Galvanizálás, felület védelem: nikkelezés

A felületvédelem lehetőségeinek következő módja a nikkelezés.

Amit a nikkelezésről tudni érdemes

A nikkelezés, a krómozáshoz hasonlóan, egy felületkezelési eljárást takar, mely során egy adott fémtárgy felületére kerül fel a nikkel vagy króm réteg. Ezek a felületek speciális kinézettel látják el a fémtárgyakat, elsősorban mégis az a funkciójuk, hogy megvédjék azokat az időjárás viszontagságaitól és ezáltal a korrodálódástól, de a használat során felmerülő egyéb, kémiai, mechanikai hatásoktól is.

A nikkel önálló kémiai elem, fizikai tulajdonságai szerint fehéres, ezüstös színű, keménysége és olvadáspontja is alacsonyabb a króménál, ipari használata rendkívül elterjedt.

A nikkelezés egyik típusa a galvanikus nikkelezés, melynek lényege, hogy egy fémtárgyat egy másik fémmel vonnak be, annak védelme céljából. A galvanikus nikkelezéshez szükség van elektromos áramra és egy úgynevezett galvanikus fürdőre is. A kettő kölcsönhatásából aztán a nikkel vegyületei, elektrolízis hatására megtapadnak a nikkelezni kívánt fémtárgy felületén.

Nem minden fémtárgy vethető alá azonban a galvanizációs eljárásnak, csak azok, melyek nem nagyobbak, mint a fürdő maga, illetve nem lehet szennyezett vagy roncsolt a felületük sem. 

Mikor érdemes használni?

A gyakori alkalmazásból adódóan, valamint a nagy terhelésnek köszönhetően számos alkatrész gyorsan elhasználódik és kopik, illetve korrodálódik, ezért érdemes kezelni a felületet. Az egyik ilyen jól bevált módszer a nikkelezés, mely a védelmi funkció ellátásán kívül díszítő bevonatként is használható.

A nikkelezés alkalmazási területei:

csak díszítés

kopás és korrózióvédelem

díszítés és korrózióvédelem

A nikkelezésnek több fajtája lehet, íme, néhány lehetséges megoldás:

szulfátos

fekete nikkelezés

kloridos

szulfamátos

fluoro-borátos

A nikkelezés igen nagy körültekintést igényel, és a megfelelő védőfelszerelés használata is szükséges. 

Nikkelezés – minden a részleteken múlik

A nikkelezés sokrétűen felhasználható a felületkezelések során: védő, díszítő célra, vagy nikkel-króm és réz-nikkel-króm bevonatrendszer tagjaként is, ám különösen figyelni kell a leválasztott bevonat korrózióállóságára is. Nézzük, hogy mikre érdemes igazán figyelni:

A galvanikus nikkelbevonatot katódos bevonatnak nevezzük, amennyiben acél- és cinköntvény tetején találjuk. A bevonat azon helyein, ahol hiba található (például lyukak vagy karcolás) minden esetben megindul az alapfém korróziója.

A nikkelbevonat levegőre kerülésekor gyorsan kialakul egy vékony oxidréteg, ezért jelentősen csökken a fénye. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzák, krómbevonatot választanak le - ezzel el tudják érni, hogy hosszabb ideig megmaradjon a bevonat fénye.

Az a krómbevonat, amely nikkelezés során passziválódott, nemesebbé válik, mint a nikkel, ami alatta van.

Amennyiben a nikkelbevonat különösen fényes, gyorsan megindul a korróziója a krómbevonat alatti nikkelnek. Ezt úgy akadályozzák meg, hogy mikrorepedéses, illetve mikropórusos krómot, vagy kettős nikkelbevonatot választanak le.

Ha többet szeretne megtudni a nikkelezés érdekességeiről, forduljon hozzánk!

Amit a nikkelről, mint anyagról / kémiai elemről tudni érdemes

Vegyjele : Ni

Periódusos rendszer száma : 28

A nikkel egy szobahőmérsékleten szilárd, fémes színű, közepesen kemény anyag, amely az emberi szervezet számára bizonyos formában mérgező – az egyik legjelentősebb ipari felhasználású fém.

A nikkelt a 18. században ( Hivatalosan 1751-ben Axel Fredrik Cronstedt ismerte fel és mutatta ki ) fedezték fel, majd a 19. században már sokféle felhasználása volt, és mind a mai napig jelen van a hétköznapjainkban is. Bár előfordulása viszonylag ritka más fémekhez képest, mégis rendkívül elterjedt fém, előnyös tulajdonságainak köszönhetően a nikkelezés, mint technológia miatt szinte minden ipari terület alkatrészeinél használják. 

Mivel a nikkel egy jól alakítható, alakváltozást jól tűrő anyag, így a különböző ötvözetekben igen széles a felhasználási köre, jelen van a régi és mai pénzérmékben, fűtőelemekben, üveggyártásban. Leggyakrabban azonban bevonatként jelenik meg a nikkelezés folyamatában, amikor alkatrészeket vonnak be bizonyos tulajdonságok növelése érdekében. 

Érdekesség, hogy a legnagyobb nikkel-lelőhely Sudbury (Ontario, Kanada). Ez adja a világon kitermelt nikkel mintegy 2/3-át. Itt kb. 1,7 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas meteorit csapódott be. A kibányászott kőzet 4%-a Ni.

A nikkel tehát fontos, alapvető vegyi elem, a nikkelezés pedig a vele kapcsolatos leggyakoribb eljárás, de gyakran használatos ötvöző anyagként is, előnyös tulajdonságai miatt.

Cikkünk az Aerometal Kft segítségével íródott.

Tisztelettel 

Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és webshop