A tuning nálam a motorteljesítmény fokozásánál kezdődik.
Hol kezdjük tehát ?
Adjunk vagy engedjünk több levegőt a motorba.
Hogyan? Hiszen a levegő rendszer bemenő átmérője már adott...
Vegyük ki a szűrőt, tágítsuk a szívó torkot, tegyünk bele nagyobb szelepet, nyomjuk a levedőt turbóval vagy kompresszorral, stb.
A legegyszerűbb, hogy csökkentjük a beszívás ellenállását, így pl vegyük ki a légszűrőt. Ez versenyeken bevált, de utcai megoldásnak nem jó, hiszen irdatlanul elkezd kopni a motor a szűretlen levegőben lévő por csiszoló hatása miatt.
Vagy vásároljunk un. sport légszűrőt, vagy direkt szűrőt...
Amit a légszűrőkről tudni illik.
Szűrik a levegőt.
Na persze, de hogyan ?
Az első légszűrők ciklon szűrők voltak, majd jöttek a víz vagy olaj filmes szűrők, ezeket még 1-2 tíz éve használták is mint általános nevén sivatagi szűrőt, illetve sivatagi körülmények között még ma is megtalálhatóak. Nagyon jó hatásfokkal rendelkeztek, főleg valóban a sivatagos vagy nagy por mennyiségű környezetben. Persze később ezeket kombinálták a papír betétes szűrőkkel, és így növelték a hatásfokot, a beszívott levegő tisztaságát, de több kialakításban megtartották a kettő kombinációját a mai napig is.
Ezek a ciklon vagy olajfilmes szűrők a dinamikus szűrők, mert a levegőben lévő szennyező szemcsék fajsúlyából adódó tehetetlenséget használják ki.
Levegőszűrőt a szűrő gyártók, az autógyárak által megadott adatok szerint gyártanak.
forrás: purolatorfilters.com
A papír vagy egyéb betétes szűrők, a statikus szűrők, ezek a szennyeződés fizikai méretét használják ki, egyszerűen az áteresztő keresztmetszet kisebb, mint a por szemcse mérete, mint amikor átszitálunk egy anyagot, a durvább részek fennakadnak.
Egy légszűrőben megdöbbentő mennyiségű szennyeződés gyűlhet össze...
A mai papír szűrők szűrési hatásfoka igen jó, de fontos kérdés a teljesítmény is, azaz :
1. Mekkora a felület, mekkora mennyiségű levegőt tud a szűrő a lehető legkisebb ellenállással átengedni
2. A felület nagysága mennyire csökken az eltömődés szintjének emelkedése közben
Kis kitérő a szivacs szűrő.
Anno még zsigulis korunban sok ilyennel találkoztunk, főleg a feltörekvő kisipari szektor találmányaként, bár az ötlet eredetileg nem tőlük származott.
Az eredeti ötlet a kisgépektől jött, ahol bizony az üzemórás motorok sok esetben irdatlan koszos, pros környezetben dolgoznak, gondjunk csak egy motorfűrészre, agregátorra, vagy motoros döngölő békára. itt a szennyező szemcse mérete nem volt azonos a por szemcsék méretével, az azoknál jóval nagyobb, így a szúrő felület is lehet más, valamint az éves karbantartás általában a teljes generált jelentette.
Az autóknál más volt a helyzet. Itt a szivacs szűrőn ( mivel zárt cellás szivacson a levegő nem megy át csak a nyitott celláson ) gyakorlatilag ha le is rakódik, át tud rázódni a por, ezért folyamatos használata mellett olan, mint ha nem is lenne benne szűrő, ezért az autóiparban ki is kopott az ötlet.
Tehát.
1. Minél nagyobb a felület annál jobb.
Ezt úgy érjük el, hogy a papír betétet meghajtogatjuk, így 3 dimenziós szűrőt kapunk, és igen nagy, esetenként akár több m2 felülettel szűrjük a levegőt.
2. Minél jobb a felhasznált szűrő anyag áteresztő képessége annál jobb, de van egy határ ami fölött ez a fizikai szűrő teljesítmény rovására kezd menni.
A felület növeléséről, e mellett az áteresztő képesség fokozásáról is szól a sport légszűrő, mely manapság egyre elterjedtebb az utcán is.
Kifejlesztését az autósport hozta, de tudni kell, hogy ott más anyagi és fizikai dimenziókban dolgoznak. Esetenként a motornak csak 1-2 versenyt kell bírnia, a szűrőket pedig egy hosszabb versenyen akár többször is cserélik, egyes szakágakban pedig teljesen el is hagyják.
De a sport szűrőnek lehet létjogosultság az autcán is, csak tudni kell használni.
Kevesen tudják ugyanis, hogy a sport szűrőket, a megfelelő működés érdekében karban kell tartani.
Hogyan épül fel egy sport légszűrő, hogyan működik ?
Mondhatnánk feltalálták vele a spanyol viaszt.
A sport szűrő, egy a normál szűrőnél jóval lazább, ritkább szerkezetű anyag, melynek a legfontosabb része az, hogy ezt az anyagot be kell vonni olajos folyadékkel, mert itt nem maga a szűrő szűr, hanem az az olaj film, ami a szerkezet szálaira rátapad, tehát visszatértünk az olajfolmes szűréshez, megbolondítva azt egy labirint rendszerrel, melyet maga a szűrő anyaga ad.
Itt a levegő szinte cikk-cakkban halad, és a por és egyéb szennyező anyag szemcsék a tehetetlenségük miatt nekiütődnek az olajos felületnek, ahova szépen bele is tapadnak.
Viszont ez a tény adja a szükségességét a tisztításnak is, amit a forgalmazók sok esetben nem kötnek a vásárló orrára, hiszen akkor kiderülne milyen költséges és macerás egy sport szűrő használata.
Sport avagy direkt szűrőt is minden elképzelhető és szükséges formában gyártanak, tipus specifikus és általános kivitelben is :
Forrás : lampa.it
A sport szűrőket ugyanis időnként, futott km, vagy üzemóra után ki kell mosni, mégpedig szó szerint, és nem is akármilyen mosóanyaggal. A megfelelő speciális mosó folyadékkal a szűrőt teljesen át kell mosni, ezzel kimossuk belőle az olajos anyagot ami a szűrés lényegét adja, de persze ezzel együtt kimossuk a szennyeződést is. Ez után a szűrőt megszárítjuk, majd újra kezeljük ( általában a spray formában kapható ) finom olajjal. Ha ezt nem tesszük meg a szűrő telitődik, és drasztikusan csökken a szűrési es levegő áteresztési tulajdonsága is.
Szűrő tisztító készlet a Motultól, általában nem olcsó mulatság :
Forrás : motul
Akármennyire jó a direkt szűrőnk, ezt a tisztítást 2-3000 km megtétele után mindig meg kell csinálni, porosabb környezetben akár naponta ami esetleg csak néhány tíz km-t feltételez.
Történet :
Egy cimborám aki anno a BP-nél volt alkalmazott mint tribologus ( kenéstechnikai ) mérnök, sokat tesztelte magán autóján, és hivatalos úton is a különböző szűrők teljesítményét, minden tulajdonságát.
Az alábbiak a tapasztalatok.
A sport szűrőnek jobb a levegő áteresztése ( kisebb az ellenállása ) mint a legtöbb sima légszűrőnek, de ott is vannak nagy eltérések. A sima szűrőknél is a jobb márkák többet tudnak mint az egyszerűbbek, név nélküliek, ez pl egy kamionnál 3-4 liter különbséget is jelenthet fogyasztásban 100 km-en, egy személyautónál persze jóval kevesebbet.
A sima légszűrőt nem kell gondozni, de a jól karban tartott sport szűrőnek a szűrési teljesítménye is jobb.
A szűrési fokot aránylag egyszerűen lehet mérni valós körülmények, vagy ahhoz közelítő körülmények között is. Egy tiszta, akár járatópadi motorban olajcsere után, egy megfelelő ciklus lefutása után az olajban lévő kvarc mennyiség mérésével ez igazolható. Minél jobb a szűrési fok, annál rtisztább az olaj, hiszen a levegőben kévő kvarc ( por ) szemcsék egy része szükség szerűen a motoroajba kerül, és ott is marad.
A hatásokról egy kicsit.
A levegő szűrés, és egyáltalán a levegő beáramlás ellenállása egy motor fizikai tulajdonságain ( is ) alapulnak. Mivel a tervezés fázisában magát a motort úgy alkotják meg, hogy az a legnagyobb üzemi fordulatszámon is tudja az előírt vagy várt teljesítmény adatokat, így a beszívás útját is a legnagyobb fizikailag beszívható levegő mennyiséghez méretezik, úgy átmérőben, mint egyéb tulajdonságokban, figyelembe véve az esetleges kanyarokat, és egyéb a levegő útjában lévő alkatrészeket is, pl levegő mennyiség mérő, vagy éppen folytó szelep.
Mivel ennek a rendszernek fontos eleme a légszűrő ház, benne a szűrő betéttel, így azt is megfelelően méretezni kell, tehát a maximumot is tudnai kell. Ha viszont a légszűrő a kialakított és elvárt felület miatt tudja a maximumot, akkor hiába engedhetnénk be részterhelésnél nagyobb mennyiségű levegőt ha azt a motor még nem használja el. Kis áramlási sebességnél az ellenállás változása nem észrevehető, a "jobbulás" csak teljes terhelési módokban mérhető vagy érezhető hatású, azaz amikor a gépet csúcsra járatjuk, hiszen akkora tartalékok vannak normál használat mellett a rendszerben hogy azt sok esetben egy életen át nem használjuk ki. Ez a tény is ( mely egyszerű fizika ) azt támassza alá, hogy utcára fölösleges a sport légszűrő.
Sőt , egyes esetekben a sport szűrő használata még ronthat is a teljesítményen !
Ez így butaságnak hangzik, de gondoljunk bele.
A szívás nem egy folyamatos áramlás, annak lüktetése van, ezt nevezik a szívő rendszer gázlengésének. Ezt a tulajdonságot is figyelembe veszik a tervezésnél, és ezt a gázlengést is felhasználják a hengerekbe benyomott levegő irányításához. ( a hengerek ugyanis fizikai értelemben nem beszívják a levegőt, hanem a légritka térbe a környezeti nyomás nyomja be azt, de az érthetőség miatt továbbra is nevezzük csak szívásnak ). Ha pl a gázlengés frekvenciája a motor fordulatszámához képest éppen úgy adja, akkor ronthat is a beszívott levegő mennyiségén, és ezzel erős teljesítmény romláshoz is vezethet. Ez a jelenség pl. a 2 ütemű motoroknál érzhető igen erősen, de padi mérésknél sok esetben a szívó motoroknál is kimutatható.
Tehát a végső tanulság, hogy lehet jobb egy sport szűrő, mint a hagyományos papír, de azt korrekten karban kell tartani, és ez sok költséggel és macerával jár. Míg egy jó minőségű papír betétes szűrő szépen teszi a dolgát, és elég az előírt futási teljesítnény után kidobni. Ha széria autóban gondolkodunk, akkor a direkt szűrőnek szinte csak optikai tuning értéke van, a néhány nem elhanyagolható hátránya mellett.
Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház
Egy kis adalék a remek cikkhez: http://ecotuning.hu/teszteltuk-sportlegszuro-teszt/
VálaszTörlésKöszi a dícséretet, megnéztem a cikket, meggyőző a mérési eredmény, még beszéltünk is nem olyan régen egy zafira tuning kérdésében.
TörlésSajnos a gézlengés dolgot kevesen értik, de talán egy másik cikkben...