Galvanizálás, felület védelem: nikkelezés

A felületvédelem lehetőségeinek következő módja a nikkelezés.

Amit a nikkelezésről tudni érdemes

A nikkelezés, a krómozáshoz hasonlóan, egy felületkezelési eljárást takar, mely során egy adott fémtárgy felületére kerül fel a nikkel vagy króm réteg. Ezek a felületek speciális kinézettel látják el a fémtárgyakat, elsősorban mégis az a funkciójuk, hogy megvédjék azokat az időjárás viszontagságaitól és ezáltal a korrodálódástól, de a használat során felmerülő egyéb, kémiai, mechanikai hatásoktól is.

A nikkel önálló kémiai elem, fizikai tulajdonságai szerint fehéres, ezüstös színű, keménysége és olvadáspontja is alacsonyabb a króménál, ipari használata rendkívül elterjedt.

A nikkelezés egyik típusa a galvanikus nikkelezés, melynek lényege, hogy egy fémtárgyat egy másik fémmel vonnak be, annak védelme céljából. A galvanikus nikkelezéshez szükség van elektromos áramra és egy úgynevezett galvanikus fürdőre is. A kettő kölcsönhatásából aztán a nikkel vegyületei, elektrolízis hatására megtapadnak a nikkelezni kívánt fémtárgy felületén.

Nem minden fémtárgy vethető alá azonban a galvanizációs eljárásnak, csak azok, melyek nem nagyobbak, mint a fürdő maga, illetve nem lehet szennyezett vagy roncsolt a felületük sem. 

Mikor érdemes használni?

A gyakori alkalmazásból adódóan, valamint a nagy terhelésnek köszönhetően számos alkatrész gyorsan elhasználódik és kopik, illetve korrodálódik, ezért érdemes kezelni a felületet. Az egyik ilyen jól bevált módszer a nikkelezés, mely a védelmi funkció ellátásán kívül díszítő bevonatként is használható.

A nikkelezés alkalmazási területei:

csak díszítés

kopás és korrózióvédelem

díszítés és korrózióvédelem

A nikkelezésnek több fajtája lehet, íme, néhány lehetséges megoldás:

szulfátos

fekete nikkelezés

kloridos

szulfamátos

fluoro-borátos

A nikkelezés igen nagy körültekintést igényel, és a megfelelő védőfelszerelés használata is szükséges. 

Nikkelezés – minden a részleteken múlik

A nikkelezés sokrétűen felhasználható a felületkezelések során: védő, díszítő célra, vagy nikkel-króm és réz-nikkel-króm bevonatrendszer tagjaként is, ám különösen figyelni kell a leválasztott bevonat korrózióállóságára is. Nézzük, hogy mikre érdemes igazán figyelni:

A galvanikus nikkelbevonatot katódos bevonatnak nevezzük, amennyiben acél- és cinköntvény tetején találjuk. A bevonat azon helyein, ahol hiba található (például lyukak vagy karcolás) minden esetben megindul az alapfém korróziója.

A nikkelbevonat levegőre kerülésekor gyorsan kialakul egy vékony oxidréteg, ezért jelentősen csökken a fénye. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzák, krómbevonatot választanak le - ezzel el tudják érni, hogy hosszabb ideig megmaradjon a bevonat fénye.

Az a krómbevonat, amely nikkelezés során passziválódott, nemesebbé válik, mint a nikkel, ami alatta van.

Amennyiben a nikkelbevonat különösen fényes, gyorsan megindul a korróziója a krómbevonat alatti nikkelnek. Ezt úgy akadályozzák meg, hogy mikrorepedéses, illetve mikropórusos krómot, vagy kettős nikkelbevonatot választanak le.

Ha többet szeretne megtudni a nikkelezés érdekességeiről, forduljon hozzánk!

Amit a nikkelről, mint anyagról / kémiai elemről tudni érdemes

Vegyjele : Ni

Periódusos rendszer száma : 28

A nikkel egy szobahőmérsékleten szilárd, fémes színű, közepesen kemény anyag, amely az emberi szervezet számára bizonyos formában mérgező – az egyik legjelentősebb ipari felhasználású fém.

A nikkelt a 18. században ( Hivatalosan 1751-ben Axel Fredrik Cronstedt ismerte fel és mutatta ki ) fedezték fel, majd a 19. században már sokféle felhasználása volt, és mind a mai napig jelen van a hétköznapjainkban is. Bár előfordulása viszonylag ritka más fémekhez képest, mégis rendkívül elterjedt fém, előnyös tulajdonságainak köszönhetően a nikkelezés, mint technológia miatt szinte minden ipari terület alkatrészeinél használják. 

Mivel a nikkel egy jól alakítható, alakváltozást jól tűrő anyag, így a különböző ötvözetekben igen széles a felhasználási köre, jelen van a régi és mai pénzérmékben, fűtőelemekben, üveggyártásban. Leggyakrabban azonban bevonatként jelenik meg a nikkelezés folyamatában, amikor alkatrészeket vonnak be bizonyos tulajdonságok növelése érdekében. 

Érdekesség, hogy a legnagyobb nikkel-lelőhely Sudbury (Ontario, Kanada). Ez adja a világon kitermelt nikkel mintegy 2/3-át. Itt kb. 1,7 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas meteorit csapódott be. A kibányászott kőzet 4%-a Ni.

A nikkel tehát fontos, alapvető vegyi elem, a nikkelezés pedig a vele kapcsolatos leggyakoribb eljárás, de gyakran használatos ötvöző anyagként is, előnyös tulajdonságai miatt.

Cikkünk az Aerometal Kft segítségével íródott.

Tisztelettel 

Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és webshop

Galvanizálás, felület védelem. Vegyi barbítás

A vegyi barnítás a vas fémek felület védelme. 

Festés vagy más plusz bevonat nélkül hosszú időre nem védhetjük meg vasfém alkatrészeinket, szerszámainkat a környezet károsító hatásaitól.

A barnítás, más néven blackfast eljárás a felületkezelés egy formája. A szobahőmérsékleten végezhető, egyszerű merítéses hideg vagy meleg barnítási folyamat igen kedvelt ipari körökben. 

Maga a procedúra több lépcsőből tevődik össze. Az első a zsírtalanítás, mely során a különféle szennyeződéseket távolítják el. Ezt követi az öblítés, majd a kondicionálás, és újra az öblítés. A végső fázis maga a feketítés/barnítás, melynek során a tárgyat színező oldatba merítik. Amennyiben a fedés nem tökéletes, érdemes az újbóli barnítás előtt a zsírtalanítást még egyszer elvégezni, mivel valószínűleg a színezőanyag a zsírfoltok miatt nem tud megtapadni. A barnítást ismét öblítés, végül pedig víztelenítés követi, mely az erre kifejlesztett olaj segítségével történik. 

A felületkezelés e formája számos előnnyel bír, így például nem változtatja meg a tárgy formáját, méreteit, egységes külsőt kölcsönöz, a furatokat is szépen eléri és esztétikailag is minőséget képvisel. 

Mivel a hideg vagy meleg barnítási eljárás arányleg egyszerú, és nem igényel komoly felszerelést, az iparban nagyon sok helyen alkalmazzák azt.

A barnítás technológiájában megkülönböztetünk hideg vagy meleg barnítást. Előbbi szoba hőmérsékleten, míg utóbbi 140 fok körüli fürdőben történik.

A két eljárás között a végeredményben sok különbség nincs, a folyamat a hideg barnítás esetében gyorsabb, és olcsóbb, a normál hőmérséklet miatt egyszerűbben kivitelezhető, automatizálhatóbb, azonban a magasan ötvözött acél alkatrészeknél kevésbé hatásos.

A meleg barnítással viszont a magasan ötvözött acélokat is kezelni lehet, mint pl. fegyver alkatrészek, speciális szerszámok, stb. Ezeket a darabokat hideg barnítással igen nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk megvédeni. Mondhatnánk azt is, hogy a meleg barnítás eljárása magasabb minőséget képvisel, de használata csok ott lényeges, ahol ezt az igények kérik, költsége a magas hőmérséklet miatt ( is ) nagyobb.

Következő cikkben a krómozással foglalkozunk.

Tisztelettel:

Bálint Balázs szerszámspecialista műhelynet szerszámbolt és webáruház
www.muhelynet.hu

Galvanizálás, eloxálás, és egyéb felületvédelem.

A gépészetben és más területeken is nagyon fontos a fém felületek különböző védelme, legyen annak célja a korrózió védelem, színezés, kinézet javítása, vagy éppen a fizikai kopások elleni védelem, súrlódási együttható csökkentése, siklási tulajdonságok javítása..

Fémeken az alábbi felület védelmeket használjuk :
- eloxálás
- horganyzás
- ónozás
- nikkelezés
- ezüstözés, aranyozás
- vegyi barnítás
- krómozás


A fentiek mindegyike más és más fő célt szolgál, és más területekre is érdemes azokat használni, habár átfedések is vannak a használati módok között.

Következő cikkeinkben ezeket járjuk körbe, úgy a technikai lehetőségek, fizikai célok, és kivitelezhetőség témakörökben.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház.