Sajnos
szokás szerint így kezdem :
lehet sokaknál
kicsapja a biztit amit írok, de akkor is...
Most olvasom, ausztriában egy cég a tetrapack eldobható
dobozokról 8 millió euros befektetéssel átáll az üveges tej forgalmazására, és
ezt a greenpeace is nagyban támogatja.
Nem tisztem, és nem is szándékom pálcát törni egyik anyag,
csomagolási mód fölött, csak azt szeretném bemutatni, hogy nem kell
hurráoptimizmussal szemlélni minden régi-új ötletet, mert sokkal több van azok
mögött, mint amit látunk, bele gondolunk.
Gondolkodjunk!
Nem vagyok nagy szakértője az élelmiszer iparnak, de van
amihez értek, amit átlátok.
Első kérdés, miért
lett tetrapak ( vagy más ) eldobható csomagolás a termékekhez.
-
mert olcsóbb
Nem feltétlenül igaz, bár előállítása olcsóbb mint az üveg,
feldolgozása, begyűjtése igen drága, és ráfizetéses, bár ezt támogatja az eu és
a legtöbb ország, de végül is ez is a mi pénzünkből megy.
-
mert könnyebb
Na ez már komoly indok. Egy literes üveg palack súlya simán
lehet akár fél kiló is, míg egy pet vagy tetrapack csomagolás pár deka.
-
mert jobb a térfogat kihasználása
Ez is igaz főleg a tetrapak tipusu dobozokra, hiszen nem kell
rekesz, egy zsugorfóliázott tálcán, vagy magában a fóliában szinte levegő
nélkül töményen lehet szállítani a terméket.
Tetra pak termékek, könnyűek, jó a hely kihasználtságuk
1 literes tejes üveg.
Hely kihasználtsága gyenge, maga a csomagolás igen drága, súlya is nagy, 380 gramm.
A fentiek tükrében
nézzük megint az üveg kontra más, könnyebb csomagolóanyagok viszonyát.
Tudni kell, hogy a fuvarozás igen drága, sok esetben nem
hogy a termék árának 10-20 de akár 50%-a is lehet a szállítás költsége.
Mert mi ez a költség? Miből áll össze? Miket kell figyelembe
venni?
A raktározás, a gyártás kezdetén a csomagolóanyagtól, a
kiszállítás végéig, ahol polcra kerül a termék, a fuvarozó jármű
terhelhetősége, mérete, a befektetett emberi munka ( sofőr, anyagmozgató,
targoncás, pultos, vagy áruelőkészítő ), az üres csomagolóanyag visszagyűjtése,
újra felhasználható anyagoknál a tisztítás, mosás, minőség ellenőrzés.
Hagy ne ismételgessem a két féle fő ellenség nevét
folyamatosan, úgyis érezni, tudni fogják melyikről van szó.
Az egyik anyag ( üveg ) előállítása igen költséges, maga az
üveggyártás folyamata a kvarc bányászattól kezdve a végtermék előállításáig
igen drága folyamat. Súlyosan környezet terhelő, a gépek füstgáz ( kipufogó )
kibocsájtása, az olvasztáshoz, formázáshoz rengeteg energiára van szükség, mely
sajnos még mindig jó részt nem megújuló energiaforrásokból keletkezik.--
A másik anyag hulladék papír, alumínium hulladék és némi műanyag
felhasználásával gyártódik, energia igénye lényegesen alacsonyabb.
Jelenlegi nagyker áron számolva az 1 l-es üveg nyersen ( kupak, és felirat nélkül ) 210 Ft/db ár környékén érhető el. Ez már raklapos mennyiségre vonatkozik. A papír doboz gyártási költsége az elérhető adatok szerint 10-20 Ft, igaz ezt nem használjuk újra, és a gyártásba visszaforgatása is nehézkesen és költségesen oldaható meg.
Szállítás a gyártó
üzemtől a töltésig.
Az üveget szállítani kell, mégpedig megfelelő csomagolással
( általában műanyag rekeszekben, már megint ez a fránya műanyag... ) míg a
tetrapak doboz gyártását közvetlenül a töltő sorral probléma mentesen és bevált módon össze lehet építeni, tehát
ez a lépés kimarad. Az üveg nehéz, egy kamion terhelhetősége valahol 24-30
tonna között van. Igen ritkának gondolom a dolgok olyan szerencsés
együtállásást, amikor egy üveggyártó üzem pont egy tejfeldolgozó közelében van,
inkább a kvarchomok bányához közel teszik. Tehát megy a kamion, üzemanyagot használ, kipufog, kopik, kis mértékben, de égeti a kenőolajakat, kopik a gumija ( ne higyjük hogy
olyan kis dolog ez, 40-50 ezer km alatt egy szerelvény akár 80-100 kiló
gumiporral szennyezi a környezetünket, és egy kaionnak ez max fél év !!! ), nem
beszélve az egyéb anyagokról, melyik kikerülnek a világba, a fékbetétek/pofák
pora, fémporok, egyéb kenőanyagok, hűtőfolyadék, elhasználódott alkatrészek, és
nem kicsi a szerelvény alap amortizációja sem, vagy egyéb karbantartási, javítási, üzemeltetési költsége ( engedélyek, adók, biztosítás, sofőr munkadíja, időszakos vizsgák, útdíj, stb ).
Megjegyzés:
A fenti költségeknél szándékosan nem írtam azt, hogy a külső fuvarozó díja, feltételezve, hogy a gyártó üzemek saját szállító kapacitásokkal oldják meg a szállítást. Tudjuk azonban, hgy ehhez még komoly háttér is kell, ami a fuvarszervezéstől, a bérelszámolásig és járműnyilvántartásig sok mindenre kiterjed, ezért általánosan elfogadott, hogy a kis vagy közepes mennyiségű szállításoknál ( ez akár napi 80-500 tonna is lehet ) külső fuvarozó vállalkozással dolgoztatnak a cégek.
Megérkeztünk a gyártó
sorhoz, mi történik?
Az üvegeket betárolják ( megint egy egyébként fölösleges
lépés, terület, energia ), mossák, fertőtlenítik, szárítják. mozgatják. Ez
nincs a másik megoldásnál, de megint gondoljunk bele. Víz, a melegítéséhez
energia, tisztítószer, a mozgatáshoz megint komoly gépek, targoncák, görgő
sorok, stb. és még mi minden kell ehhez...
A töltő gép következik. Mivel az üvegnek igen nagy a súlya,
ezért ezek a gépek jóval erősebbek lesznek, a nagyobb súly miatt a meghajtás
energia felhasználása is több. Az üveg törékeny, míg a palack csak behorpad,
esetleg még akkor is ha leesik. A töltő anyag kifolyik vagy éppen nem, de az
üveg ha törik akkor tuti. Ezt persze lehet minimalizáni, de megint pénz,
energia, fejlesztés.
Az üveg zárása. Nem hiszem hogy visszatérnek a csatos
üvegre, bár ez lenne a méregzöldek megoldása, és nem is lenne rossz, azonban,
ezzel a megoldással nem garantálható a biztos légzárás, míg egy gumi betétes (
mondhatni szokásos ) fém kupakkal teljesen légmentesen le lehet zárni az
üveget, sokkal higiénikusabb, biztosabb, minden szabványnak megfeléel, növeli
az eltarthatóságot is. Újabb gumi s fém felhasználás annak tudatában, hogy ezt
soha nem fogjuk tudni visszagyűjteni a rendszerbe.--- A doboznál a ráépített
fix műanyag zárás már a gyártás pillanatában teljesen légzáró.
Feliratozni is kell a csomagolást! Míg a papír dobozt eleve
felirattal gyártják, ez ott nem kérdés. Az üveget matricázni kell, jó esetben
papírral ( ez megint alapanyag-gyártás-szállítás-felragasztás, nem kis költség
) vagy műanyag fóliával, mely sok esetben könnyebben kezelhető, de mindenképp
újabb rész a gépsorban.
Jön az újabb tárolás, mely mindkét esetben meg van, de nem
mndegy mekkora hely igénnyel, és mekkora erővel kell megmozgatni a megfelelő
mennyiséget. Dobozos árunál mindez fele az üveges termékhez képest. Megint hely
és energia felhasználás többlet.
Kiszállításnál azonos
a beszállítással az energia és technika igény, a fokozott környezetszennyezés,
azzal a különbséggel, hogy itt már inkább a súly, mint a tárfogat fogja
meghatározni a szállítható mennyiséget, hiszen a végső súly pl egy lieres
adagnál az üveg felé kb 50%-al tolódik el. Bizony az üveg nehéz. Fél literes
kiszerelésnél ez akár 100% plussz is lehet!
Kikerül a boltokba, azok polcaira. Megint nagyobb hely,
nagyobb raktár kell, és a vásárlónak sem mindegy, hogy amit súlyt haza visz,
abbol mennyit használ fel, mert ugye az üveget nem tudja meginni, sőt azt
vissza is kell vinnie. Ez több alkalommal jelent bevásárlást, utat, és valljuk
be üveges tejet nem szívesen viszünk szatyorba, mert 1,5x-2x annyit tudunk
dbozosból elvinni. Autó nélkül ez komoly érv, autóval pedig plussz energia, és
környezetszennyezés megint.
Szóljunk icsit az
újrahasznosításról is, mely a visszagyűjtéssel indul.
Üvegnél elég macerás, vagy szeletív gyűjtőbe dobjuk, ahonnan
törött állapotban kerül a feldogozóba, vagy vissza visszük. Már amennyiben nem
törik el előtte. Szerintem ( és ez szolid saját becslés ) a csomagolás 1-2%-a
összetörk a normál használat közben. Utána visszavétel, megint munka, emberi és
technikai ráfordítás, macera a betétdíj visszavét, stb, majd megint
visszaszállítás, mosás, fertőtlenítés, minőség ellenőrzés. Persze ezek jó
részét lehet automatizálni, de akkor is energia, és költség minden ponton.
Szóval biztosan vannak akik értenek hozzá, kiszámolják mi a
jó, de félek megint ( és szokás szerint ) át fogunk esni a ló túloldalára a
nagy igyekezetben. Elfogadom, hogy most sok cég élete attól függ, ki tudják e
jelenteni magukról, hogy hű de zöldek, és azt is elfogadom, ha meg nem is értem, hogy egyes kutatók, cikkszerzők, és szakértők bizonyos általuk nem publikált okok miatt az egyik vagy mások oldal felé húznak.
Sok cikket is elolvastam a témában, és azt látom, hogy bárki, bármely kijelentást tesz, súlyosan hallgat olyan ténykeről, amelyek a saját álláspontját gyengítenék, de azért ezek is fontos dolgok, hogy az egész problémát mint koplex kérdést kezelhessük.
A közeli, akár azonnali vagy pár éves távlatok valóban a túlélés lehetőségét adják egyes vállalkozásoknak, de talán inkább hosszabb távon kellene
megnézni melyik megoldás is a jobb, illetve széles körű, és hosszú távú hatástanulmánnyal
alátámasztani a döntéseket.
Ha én, mint külső szemlélő ennyi kérdést tettem fel, ennyi visszásságot tapasztaltam a témában, és ennyi megállapítást írtam le, egy független szakember biztosan sokkal, de sokkal több szempont
alapján tudná meghatározni a célt, és ennek megfelelően a jó irányt.
Hangsúlyozom, egy független szakember, aki talán olyan mint Colombo felesége. Mindenki hallott már róla, de még senki nem látta...
Köszönöm hogy cikkem elolvasták, ha megjegyzésük van, szívesen veszem.
Tisztelettel Bálint Balázs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése