2019. október 16., szerda

A dióhéj/maghéj szórás tapasztalatai

Immár fél év telt el, hogy a brutálisan megdrágult dióhéj őrleményt kiváltottuk egy olcsóbb anyaggal, a maghéj őrleménnyel. 

Talán eljött az ideje, hogy a tapasztalatokat megosszam az olvasókkal.

Az előzmények.
Pár évvel ezelőtt alakult ki a dióhéj szórásos tisztítási technológia, párhuzamosan a járműtechnika fejlődésével, amikor is, az egr-es diesel és benzines autókban is felmerült a probléma, hogy a szívó oldali szelepek brutálisan le tudnak kokszosodni, akár oly annyira, hogy az a motor működését már igen nagyban befolyásolhatja.
A problémára első időszakban csak egy megoldás létezett, a motorról a hengerfej leszerelése, és mechanikus, illetve vegyi tisztítása.
Ez igen idő, és pénz igényes volt.
Később elkezdetek különböző szemcséket használni, hogy a leszerelt szívósor helyén ( a szívósort külön tisztítva ) a szelepeket és a szívócsonkot szemcseszórásos technológiával tisztítsák meg. Ekkor került előtérbe a darált és frakcionált dióhéj, mint megfelelő megoldás.

Miért olyan jó ez a dolog?

A dióhéj felülete elég kemény, súlya aránylag csekély, így a fémek és műanyagok károsítása nélkül kiválóan lehet eltávolítani a kokszos lerakódásokat, még ha azok teljesen rá is égtek a felületekre. Ezzel kíméletes, mégis tökéletes tisztítást lehet elérni.

Szívósor, hogy már nem is tudjuk hol kapott levegőt a motor.

EGR szelep rommá tömődve


Mi a probléma?

Sajnos az utóbbi években bekövetkezett egy már régebben fennálló félelem, mi szerint nyugatról egy invaziv faj, a diófúró (dióburok fúró) légy, 2010-11 óta, szépen folyamatosan terjeszkedik keleti irányban, ahogy szükségképen Magyarország is útba esik neki. A légy a még zöld dióba szúrva, abba teszi le lárváit, mely növekedve teljesen tönkre teszi magát a diót és annak héját védő külső réteget is, ezzel a dió egyik része sem lesz többé felhasználható semmire.

Az ellenség.
forrás agroforum

És az eredmény, a teljesen tönkremenő dió.
forrás: agroforum

Utolsó megfelelő minőségű dióhéj beszállításunk 2017-ben volt...

A dióhéj ára az egekbe szökött, a dióbél árával együtt. Az agrárium jóslása szerint 2018-19-ben a hazai termés fele is odaveszhet a kártevő miatt, és a fertőzés tovább terjed. Jelenleg természetes ellensége nem ismert.

Ma egy kg dióhéj ára kb 2000-2500 Ft körül van, míg a  dióbél ára akár a 3500-4000 Ft-ot is elérheti.
Sajnos a védekezés, még ha megoldható is lenne, a gazdák szemlélete, össze nem tartása miatt szinte lehetetlen, hiszen ha a sok gazdából csak egy nem védekezik megfelelően, a kártevő ugyanúgy tovább él és terjeszkedik.

Manapság Európában szinte csak Románia és Németország területéről lehet használható minőségű, és megfelelő mennyiségű  dióhéjat beszerezni.
Sokan próbálkoznak az előállításával, de a technológia általában nem kiforrott, ezért a végtermék sem úgy használható mint ahogy azt szeretnénk.

A megoldás.

Más anyaggal kell helyettesíteni a dióhéjat, de mivel?
Szóba jöttek olyan, már jól ismert anyagok, mint az üveggyöngy, perlit, és néhány már eddig is használt szóróanyag, de ezek nem váltak be, a figyelem megint a természetes anyagok irányába terelődött.
Mi más lenne alkalmas a kiváltásra, mint egy másik teljesen hasonló anyag?
Itt lépett a képbe a maghéj, mely az elmúlt fél év alatt már bizonyított, sőt néhány felhasználó szerint túl is teljesített a dióhéjhoz képest.

Összehasonlítás

A maghéj a dióhéjnál kicsit kisebb fajsúlyú ( kb 20%-al könnyebb ), de felületi keménysége magasabb ( közelít a vashoz ), így e kettő összevonásával, a hatásfoka közel azonos.
Használati módja teljesen azonos, semmilyen új felszerelésre vagy gépre nincs szükség.
A maghéj jelenlegi ára harmada körül van a dióhéjnak. Most egy kg dióhéj minimum 2500 Ft, míg a maghéj kilója 650 Ft.
A dióhéjhoz képest biztosabb, folyamatos ellátás.

forrás: muhelynet.hu

Sarkos, egyenletes szemcseeloszlású anyag, 
kinézetre nagyon hasonlít a dióhéjra.


Mik a tapasztalatok? 

(vevőink visszajelzései)
Gazdaságosabban használható.
- Első sorban lényegesen olcsóbb, míg a végterméket, magát a munkát azonos árban lehet eladni.
- A dióhéj általában egyszer használható, jobban porzik, ezért jobban összeáll a kitakarított olajos szennyeződéssel, míg a maghéj akár 2x, 3x felhasználható megfelelő átszitálás után.
- Ugyanaz a szemcseméret ugyanúgy dolgozik, függetlenül a kis mértékű fizikai eltérésektől.
- Legjobban a 0,5-1 mm-es frakciót használják ( G20 ) ebből kiugróan többet értékesítünk, mint a többi szemcseméretű anyagból.
- Jól használható rázóasztalos ( vibrációs ), és forgódobos felületfinomító munkáknál polírozásra, finom felülettisztításra.
- A használt, és már nem újra használható anyag mentesító anyagnak tovább hasznosítható. gyártói adat szerint 1 kg maghéj mintegy 2,5 liter olajat képes megkötni, a gyakorlati tapasztalatok szerint 1 litert még a szennyezett anyag is biztosan megköt. Mentesítő képessége elmarad az egyéb, direkt e célra forgalmazott anyagokétól, de mint mellék szolgáltatás így ingyen van.
A már kidobásra ítélt anyag a megfelelő kazánban eltüzelhető ( értve itt a kéményfüst megfelelő szűrését a környezetvédelem miatt ). A kazán lehet automata pellet vagy más vegyes fűtésű is. A maghéj égéshője azonos az akáccal.

Így ma már szinte bizonyosan kijelenthetjük, hogy meg van a megoldás úgy a megnövekedett árak, mint a bizonytalan beszállítás ellensúlyozására, és a maghéj tejes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Természetesen minden felmerülő felhasználói kérdésben igyekszünk megfelelő segítséget adni továbbra is.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista.
www.muhelynet.hu



2019. október 4., péntek

Spuri és olajadalék megint, lehet nem utoljára.

Sok hozzászólás, okoskodás megy folyamatosan a fórumokon, amikor a spuri vagy egyéb adalék szóba kerül.

Nem tisztem, és nem is szeretnék igazságot tenni, de meg kell jegyezzem, olyan jó amikor magasan kvalifikált, nagyon hozzáértő szakemberek nyilatkoznak a témában, úgy mint kőműves, kamion sofőr, vagy éppen pék. Ezek a megmondó emberkék általában még nem érték el a 28-30 életévüket, tehát igen nagy szakmai és élettapasztalattal bírnak, nem ritkán ( nem lenézve  vidékieket ) egy kis eldugott faluban ők a nagy szerelők. Ha esetleg van valamilyen gépész végzettsége akkor túlképzett a hozzászólók 95%-hoz képest.

Ők aztán tudják mitől döglik a légy, mert már X ezer km-t levezettek, a 4-5 éves jogosítványukkal. Egyébként fogalmuk nincs sem arról, hogy hogyan, és miért működik egy kenő vagy üzemanyag adalék, de osztják az észt rendesen...

Néhány gyöngyszem ( figyelem, valóban ezeket írták), a facebook egyik mercedes tulajos topicjában:

  35 évig a Mercédeszeimben,nem használtam más olajat,csak azt amit a kamionba 10,000 nél ledobtam
Értem én, fő a takarékosság, meg ugye azt amúgy sem ő fizeti, így jó olcsó.

  Úgy gondolod,okos vagy..,én meg hülye,hogy használt olajat teszek a kocsimba 
A kedves szakember egy mercedessel jár, de abból az autóból ereszti le a használt motorolajat amivel dolgozik, mint alkalmazott. Jó az még, hiszen alig pár tízezer km-t futott...

  Jó nagy paraszt vakítás...,mint minden adalék.
Hogy erről mi a véleményem, azt már többször kifejtettem, de alap igazság, hogy mindenben van adalék, legyen az hajtó vagy kenőanyag. Aztán lehet vitatkozni a kamion bakjáról lenézve ki is az okos vagy a hülye. 

  Minden olaj kibír 10.000 km-t.
Van benne igazság, csak éppen nagyon nem mindegy, hogy az az olaj mire van kitalálva, tervezve, és az adott motorhoz mi az előírás.

És a tuning tudás netovábbja :
  egy 420 a motor ugyan akkora mint a 460 as,ha a fogas lécet előbbre rakod az adagolóba ,kap + 2 litert és már 460 a motorod
Tehát a fogaslécet csak úgy rakosgatjuk ide-oda az adagolóban, a gyári mérnökök meg a homlokukra csapnak, hogy mekkora ötlet ez, s mi nem is gondoltunk rá.


Hát kérem ahogy mondani szokás, nem az a baj, hogy ilyen nagy az Isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista.




2019. október 1., kedd

Részecske szűrő tisztítás problémája

Anno egy 2016 augusztusi cikkemben már írtam a részecske szűrők ( DPF-ek ) tisztításának szükségességéről, módjairól, most mégis újra elő kell vennem a témát, mert folyamatos kérdések merülnek fel ügyfeleink részéről.


Mi a DPf lényege?
A cél:
A részecske szűrő, a diesel motoros gépek ( személy és tehergépjárművek, munkagépek ) kipufogó gázából, mint egy sűrű szita, a korom szemcséket szűri ki, így azok nem jutnak a környezetbe.

A valóság:
A lerakódott szennyeződést újbóli elégetéssel ugyanúgy a környezetbe juttatja az autó, mondhatni adunk a sz@rnak egy pofont.

A legnagyobb probléma:
Olyan nincs, hogy valami nyom nélkül megsemmisül, így az autó által a DPF regenerálása ( automatikus tisztítása ) során keletkező igen apró korom szemcsék, amik már a szűrő rácsozatán átférnek, mégis kijutnak a levegőbe, csak ezek olyan kicsik, hogy azokat már szemmel nem láthatjuk.
Kis méretük adja a legnagyobb problémát, ugyanis olyan kis mikroszkopikus méretűek, hogy azokat az élő szervezet nem tudja a tüdő felületén ( vagy a légzőszervekben, orr, garat, stb ) megkötni, hogy később onnan esetleg kitisztuljon, hanem ezek a mikro szemcsék a szervezet sejtfalain keresztül hatolva azokba szinte végérvényesen ( valójában kb 5 év a tisztulási felezési idejük ) beépülnek.

Ennél fogva a világ egyre több szakértőjével egyetértve ellenzek minden olyan tisztító eljárást, ahol magát a tisztítási folyamatot csak kiváltjuk, és majd az autó rendszere azt valamilyen módon elvégzi, mert így a szennyeződés kijut az általunk is belélegzett levegőbe.

Mi a megoldás?
A jó megoldás csak az lehet, hogy a kitisztított anyagot a megfelelő módon felfogjuk, és azt nem engedjük a természetbe visszajutni semmilyen módon.

Hogyan lehetséges ez?
1. Speciális DPF tisztító gépekkel, melyek hevítéssel vagy kémiai úton a szűrőt kitisztítják, és a szennyezett anyagot egy zárt rendszeren belül tartják, eltárolják.
2. Olyan tisztító folyadékkal, mely nem csak fellazítja, és a regenerálásra előkészíti a DPF-et, hanem abból valóban kimossa a szennyeződést, így a kimosott korom a folyadékkal együtt kezelhetővé válik.

Mindkét lehetőségre sok megoldás létezik.

Mi a GreenHand részcske szűrő tisztító folyadékot ajánljuk, mely a mellett, hogy Magyar fejlesztés és gyártás, talán az egyik legolcsóbb a piacon, ezzel együtt biztonsággal használható, és magas hatékonyságú speciális tisztító folyadék.
Használata a leszerelt DPF mellett igen egyszerű, semmilyen külön speciális szakértelmet vagy nagyobb felkészülést nem igényel.



Nagyon fontos tény, hogy a GreenHand tisztító folyadék használata a megfelelő előkészítés mellett, sem a felhasználtót, sem magát a részecske szűrőt semmilyen formában nem veszélyezteti, vagy károsítja!

A terméket majd egy év kisérletezés és teszt során alkották meg megbízásunkra nagy tapasztalatú Magyar vegyész szakemberek, és a kész recepturát hazai vegyi üzemben gyártatjuk magunknak.
Így elmondhatjuk, hogy a GreenHand DPF tisztító folyadék teljesen saját termékünk minden tekintetben.
Mivel a fejlesztés, a gyártás, és a forgalmazás is egy kézben összpontosul, a termék árát a versenytársakéhoz képest általában igen alacsony szinten tudjuk tartani.

Saját tapasztalat a tesztek során, hogy akár 90% fölötti eltömődöttségű részecske szűrőt tudtunk valósan diagnosztizálva ( előtte-utána szakszervizben mérve ) úgy kitisztítani, hogy a végeredmény a gyári új tisztasági értéket csak 2-3%-al haladta meg, ennél jobb eredményt aligha lehet produkálni.

Természetesen bármilyen kérdésük felmerül, keressenek meg elérhetőségeinken, és szívesen segítünk, elmondjuk tapasztalatainkat.

A terméket itt találják:
https://muhelynet.hu/Reszecske-szuro-tisztito-koncentratum-kornyezet-ba



Tisztelettel:
Bálint Balázs
www.muhelynet.hu








2019. szeptember 20., péntek

Ha akarják úgyis ellopják, de... 3. rész

Az előző részekben kitárgyaltuk a kérdést, sajnos úgyis ellopják, ha akarják.

De akarják-e?

Illetve hogyan tudunk elővigyázatosak lenni?
Íme néhány ötlet a védelemre.

Mint írtam az első és legfontosabb, ne kínáljuk fel az autónkat.
Ne hagyjunk nagy értékű vagy annak látszó tárgyat benne, tegyük el a kivehető rádiót, vagy előlapját, mobiltelefont, GPS-t.

Vannak zsákutcák is.


Működnek, de nem ez az igazi...


Mechanikus védelem.
Ezt nagyjából kiveséztük, de talán ide tartozik, hogy az ablakokat ellenőrizzük bezárásnál, megnézzük az ajtók is bezáródtak-e rendesen, esetleg bezárt kertben, garázsban tároljuk a nagy értékű technikát.

Riasztó és rablásgátló elektronikus rendszerek.
Nagyon sok féle van, gyári és utólagos beszerelésű is, válasszunk lehetőségeinkhez ( és az autó értékéhez képest, ha nem megy, kérjük hozzáértő véleményét. Lehetőleg ne kínai oldalakról vásároljuk meg a legolcsóbbat, igaz nem is kell a legdrágábbat megvenni.
Jelenleg a GPS nyomkövetős, telefon kártyával ellátott lopás, és rablásgátlós megoldások a legbiztonságosabbak.

Ha szervizbe visszük az autónkat, azt megbízható helyre tegyük.
Sajnos sok esetben előfordult, hogy maga a szerviz a tippadó, a segítség. Amíg az autó ott van, kulcsot lehet másolni, akár immobiliser csippel együtt. A forgalmiból pedig kiderül a lakhely, tehát az autó tartózkodási helye.
Ugyanez autómosóban, kozmetikában, és minden olyan helyen, ahol akár pár óráig az autónk nincs közvetlenül szem előtt.

Figyelmesen parkoljunk
Nagyobb parkolóban bevásárló központban sokszor használnak lehallgató készüléket, zavaró elektronikát, hogy a távirányítós központi záras autó az ajtók zárását csak imitálja/visszajelzi, vagy éppen rögzíti a kódot, azonban a zárás vagy nem történik meg, vagy a lehallgatott jelet visszakódolva, és visszajátszva az autót nyitni tudják.
Ha az autó távirányítóval és kulccsal is zárható, ilyen esetben lehetőleg válasszuk a kulcsos megoldást.

A kulcs mindig legyen nálunk.
Sok esetben, főleg hidegebb időben a kertes házból való kiállásnál a kapu zárásakor, esetlen a hó vagy jég letakarítása alatt, az autó motorját járva hagyjuk. Ugyanez előfordulhat, ha éppen egy utast segítünk kiszállni, vagy a csomagjait kivenni a csomagtartóból. Az alkalmi tolvaj azonnal beülhet és elhajthat. Nagyon kevés riasztó/rablásgátló rendszer tudja azt, hogy ilyen esetben rövid időn belül blokkolja az autó motorját, azaz leállítja azt.

Kártyás indítású autónál a kártyát tegyük fémes tokba.
A kártyás indítású autók a modern darabok jellemzői. A kártyát érzékeli az autó, és ha elég közel van nyitja az ajtókat, majd egy gombnyomással indítható is. Igen ám, de amikor vásárolunk, egy jelvevővel továbbíthatják a kártya jelét az autóhoz, ahol az egy másik szerkezettel a jelet sugározva, nyithatóvá, és indítható válik. Ez után csak arra kell figyelni, hogy a célig az autót ne állítsák le. A megoldás, hogy fémes tasakba, esetleg fém névjegy kártya tokba tegyük a kártyát, ha nagyobb tömegben mozgunk. Jellemzően megint csak bevásárló központokban, mert az ilyen tok árnyékolja a rádiójeleket amit így nem lehet lehallgatni.

Kormányzár legyen mindig zárva.
Sokszor nem ellenőrizzük, hogy a kormányzár "bekattant"-e a helyére, csak kivesszük a kulcsot. Figyeljünk arra, hogy a kormány megmozgatásával a kormányzár valóban beugorjon és reteszeljen is.

Figyeljünk kinek adjuk kölcsön az autónkat.
Sajnos ha rosszul választunk, megint csak kulcsmásolás lehet a vége. Ugyanez a helyzet céges autónál is, amit esetleg alkalmazottaink használnak.

Figyelmesen vásároljunk autót.
Sokszor hiba, hogy a frissen vásárolt autó pár nap, 1-2 hét múlva eltűnik a házunk elől, vagy a parkolóból, mert a kedves eladó már jó előre készített magának kulcsokat hozzá. Sajnos ilyen esetben az sem véd, ha riasztó van az autóban, mert annak is másolható, duplikálható a feloldó kulcsa. Ez ellen biztos megoldás nincs, de mielőbb tetessünk az autóba valamilyen új riasztó vagy indításgátló rendszert, addig pedig igen figyelmesen parkoljunk.

Több autónál, védjük őket akár saját testükkel.
Jól bevált mód olyan helyen vagy családban, ahol több autó van, és reggel vagy este az autók indulása, érkezése megszokott időrendben történik, hogy az autókkal orral-farral közvetlenül ráállunk a másikra. Így egymással fizikailag védjük az autóinkat.Ha pl a kertben áll az egyik, és a másik az utcán, akkor parkoljunk az utcán állóval közvetlenül a kertkapu elé.

Üveg védő, sötétítő fólia.
Ezek csökkentik a belátás lehetőségét, és sokszor egyben törés védelemként is szolgálnak. Sajnos az üveg törését nem akadályozzák meg, de az üveg egyben marad, így a bejutást nehezítik.

Saját vélemények, meglátások.
 Sokszor egy jól elhelyezett villogó led is több mint a semmi, de kerülném azt a divatot, hogy reklám céljából az alkalmazott riasztó matricáját kiteszem a szélvédőre vagy más látható helyre, ezzel ugyanis előre tudatjuk a tolvajjal mire készüljön.
 A riasztó ha lehet legyen kódkulcsos ( értve ez alatt bármelyik megoldást), mert a távirányító lehallgatható.
 Ha olyan értékű autónk van ne parkoljuk az utcán. Nem szégyen garázst, vagy teremgarázs helyet bérelni neki, esetleg zárt őrzött parkolóban tartani. Tudok olyanról, aki napi használatú szolgálati autója mellett, a sok milliós autóját a lakástól 3-4 km-re tárolja, mert ott talált biztonságos helyet. Ott az átszállás egyik autóból a másikba, kis kellemetlenség a biztonsággal szemben.

A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen, és ha elfogadjuk azt a tényt, ami a mottónk, hogy "ha akarják úgyis el fogják lopni", ezzel együtt a lehetőséget csökkenteni tudjuk, illetve némi nehezítéssel a mi autónk helyett a tolvaj inkább másikat, könnyebben elérhető darabot fog választani, ezzel meg is védtük a sajátunkat.

Ezért sajnos nincs 100%-os megoldás, de ha a fenti megoldások közül csak az egyiket tartjuk ( pl ne kínáljuk fel az autónkat ) akkor már sokat tettünk azért, hogy a technikát még jó darabig használhassuk épségben, és elégedetten.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház














2019. szeptember 17., kedd

Ha akarják úgyis ellopják, de... 2. rész


Mint előző cikkemben írtam, ha el akarják lopni a verdát, úgyis el fogják, ha fel akarják törni úgyis feltörik.

Akkor milyen lehetőségeink vannak?

Csökkentsük a lehetőséget, ne kínáljuk fel az autónkat, ehhez csak néhány egyszerű megoldásra, vagy tettre van szükségünk.

1. Ez a legegyszerűbb.
Nem kínáljuk fel az autónkat, vagy annak tartalmát.
Hogy értem ezt?
Az autóban nem hagyunk látható helyen semmi értéket, gondolva itt az ülésekre, a ma divatos egyterűeknél a csomagtérbe dobot cuccokra, márkás rádióra, egyéb értékes belső felszerelésekre.
Budapest belvárosában pl divat, hogy még az üres kesztyűtartót is nyitva hagyják, lássa a kíváncsi turista, hogy abban sincs semmi.
Ha a rádió kivehető, vegyük ki, és ha nem is visszük el, tegyük nem látható helyre, a levehető előlapot se szem elé tegyük. Az egyterűek csomagterében ha van valami, használjuk a rolót, ne hagyjuk nyitva, vagy sötét árnyalatú takaróval fedjük be ami ott van. Gps, mobiltelefon, kézitáska a szem előtt mind azonnali felhívás egy keringőre.
Értékes ruhadarab, bőrkabát, márkás cipő, szerszám, márkajelzéses táska vagy doboz, mind egy-egy indok arra hogy valaki bele akarjon nézni az autónkba.



2. Lássuk el autónkat valamilyen riasztó vagy lopásgátló rendszerrel, amivel ha nem is akadályozhatjuk meg a lopás, legalább annak idejét hosszabbíthatjuk, vagy kellemetlenkedni tudunk vele.
Mit értek ez alatt?
A kormány és váltó zárak egyike sem véd 100%-osan ( van amelyik egyszerűen vicc, ezeket kerüljük ), de a lopás idejét pár másodperctől, akár néhány perccel megnövelheti. Ez olyan dolog, amit nem nagyon vállalnak fel az ebből élő "szakik".
Ha hihető az autóban lévő riasztó ( nem csak egy villogó led ) az is segíthet egy kicsit.
Van ennek is árnyoldala.
Sajnos a gyári riasztók kétélű fegyverek. Ezek ugyanis egy kaptafára készülnek, pontosan lehet tudni melyik hogyan van vezetékelve, hol az agy, vagy éppen az adó antennája, így aránylag könnyű ezeket ártalmatlanítani.

Ezzel kapcsolatban leírok egy megtörtént esetet.

Nagy nevű riasztó gyártó és beszerelő cég fennen hirdeti, hogy náluk mindennek meg van a helye. 
Hát hurrá!!! Nem örültem, hogy kiküldtek hozzájuk képzésre, sok újat nem tudtak mondani.
Ezek szerint ha egyet tudok, mindent tudok.
Egy másik cég ahova szintén elküldtek okosodni, az alábbiakat mondta.
Minden beszerelő oda teszi az összes összetevőt, ahova csak akarja, olyan bekötési vagy egyéb megoldást választ amit jónak lát, egy feltétel van, hogy az adott munka munkalapján pontosan mindent le kell jegyezni, hogy később ha baj van, a központ tudjon segítséget adni. ( asistance szolgálat járt a rendszer vevőinek) Kimondottan előírták, hogy flották szerelésénél törekedni kell a változatosságra!!
Na itt az okosság!
Sőt az első olyan gyártó volt, aki úgy készítette az alkatrészeket, hogy csak fekete vezetékeket használt, tehát a szerint sem lehetett tudni melyik mire való.
(Sajnos mai szemmel az adatlap is egy hibaforrás, de hol volt még akkor internet, meg hálózatok, amiket fel lehetett volna törni.)


Vannak hangzatos szlogenek is, ezek közül a két legismertebbre hagy reagáljak.
1. Pajzs technológia.
"önerőből lophatatlanná tesszük autóját"
Hát vannak kétségeim, mert a cég alapból arra gondol, hogy a motorháztetőt, ahol a riasztó rendszer el van zárva felnyithatatlanná teszi. Egy részt ilyenben nem hiszek, amit ki akarnak nyitni azt ki is nyitják, és nem fogja a tolvajt érdekelni, hogy közben egy 250000 Ft-os motorháztetőt három felé hajt. Más részt ha nem önerőből viszik, el akkor elviszik másként.
Mind e mellett ez a technológia legalább arra jó, hogy akár több tíz perccel megnöveli a lopás időtartamát, így a tolvaj más példányt fog választani, ezért jelenleg állítólag ez a leghatásosabb védelem.
2. Sajnos a cég neve nem jut eszembe, de GPS nyomkövetős rendszert forgalmaz.
"megmondjuk hol van" így szól a jelmondatuk.
Azaz ha nem tudják megmondani éppen hol az autó, akkor fizetnek.
Na de mi van, ha ellopják az autóm, és erre azt mondják, hogy Vlagyivosztok V.I.Lenin sugárút 13... Mivel megmondják hol van, nincs kártérítés, de ettől még nem lesz autónk.

Hosszan sorolhatnám a lehetőségeket pro és kontra, sajnos manapság már akár 2-3 ezer Forintért lehet pl olyan adó-vevő párt kapni a neten, amivel pl. a tescoban vásároló ügyfél zsebében lévő kártyakulcs jelét kiküldöm az autójához, és azzal simán elhajtok. Csak arra kell vigyázni, amíg a célba nem érek nem szabad leállítani, mert nem fogom tudni újra indítani.



Mi tehát a jó megoldás?

100% nincs, és soha nem is lesz, de ahogy egy cimborám is jelezte egyik hozzászólásában ( régi autómentős kolléga ), egy egyszerű kapcsoló is sokat tehet hogy reggelre is megmaradjon az autónk.

Mi a lényeg?

Egy kis kapcsoló beiktatásával elzárjuk a gyújtást, az elektromos ac-t vagy más, a működéshez szükséges alkatrész áramellátását.

Figyelem! 
Az indítás tiltása nem jó, mert simán belökik az autót aztán csodálkozunk, hogy pedig mi mindent jól csináltunk...

Tehát beteszünk egy kapcsolót.

Régen ezt úgy oldották meg, hogy jól eldugva a műszerfal alatt vagy valahol elérhető, de nehezen látható helyre tették.

Nem jó!!!

Rutinos kollégának nem kell csak pár mp, hogy megtalálja szinte bármelyiket, hiszen ismerjük az autókat, bármilyen nem oda való dolog azonnal szemet szúr.
Viszont akkor hova tegyünk kapcsolót?
Hát szem elé, jól látható helyre, egyre kell csak figyelni, hogy az a kapcsoló a nevezett autó gyári kapcsolója legyen.
Mert kinek szúr szemet egy ilyen darab? Ki veszi észre, hogy esetleg nincs hátul szélvédő fűtés, és mégis van kapcsolója? Vagy egy bármilyen gyári kapcsolóból esetleg a kormány mindkét oldalán van 1-1, vagy van benne ülésfűtés kapcsoló, de ülés fűtés nincs? És ritka kivétel, hogy éppen nem találunk egy "vak" dugót ahova lehet kapcsolót tenni.

Pl így:

opel zafira konzol, van lehetőség akár 3 is

Mercedes vito, itt aztán választhatunk bőven mit szeretnénk.


Ugye?
Pofon egyszerű.
Ha más nem, hát bontóban keresünk egy megfelelő kapcsolót és ha nem is értünk hozzá, egy villanyász rövid úton beépíti azt.

Nem agysebészet, csak egy kis értelem kell hozzá, de villanyász elég gyorsan beépíti.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház












2019. szeptember 8., vasárnap

Ha akarják, úgyis ellopják, de... 1. rész

Az autólopás, feltörés iparág talán már azóta létezik amióta az autók megjelentek.

Sokan bíznak különféle kütyükben, felszerelésekben, de mi az igazság?

Mint szakmabeli ( autószerelő, autómentő ) sokszor dolgoztam én is hivatalosan úgy, hogy felkérésre autót nyitottam egy bezárt kulcs vagy elromlott riasztó miatt, esetleg lezárt autót kellett elszállítanunk. Ilyenkor a járművet gyakorlatilag feltörtem, természetesen ha az ügyfél igazolni tudta jogos tulajdonát, vagy ha a papír állítólag az autóban volt, akkor rendőrt hívtam, és annak jelenlétében nyitottam az autót.

Sajnos azonban a feltörés, lopás az alvilági könnyű kereset kategóriáját is jelenti, aminek sok más társam mellett úgy a családom néhány tagja, mint magam is voltunk már szenvedő alanyai.

A tv, és most már az internetes reklámok döntik a megoldásokat, ilyen, vagy olyan, ellophatatlan autó szlogennel kínált felszerelésekről. Megjegyzem ezek túlnyomó többsége egyszerű hazugság, de legalábbis erős túlzás.

Emlékezzünk csak vissza hogyan kezdődött.

Voltak pl a zsigulik, melynek első pillangó ablakát a használattal ellentétes irányban el lehetett fordítani, arra nem reteszelt a gyári zár, és már be is lehetett nyúlni, kinyitni az ajtót. Egy elmés magyar megoldás egy kis füllel megoldotta a dolgot.
A wartburgok hátsó ajtajának háromszög ablakát ki lehetett venni.
A volgáknak szintén az első háromszög ablakát lehetett nyitni dróttal.
Aki a szakmában dolgozott bármely oldalon, az tudta ezeket, és így van ez a mai napig is.

Dolgoztunk álkulccsal, feszítő párnával, kis feszítővassal, műanyag vagy fa ékekkel, dróttal, lemezzel, bálaszalaggal, kinek mi volt az amit megtanult, vagy éppen kedvelt.
Nekem általában az ajtókeret feszítés, és drót jött be, célszerűen cb antennákból előre hajlított profilokkal.

A feltörés azonban mindig a megoldás előtt járt, hiszen nem lehet megoldás arra ami nincs.

Így születtek meg a kézifék, és kormány zárak, váltó zárak, gps alapú nyomkövetők, riasztó és lopásgátló ( immoboliser ) rendszerek. Mind azt hangsúlyozza, hogy az övé a legjobb, csak tőlük kerülhet a birtokunka a szent grál.

De mi az igazság?

A helyzet az, és bármíly szomorú ez, nincs ellophatatlan autó, ahogy feltörhetetlen ház vagy lakat sincs. Minden csak idő kérdése, lehet az mechanikus vagy elektronikus védelem.



És most arról mi a tolvaj legfőbb ellensége?
Hát persze az idő.
Minden a "munkával" eltöltött pillanat többszörösére növelheti a lebukás veszélyét, ezért a tolvaj minden esetben a legegyszerűbb, számára legolcsóbb, és leggyorsabb megoldást választja, nem törődve természetesen azzal, hogy milyen, akár helyrehozhatatlan kárt okoz vele.

Tehát felszakítja az ajtót, betöri az ablakot, széttépi a kormányzárat vagy a műszerfal egyes részeit, neki nem számít csak a gyors megoldás.

A piacot elárasztó jónál jobbnak hirdetett megoldások szinte mindegyikének vannak gyenge pontjai.
Miért?
Mert semelyik gyártó nem számol józanul azzal a lehetőséggel, hogy a tolvajnak mindegy milyen kárt okoz, és gyakorlatilag a feszítő vastól, az űrtechnikáig minden a rendelkezésére áll.

Most nézzünk meg pár szerkezetet, amik a maguk idejében jó ötletnek tűntek, de igazából 1-5 mp-en belül mind leszedhető, sok esetben akár puszta kézzel!!!

Előre bocsátom, hogy nem osztok meg olyan információt, ami esetleg a neten nem található meg pillanatok alatt, tehát senki ne vádoljon, hogy a tolvajok kezére játszom. Ezek mindegyike a "szakmában" közismert, annak a legalacsonyabb szintjén is ismert és akár használt dolog.

Az egyik legrégebbi megoldás az un. esernyő zár, amikor a fék vagy kuplung pedált összezárjuk a kormánnyal. A cél az, hogy az autó kormányát, és valamelyik pedálját is használhatatlanná tegye.




A baj az, hogy akár két módon is egy pillanat alatt le lehet venni.
1. egy erővágóval egyszerűen elvágjuk
2. a kormánykereket lefeszítve leakasztjuk. Nem is kell hozzá díjbirkózónak tenni, tapasztalatból mondom. Rosszabb esetben ilyenkor az autó nyitása után mindkét oldalra beülnek a tolvajok, és együtt oldják meg.

A kormány elfordulását megakadályozó szerkezetek.



Ezeket megint csak simán erővel lehet nyitni, a beszerelt zárak egyszerűen a saját maga által kínált erőkarral egy mozdulattal szétroppanthatók és kész.

A másik megoldásnál az akasztó lemez elhajlításával az kiakasztható és a szerkezet megint csak letéphető.



A harmadik megoldásnál két lehetőség is van. Vagy egy erővágóval egyszerűen elvágjuk az anyagot, vagy középen a leggyengébb részen erősen meghúzva, a kiálló kart ellenfogásnak használva elgörbítjük, és kiakasztjuk.



Komolyabb megoldás ez:


Csakhogy mivel a tolvaj az autót akarja, egyszerűen nem bajlódik a zárral, hanem erővágóval elvágja magát a kormányt, és a zárat lefűzi róla. Kevesen tudják, de a kormányban lévő vas anyag sem nem túl erős sem nem túl vastag, simán átvágható.

Egy jó megoldás lehet a teljes kormányt beborító szerkezet, ami tesztek szerint akár 2,5-3 perccel is hosszabbíthatja a lopás idejét. Valljuk be az már olyan kockázati tényező amit a tolvaj igen ritkán vállal fel.


Sebességváltó zár, ahol a behúzott kéziféket és sebességváltót kötjük össze, hogy egyiket se lehessen használni.
Na de most komolyan kérdezem. Mennyi idő letekerni vagy letépni egy váltógombot? Ugye?




Gondolták volna? Pedig van még tovább is... de az már a szakma komolyabb része.

Viszont mindegyik dolog hosszabbítja a lopás idejét, vagy csak egyszerűen zavarja azt, és ezt lehet a védelemben nagyon jól kihasználni! Sajnos más lehetősége nincs az utca emberének.

A megoldás igazából pofon egyszerű.
Ha elfogadjuk ( márpedig igaz), hogy ellophatatlan autó nincs, akkor azt is el kell, hogy fogadjuk, hogy ha a mi autónkat mindenképp el akarják lopni, akkor el is fogják lopni.
Viszont, ha nem feltétlenül az a bizonyos darab kell neki, akkor két lehetőség is van, hogy a tolvajt másik autó választására ösztönözzük. A tolvaj ugyanis bármelyik autót töri fel, ugyanakkora kockázatot vállal, tehát keresi a jobb megtérülés lehetőségét.

Így bármely megoldást használjuk ( természetesen a leggagyibbak kivételével), azzal a lopás várható időtartamát növeljük, és a tolvaj inkább választ más olyan autót amiben semmilyen védelmet nem lát vagy feltételez.

Az egyszerű és hasznos, vagy komolyabb megoldásokról következő cikkemben szólok.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház



2019. augusztus 25., vasárnap

Üveg vagy doboz? Azaz mi a zöld és mi nem?


Sajnos szokás szerint így kezdem :

lehet sokaknál kicsapja a biztit amit írok, de akkor is...

Most olvasom, ausztriában egy cég a tetrapack eldobható dobozokról 8 millió euros befektetéssel átáll az üveges tej forgalmazására, és ezt a greenpeace is nagyban támogatja.

Nem tisztem, és nem is szándékom pálcát törni egyik anyag, csomagolási mód fölött, csak azt szeretném bemutatni, hogy nem kell hurráoptimizmussal szemlélni minden régi-új ötletet, mert sokkal több van azok mögött, mint amit látunk, bele gondolunk.

Gondolkodjunk!

Nem vagyok nagy szakértője az élelmiszer iparnak, de van amihez értek, amit átlátok.

Első kérdés, miért lett tetrapak ( vagy más ) eldobható csomagolás a termékekhez.
-          mert olcsóbb
Nem feltétlenül igaz, bár előállítása olcsóbb mint az üveg, feldolgozása, begyűjtése igen drága, és ráfizetéses, bár ezt támogatja az eu és a legtöbb ország, de végül is ez is a mi pénzünkből megy.
-          mert könnyebb
Na ez már komoly indok. Egy literes üveg palack súlya simán lehet akár fél kiló is, míg egy pet vagy tetrapack csomagolás pár deka.
-          mert jobb a térfogat kihasználása
Ez is igaz főleg a tetrapak tipusu dobozokra, hiszen nem kell rekesz, egy zsugorfóliázott tálcán, vagy magában a fóliában szinte levegő nélkül töményen lehet szállítani a terméket.

Tetra pak termékek, könnyűek, jó a hely kihasználtságuk


1 literes tejes üveg. 
Hely kihasználtsága gyenge, maga a csomagolás igen drága, súlya is nagy, 380 gramm.

 Csak egy rövid számolás. Bár a tejes üvegből ( fenti képen 1 l-es ) egy eur szabvány raklapon 1380 db fér el, ennyi csak a beszállítási lehetőség. Egy eur raklap szabvány terhelhetősége 1500 kg, azaz 1,5 tonna. Ha 1 lier térfogattal számolunk, az üvegenként kb 1 kg, az üveg súlyával számolva ( durván ) 1,5 kg, így az egy raklapon szállítható mennyiség 1000 liter tej. Mindez papír dobozban 1450 liter, mely mintegy 1,5 szöröse az előbbinek. Nagyon nagy különbség!! És akkor még a raktározási térfogatról nem is beszéltünk. 

A fentiek tükrében nézzük megint az üveg kontra más, könnyebb csomagolóanyagok viszonyát.
Tudni kell, hogy a fuvarozás igen drága, sok esetben nem hogy a termék árának 10-20 de akár 50%-a is lehet a szállítás költsége.

Mert mi ez a költség? Miből áll össze? Miket kell figyelembe venni?

A raktározás, a gyártás kezdetén a csomagolóanyagtól, a kiszállítás végéig, ahol polcra kerül a termék, a fuvarozó jármű terhelhetősége, mérete, a befektetett emberi munka ( sofőr, anyagmozgató, targoncás, pultos, vagy áruelőkészítő ), az üres csomagolóanyag visszagyűjtése, újra felhasználható anyagoknál a tisztítás, mosás, minőség ellenőrzés.

Hagy ne ismételgessem a két féle fő ellenség nevét folyamatosan, úgyis érezni, tudni fogják melyikről van szó.

Az egyik anyag ( üveg ) előállítása igen költséges, maga az üveggyártás folyamata a kvarc bányászattól kezdve a végtermék előállításáig igen drága folyamat. Súlyosan környezet terhelő, a gépek füstgáz ( kipufogó ) kibocsájtása, az olvasztáshoz, formázáshoz rengeteg energiára van szükség, mely sajnos még mindig jó részt nem megújuló energiaforrásokból keletkezik.-- A másik anyag hulladék papír, alumínium hulladék és némi műanyag felhasználásával gyártódik, energia igénye lényegesen alacsonyabb.

Jelenlegi nagyker áron számolva az 1 l-es üveg nyersen ( kupak, és felirat nélkül ) 210 Ft/db ár környékén érhető el. Ez már raklapos mennyiségre vonatkozik. A papír doboz gyártási költsége az elérhető adatok szerint 10-20 Ft, igaz ezt nem használjuk újra, és a gyártásba visszaforgatása is nehézkesen és költségesen oldaható meg.

Szállítás a gyártó üzemtől a töltésig.

Az üveget szállítani kell, mégpedig megfelelő csomagolással ( általában műanyag rekeszekben, már megint ez a fránya műanyag... ) míg a tetrapak doboz gyártását közvetlenül a töltő sorral probléma mentesen és bevált módon össze lehet építeni, tehát ez a lépés kimarad. Az üveg nehéz, egy kamion terhelhetősége valahol 24-30 tonna között van. Igen ritkának gondolom a dolgok olyan szerencsés együtállásást, amikor egy üveggyártó üzem pont egy tejfeldolgozó közelében van, inkább a kvarchomok bányához közel teszik. Tehát megy a kamion, üzemanyagot használ, kipufog, kopik, kis mértékben, de égeti a kenőolajakat, kopik a gumija ( ne higyjük hogy olyan kis dolog ez, 40-50 ezer km alatt egy szerelvény akár 80-100 kiló gumiporral szennyezi a környezetünket, és egy kaionnak ez max fél év !!! ), nem beszélve az egyéb anyagokról, melyik kikerülnek a világba, a fékbetétek/pofák pora, fémporok, egyéb kenőanyagok, hűtőfolyadék, elhasználódott alkatrészek, és nem kicsi a szerelvény alap amortizációja sem, vagy egyéb karbantartási, javítási, üzemeltetési költsége ( engedélyek, adók, biztosítás, sofőr munkadíja, időszakos vizsgák, útdíj, stb ).

Megjegyzés:
A fenti költségeknél szándékosan nem írtam azt, hogy a külső fuvarozó díja, feltételezve, hogy a gyártó üzemek saját szállító kapacitásokkal oldják meg a szállítást. Tudjuk azonban, hgy ehhez  még komoly háttér is kell, ami a fuvarszervezéstől, a bérelszámolásig és járműnyilvántartásig sok mindenre kiterjed, ezért általánosan elfogadott, hogy a kis vagy közepes mennyiségű szállításoknál ( ez akár napi 80-500 tonna is lehet ) külső fuvarozó vállalkozással dolgoztatnak a cégek.

Megérkeztünk a gyártó sorhoz, mi történik?

Az üvegeket betárolják ( megint egy egyébként fölösleges lépés, terület, energia ), mossák, fertőtlenítik, szárítják. mozgatják. Ez nincs a másik megoldásnál, de megint gondoljunk bele. Víz, a melegítéséhez energia, tisztítószer, a mozgatáshoz megint komoly gépek, targoncák, görgő sorok, stb. és még mi minden kell ehhez...

A töltő gép következik. Mivel az üvegnek igen nagy a súlya, ezért ezek a gépek jóval erősebbek lesznek, a nagyobb súly miatt a meghajtás energia felhasználása is több. Az üveg törékeny, míg a palack csak behorpad, esetleg még akkor is ha leesik. A töltő anyag kifolyik vagy éppen nem, de az üveg ha törik akkor tuti. Ezt persze lehet minimalizáni, de megint pénz, energia, fejlesztés.

Az üveg zárása. Nem hiszem hogy visszatérnek a csatos üvegre, bár ez lenne a méregzöldek megoldása, és nem is lenne rossz, azonban, ezzel a megoldással nem garantálható a biztos légzárás, míg egy gumi betétes ( mondhatni szokásos ) fém kupakkal teljesen légmentesen le lehet zárni az üveget, sokkal higiénikusabb, biztosabb, minden szabványnak megfeléel, növeli az eltarthatóságot is. Újabb gumi s fém felhasználás annak tudatában, hogy ezt soha nem fogjuk tudni visszagyűjteni a rendszerbe.--- A doboznál a ráépített fix műanyag zárás már a gyártás pillanatában teljesen légzáró.
Feliratozni is kell a csomagolást! Míg a papír dobozt eleve felirattal gyártják, ez ott nem kérdés. Az üveget matricázni kell, jó esetben papírral ( ez megint alapanyag-gyártás-szállítás-felragasztás, nem kis költség ) vagy műanyag fóliával, mely sok esetben könnyebben kezelhető, de mindenképp újabb rész a gépsorban.

Jön az újabb tárolás, mely mindkét esetben meg van, de nem mndegy mekkora hely igénnyel, és mekkora erővel kell megmozgatni a megfelelő mennyiséget. Dobozos árunál mindez fele az üveges termékhez képest. Megint hely és energia felhasználás többlet.

Kiszállításnál azonos a beszállítással az energia és technika igény, a fokozott környezetszennyezés, azzal a különbséggel, hogy itt már inkább a súly, mint a tárfogat fogja meghatározni a szállítható mennyiséget, hiszen a végső súly pl egy lieres adagnál az üveg felé kb 50%-al tolódik el. Bizony az üveg nehéz. Fél literes kiszerelésnél ez akár 100% plussz is lehet!

Kikerül a boltokba, azok polcaira. Megint nagyobb hely, nagyobb raktár kell, és a vásárlónak sem mindegy, hogy amit súlyt haza visz, abbol mennyit használ fel, mert ugye az üveget nem tudja meginni, sőt azt vissza is kell vinnie. Ez több alkalommal jelent bevásárlást, utat, és valljuk be üveges tejet nem szívesen viszünk szatyorba, mert 1,5x-2x annyit tudunk dbozosból elvinni. Autó nélkül ez komoly érv, autóval pedig plussz energia, és környezetszennyezés megint.

Szóljunk icsit az újrahasznosításról is, mely a visszagyűjtéssel indul.

Üvegnél elég macerás, vagy szeletív gyűjtőbe dobjuk, ahonnan törött állapotban kerül a feldogozóba, vagy vissza visszük. Már amennyiben nem törik el előtte. Szerintem ( és ez szolid saját becslés ) a csomagolás 1-2%-a összetörk a normál használat közben. Utána visszavétel, megint munka, emberi és technikai ráfordítás, macera a betétdíj visszavét, stb, majd megint visszaszállítás, mosás, fertőtlenítés, minőség ellenőrzés. Persze ezek jó részét lehet automatizálni, de akkor is energia, és költség minden ponton.

Szóval biztosan vannak akik értenek hozzá, kiszámolják mi a jó, de félek megint ( és szokás szerint ) át fogunk esni a ló túloldalára a nagy igyekezetben. Elfogadom, hogy most sok cég élete attól függ, ki tudják e jelenteni magukról, hogy hű de zöldek, és azt is elfogadom, ha meg nem is értem, hogy egyes kutatók, cikkszerzők, és szakértők bizonyos általuk nem publikált okok miatt az egyik vagy mások oldal felé húznak. 
Sok cikket is elolvastam a témában, és azt látom, hogy bárki, bármely kijelentást tesz, súlyosan hallgat olyan ténykeről, amelyek a saját álláspontját gyengítenék, de azért ezek is fontos dolgok, hogy az egész problémát mint koplex kérdést kezelhessük. 
A közeli, akár azonnali vagy pár éves távlatok valóban a túlélés lehetőségét adják egyes vállalkozásoknak, de talán inkább hosszabb távon kellene megnézni melyik megoldás is a jobb, illetve széles körű, és hosszú távú hatástanulmánnyal alátámasztani a döntéseket.

Ha én, mint külső szemlélő ennyi kérdést tettem fel, ennyi visszásságot tapasztaltam a témában, és ennyi megállapítást írtam le, egy független szakember biztosan sokkal, de sokkal több szempont alapján tudná meghatározni a célt, és ennek megfelelően a jó irányt.
Hangsúlyozom, egy független szakember, aki talán olyan mint Colombo felesége. Mindenki hallott már róla, de még senki nem látta...


Köszönöm hogy cikkem elolvasták, ha megjegyzésük van, szívesen veszem.
Tisztelettel Bálint Balázs