem, hogy nem helyezem előrébb sem a márkaszervizt, sem a szakszervizt. Mindkét esetben vannak nagyon magas színvonalú és nagyon jól dolgozó vállalkozások, és mindkét esetben vannak olyanok, ahonnan leginkább menekül az ügyfél.

Tisztelettel
Bálint Balázs

Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház


2018. december 10., hétfő

Drótkötél emelő szerkezetek helyes kezelése

Ne tévesszen meg senkit a cím, az alábbi írásommal inkább elrettenteni szeretnék.

Minap egyik partnerünknél járva figyeltem fel egy horogban végződő drótkötél szerkezetre, amely első ránézésre is, hogy is mondjam, nem volt túl bizalom gerjesztő. Mi több, érdeklődésemre elmondták ártatlan arccal, hogy persze hogy használják, miért ne...

Szerintem döntsék el maguk.

Mivel jómagam emelő emelőgép/daru kezelő és az ezzel összetartozó darukötöző vizsgával is rendelkezem, valamint jó pár évet eltöltöttem daruk és különböző emelő gépek szerelésével, kezelésével, van némi fogalmam arról, hogy egy emelő kötelet, vagy egyéb szerelékeket hogyan kell használni, tárolni, ellenőrizni.
Na a nevezett darab a világon semmilyen követelménynek nem felel meg.

Vegyük sorban.
- Egy emelő kötelet addig lehet használni, amíg egy pászma vagy egy méteren maximum 10 elemi szál szakadás nincs rajta. A kisebb sérüléseket engedi a szabályozás, egy részt mert azok szinte elkerülhetetlenek, más részt az emelő kötelek 5x, a hozzájuk tartozó szerelékek szintén 5x túl vannak méretezve.
Megjegyzem, amikor először tanultam erről még '89-ben, akkor hétszeres, utána '95-'96 környékén hatszoros, most ötszörös túlméretezéssel kell tervezni és számolni. Ez az engedmény minden bizonnyal az új gyártási minőségbiztosításoknak, és a sokkal egyenletesebb szintű gyártási minőségnek köszönhető.

Ez így nem szép látvány, leginkább elborzasztja a nézelődőt.


- Emelő horgot meghajtani, vagy hajlott, kinyílt horoggal tilos dolgozni.
Nem hogy hajtogatták a horgot, még be is lett vágva, jól láthatóan a biztosító fül csonkját vágták le róla



- A kötél visszabandázsolása nem lehet sérült.
Erre mit mondjak ??


- A kötélen jól láthatóan fel kell tüntetni a terhelhetőséget.
Ilyen sehol nincs rajta.

Ezek mellett ami szintén a használhatóságot kizárja az a jól látható korrózió a külső felületeken, ez persze feltételezi, hogy belül is minimum ugyanilyen, mi több akár sokkal rosszabb is lehet, a mostoha tartási körülmények miatt.
Még egy észrevétel, a bandázsolás, nem is annyira a minősége, mert az szót sem érdemel, olyan, mintha nem is lenne, hanem a kivitele. Manapság nem használják ezt a megoldást, hanem préselik a kötél végeket. A huzalos bandázsolást már csak igen ritkán alkalmazzák, de sok mai szakember nem is ért már hozzá, a kötél végek visszafűzése külön tudomány.

Nehéz ezek után megszólalni, főleg ha belegondolok, hogy ezt az izét még használják is.
Kis öröm az ürömben, hogy állítólag csak egy telepen belül egyes emeléseknél használják, így legalább csak azok vannak életveszélyben akik ott vannak, nem esetleg egy ártatlan nézelődő az utcán.


Tisztelettel Bálint Balázs
Műhelynet szerszámboltwww.muhelynet.hu és szerszám webáruház





2018. december 3., hétfő

Alu vagy acél felni?

Sok nézet van ebben a témában, most a magam magán és szakmai álláspontját és meglátásaimat írom le.

Nem kívánok most kitérni a méretre, kinézetek sokaságára.

Első sorban tisztázzuk mi micsoda.

Acél felni.
Acél lemezből hegesztve, sajtolva, formázva készült keréktárcsa.

Alu vagy könnyűfém felni:
Alumínium ötvözet vagy más könnyűfém ötvözetből öntéssel ( présöntéssel ) készült keréktárcsa, ami lehet egy vagy több részből is, ez utóbbi akár csavarozva akár hegesztve.

Nem azért könnyűfém, mert feltétlenül könnyebb mint az acél felni, hanem azért mert az alapanyaga könnyűfém, azaz jó részt alumínium, és ennek ötvözői.

Az acél felni formája, kialakítása a gyártás technológiája miatt aránylag behatárolt, bár anno sok olyan szép darab is készült, aminek a kinézete vetekszik néhány alu ( maradjunk e megnevezésnél ) felniével. Manapság egy kaptafára készülnek, úgyis megy rá dísztárcsa, ez jóval olcsóbb megoldás. Mindezekért ezeket a felniket szinte csak fekete színben gyártják, hogy a dísztárcsa kinézetébe ne zavarjon be, ne látszék mellette más felület.

Az alu felniknél sokkal nagyobb a tervezési, kivitelezési szabadság, úgy fomára, kiakaításra, mint pl a felület finomságára. Lehet matt, polírozott, vagy szálcsiszolt, festett, esztergált felület is, lehet natur vagy festett, akár több színű is.

A választást sok oldalon online próba lehetőség is segíti.

Megkeressük katalógusból az autónkat és virtuálisan fel tudjuk rá próbálni a lehetséges felni választékot. Nagyon jó eladási technika.


Az utcai alu felni csak látványában jobb mint az acél, kevés valós előnye mellett sok a hátránya is.

Az alu felni előnye, a dizájn, általában nagyobb merevség, de hártánya a sérülések sokkal nehezebb és drágább javíthatósága, és a bekerülési ára.
Az acél lemez felni előnye az ára, a könnyű javíthatóság, esetleg alakíthatósága, kisebb a sérülékenysége, hátránya, hogy nem olyan szép.

A korróziót azért nem írtam egyik javára vagy hátrányára sem, mert az mindkettő esetben fenn áll, ez ellen csak jó alap festéssel, és utána gondos figyelemmel lehet tenni.
Az acél felni rozsdásodhat sérülés esetén, de az alu felni is korrodálódhat, mégpedig elég csúnyán.

Nyárra vagy télire?

Ezt igazából döntse el ki-ki maga.

Általános nézet, hogy nyárra alu míg télire acél felnit használjunk, ennek több oka is van.
Nyáron szép az alu felni, télen viszont a hóban sérülékenyebb, akár egy keményebb jég darab is megsértheti a skszor milliós tételű felnit. A hóban, sárban az esetleges úthibák kevéssé látszanak, nagyobb a sérülés veszélye, és bizony a sólé is meg tudja enni akár egy idény alatt.

Sokan persze egy garnitura felnit használnak télen nyáron, de ez több okból sem célszerű, illetve hosszabb távon drágább is. Erről talán majd egy másik cikkben.

Magam két garniturafelnit használok minden autómra már évek óta, és valóban nyárra a szépség és a látvány miatt alu, télre acél felniket, azokat is dísztárcsa nélkül, mert télen így célszerűbb. A dísztárcsa sérülékeny, leviheti egy nagyobb hókupac, alatta kevésbé tisztul a felni, tele mehet hóval ami aztán jéggé válik, és rohasztja az egész kereket. Nem mellesleg a gagyi barkácsáruházas kategóriájú dísztárcsáktól kiráz a hideg még nyáron is, a gyári dísztárcsák meg szinte egy vas felni árával azonosak, ezért ez utóbbiakra vigyázni illik.

Van autóm, ahol téli gumi van a gyári 20 éves alu felnin, mondván annak már úgyis mindegy ( egyébként szép és jól karban tartott felniről van szó ), és fölsöleges lett volna elcserélnem egy acél garniturára, és nyárra egy új, karcmentes ( most még ) 2 éves felni garnitúrára szerelt gumi szettet használok. Mindkettőt szerelt full fém szeleppel, így azt a gumi teljes élettartama alatt nem kell cserélnem sem.

Tévhitek és hamis indokok.

- Az alu felni könnyebb mint az acél felni, ezért kisebb a fogyasztás, jobban kíméli a futóművet.
HAMIS!!
Részben, vagy annyira sem igaz. A magas minőségű, vagy verseny felnik valóban könnyebbek, de ez az utcai általános felniknél nem mondható el. Van, sőt elég gyakori, hogy egy egyszerűbb gyári vagy utángyártott alu felni még nehezebb is mint az azonos autóra való acél felni. Ez a súly többlet akár 2-3 kg is lehet, tehát leginkább a fenti állítás ellenkezője az igaz.

- Az alu felni növeli az autó teljesítményét.
HAMIS!!
Talán az egyik legnagyobb butaság, és összefügg a súly tévhitével. Miért növelné csak az anyaga miatt? Maximum annyira mint egy "no fear" matrica a hátsó szélvédőn.

- Alacsonyabb mértékű lesz a gumikopás.
HAMIS!!
Ez is miért? Nem tudom, de ezt mondják. Ha van két felni, amik azonos méretűek, kialakításúak, de eltérő anyagúak, az miért befolyásolná a gumi kopását vagy egyéb állapotát?

A fenti indokok egyszerűen szakmailag nem megindokolt ferdítések, melyek általában az alu felni eladását hivatottak segíteni.

Az alumínium felnik elterjedésének két fő oka egyszerű és puritán.

1. Kinézet. 
Ez az indok akár a státusszimbolumnak is beillik, meg lehet mutatni nekem ez is bele fér. Ide jöhet még a divat is, akár utcai akár verseny autókra gondolunk, mivel sok alu felni a valóban speciális verseny felniket utánozza, amiknek tényleg van értelmük, de csak ott averseny pályán.
2. Méret.
17" méret vagy a fölött alig gyártanak személyautó acél felnit, sokkal könnyebb alu felnit gyártani. A megalománia már akár 24"-ig elmegy, de gyári autókon sem ritka ma már a 19" vagy akár a 21" kerék átmérő. Ezek a méretek már inkább a prémium kategóriákra jellemzőek, ott pedig a kinézet is igen fontos szempont.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház