A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mohs. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mohs. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 26., szombat

Homokszórás, és anyagai, alapok.

Tisztelt Olvasóim !

Alábbi írásommal a megfelelő homokszóró ( szemcseszóró ) eszköz, rendszer és védőeszközök kiválasztásában szeretnék némi tanácsot, tájékoztatást adni.

A homokszórás ( szabatosabb és pontosabb megnevezése szerint szemcseszórás, szemcse fúvatás ) legfontosabb feladata általában a felületek mechanikai tisztítása, illetve megfelelő felületi finomság, struktúra elérése ( akár polírozott minőségig ), gyártási hibák, élek eltüntetése, letörése, valamilyen koptató ( abraziv ) segédanyaggal.

A homokszórás hatásosságát több tényező is befolyásolja, ezek :

1. az eszköz megválasztása

2. a szóróanyag megválasztása

3. a felhasználó gyakorlata, tapasztalata

és ami közvetlenül nem a munka minőségét befolyásolja, de fontos :
4. a megfelelő személyi védőeszköz használata.

A megfelelő eszköz kiválasztása előtt az alábbi szempontokat kell figyelembe venni :

1. Pontosan mi az a munka, amit szeretnénk elvégezni ? Az nem elég meghatározás, hogy felületet tisztítunk, határozzuk is meg pontosan, milyen felületet, milyen alapanyagról, milyen minőségben, mennyi idő alatt, és mekkora mennyiségben szeretnénk megmunkálni.

2. Milyen technikai lehetőségeink vannak ? Mekkora hellyel rendelkezünk, milyen környezetben kell dolgoznunk, mobil vagy stabil helyen kell a munkát végeznünk, mekkora a beszerzésre fordítható anyagi háttér ? Van-e megfelelő levegőellátás, áram vételezési lehetőség ?

3. Mekkora munkadarabokat kell megmunkálni ? Kis kézzel mozgatható darabokról beszélünk, esetlen nagyobb, gépi mozgatású, vagy mozdíthatatlan méretekhez kell helyszínre kimenni ?

4. Milyen a megkívánt munka környezet ? Szabad a mozgásterünk, vagy teljesen pormentes munkát kell végezni, elszívással, kabin kialakításával megoldható-e a munka ?

Szóróanyag megválasztása.

1. Milyen szemcseszóró berendezésünk van ?

2. Milyen anyagot, milyen kialakítású felületet szeretnénk tisztítani ?

3. Mi a letisztítandó szennyeződés ?

4. Milyen felületet szeretnénk elérni, milyen utómunkálatok lesznek még ?

5. Visszanyerhető-e a kiszórt abraziv ( koptató ) anyag ?

6. Milyen környezetben dolgozunk, pl. természetben, ahol nem használható akármi ?

Nagyon sok szóró anyagot találunk, melyek lehetnek ásványi, mesterséges vagy egyéb szerves eredetűek. Szinte minden olyan anyag jó szóróanyagnak, amelyet a megfelelő frakcionálás után ( őrlés, szemcse méret szerinti osztályozás ) levegővel ki tudunk fújni. A legáltalánosabban használt ilyen anyagok : kvarc kavics ( homok ), gránát homok ( almadin gránát ), ásványi és mesterséges korundok, szilícium karbid, üveggyöngy és üveg szemcse, acél szemcse és acél sörét, dióhéj és kukorica-csutka, szódium bikarbonát ( szódabikarbona ), stb. A választás lehetősége szinte határtalan.

A szóróanyag megválasztásánál azt kell első sorban meghatározni, hogy a felület mennyire sérülhet, illetve milyen minőségű legyen az elért felület simasága. Szükséges-e a felület durvítása, vagy semmilyen módon nem sérülhet, változhat a felületi érdesség, adott esetben szükséges, vagy kell-e a felületi egyenetlenségek, gyártási, javítási hibák, sorják eltüntetése ?

Vannak olyan anyagok, amelyek azonnal adják, milyen szóróanyaggal tudjuk azt megmunkálni, pl. rozsdamentes anyagot csak teljesen vas mentes szóróanyaggal kezelhetünk, így nemes korunddal, üveggyönggyel, vagy üvegszemcsével, kerámiával, vagy szerves anyagokkal, pl. dióhéjjal.

Ha pl. az alumínium felületet nem fogjuk festeni vagy szinterezni, akkor azt nem karcolhatjuk össze éles szemcsével, így az üveggyöngy, vagy lágy szóróanyagok jöhetnek számításba.

Műanyag vagy gumi felületek sérülés mentes tisztításához is finom üveggyöngy, vagy lágyabb, nem éles szemcsék lehetnek a megfelelők.

Ha olyan környezetben dolgozunk ( pl. természetben álló faházat kell tisztítani ) csak természetben lebomló, azt nem károsító anyagokat használhatunk, mint pl. szodium bikarbonát, dióhéj, kukorica csutka.

Eszköz / szerszám kiválasztása.

1. Milyen a munka volumene, nagysága, mennyisége ?

2. Mekkora a munkadarab ?

3. Mennyire mozgatható, elérhető a munkadarab, helyszínre kell menni, vagy elhozható egy műhelybe ?

4. Milyen a munkakörnyezet, megengedhető e pl. a por képződés ?

Itt is alapvetően az elvégzendő munka fajtája, mérete, mennyisége határozza meg a lehetőségeket. Kabinos, zárt, vagy szabad sugaras berendezésről beszélhetünk, esetleg szóró anyag visszanyeréses eszközről.

Ha kabint választunk, alaposan nézzük meg mekkora méretű legyen, nehogy az első 2-3 munka után derüljön ki, hogy alul méreteztük azt. Szabad sugaras gépeknél is a megfelelő termelékenység legyen a meghatározó szempont. Lehet még mobil, szóróanyag visszanyerős gépet is választani olyan helyeken, ahol a porképződés nem megengedett, de a munkadarabot nem tudjuk mozgatni, vagy elszállítani. Ennek a használata azonban elég behatárolt, illetve egészen kicsi, festékszóró méretű eszközöket is használhatunk időnként.

Személyi védőfelszerelések kiválasztása.
1. Kabinban vagy szabad sugaras rendszerrel dolgozunk ?
2. Mekkora mennyiségű a munka ?
3. Mekkora a por képződés veszélye ?

Ha kabinos rendszert használunk, elég egyszerű a dolog, legyen a kabinnak egy jó elszívása és kesztyűje.
Ha azonban szabad sugaras eszközünk van, ott már sokkal komolyabb védő eszközökre is szükségünk lehet. Ilyenek lehetnek a teljes védő öltözet, csuklya vagy szkafander, friss levegő ellátással, esetleg zajcsökkentéssel, levegő hűtéssel vagy fűtéssel.

A motoros szemüveg, arcvédő plexi, munkás kesztyű nem elég !

Vannak egyszerűbb csuklyák is, de választhatunk több százezer forintos szkafandereket is, attól függ mennyi a munka, és mennyit engedhetünk meg magunknak.
Mindig teljesen zárt ruházatban dolgozzunk, szükség esetén a ruha hézagjait, kesztyű és ruha csatlakozási részeit ragasszuk le ragasztószalaggal.

Ne feledkezzünk meg a lábbeliről sem, mindig jól záródó, erős, és ellenálló bakancsot, vagy csizmát használjunk, a réseket ott is ragasszuk le.

Ha mindezek meg vannak, akkor még a megfelelő sűrített levegő ellátásról kell gondoskodni, bár létezik olyan rendszer is, ahol ezt maga a szóró gép állítja elő, de ez elég speciális dolog.

Remélem segítségükre lehettem írásommal, ha bármi kérdésük felmerül kérem keressenek meg elérhetőségeinken.

Tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista.
BÉK Kft – Műhelynet szerszámbolt és webshop

2015. szeptember 4., péntek

Mohs keménység, mi is az ?

Mivel szemcseszóró anyagok forgalmazásával, felhasználásával is foglalkozunk, így tudnunk kell azok keménységét hogyan, mi módon mérik, illetve jellemzik.







Az általunk kínált szemcseszóró ( abraziv, homokszóró ) anyagok a teljesség igénye nélkül, a következők :
- kvarc kavics ( élesen osztályozott mosott szárított minőség ) 3 szemcse méretben
- gránát homok ( őrölt osztályozott almadin gránát ) 5 szemcse méretben
- természetes korund ( fekete ) 20 szemcse méretben
- nemes korund ( fehér ) 20 szemcse méretben
- rózsa és rubin korund ( rózsaszín-piros, csak külön igény esetén ) 20 szemcse méretben
- szilicium-karbid ( antarcit szürke ) 20 szemcse méretben
- üveggyöngy 10 szemcse méretben
- éles acélszemcse 10 szemcse méretben
- acél sörét 11 szemcse méretben

Minden anyagnak meg van a saját szemcse formája, hatása, keménysége, ezek alapján igyekszünk felhasználóinknak a legmegfelelőbb anyagot ajánlani.
Mindemellett azonban a felhasználó jó, ha tisztában van a Mohs féle keménység fogalmával, hogy az alapvető első lépcsős választást a szemcseszóráshoz maga tudja elvégezni, ezért írtam az alábbi ismertetőt.


Mohs-féle keménységvizsgálat
(Mohs-keménységi skála)

Ásványok karcolási keménységét a Mohs-féle keménységvizsgálattal határozzák meg, és a Mohs-skálával mérik.
A táblázatot 1812-ben Friedrich Mohs ( 1773-1839 ) német mineralógus dolgozta ki. ( Nevét sokszor tévesen írják Moh vagy Moh's angolos módon )

A mi szakmánkban ( gépészet, javítás ) a Mohs keménységnek leginkább a koptató anyagoknál van jelentősége, azaz a szemcseszórásnál.

Tudni való, hogy a Mohs keménységi skála csak relatív értékeket ad (minden ásvány karcolja a nála puhábbakat ).

Értékei a következők:
1 - talkum, zsírkő (körömmel is megkarcolható)
2 - gipsz (körömmel is megkarcolható)
3 - kalcit (rézpénzzel megkarcolható)
4 - fluorit (késsel karcolható)
5 - apatit (üveggel megkarcolható)
6 - mikrolin, földpátok (az üveget megkarcolják)
7 - kvarc (az üveget és a földpátokat megkarcolja)
8 - topáz (az üveget és a kvarcot megkarcolja)
9 - korund (az üveget és a topázt megkarcolja)
10 - gyémánt (a legkeményebb valamennyi ásvány között)


Érdekesség :
Jelenleg már van kísérleti stádiumban olyan mesterséges anyag, ami a gyémántnál is keményebb, illetve jobb fizikai, kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, de csak laboratóriumi körülmények között lehet előállítani nagyon kis mennyiségben, és igen költségesen.



Tisztelettel :
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webshop