Kőzet anyagok fúrása

Nagyon sok kőzet anyagot ismerünk, használunk, és mivel ezeket is időnként ki kell fúrni, nagyon nem mindegy mit mivel fúrunk.

A megválasztott szerszám attól is függ milyen maga az alap anyag, de természetesen attól is, hogy milyen mély vagy mekkora átmérőjű furatot szeretnénk készíteni vele.

Nézzük sorban az anyagokat.
- természetes kő ( terméskő )
- bazalt
- gránit
- márvány
- tégla
- csempe, égetett kerámia lap
- gres lap ( műgyanta kötésű gránit )
- ytong
- üveg ( bár igazából nem kőzet, de a megmunkálásnál lehetnek átfedések )
- beton, műkő ( cement kötésű anyagok )
- és még sok más...

Az anyagok között vannak amiket általában mindenki ki tud fúrni. Ha a ház körül kell a falba egy furat, vagy éppen egy járdába kell rögzíteni egy lámpát, megoldjuk.
Ehhez nem kell más mint egy használható minőségű, ütve fúrásra is használható fúrógép, és vídia betétes fúrószár, ami megfelelő átmérőjű és hosszú.
A munka nagysága szerint tudjuk megválasztani a fúrószár minőségét, és a fúrógép elektromos teljesítményét is.

De mi van az olyan anyagokkal, amiket ütve fúróval nem munkálhatunk meg ?
Ilyenek a gránit, márvány, üveg, csempe, gres, vékonyabb műkő.
Ezeket az anyagokat nem lehet ütve fúróval megmunkálni, mert törnek, repednek, nagy károkat okozhatunk bennük.
Az ilyen anyagokat speciális eszközökkel tudjuk átfúrni.
Üveget üveg fúróval, vagy gyémántos szerszámmal.

Titán-karbid lapkás három élű üveg fúrók

Gyémántos üvegfúró

Az üveg fúrót akár kézi fúrógépben is használhatjuk, a körkivágót így nem tudjuk használni, mert nincs központosító fúrószára ami megvezesse azt, ehhez egy speciális görgős vezető szerszámra van szükség, vagy állványos fúrógépre, amit ugye bárhol nem tudunk használni.

Gyémántos körkivágók

Ilyen fúrógép nem mindenhol áll rendelkezésre a fúráshoz, kézből pedig pontatlan a megvezetés

Ez egy egyszerűbb tapadó korongos központosító-támasztó szerszám üvegek fúrásához

Gránit, és gres lapokat gránit fúróval fúrunk, mely nagyjából olyan kialakítású, mint egy vídia betétes fúró szár, az él általában kobaltos anyagból van, és valódi forgácsoló élszöge van, nem véső élszöge, mint a hagyományos vídia betétes fúrószáraknak.

Gránit fúró hagyományos élkiképzéssel. Ezzel a fúróval ütvefúrással, és hagyományos fúrással is dolgozhatunk.

Egyéb kőzet anyagokat, téglát, betont, követ hagyományos ütve fúró szárakkal fúrunk.

Két élű ütvefúró szár SDS plus befogással

Két élű ütvefúró szár két segéd éllel

Négy élű ütvefúró szár SDS plus befogással

Ha nagyobb lyukra van szükség ott már megint más a helyzet, ilyen setben megint spec szerszámra, un. korona fúróra, vagy körkivágóra van szükségünk.

Csap nélküli avagy szerelhető csapos gyémántos körkivágók

Csapos körkivágők

Csapos körkivágó két szegmenses éllel

Ezek olyanok mint egy cső, vagy inkább fazék, több féle mélységgel, átmérővel, és anyag kialakítással.
Beton és tégla anyagokhoz vidia betétes, ütvefúróban használható korona fúrót használunk, míg téglához, égetett anyagokhoz inkább szemcsés felületű koronafúrót vagy körkivágót használunk.

Karbid vagy gyémánt szemcsés körkivágó, az ilyen szerszámot nármál fúrással hazsnáljuk

Vídia betétes körkivágők ( korona fúrók ) ezeket a szerszámokat ütve fúrással használjuk.

Ezek közös ismertetője, hogy van középső megvezető fúrószárjuk, mely minden esetben vídia betétes ütvefúró szár, hisz a kőzet anygokban más anyagú fúrószárak elvéreznének.

Ha nem sikerül megfelelő fúró szerszámot kiválasztani az adott munkára, kérem keressenek meg elérhetőségeinken, és igyekszünk segíteni.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és szerszám webáruház.

Gránit, gránát homok, korund... egy kis magyarázat

Gránit vagy gránát szóróanyag ?

Sokszor kerül szóba egy-egy beszélgetés folyamán, és keveredik a két fogalom, gránát homok, vagy gránit homok, időnként a „korund” is befigyel….

Tegyük kicsit tisztába a fogalmakat.

1.       gránit

Hívják láva kőnek is, egy nagyon kemény anyag, a leggyakoribb magmás kőzet, keménysége 9 Mohs. Felhasználható az építészettől kezdve a csiszolóanyag gyártásig sok mindenre. Építészetben már az őskortól használják.

2.       korund

Ipari felhasználásban normál és nemes korundot különböztetünk meg A normál korund a természetben előforduló általában bányászott anyag, melynek sokszor magas a vas tartalma, ezért rozsda mentes és egyéb érzékenyebb anyagok megmunkálására kevéssé használható. Színét a benne lévő szennyező anyagok határozzák meg, több szín változatban fordul elő a természetben, a vörös a rubin, a kék a zafír, színtelen leukozafír. Egyéb neve alumínium oxid, vegyjele Al2O3. A nemes korundot bauxitból szintetizálják kemencékben.

3.       gránát homok

Lágy gránitnak is mondják, az almadin gránát féldrágakő ásvány őrleménye. Fellelési helye leginkább India és Ausztrália. Nyílt ( külszíni ) fejtésben bányásszák. . Az almadin gránát egy nem fémes, nem szilikogén természetes ásvány. Szintén használják csiszoló anyagok, és szerszámok gyártásához, nagy felvevő piaca ( speciális szemcse méretben ) a vízvágó technológia, ahol a nagy nyomású vízbe gránát homok szemcséket kevernek, ezzel javítják a vágás hatásfokát.

Ami a lényeg, hogy az egyes munkákra, ipari vagy egyéb felhasználási területekre mind más és más anyagokat tudunk illetve kell használnunk, hogy a legjobb hatásfokot érjük el.

Ha megkeresnek kérdéseikkel, mi igyekszünk a legjobb tudásunk és tapasztalatunk szerint segíteni ennek a kiválasztásában.

Tisztelettel Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és webáruház

Homokszórás, és anyagai, alapok.

Tisztelt Olvasóim !

Alábbi írásommal a megfelelő homokszóró ( szemcseszóró ) eszköz, rendszer és védőeszközök kiválasztásában szeretnék némi tanácsot, tájékoztatást adni.

A homokszórás ( szabatosabb és pontosabb megnevezése szerint szemcseszórás, szemcse fúvatás ) legfontosabb feladata általában a felületek mechanikai tisztítása, illetve megfelelő felületi finomság, struktúra elérése ( akár polírozott minőségig ), gyártási hibák, élek eltüntetése, letörése, valamilyen koptató ( abraziv ) segédanyaggal.

A homokszórás hatásosságát több tényező is befolyásolja, ezek :

1. az eszköz megválasztása

2. a szóróanyag megválasztása

3. a felhasználó gyakorlata, tapasztalata

és ami közvetlenül nem a munka minőségét befolyásolja, de fontos :
4. a megfelelő személyi védőeszköz használata.

A megfelelő eszköz kiválasztása előtt az alábbi szempontokat kell figyelembe venni :

1. Pontosan mi az a munka, amit szeretnénk elvégezni ? Az nem elég meghatározás, hogy felületet tisztítunk, határozzuk is meg pontosan, milyen felületet, milyen alapanyagról, milyen minőségben, mennyi idő alatt, és mekkora mennyiségben szeretnénk megmunkálni.

2. Milyen technikai lehetőségeink vannak ? Mekkora hellyel rendelkezünk, milyen környezetben kell dolgoznunk, mobil vagy stabil helyen kell a munkát végeznünk, mekkora a beszerzésre fordítható anyagi háttér ? Van-e megfelelő levegőellátás, áram vételezési lehetőség ?

3. Mekkora munkadarabokat kell megmunkálni ? Kis kézzel mozgatható darabokról beszélünk, esetlen nagyobb, gépi mozgatású, vagy mozdíthatatlan méretekhez kell helyszínre kimenni ?

4. Milyen a megkívánt munka környezet ? Szabad a mozgásterünk, vagy teljesen pormentes munkát kell végezni, elszívással, kabin kialakításával megoldható-e a munka ?

Szóróanyag megválasztása.

1. Milyen szemcseszóró berendezésünk van ?

2. Milyen anyagot, milyen kialakítású felületet szeretnénk tisztítani ?

3. Mi a letisztítandó szennyeződés ?

4. Milyen felületet szeretnénk elérni, milyen utómunkálatok lesznek még ?

5. Visszanyerhető-e a kiszórt abraziv ( koptató ) anyag ?

6. Milyen környezetben dolgozunk, pl. természetben, ahol nem használható akármi ?

Nagyon sok szóró anyagot találunk, melyek lehetnek ásványi, mesterséges vagy egyéb szerves eredetűek. Szinte minden olyan anyag jó szóróanyagnak, amelyet a megfelelő frakcionálás után ( őrlés, szemcse méret szerinti osztályozás ) levegővel ki tudunk fújni. A legáltalánosabban használt ilyen anyagok : kvarc kavics ( homok ), gránát homok ( almadin gránát ), ásványi és mesterséges korundok, szilícium karbid, üveggyöngy és üveg szemcse, acél szemcse és acél sörét, dióhéj és kukorica-csutka, szódium bikarbonát ( szódabikarbona ), stb. A választás lehetősége szinte határtalan.

A szóróanyag megválasztásánál azt kell első sorban meghatározni, hogy a felület mennyire sérülhet, illetve milyen minőségű legyen az elért felület simasága. Szükséges-e a felület durvítása, vagy semmilyen módon nem sérülhet, változhat a felületi érdesség, adott esetben szükséges, vagy kell-e a felületi egyenetlenségek, gyártási, javítási hibák, sorják eltüntetése ?

Vannak olyan anyagok, amelyek azonnal adják, milyen szóróanyaggal tudjuk azt megmunkálni, pl. rozsdamentes anyagot csak teljesen vas mentes szóróanyaggal kezelhetünk, így nemes korunddal, üveggyönggyel, vagy üvegszemcsével, kerámiával, vagy szerves anyagokkal, pl. dióhéjjal.

Ha pl. az alumínium felületet nem fogjuk festeni vagy szinterezni, akkor azt nem karcolhatjuk össze éles szemcsével, így az üveggyöngy, vagy lágy szóróanyagok jöhetnek számításba.

Műanyag vagy gumi felületek sérülés mentes tisztításához is finom üveggyöngy, vagy lágyabb, nem éles szemcsék lehetnek a megfelelők.

Ha olyan környezetben dolgozunk ( pl. természetben álló faházat kell tisztítani ) csak természetben lebomló, azt nem károsító anyagokat használhatunk, mint pl. szodium bikarbonát, dióhéj, kukorica csutka.

Eszköz / szerszám kiválasztása.

1. Milyen a munka volumene, nagysága, mennyisége ?

2. Mekkora a munkadarab ?

3. Mennyire mozgatható, elérhető a munkadarab, helyszínre kell menni, vagy elhozható egy műhelybe ?

4. Milyen a munkakörnyezet, megengedhető e pl. a por képződés ?

Itt is alapvetően az elvégzendő munka fajtája, mérete, mennyisége határozza meg a lehetőségeket. Kabinos, zárt, vagy szabad sugaras berendezésről beszélhetünk, esetleg szóró anyag visszanyeréses eszközről.

Ha kabint választunk, alaposan nézzük meg mekkora méretű legyen, nehogy az első 2-3 munka után derüljön ki, hogy alul méreteztük azt. Szabad sugaras gépeknél is a megfelelő termelékenység legyen a meghatározó szempont. Lehet még mobil, szóróanyag visszanyerős gépet is választani olyan helyeken, ahol a porképződés nem megengedett, de a munkadarabot nem tudjuk mozgatni, vagy elszállítani. Ennek a használata azonban elég behatárolt, illetve egészen kicsi, festékszóró méretű eszközöket is használhatunk időnként.

Személyi védőfelszerelések kiválasztása.
1. Kabinban vagy szabad sugaras rendszerrel dolgozunk ?
2. Mekkora mennyiségű a munka ?
3. Mekkora a por képződés veszélye ?

Ha kabinos rendszert használunk, elég egyszerű a dolog, legyen a kabinnak egy jó elszívása és kesztyűje.
Ha azonban szabad sugaras eszközünk van, ott már sokkal komolyabb védő eszközökre is szükségünk lehet. Ilyenek lehetnek a teljes védő öltözet, csuklya vagy szkafander, friss levegő ellátással, esetleg zajcsökkentéssel, levegő hűtéssel vagy fűtéssel.

A motoros szemüveg, arcvédő plexi, munkás kesztyű nem elég !

Vannak egyszerűbb csuklyák is, de választhatunk több százezer forintos szkafandereket is, attól függ mennyi a munka, és mennyit engedhetünk meg magunknak.
Mindig teljesen zárt ruházatban dolgozzunk, szükség esetén a ruha hézagjait, kesztyű és ruha csatlakozási részeit ragasszuk le ragasztószalaggal.

Ne feledkezzünk meg a lábbeliről sem, mindig jól záródó, erős, és ellenálló bakancsot, vagy csizmát használjunk, a réseket ott is ragasszuk le.

Ha mindezek meg vannak, akkor még a megfelelő sűrített levegő ellátásról kell gondoskodni, bár létezik olyan rendszer is, ahol ezt maga a szóró gép állítja elő, de ez elég speciális dolog.

Remélem segítségükre lehettem írásommal, ha bármi kérdésük felmerül kérem keressenek meg elérhetőségeinken.

Tisztelettel

Bálint Balázs szerszámspecialista.
BÉK Kft – Műhelynet szerszámbolt és webshop