A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakszerviz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakszerviz. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. december 14., péntek

Szakszerviz vs márkaszerviz

Folyamatosan hallom innen-onnan a szakszerviz és márkaszerviz megjelöléseket, sokszor sajnos rosszul megfogalmazva vagy rosszul értelmezve.


Szeretném kicsit rendbe tenni a dolgot.


Autók használati-kezelési utasításaiban, szerviz könyvében pl leírják, hogy a garancia megléte a márkaszervizben való szervizeltetés, időszakos olajcsere, stb.
Máskor a szakszervizek magas áraira panaszkodnak az ügyfelek, mondván ebben vagy abban a kereskedésben milyen árak vannak.

Sokszor olvasni amikor valaki panaszkodik egy műhely munkájára, és valamely hozzászóló megkérdezi miért nem szakszervizbe vitte az autóját.

Ezek a meglátások, hozzászólások általában tévedések, esetenként az autó tulajdonosok tudatlanságát vagy tájékozatlanságát kihasználva rá is játszanak erre egyes márkakereskedések, márkaszervizek.

Márkaszerviz meghatározása általam úgy, hogy az legyen közérthető.

A márkaszerviz egy bizonyos márka, vagy márka csoport javítására szakosodott, és specializálódott olyan autójavító vállalkozás, ahol gyári célszerszámokkal, gyári technológiai előírások szerint és gyári alkatrészekkel javítják az autókat, a gyártó engedélye alapján.

A szakszerviz meghatározása ugyanígy.

A szakszerviz minden olyan autójavító vállalkozás, melynek érvényes tevékenységi engedélye van autó vagy egyéb jármű javító tevékenységet végezni.

Ez utóbbinál nincs megkötés milyen márkával foglalkoznak, lehet az teljesen egy típusra specializálódott, vagy általános javító műhely is. Itt nem kötelező a gyári technológia betartása, inkább az értelem, a célszerűség és a gyakorlat vezérli a javítást. Nem kötelező a gyári cikkszámos célszerszámokat tartani, javíthatnak ( természetesen szakmai mérlegelés után ) utángyártott, gyári vagy OEM alkatrészekkel, akár bontott alkatrészeket is beépíthetnek. Nincs megkötve a használt kenő és segéd anyagok márkája, vélt vagy valós minősége sem.
Mindez nem jelenti azt, hogy a szakértelem vagy a kiadott elvégzett munka minősége alacsonyabb lenne, vagy a szakemberek képzettsége elmaradna a márkaszervizekétől.

Ma már az sem különbség, hogy hol milyen képzéseken vesznek részt a dolgozók, a magára valamit is adó szervizek mindegyike időszakosan képezteti a munkásait, folyamatosan megismertetve őket a legújabb technikai vívmányokkal a szakmájuk táján.

Meglátásom alapján nem igaz az az állítás, mi szerint egy márkaszervizben magasabban képzettek a kollégák, sőt sok esetben épp az ellenkezője is igaz lehet.
Sok esetben valóban egy-egy típus jellegzetes vagy speciális hibáját jobban ismerik, de sokkal kisebb a kombinatív készségük, ugyanis erre nincs szükségük. Kisebb tapasztalatuk van a különleges hibák okának felismerésében, és ki merem mondani sok esetben inkább alkatrész cserélő szakmunkások, mint autószerelők.

Ezzel szemben egy "független" ( értsd márkafüggetlen ) autójavítónál bizony nagy szükség van a gondolkodásra, magas szintű szakértelemre, hiszen akár óránként más márka más hibáival kerülnek szembe. Sokkal szélesebb a látókörük, és ez pont akkor jön kapóra amikor egy olyan hibával találkoznak, amit még tankönyvben sem írnak le, mert hivatalosan nem is létezhet olyan hiba. Megjegyzem sok ilyenbe botlottam már magam is, amikor nem a szakmai tudás közvetlenül, hanem annak a háttér ismereti anyagai, a sokrétű tapasztalat voltak segítségemre az ok megfejtésében.

A márkaszerviz indokai a folyamatos képzés, a speciális szerszámellátás, a magas szintű munka a gyári előírások szigorú betartása.

Mivel régóta vagyok a szakmában, ezek minden betűjét konkrét példákkal cáfolni tudnám. Ez nem jelenti azt, hogy egy útszéli műhely ennél többet tud, de sok esetben bizony kevesebbet sem.
Csak a magam példáját tudom mondani akkor, amikor olyan munkát vállaltunk és végeztünk el az ügyfél teljes megelégedettségére, amit a márkaszerviz motor cserével oldott volna meg, nálunk meg pár tízezer Ft volt a végösszeg. Ez egyszerűen az előírások követése miatt volt, ami ebben az esetben értelmetlen volt, mert sokkal egyszerűbb megoldás is adódott, csak kicsit el kellett vonatkoztatni az írott szabályoktól az íratlanok, vagy a tapasztalat javára.

A következő ferdítés, amikor egy új autó vásárlásánál kikötik, hogy azt csak márkaszervizben lehet javíttatni, különben elvész a garancia.

Valóban, az átvizsgálásokkal, időszakos kötelező ellenőrzésekkel összekötött szervizeket a márkaszervizekben kell elvégeztetni, mert ott rendelkezésre áll az a bizonyos lista, mely szerint végig ellenőrzik az autónkat, sőt sokkal előbb jutnak hozzá a gyártótól olyan leírásokhoz amik az esetleges rendszeresen felmerülő hibákról tájékoztatnak. Ilyenek lehetnek egy hibás vagy alul méretezett alkatrész kötelező cseréje, biztonsági berendezés hibája miatti kötelező ellenőrzés, stb.
Viszont, azokat az időszakos kenőanyag ( olaj ) cseréket, melyek mellé nincs előírva más ellenőrzés ( általában minden második alkalom ), nem kötelező márkaszervizbe menni, elegendő egy megfelelő szakszervíz, ahol ugyanúgy mint a márkaszervizben bepecsételik a megfeleleő helyre az olajcsere tényét, leírva a használt anyagokat, és kész.

Nem elhanyagolható az a tény is, hogy bár a gyári célszerszámok és a gyári javítási leírások elérhetőségét sokáig a gyártók szigorúan titkolták, sok éve már, hogy egy uniós szabályzat ezt a titkolózást megtiltotta. Gyakorlatilag bárki hozzájuthat ezekhez, persze ha van elég pénze rá.

A célszerszámokat, diagnosztikai műszereket, szoftvereket pedig szinte minden esetben igen gyorsan be lehet szerezni ma már a piacról, akár utángyártott, de a gyárival azonos szintű, akár gyári minőségű az.

Sőt!
Vannak olyan hibák, javítási lehetőségek, amelyeket a gyári szerviz nem ismer, vagy ha tud róla, azt nem alkalmazhatja. Ezek a hibák a gyári technológia miatt nem javíthatók. Hogy ez azért van, mert a piacpolitika miatt inkább új alkatrész megvételére kényszerítik a vásárlót, vagy valamilyen számítási eredmény alapján döntöttek így, nem tudhatom, de tény hogy nem egy olyan nagy értékű alkatrész megmentését oldották már meg az egyéb szakszervizek, melyeket a javítási költség akár sok tízsszereséért lehetne csak beszerezni a gyártótól.
Tudnunk kell, hogy ezek a megoldások nem az utcán hevernek, általában sok vagy sok tíz éves gyakorlat, tapasztalat, esetenként kísérletezés eredményei. Viszont ha egy ilyen megoldás a birtokunkban van, az nagy üzleti érték és ütőkártya, mindenki mással szemben is.

Sokan a nem márkaszervizt azonosítják az olajsáros, sötét lyukban dolgozó fusizókkal, akik mindan apróságot elvállalnak, fillérekért javítják az autókat, hiszen semmilyen közteher vagy kötelező költség nem terheli őket, és folyamatos életveszélyt idéznek elő az utakon.
Sőt még ezt a fenti meglátást is részben vitatom, hiszen attól, hogy valamelyik szerelőnek a műhely kialakítása nem olyan mint egy szépen burkolt csarnok, még meg lehet a szakértelme, és a felszerelése a magas szintű javításhoz.

Tudok olyan nagy nevű márkaszervizről, akiknek a munkája után egy másik, a márkára szakosodott szakszerviznek állandó munkája van, ugyanis abban szakszervizben jóval magasabban képzett dolgozók dolgoznak, akik az adott márka minden porcikáját évek tapasztalata szerint jól ismerik, míg a nagy nevű márkaszorvizt sokszor csak ugródeszkának, vagy átmeneti melegedőnek használják, amíg jobb nem lesz. Eszük ágában sincs sok esetben ott maradni, mert ilyen vagy olyan okok miatt nem is fizetik meg úgy a kollégákat. A nagy fluktuáció miatt pedig nem tudnak beletanulni a márkába, nem ismerik meg azt eléggé, tehát nem is tudnak elég magas színvonalú munkát végezni. Így a márkaszerviz javításai után a független szakszerviz feladata a nem megfelelően rögzített burkolatok újbóli felszerelése, az eltört patentok cseréje, gyakorlatilag a márkaszerviz munkájának befejezése, esetenként kijavítása.

Természetesen a márkaszervizek is kinevelhetik a kiváló szakembereiket, akár specialistáikat, akikre az oda járó ügyfelek akár várnak is, csak ne más javítsa az autójukat. Ezek a szakik valóban olyan szakemberek, akik a hivatásukkal szemben alázatosak, hajlandóak és tudnak is fejlődni ahogy a márka is fejlődik, nyitottak az új információk irányába. Ők azok akik esetenként húzzák a szervizt, mondhatni akik miatt sokan oda járnak. Viszont ők azok akik egy idő után elhagyják a márkkaszervizt és saját parxist nyitnak, magukkal víve a szaktudásukat és sok esetben az ügyfél körüket is.

Pontosan emlékszem arra, amikor még szakközépiskolás koromban mint tanulók kerestük a szakmai gyakorlatok helyét. A mi időnkben még nem a tanuló, hanem az iskola szerződése adta meg hol lesz a szakmai gyakorlat, esetemben, és általában a hunkarocamion, a fősped, vagy valamelyik volán telep volt ez. Viszont többen is voltak akik családjában már volt gyakorló autószerelő saját megfelelő műhellyel és ekkor az iskola engedélyezhette, hogy a tanuló ott töltse a gyakorlati idejét. Nem tudom elmondani mennyire irigykedtük ezekre a srácokra, hiszen már akkor pontosan láttuk, hol van a nagyobb és/vagy az életben jobban hasznosítható szaktudás.

Van még sok érvem erre és arra az oldalra is, pl az, hogy a márka szervizek a 20-25 évesnél idősebb autókkal sok esetben egyszerűen nem tudnak mit kezdeni, hiszen a javítástechnológia már feledésbe merült ( a technika fejlődésével a javítási utasításoknál minden autógyártó átállt a nyomtatott helyett a digitális formátumra, amiből a régi típusok adatai, leírásai rendre kimaradnak ), akik értettek az adott típushoz már nyugdíjasok, alkatrészek gyári forrásból nem vagy csak igen nehezen elérhetők.

Végül pedig megint kijelentem, hogy nem helyezem előrébb sem a márkaszervizt, sem a szakszervizt. Mindkét esetben vannak nagyon magas színvonalú és nagyon jól dolgozó vállalkozások, és mindkét esetben vannak olyanok, ahonnan leginkább menekül az ügyfél.

Tisztelettel
Bálint Balázs

Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház


2018. május 28., hétfő

Az egyszeri "szerelő" és az ő levele...


Tisztelt olvasóim !

Az alábbi levél igen régi, amikor még magam is aktívan javítottam a Subaru Libero kisbuszokat, és mivel ez igen hosszú ideig tartott, nevet is szereztem a márka barátainak körében. Ez persze azzal is járt, hogy időnként távgyógyítás, telefonon autószerelés, tanácsadás is volt.

Az alábbi levelet még 2012-ben kaptam egy elkeseredett ügyfelemtől, mert a szeretett kis autóját nem tudta sehol olyan szakemberhez eljuttatni aki ért is hozzá, meg is csinálja.

Sajnos a tapasztalatom, és azóta is meggyőződésem, hogy kis országunk tele van az alábbi vagy akár hasonló levelet megfogalmazó „szakemberekkel” akik amúgy teljesen hülyék a szakmához.

Lehet, hogy otthon a faluban ők a legjobb tartor szerelők, vagy éppen össze tudnak rakni egy autót úgy, hogy az még tán működik is, de az Istenért ne nyúljanak már olyan szerkezethez, aminek a felépítéséről lövésük sincs, illetve ha egyáltalán villáskulcsot fognak a kezükbe, legalább a szakma alapjaival legyenek már tisztában. 

Ha járt volna valaha olyan szakképző iskolába, ahol a gépészetet tanítják, és esetleg még csak keveset is aludt az órákon, nem írna ekkora égbe kiáltó butaságokat.

A levelet változatlan formában adom közre ahogy magam is kaptam, de engedtessék meg nekem, hogy akár a nyájas olvasó okulására, akár a szakmai butaságok elkerülése érdekében közbe szúrjam észrevételeimet, kizárólag műszaki szempontokból persze, továbbra sem megtagadva, hogy a levelet író illető szerintem annyit ért az autószereléshez mint hajdú a harangöntéshez.

Tehát a levél, melyet egy „szakszerviz” által bevizsgált és átnézet Subaru Libero 1,2 karburátoros modell hibafeltárásáról írtak, mert szerintem ez egy szakmai gyöngyszem.


> Szép estét kívánok!
>
> Nem hívtalak, mert telefonon nem lehet ennyi mindent elmondani, főleg nem
> drága percdíjakon.
2012-ben azért már nem voltak olyan percdíjak, hogy ne lehessen egy, akár fél órás beszélgetést kezdeményezni. Ha valaki, aki vállalkozó, vagy munkát vállal és nem tud ennyit bevállalni ( amit úgyis fel fog számolni az ügyfélnek ) az húzza le a rolót.

> Oda jutottam, hogy összeraktam a gépet, a hiba megvan, tavaly volt egy
> ilyen esetem, azt azonban nem akarták megjavítani.
Ki nem akart megjavítani és mit? Hiszek egy szervizről beszélünk, ahol az autót megjavítják…

> Amikor találkoztunk, utána pár dolgot kizártam még, jó a felszállócső is,
> összességéban a porlasztónak nincs különösebb baja.A gyári 190-es
> féklevegő helyett berakott 160-as csak tüneti eredményt hozott, erre
> találtam egy 90-es (!) fúvókát, de azzal sem emeli át gázadáskor a
> benzint.
Mi az a „felszállócső” ? Ilyet az épület gépészetben ismerünk, az autókban még nem találkoztam vele. A fúvóka  kisebbre cserélésével valyon milyen eredményben bízott?

> Pihenésképpen megnéztem a gyújtótekercset, behelyettesítettem egy
> másikkal, nem volt rá ugyan szükség, a mostani is kifogástalan.
Milyen jó hogy így piheni ki magát, ez azért mégis csak a szakma szeretetéről árulkodik, hogy egyik kezében a parízeres szendviccsel sem tud elszakadni a munkától.

> Ha azonban 90-es féklevegővel sem tudja felemelni a benzint, akkor nincs
> ami felemelje, azaz miért nincs (elég) vákuum a szívócsőben?
A benzint a fúvókából nem a vákuum, hanem az áramlás által a fúvókában és alatta keletkező nyomásesés emeli/szívja ki ha már ennél a szép fogalomzavarnál tartunk. A venturi elvről nem tudom hallott-e a kolléga?

> Itt már errefelé fordult a gyanú, végül hoztam magamnak otthonról egy
> vákuummérőt és egy kompressziómérőt.
Tehát szervizben dolgozik, ahol a vákuum és kompresszió mérő műszerek, mint abszlut alap szükségletek nem elérhetőek, azt otthonról kell bevinni. Ennyit a hely felszereltségéről.
>Újra melegre felmelegíttettem, a
> vákuummérő azt mutatta, hogy a pillangónyitás pillanatában (gázadásra) a
> szívócsőben a 0,4 bar nemhogy ugrana 1 (sőt, 1 fölé is), hanem nullára
> esik,
A tökéletes vákuum a -1 érték, tehát amennyiben a földi törvényeket vesszük figyelembe, az 1 érték fölötti vákuum nem lehetséges, a fizika helyi ismeretei szerint.
Nem mellesleg ennek így kell működnie. Alapjáraton nagy a szívó erő, gázadáskor amikor a pillangó szelep nyit csökken, hiszen megnyitjuk a beáramló levegő előtt a teret. Tehát a diagnosztizált jelenség nem az ördög műve, hanem teljesen természetes és kellő dolog.
>azaz annyi a vákuum benne, mint a bennünket körülvevő levegőben,
Ez teljesen igaz, de ez így jó J

> azaz semmi.Majd aztán valahol 3000 fordulat felett menne csak a
> motor.
Mi köze ennek a vákuumhoz hogy milyen fordulatnál fog működni a motor ???
>Ezután megmértem a végnyomást a hengerekben, itt lesz a kutya
> elásva.Melegen így alakul: 15,5     13     15 bar. Ez a 15 bar feletti
> nyomás eszméletlen kompesszióviszonyt jelent, pl. a mai modern dízelek
> végnyomása 17-20 bar kötött van.
Ezek a sűrítési végnyomások teljesen megfelelnek egy jó állapotú benzines motornak, nem ritkán mérünk az adott típusnál ilyen értékeket.
>Eredetileg az Autodata azt mondja erre a
> motorra: végnyomás, indítómotorral forgatva 11 bar, új motornál.
> Az abnormálisan magas kompresszióviszony olyan ellenállás a szívással
> szemben, hogy a motor ezt nem tudja legyőzni.
Mivaaan? Nooormális? Milyen abnormális kompresszió viszony? És olyan ellenállás a szívással szemben, hogy ezt nem tudja legyőzni? Még ekkora baromságot!
>És milyen Bármit el lehet követni a
> gyújtással, porlasztóval, vezérléssel, soha nem lesz jó.Akkor lehet majd
> használható, ha 11 bar végnyomás lesz a hengerekben, és maximálisan 1 bar,
> de inkább kisebb különbségekkel, ehhez kb a gyári kompresszóviszony
> stimmel, ami a könyvekben szerepel, modellfüggően 8,5 vagy 9.
Tehát mi a teendő? Rontsuk el a motort. Szórjunk bele homokot? Cseréljük ki kopottra a gyűrűket? Mégis mire gondolt?

> Hogy kerülhetett erre sor?
> Több verzió is lehet: 1. olyan mértékű a kokszlerakódás az égéstérben,
> hogy egyszerűen betölti a helyet.R4-esek csináltak ilyet.
Ez alapból lehetetlen, mert ilyen koksz lerakódás csak olyan motornál lehet, ami pl zabálja az olajat, akkor már régen ki lehetett volna dobni az egészet.
>Ez nem nagyon
> valószínű, mert csak égett volna valamennyi a kokszból, ha használták.
>                                 2.Élete folyamán sokszor túlmelegedett a
> motor (vagy egyszer, de akkor fatálisan), a lényeg, hogy a
> hengerfejsíkolás sokszor vagy nagyon nagy méretben történt, a hengerfej
> magassága a minimum alá csökkent jóval, ez úgy beszűkíti a robbanóteret,
> hogy az van, amit fent olvastál.
Ha ilyen történik és tényleg akkora a sűrítés, akkor jkét dolog szokott történni. 1. kopogásos égés jelensége 2. a szelepek elérik a dugattyút, ennél a motornál egyik sem állt fent.
>Sajnos, semmilyen forrás nem említi a
> minimum hengerfejmagasságot,
A hengerfejen van gyári jelölés a gyári javítási utasításban le vagyon írva.
>úgyhogy ez ismeretlen.
>                                  3.Mivel az 1.0 és 1.2 literes motorok
> csak lökethosszban különböznek,
Ez közel nem igaz, sok kis eltérés van benne, a dugattyú kiképzéstől a hengerfejben lévő égéstér kialakításig, a blokk fizikai méreteitől millió apró részletig.
>a furat 78 mm mindkettőnél, így a
> hengerfejek egyformák(nak néznek ki),
Na ez a jó szó, hogy „néznek ki”, mármint kívülről, de akkor meg minek lovagolunk hülyeségeken?
>azzal, hogy a kisebb motor
> robbanótere persze jóval kisebb.
Ez abszolút szakmaiatlan, és pláne nem is igaz. Figyelem, itt csak 20% a lökettérfogat különbség, a kompresszióban szerinte 40% a normálishoz képest, ezt semmikép nem lehet igazolni ezen a vonalon. E mellett komoly típusismereti hiba, nem feltételezünk semmit, ha nem tudjuk, főleg nem jelentjük ki a butaságot.
>Megtörténhetett az is, hogy a tönkrement
> hengerfej helyett egy ezres motor hengerfejét kapta, mert fizikailag
> rászerelhető.Innen pedig már soha nem ment úgy, mint korábban.
Mi direkt csinálunk ilyet, persze fordítva, mert az ezres motor égéstere a hengerfejben van, míg az ezerkettesé a dugattyúban ( a nagy része ) ezért ha ezerkettesre tesszük az ezres hengerfejét, akkor csökken a kompresszió, mert drasztikusan nő az égéstér, és viszont. Amikor viszont tuningoltunk egy ezrest, és ezerkettes hengerfejet kapott, Fecó cimborám szavaival élve, „úgy ment mint a tökön rúgott vadkacsa”.

> Hidegen, főleg termosztát nélkül azért ment, mert a szívató pillangója
> akkora takarást (zárást ) ad, hogy olyankor elindul a vákuum.
Merthogy a szivató pillangó szelepe ezért van.
>Ahogy
> melegszik, nyit a szívatópillangó, egyre rosszabb a helyzet.Termosztátot
> beszerelve ez az idő, "amíg megy valahogy" sokkal rövidebb lett, érthető
> okokból.
Én nem értem, mert összevissza beszél hülyeségeket, és egymásnak ellentmondó dolgokat.

> Szóval, ez a helyzet, még ha hihetetlen is.Nem azért 15 bar a végnyomás,
> mert jó a motor,
Hát mi a fenéért ?
>hanem mert a kopott motor is tud produkálni nyomást, ha a
> közel felére kell összenyomnia.
Nem tud, mert a kopott motornál nagyok a veszteségek, és hiába csinál bármit, a veszteségek miatt nem lesz megfelelő kompresszió sem. Egyébként minél nagyobb a fordulat annál inkább elvész a veszteség jelentette különbség, de nem az indítósásnál.
>Ha emlékszel, kezdetben az önindítót
> gyakran legyőzte az első robbanás, na, akkor volt jó ponton a gyújtás.
Ez is hülyeség… ilyen szituációban vagy túl korai a gyújtás, vagy öngyulladással kialakul a kopogásos égés, ami szikra nélkül, de megint csak idő előtti „robbanást” eredményez.

> Miután már akart indulni, akkor már jóval kisebb volt az előírtnál, mert
> csak azzal volt hajlandó indulni.
Na ez teljesen zagyvaság. Mi volt kisebb és minél ?
>Minden viselkedés a fenti hibát igazolja.
> Innen már gondolom, az esetleges javításról megvan a pontos képed.
Honnan lenne? Van egy marék butaság, amit a szaki ír, és an egy nem hozzáértő autó tulajdonos, aki csak forgatja a szemét…
>Szét
> kell szedni a motort, megvizsgálni, milyen fej is az, ami rajta van,
Nem kell szétszedni, kívülről rá van írva, hogy EF10, vagy EF12.

> milyen állapotú és ezek tudatában aztán alkatrészt keresni, másik fejet,
> ha kell megjavíttatni stb.Ha visszakerül a helyére a jó fej,
Ami egyébként most is jó, mert kicsi a veszteség, e miatt is lehet magas a kompresszió, illetve jól üzemel a motor.
>akkor lehet
> majd végnyomást mérni, de ha a szétszerelés közben kiderül pontosan,
> mérésekkel, hogy pl. szétkopott a motor,
Ha kopott a motor hogy lesz extrém magas a kompresszió ?
>akkor nem érdemes összerakni, így
> is elég veszélyes csapágyhangja van már.
> Ennél a hibánál nem segít a befecskendezés sem, hiszen az is szívócsőbe
> fecskendez, onnan meg nem megy be a hengerbe.
Min is kellene segítenie a befecskendezésnek ? Eddig egy karburátoros autóról beszéltünk, hogy jön ez ide egyáltalán?
>A fent említett ugyanilyen
> eset egy vitara volt, befecskendezéssel, ugyanígy nem ment, nem tudott
> felmenni a szervizünkből az útra.Az egy rendőrautó volt, gondolom, sok
> szenvedős km-el, széteséssel, azt addig főzték és síkolták, amíg ide nem
> jutott mint ez a Subaru.Nem mondom, hogy mindennapi eset, de van
> ilyen.Túltuningoláskor követnek el hasonlót.
Nem! Tuningolásnál sok esetben értenek hozzá, ha meg túl húzzák ( mi is jártunk így, még kezdő korunkban, kb 30 éve ) akkor összeér a dugattyú a szeleppel, vagy hasonló, de az amit fentebb írt a figura, még sosem jött elő.

És a végső megoldás mi volt?
Nagyon egyszerű. Az autó hozzánk került, kapott 3 db gyári minőségű gyertyát ( NGK BPR6 ) majd egy korrekt gyújtás állítást, és karburátor tisztítást, állítást. Kapott még ezek mellé 3 db gyújtó kábelt, és egy gyújtás elosztó fedelet, valamint egy vákuum cső rossz helyen volt.
Amikor mindez meg volt, az autó szépen járt, nem kopogott ( itt a kopogásos égés hangját összekeverte a kolléga a hajtókar csapágy hangjával ) és azóta több évet probléma mentesen megtettek vele.
Miért tettem közzé ezt a levelet?
Sajnos sok olyan „szakember” mai megnevezéssel szakembör van, akik ilyen vagy olyan indíttatásból azt hiszik hogy értenek valamihez, d közben csak a saját hülyeségüket és értelmetlenségüket tudják hangoztatni, mert a szakmához maximum manuálisan értenek ( értsd tudják a kalapács melyik végét kell megfogni ) de fejben sehol nincsenek. Ha fejben, elméleti tudásban is ott lennének, nem lennének ekkora problémák a különböző szakmák terén.
Félreértés ne essék, nem nézem le az autodidakta szerelőket, vagy szakikat, amíg tudják meddig mehetnek el, meddig nyújtózkodhatnak szakmailag.

Tisztelettel
Bálint Balázs autószerelő-gépjármú technikus és sok más J
www.muhelynet.hu