A Magyar nyelv csodálatos, hihetetlen változatosságával, kifejező képességével árnyalhatóságával mindig megfogott.
Nyelvészek, írók, a nyelvtudományban járatosak szerint is szinte egyedül álló amit anyanyelvünk tud, illetve ad nekünk.
Magam sokat olvasgatok ezekről, illetve szeretem a régies nyelvezetű könyveket írásokat, melyekben olyan szavak is tömegével fordulhatnak elő, amiknek a jelentése már nem teljesen tiszta számomra. Ezeket a szavakat megkeresem, utánuk olvasok, és gyakorta hihetetlen gazdagság és változatosság tárul elém. Sokszor nem is gondolunk bele, hogy a használt kifejezések honnan erednek, akár hová tartanak. Vannak ősi szavaink, amiket már régen nem az eredeti jelentésében használunk, így forognak közszájon, de vannak friss keletű, a nylevújítás korabeli szavaink is, melyek szótövét, annak eredeti jelentését nem ismerjük, vagy csak sejtjük.
Ezért arra gondoltam, nem megterhelő a nyájas olvasónak, ha időnként egy-egy olyan szó jelentésére, eredetére világítók rá, amit szakmánk során gyakran használunk, mégis úgy gondolom, hogy ha megidmerjük az eredetét akkor sok olyan részletet is megtudhatunk, melyek ismeretében az illető szó vagy kifejezés kimondásakor kicsit másra is gondolunk, mint előtte volt.
Kérem nézzék el nekem, hogy ezen írások erősen belső indíttatásúak, önös érdekek ihlették.
Fel fogok hozni olyan szavakat is, melyeket gyakran használunk, mint idegen szó, de a Magyar megfelelőjét alig, mégis szeretném ha ezen okfejtések, magyarázatok után többen használnák a Magyar kifejezéseket a megfelelő helyen alkatrészek, egységek, szerszámok megnevezésére.
A szavak eredetének fejtegetése sokszor talán száraz olvasmány lehet, a nem érdekes vagy nem tetsző részeket nyugodtan ugorják át. Viszont meglátásom, és meggyőződésem szerint érdemes egy kicsit mélyebbre hatolni a Magyar nyelv csodás tengerébe, és megtalálni egy-egy igazgyöngy értékű felismerést, hogy ezzel is többek, jobbak legyünk, tartsuk életben a nyelv változatosságát, ne hagyjuk ellaposodni a változatos kifejezések adta mondanivalónkat.
Elsőnek talán a szamaiságunk által legjobban ismert és legtöbbet használt szavaink :
szerel, szerelő
A szer szó, illetve az eredete 'ser' talán az egyik legősibb, és manapság a legtöbb formában, mint önállóan vagy szóösszetételben használt szavunk.
A szer a különböző nyelvemlékekben a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a következő jelentésekben fordul elő: ’rend, elrendezés’, ’határrész, falurész’, ’fajta’, ’mód, eljárás’, ’időbeli sor, egymásutániság’, ’csoport, csapat, közösség’, ’sor, réteg’, ’mérték, mértéktartás’, ’felszerelés, holmi, eszköz’, ’feltétel, kikötés’, ’írásmű, könyv szerkezete’, ’hatékony anyag’, ’összetevő, valaminek a része’, ’szolgálatban sorra kerülő személy’, ’szertartás’, ’vallás’, ’teremtés, fajzat, személy’, ’geometriai arány’, ’szerződés, szövetség’, ’fészer’, ’nagyzoló, szájhősködő’, ’helyesen végrehajtott’, ’rétegű, szálú’, ’ügyeskedő, szemfüles’, ’ügyes, képes’, ’nagyon’.
Természetesen ezek a jelentések nem egyszerre és mindenhol éltek.
Egyesek szerint közepet, központi helyet is jelenthetett, ezt az Ópusztaszer helységnevünkkel magyarázzák, ez ugyanis Magyarország jelenlegi mértani középpontja. Sajnos ez a meglátás valószínűleg téves, mert Anonymus szerint amikor a helyet Árpád korában 'szer'-nek nevezték, még szó sem volt az alapítandó új ország közepéről, csak 'szer'-ét ejtették egy törvény alkotó gyűlésnek, és ennek az emlkét viseli a hely elnevezése. E helyt telepedett le Ond vezés is.
A szer uráli eredetű, megfelelőinek jelentése is igen szerteágazó: a manysiban ’mód, állapot, minőség’, ’faj, fajta’, ’szokás’; a hantiban ezeken kívül ’mint, -féle’, a mariban ’természet, jellem’, ’mód, szokás’, ’szerkezet’, a komiban ’természet, jellem’, ’mód, szokás’, ’képesség, tudás’, az északi szamojéd nyelvekben ’dolog, anyag’ jelentésben fordul elő. Mindezek alapján azt feltételezik, hogy az eredeti jelentése ’sor, rend’ lehetett. Fentebb láthattuk, hogy ilyen jelentése a magyarból is adatolt: ebből a jelentésből keletkezett a szertelen is: eredeti jelentése tehát ’rendetlen, a dolgok sorrendjére nem ügyelő’.
A szer maga nagyon sok képzésben és összetételben szerepel: a TESz.-ben szereplő jelentések között is felfedezhetünk olyan szavakat, melyek aszerből keletkeztek: felszerelés, szerkezet, szertartás, szerződés. A módés ’mód’ jelentésű szer összetételével keletkezett a módszer, a rend és a ’rend, sor’ jelentésű szer összetételével a rendszer, de szer végű összetételek között említhetünk még olyanokat is, mint az ékszer, élelmiszer, kényszer, kötszer, középszer, műszer stb. Előtagként ritkább:szerszám ’sor’ + ’mennyiség’ eredetileg ’felszerelés, több dologból álló egész’, lásd még se szeri, se száma.
A nyelvészek jelentése szerint a 'szer' szavunk eredeti jelentése sor, rend lehetett.
A fentiekből adódóan a szerel jelentése, sorol, sorrendbe rak, összerak, valamit más dolgokkal összeilleszt. Innen tényleg csak egy lépés, hogy a szerel igénk jelentése tiszta legyen.
Természetsen ez csak az egyik jelentés szerinti mai használat, hisz olyan sok dolgot jelntett illetve jelent ma is ez a szavunk, hogy szinte lehetetlen felsorolni.
Csak még egy érdekes változat bemutatása, innen indúlt a gondolat cikkemhez.
Nemrég ejtettem 'szer'-ét, elolvassam Fekete István Csend címú novelláját, mely az író gyerekkorának egy nyarát meséli el. Nyelvezete nagyon szép, és ebből tudtam meg ( amit nem szégyellek beismerni ) a fé-'szer' szavunk pontos jelentését.
A 'szer' mint fentebb láthatjuk jelentett helyet, tároló épületet is. A 'szer'-ben tárolták sokszor a gabonát is, de általában az állatok szálas takarmányát. Ez egy nyereg tetős, de oldalt nyitott jól szellőző építmény volt. Ha kevés volt a hely, vagy egy másik épület melé került felépítésre a 'szer', akkor fél tetővel látták el, el volt a fél-'szer', melynek módosúlt alakja a fészer.
Remélem ezen cikkemmel nem fárasztottam önöket túlságosan, ha van olyan szó, vagy kifejezés, melyen eredet fejtegetését, magyarázatát szívesen látnák, olvasnák oldalunkon, kérem írják meg.
Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynets szerszámbolt és webáruház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése