Üveg vagy doboz? Azaz mi a zöld és mi nem?

Sajnos szokás szerint így kezdem :

lehet sokaknál kicsapja a biztit amit írok, de akkor is...

Most olvasom, ausztriában egy cég a tetrapack eldobható dobozokról 8 millió euros befektetéssel átáll az üveges tej forgalmazására, és ezt a greenpeace is nagyban támogatja.

Nem tisztem, és nem is szándékom pálcát törni egyik anyag, csomagolási mód fölött, csak azt szeretném bemutatni, hogy nem kell hurráoptimizmussal szemlélni minden régi-új ötletet, mert sokkal több van azok mögött, mint amit látunk, bele gondolunk.

Gondolkodjunk!

Nem vagyok nagy szakértője az élelmiszer iparnak, de van amihez értek, amit átlátok.

Első kérdés, miért lett tetrapak ( vagy más ) eldobható csomagolás a termékekhez.

-          mert olcsóbb

Nem feltétlenül igaz, bár előállítása olcsóbb mint az üveg, feldolgozása, begyűjtése igen drága, és ráfizetéses, bár ezt támogatja az eu és a legtöbb ország, de végül is ez is a mi pénzünkből megy.

-          mert könnyebb

Na ez már komoly indok. Egy literes üveg palack súlya simán lehet akár fél kiló is, míg egy pet vagy tetrapack csomagolás pár deka.

-          mert jobb a térfogat kihasználása

Ez is igaz főleg a tetrapak tipusu dobozokra, hiszen nem kell rekesz, egy zsugorfóliázott tálcán, vagy magában a fóliában szinte levegő nélkül töményen lehet szállítani a terméket.

Tetra pak termékek, könnyűek, jó a hely kihasználtságuk

1 literes tejes üveg. 

Hely kihasználtsága gyenge, maga a csomagolás igen drága, súlya is nagy, 380 gramm.

 Csak egy rövid számolás. Bár a tejes üvegből ( fenti képen 1 l-es ) egy eur szabvány raklapon 1380 db fér el, ennyi csak a beszállítási lehetőség. Egy eur raklap szabvány terhelhetősége 1500 kg, azaz 1,5 tonna. Ha 1 lier térfogattal számolunk, az üvegenként kb 1 kg, az üveg súlyával számolva ( durván ) 1,5 kg, így az egy raklapon szállítható mennyiség 1000 liter tej. Mindez papír dobozban 1450 liter, mely mintegy 1,5 szöröse az előbbinek. Nagyon nagy különbség!! És akkor még a raktározási térfogatról nem is beszéltünk. 

A fentiek tükrében nézzük megint az üveg kontra más, könnyebb csomagolóanyagok viszonyát.

Tudni kell, hogy a fuvarozás igen drága, sok esetben nem hogy a termék árának 10-20 de akár 50%-a is lehet a szállítás költsége.

Mert mi ez a költség? Miből áll össze? Miket kell figyelembe venni?

A raktározás, a gyártás kezdetén a csomagolóanyagtól, a kiszállítás végéig, ahol polcra kerül a termék, a fuvarozó jármű terhelhetősége, mérete, a befektetett emberi munka ( sofőr, anyagmozgató, targoncás, pultos, vagy áruelőkészítő ), az üres csomagolóanyag visszagyűjtése, újra felhasználható anyagoknál a tisztítás, mosás, minőség ellenőrzés.

Hagy ne ismételgessem a két féle fő ellenség nevét folyamatosan, úgyis érezni, tudni fogják melyikről van szó.

Az egyik anyag ( üveg ) előállítása igen költséges, maga az üveggyártás folyamata a kvarc bányászattól kezdve a végtermék előállításáig igen drága folyamat. Súlyosan környezet terhelő, a gépek füstgáz ( kipufogó ) kibocsájtása, az olvasztáshoz, formázáshoz rengeteg energiára van szükség, mely sajnos még mindig jó részt nem megújuló energiaforrásokból keletkezik.-- A másik anyag hulladék papír, alumínium hulladék és némi műanyag felhasználásával gyártódik, energia igénye lényegesen alacsonyabb.

Jelenlegi nagyker áron számolva az 1 l-es üveg nyersen ( kupak, és felirat nélkül ) 210 Ft/db ár környékén érhető el. Ez már raklapos mennyiségre vonatkozik. A papír doboz gyártási költsége az elérhető adatok szerint 10-20 Ft, igaz ezt nem használjuk újra, és a gyártásba visszaforgatása is nehézkesen és költségesen oldaható meg.

Szállítás a gyártó üzemtől a töltésig.

Az üveget szállítani kell, mégpedig megfelelő csomagolással ( általában műanyag rekeszekben, már megint ez a fránya műanyag... ) míg a tetrapak doboz gyártását közvetlenül a töltő sorral probléma mentesen és bevált módon össze lehet építeni, tehát ez a lépés kimarad. Az üveg nehéz, egy kamion terhelhetősége valahol 24-30 tonna között van. Igen ritkának gondolom a dolgok olyan szerencsés együtállásást, amikor egy üveggyártó üzem pont egy tejfeldolgozó közelében van, inkább a kvarchomok bányához közel teszik. Tehát megy a kamion, üzemanyagot használ, kipufog, kopik, kis mértékben, de égeti a kenőolajakat, kopik a gumija ( ne higyjük hogy olyan kis dolog ez, 40-50 ezer km alatt egy szerelvény akár 80-100 kiló gumiporral szennyezi a környezetünket, és egy kaionnak ez max fél év !!! ), nem beszélve az egyéb anyagokról, melyik kikerülnek a világba, a fékbetétek/pofák pora, fémporok, egyéb kenőanyagok, hűtőfolyadék, elhasználódott alkatrészek, és nem kicsi a szerelvény alap amortizációja sem, vagy egyéb karbantartási, javítási, üzemeltetési költsége ( engedélyek, adók, biztosítás, sofőr munkadíja, időszakos vizsgák, útdíj, stb ).

Megjegyzés:

A fenti költségeknél szándékosan nem írtam azt, hogy a külső fuvarozó díja, feltételezve, hogy a gyártó üzemek saját szállító kapacitásokkal oldják meg a szállítást. Tudjuk azonban, hgy ehhez  még komoly háttér is kell, ami a fuvarszervezéstől, a bérelszámolásig és járműnyilvántartásig sok mindenre kiterjed, ezért általánosan elfogadott, hogy a kis vagy közepes mennyiségű szállításoknál ( ez akár napi 80-500 tonna is lehet ) külső fuvarozó vállalkozással dolgoztatnak a cégek.

Megérkeztünk a gyártó sorhoz, mi történik?

Az üvegeket betárolják ( megint egy egyébként fölösleges lépés, terület, energia ), mossák, fertőtlenítik, szárítják. mozgatják. Ez nincs a másik megoldásnál, de megint gondoljunk bele. Víz, a melegítéséhez energia, tisztítószer, a mozgatáshoz megint komoly gépek, targoncák, görgő sorok, stb. és még mi minden kell ehhez...

A töltő gép következik. Mivel az üvegnek igen nagy a súlya, ezért ezek a gépek jóval erősebbek lesznek, a nagyobb súly miatt a meghajtás energia felhasználása is több. Az üveg törékeny, míg a palack csak behorpad, esetleg még akkor is ha leesik. A töltő anyag kifolyik vagy éppen nem, de az üveg ha törik akkor tuti. Ezt persze lehet minimalizáni, de megint pénz, energia, fejlesztés.

Az üveg zárása. Nem hiszem hogy visszatérnek a csatos üvegre, bár ez lenne a méregzöldek megoldása, és nem is lenne rossz, azonban, ezzel a megoldással nem garantálható a biztos légzárás, míg egy gumi betétes ( mondhatni szokásos ) fém kupakkal teljesen légmentesen le lehet zárni az üveget, sokkal higiénikusabb, biztosabb, minden szabványnak megfeléel, növeli az eltarthatóságot is. Újabb gumi s fém felhasználás annak tudatában, hogy ezt soha nem fogjuk tudni visszagyűjteni a rendszerbe.--- A doboznál a ráépített fix műanyag zárás már a gyártás pillanatában teljesen légzáró.

Feliratozni is kell a csomagolást! Míg a papír dobozt eleve felirattal gyártják, ez ott nem kérdés. Az üveget matricázni kell, jó esetben papírral ( ez megint alapanyag-gyártás-szállítás-felragasztás, nem kis költség ) vagy műanyag fóliával, mely sok esetben könnyebben kezelhető, de mindenképp újabb rész a gépsorban.

Jön az újabb tárolás, mely mindkét esetben meg van, de nem mndegy mekkora hely igénnyel, és mekkora erővel kell megmozgatni a megfelelő mennyiséget. Dobozos árunál mindez fele az üveges termékhez képest. Megint hely és energia felhasználás többlet.

Kiszállításnál azonos a beszállítással az energia és technika igény, a fokozott környezetszennyezés, azzal a különbséggel, hogy itt már inkább a súly, mint a tárfogat fogja meghatározni a szállítható mennyiséget, hiszen a végső súly pl egy lieres adagnál az üveg felé kb 50%-al tolódik el. Bizony az üveg nehéz. Fél literes kiszerelésnél ez akár 100% plussz is lehet!

Kikerül a boltokba, azok polcaira. Megint nagyobb hely, nagyobb raktár kell, és a vásárlónak sem mindegy, hogy amit súlyt haza visz, abbol mennyit használ fel, mert ugye az üveget nem tudja meginni, sőt azt vissza is kell vinnie. Ez több alkalommal jelent bevásárlást, utat, és valljuk be üveges tejet nem szívesen viszünk szatyorba, mert 1,5x-2x annyit tudunk dbozosból elvinni. Autó nélkül ez komoly érv, autóval pedig plussz energia, és környezetszennyezés megint.

Szóljunk icsit az újrahasznosításról is, mely a visszagyűjtéssel indul.

Üvegnél elég macerás, vagy szeletív gyűjtőbe dobjuk, ahonnan törött állapotban kerül a feldogozóba, vagy vissza visszük. Már amennyiben nem törik el előtte. Szerintem ( és ez szolid saját becslés ) a csomagolás 1-2%-a összetörk a normál használat közben. Utána visszavétel, megint munka, emberi és technikai ráfordítás, macera a betétdíj visszavét, stb, majd megint visszaszállítás, mosás, fertőtlenítés, minőség ellenőrzés. Persze ezek jó részét lehet automatizálni, de akkor is energia, és költség minden ponton.

Szóval biztosan vannak akik értenek hozzá, kiszámolják mi a jó, de félek megint ( és szokás szerint ) át fogunk esni a ló túloldalára a nagy igyekezetben. Elfogadom, hogy most sok cég élete attól függ, ki tudják e jelenteni magukról, hogy hű de zöldek, és azt is elfogadom, ha meg nem is értem, hogy egyes kutatók, cikkszerzők, és szakértők bizonyos általuk nem publikált okok miatt az egyik vagy mások oldal felé húznak. 

Sok cikket is elolvastam a témában, és azt látom, hogy bárki, bármely kijelentást tesz, súlyosan hallgat olyan ténykeről, amelyek a saját álláspontját gyengítenék, de azért ezek is fontos dolgok, hogy az egész problémát mint koplex kérdést kezelhessük. 

A közeli, akár azonnali vagy pár éves távlatok valóban a túlélés lehetőségét adják egyes vállalkozásoknak, de talán inkább hosszabb távon kellene megnézni melyik megoldás is a jobb, illetve széles körű, és hosszú távú hatástanulmánnyal alátámasztani a döntéseket.

Ha én, mint külső szemlélő ennyi kérdést tettem fel, ennyi visszásságot tapasztaltam a témában, és ennyi megállapítást írtam le, egy független szakember biztosan sokkal, de sokkal több szempont alapján tudná meghatározni a célt, és ennek megfelelően a jó irányt.

Hangsúlyozom, egy független szakember, aki talán olyan mint Colombo felesége. Mindenki hallott már róla, de még senki nem látta...

Köszönöm hogy cikkem elolvasták, ha megjegyzésük van, szívesen veszem.

Tisztelettel Bálint Balázs

Kőzet anyagok fúrása

Nagyon sok kőzet anyagot ismerünk, használunk, és mivel ezeket is időnként ki kell fúrni, nagyon nem mindegy mit mivel fúrunk.

A megválasztott szerszám attól is függ milyen maga az alap anyag, de természetesen attól is, hogy milyen mély vagy mekkora átmérőjű furatot szeretnénk készíteni vele.

Nézzük sorban az anyagokat.
- természetes kő ( terméskő )
- bazalt
- gránit
- márvány
- tégla
- csempe, égetett kerámia lap
- gres lap ( műgyanta kötésű gránit )
- ytong
- üveg ( bár igazából nem kőzet, de a megmunkálásnál lehetnek átfedések )
- beton, műkő ( cement kötésű anyagok )
- és még sok más...

Az anyagok között vannak amiket általában mindenki ki tud fúrni. Ha a ház körül kell a falba egy furat, vagy éppen egy járdába kell rögzíteni egy lámpát, megoldjuk.
Ehhez nem kell más mint egy használható minőségű, ütve fúrásra is használható fúrógép, és vídia betétes fúrószár, ami megfelelő átmérőjű és hosszú.
A munka nagysága szerint tudjuk megválasztani a fúrószár minőségét, és a fúrógép elektromos teljesítményét is.

De mi van az olyan anyagokkal, amiket ütve fúróval nem munkálhatunk meg ?
Ilyenek a gránit, márvány, üveg, csempe, gres, vékonyabb műkő.
Ezeket az anyagokat nem lehet ütve fúróval megmunkálni, mert törnek, repednek, nagy károkat okozhatunk bennük.
Az ilyen anyagokat speciális eszközökkel tudjuk átfúrni.
Üveget üveg fúróval, vagy gyémántos szerszámmal.

Titán-karbid lapkás három élű üveg fúrók

Gyémántos üvegfúró

Az üveg fúrót akár kézi fúrógépben is használhatjuk, a körkivágót így nem tudjuk használni, mert nincs központosító fúrószára ami megvezesse azt, ehhez egy speciális görgős vezető szerszámra van szükség, vagy állványos fúrógépre, amit ugye bárhol nem tudunk használni.

Gyémántos körkivágók

Ilyen fúrógép nem mindenhol áll rendelkezésre a fúráshoz, kézből pedig pontatlan a megvezetés

Ez egy egyszerűbb tapadó korongos központosító-támasztó szerszám üvegek fúrásához

Gránit, és gres lapokat gránit fúróval fúrunk, mely nagyjából olyan kialakítású, mint egy vídia betétes fúró szár, az él általában kobaltos anyagból van, és valódi forgácsoló élszöge van, nem véső élszöge, mint a hagyományos vídia betétes fúrószáraknak.

Gránit fúró hagyományos élkiképzéssel. Ezzel a fúróval ütvefúrással, és hagyományos fúrással is dolgozhatunk.

Egyéb kőzet anyagokat, téglát, betont, követ hagyományos ütve fúró szárakkal fúrunk.

Két élű ütvefúró szár SDS plus befogással

Két élű ütvefúró szár két segéd éllel

Négy élű ütvefúró szár SDS plus befogással

Ha nagyobb lyukra van szükség ott már megint más a helyzet, ilyen setben megint spec szerszámra, un. korona fúróra, vagy körkivágóra van szükségünk.

Csap nélküli avagy szerelhető csapos gyémántos körkivágók

Csapos körkivágők

Csapos körkivágó két szegmenses éllel

Ezek olyanok mint egy cső, vagy inkább fazék, több féle mélységgel, átmérővel, és anyag kialakítással.
Beton és tégla anyagokhoz vidia betétes, ütvefúróban használható korona fúrót használunk, míg téglához, égetett anyagokhoz inkább szemcsés felületű koronafúrót vagy körkivágót használunk.

Karbid vagy gyémánt szemcsés körkivágó, az ilyen szerszámot nármál fúrással hazsnáljuk

Vídia betétes körkivágők ( korona fúrók ) ezeket a szerszámokat ütve fúrással használjuk.

Ezek közös ismertetője, hogy van középső megvezető fúrószárjuk, mely minden esetben vídia betétes ütvefúró szár, hisz a kőzet anygokban más anyagú fúrószárak elvéreznének.

Ha nem sikerül megfelelő fúró szerszámot kiválasztani az adott munkára, kérem keressenek meg elérhetőségeinken, és igyekszünk segíteni.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház.

Homokszórás, és anyagai, alapok.

Tisztelt Olvasóim !

Alábbi írásommal a megfelelő homokszóró ( szemcseszóró ) eszköz, rendszer és védőeszközök kiválasztásában szeretnék némi tanácsot, tájékoztatást adni.

A homokszórás ( szabatosabb és pontosabb megnevezése szerint szemcseszórás, szemcse fúvatás ) legfontosabb feladata általában a felületek mechanikai tisztítása, illetve megfelelő felületi finomság, struktúra elérése ( akár polírozott minőségig ), gyártási hibák, élek eltüntetése, letörése, valamilyen koptató ( abraziv ) segédanyaggal.

A homokszórás hatásosságát több tényező is befolyásolja, ezek :

1. az eszköz megválasztása

2. a szóróanyag megválasztása

3. a felhasználó gyakorlata, tapasztalata

és ami közvetlenül nem a munka minőségét befolyásolja, de fontos :
4. a megfelelő személyi védőeszköz használata.

A megfelelő eszköz kiválasztása előtt az alábbi szempontokat kell figyelembe venni :

1. Pontosan mi az a munka, amit szeretnénk elvégezni ? Az nem elég meghatározás, hogy felületet tisztítunk, határozzuk is meg pontosan, milyen felületet, milyen alapanyagról, milyen minőségben, mennyi idő alatt, és mekkora mennyiségben szeretnénk megmunkálni.

2. Milyen technikai lehetőségeink vannak ? Mekkora hellyel rendelkezünk, milyen környezetben kell dolgoznunk, mobil vagy stabil helyen kell a munkát végeznünk, mekkora a beszerzésre fordítható anyagi háttér ? Van-e megfelelő levegőellátás, áram vételezési lehetőség ?

3. Mekkora munkadarabokat kell megmunkálni ? Kis kézzel mozgatható darabokról beszélünk, esetlen nagyobb, gépi mozgatású, vagy mozdíthatatlan méretekhez kell helyszínre kimenni ?

4. Milyen a megkívánt munka környezet ? Szabad a mozgásterünk, vagy teljesen pormentes munkát kell végezni, elszívással, kabin kialakításával megoldható-e a munka ?

Szóróanyag megválasztása.

1. Milyen szemcseszóró berendezésünk van ?

2. Milyen anyagot, milyen kialakítású felületet szeretnénk tisztítani ?

3. Mi a letisztítandó szennyeződés ?

4. Milyen felületet szeretnénk elérni, milyen utómunkálatok lesznek még ?

5. Visszanyerhető-e a kiszórt abraziv ( koptató ) anyag ?

6. Milyen környezetben dolgozunk, pl. természetben, ahol nem használható akármi ?

Nagyon sok szóró anyagot találunk, melyek lehetnek ásványi, mesterséges vagy egyéb szerves eredetűek. Szinte minden olyan anyag jó szóróanyagnak, amelyet a megfelelő frakcionálás után ( őrlés, szemcse méret szerinti osztályozás ) levegővel ki tudunk fújni. A legáltalánosabban használt ilyen anyagok : kvarc kavics ( homok ), gránát homok ( almadin gránát ), ásványi és mesterséges korundok, szilícium karbid, üveggyöngy és üveg szemcse, acél szemcse és acél sörét, dióhéj és kukorica-csutka, szódium bikarbonát ( szódabikarbona ), stb. A választás lehetősége szinte határtalan.

A szóróanyag megválasztásánál azt kell első sorban meghatározni, hogy a felület mennyire sérülhet, illetve milyen minőségű legyen az elért felület simasága. Szükséges-e a felület durvítása, vagy semmilyen módon nem sérülhet, változhat a felületi érdesség, adott esetben szükséges, vagy kell-e a felületi egyenetlenségek, gyártási, javítási hibák, sorják eltüntetése ?

Vannak olyan anyagok, amelyek azonnal adják, milyen szóróanyaggal tudjuk azt megmunkálni, pl. rozsdamentes anyagot csak teljesen vas mentes szóróanyaggal kezelhetünk, így nemes korunddal, üveggyönggyel, vagy üvegszemcsével, kerámiával, vagy szerves anyagokkal, pl. dióhéjjal.

Ha pl. az alumínium felületet nem fogjuk festeni vagy szinterezni, akkor azt nem karcolhatjuk össze éles szemcsével, így az üveggyöngy, vagy lágy szóróanyagok jöhetnek számításba.

Műanyag vagy gumi felületek sérülés mentes tisztításához is finom üveggyöngy, vagy lágyabb, nem éles szemcsék lehetnek a megfelelők.

Ha olyan környezetben dolgozunk ( pl. természetben álló faházat kell tisztítani ) csak természetben lebomló, azt nem károsító anyagokat használhatunk, mint pl. szodium bikarbonát, dióhéj, kukorica csutka.

Eszköz / szerszám kiválasztása.

1. Milyen a munka volumene, nagysága, mennyisége ?

2. Mekkora a munkadarab ?

3. Mennyire mozgatható, elérhető a munkadarab, helyszínre kell menni, vagy elhozható egy műhelybe ?

4. Milyen a munkakörnyezet, megengedhető e pl. a por képződés ?

Itt is alapvetően az elvégzendő munka fajtája, mérete, mennyisége határozza meg a lehetőségeket. Kabinos, zárt, vagy szabad sugaras berendezésről beszélhetünk, esetleg szóró anyag visszanyeréses eszközről.

Ha kabint választunk, alaposan nézzük meg mekkora méretű legyen, nehogy az első 2-3 munka után derüljön ki, hogy alul méreteztük azt. Szabad sugaras gépeknél is a megfelelő termelékenység legyen a meghatározó szempont. Lehet még mobil, szóróanyag visszanyerős gépet is választani olyan helyeken, ahol a porképződés nem megengedett, de a munkadarabot nem tudjuk mozgatni, vagy elszállítani. Ennek a használata azonban elég behatárolt, illetve egészen kicsi, festékszóró méretű eszközöket is használhatunk időnként.

Személyi védőfelszerelések kiválasztása.
1. Kabinban vagy szabad sugaras rendszerrel dolgozunk ?
2. Mekkora mennyiségű a munka ?
3. Mekkora a por képződés veszélye ?

Ha kabinos rendszert használunk, elég egyszerű a dolog, legyen a kabinnak egy jó elszívása és kesztyűje.
Ha azonban szabad sugaras eszközünk van, ott már sokkal komolyabb védő eszközökre is szükségünk lehet. Ilyenek lehetnek a teljes védő öltözet, csuklya vagy szkafander, friss levegő ellátással, esetleg zajcsökkentéssel, levegő hűtéssel vagy fűtéssel.

A motoros szemüveg, arcvédő plexi, munkás kesztyű nem elég !

Vannak egyszerűbb csuklyák is, de választhatunk több százezer forintos szkafandereket is, attól függ mennyi a munka, és mennyit engedhetünk meg magunknak.
Mindig teljesen zárt ruházatban dolgozzunk, szükség esetén a ruha hézagjait, kesztyű és ruha csatlakozási részeit ragasszuk le ragasztószalaggal.

Ne feledkezzünk meg a lábbeliről sem, mindig jól záródó, erős, és ellenálló bakancsot, vagy csizmát használjunk, a réseket ott is ragasszuk le.

Ha mindezek meg vannak, akkor még a megfelelő sűrített levegő ellátásról kell gondoskodni, bár létezik olyan rendszer is, ahol ezt maga a szóró gép állítja elő, de ez elég speciális dolog.

Remélem segítségükre lehettem írásommal, ha bármi kérdésük felmerül kérem keressenek meg elérhetőségeinken.

Tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista.
BÉK Kft – Műhelynet szerszámbolt és webshop

Mohs keménység, mi is az ?

Mivel szemcseszóró anyagok forgalmazásával, felhasználásával is foglalkozunk, így tudnunk kell azok keménységét hogyan, mi módon mérik, illetve jellemzik.

Az általunk kínált szemcseszóró ( abraziv, homokszóró ) anyagok a teljesség igénye nélkül, a következők :
- kvarc kavics ( élesen osztályozott mosott szárított minőség ) 3 szemcse méretben
- gránát homok ( őrölt osztályozott almadin gránát ) 5 szemcse méretben
- természetes korund ( fekete ) 20 szemcse méretben
- nemes korund ( fehér ) 20 szemcse méretben
- rózsa és rubin korund ( rózsaszín-piros, csak külön igény esetén ) 20 szemcse méretben
- szilicium-karbid ( antarcit szürke ) 20 szemcse méretben
- üveggyöngy 10 szemcse méretben
- éles acélszemcse 10 szemcse méretben
- acél sörét 11 szemcse méretben

Minden anyagnak meg van a saját szemcse formája, hatása, keménysége, ezek alapján igyekszünk felhasználóinknak a legmegfelelőbb anyagot ajánlani.
Mindemellett azonban a felhasználó jó, ha tisztában van a Mohs féle keménység fogalmával, hogy az alapvető első lépcsős választást a szemcseszóráshoz maga tudja elvégezni, ezért írtam az alábbi ismertetőt.


Mohs-féle keménységvizsgálat
(Mohs-keménységi skála)

Ásványok karcolási keménységét a Mohs-féle keménységvizsgálattal határozzák meg, és a Mohs-skálával mérik.
A táblázatot 1812-ben Friedrich Mohs ( 1773-1839 ) német mineralógus dolgozta ki. ( Nevét sokszor tévesen írják Moh vagy Moh's angolos módon )

A mi szakmánkban ( gépészet, javítás ) a Mohs keménységnek leginkább a koptató anyagoknál van jelentősége, azaz a szemcseszórásnál.

Tudni való, hogy a Mohs keménységi skála csak relatív értékeket ad (minden ásvány karcolja a nála puhábbakat ).

Értékei a következők:
1 - talkum, zsírkő (körömmel is megkarcolható)
2 - gipsz (körömmel is megkarcolható)
3 - kalcit (rézpénzzel megkarcolható)
4 - fluorit (késsel karcolható)
5 - apatit (üveggel megkarcolható)
6 - mikrolin, földpátok (az üveget megkarcolják)
7 - kvarc (az üveget és a földpátokat megkarcolja)
8 - topáz (az üveget és a kvarcot megkarcolja)
9 - korund (az üveget és a topázt megkarcolja)
10 - gyémánt (a legkeményebb valamennyi ásvány között)


Érdekesség :
Jelenleg már van kísérleti stádiumban olyan mesterséges anyag, ami a gyémántnál is keményebb, illetve jobb fizikai, kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, de csak laboratóriumi körülmények között lehet előállítani nagyon kis mennyiségben, és igen költségesen.



Tisztelettel :
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop