Az építészet egyidős az emberiseéggel
Már a legősibb ember is épített, sőt az állatok jó része is építkezik.
Vannak alap fogalmak az építészetben, és vannak olyanok, amiket ismerünk, de ezekkel manapság nem, vagy csak alig találkozunk.
A régi vicc szerint van 3 olyan dolog, amit a kőművesek nem ismernek.
1. vízszintes
2. függőleges
3. derékszög
Ezt saját szomorú tapasztalatomból kiegészítem :
4. sík
Miért is mondjuk ezeket ?
Mert a jó szakemberek eltűntek ( és hagyjuk most, hogy külföldre mentek jobb megélhetésért vagy a fiatalok számára kevéssé vonzó a szakma ), a rosszabbak megmaradtak. Ennek sajnos az egész szakma issza meg a levét, és főleg a megrendelők, hiszen a rosszabb szakiknak is olyan mennyiségű munkájuk van, hogy bőven válogathatnak benne, megengedhetik maguknak, a gyors és silány munkát, úgysem tud szerencsétlen megrendelő sok estben mit csinálni.
Hol van már az, hogy egy felépített házra 10 év garanciát ad vagy vállal valaki ? Még akkor is mindent letagadnak, ha 1-2 hét múlva már repedeznek a falak...
Még egy mondás, amit nekünk tanítottak az iskolában :
A kőműves centivel mér.
Az asztalos milliméterrel.
Az autószerelő mikrométerrel.
Ezek igaz állítások, abban az esetben ha az illető szakma művelője valóban ért hozzá.
Klasszikus eset, hogy egy 80-100 éves házban még volt derékszög, párhuzamos és sík. Aztán jött a lakótelep és ezek egy csapásra eltűntek a minőségi anyagokkal együtt az olcsó kivitelezhetőség oltárán feláldozva azokat. Becsületükre legyen mondva, hogy ezek a házak még mindig állnak, rácáfolva az eredetileg elképzelt élettartamukra.
Na egy lakótelepi lakásban minden van csak éppen jó méretek nincsenek.
Sajnos ma szinte inden oldalon ez van. Dőlő falak, rossz szögek, cikk-cakkos alaprajzok.
A szakma ismerőinek eltűntével sajnos felértékelődik azok tudása akik egyébként régen a vödröt cipelhették, most szakember képében tetszelegnek, mert a megrendelőnél azért ők is többet tudnak az építésről. Csak éppen a szakmához képest ez semmi.
Nemrég beszélgettem egy a házunkban dolgozó "kőművessel" aki egyébként mint kiderült a világon semmilyen szakmai végzettséggel nem rendelkezett, talán a 8 általánosa meg volt.
Olyan dolgokat mondott, hogy nekem, az építő szakmában kevéssé jártas figurának is feltűnt mennyire nem ért hozzá, azaz mennyire hülye.
Az egyik ilyen kijelentése amikor azt mondtam neki, figyeljen az egyik fal függőlegességére és síkjára mert ott az éppen igen fontos, azt válaszolta, rendben, de benne hagy 2-3 cm-t (!) a glettelésre.
Na kérem, itt egy kicsit meglepődtem.
Milyen 2-3 cm ??? Egy glettelés 1-2 mm- lehet, nem centi ! A vakolat visz el 2-3 centit !
És ezt én mint gépész magyarázom el ott helyben egy állítólag építő szakembernek ?
A következő megdöbbenésem akkor jött amikor az állítólagos burkolóval kiszámoltattam mennyi csempe ragasztó kell. Persze ezt magam is megtettem, elolvasva a megfelelő anyagok leírását, abban ugyanis elég pontos értékek, mennyiségek vannak. A burkoló többet mondott de nem annyival, hogy ez nagy baj lett volna, hát legyen egy zsákkal több.
Idáig minden ok.
Aztán jött a fél munkánál az igény, mert elfogyott a ragasztó...
Mint kiderült a "burkoló" még a régi iskola gyermeke oly módon, hogy a régi mischung-nál komolyabb anyagokat nem is ismerte. A csempét is képes volt úgy ragasztani, mint ezelőtt 35-40 évvel, csak azóta sok minden változott amiről nem vett vagy nem akart tudomást venni.
Ezt felvetve kiderült az is miért akartak 2-3 cm-t a "falban hagyni", mert az akkori technológai és rétegrend azt elviszi...
Szóval a "szakemberek" gyorsan lapátra kerültek, és végül magam csináltam meg az egészet olyan minőségben ahogy én azt elképzeltem. Sőt még igazából olcsóbb sem volt, hisz a magam szabad és munkaidejéből vettem el, amit ha a fontosabb teendőimre fordítok, többet tudtam volna keresni, mint amennyit egyébként kifizettem volna a munkáért.
Jut eszembe fizetség.
Nehogy bárki azt gondolja ilyen munka után bárkinek is egy fillért fizettem. A kivitelező főnökkel való sok sms váltás ( mert a telefont ugye nem volt hajlandó felvenni ) után a főnök közölte, hogy az elvégzett munka és az általuk hozott anyag 130.000 Ft ha akarom kifizetem, ha akarom nem...
Szép hozzáállás, a helyett, hogy sűrű bocsánat kérések mellett intézkedett volna a hibák mielőbbi kijavításáról.
De ha már a választás lehetőségét megadta, azt választottam hogy nem fizetek, elég plusz munkát, költséget és bosszúságot okoztak, nem csak ezzel, más dolgokkal is, amiket munka címén elkövettek.
Manapság ilyen a hozzáállás, mi kis megrendelők nem tudunk mit kezdeni vele, maximum a ngyok tudnának olyan erővel fellépni, hogy ezen kóklerek torkán megakadna a falat, és kicsit elgondolkodnának, hogy is van ez kérem...
A mai építészet elment egy olyan irányba, mint a mai ipar jó része, azaz a tömeggyártás irányába, és ez sajna sokszor a minőség rovására megy.
Sajnos az építészet az utóbbi időkben ( kb 20.25 éve ) hazánkban is elment a gyors tömegcikk gyártás felé, azaz a hagyományos tégla építés helyett előtérbe kerültek a könnyű szerkezetes épületek.
Ez az egyik oldalról jó, hisz olcsóbban, nagyobb mennyiségű épületet lehet felhúzni, a másik oldalról viszont rossz, hiszen a hagyományos építéssel szemben ezek az épületek sokkal kevesebb időt élnek, ezekben nem lesz olyan hogy már a nagymamám is itt született, mint manapság sok helyen.
A könnyű szerkezetes építészet az óceánon túlról jött átt, mint annyi más a tömegtermelés terén. Gyorsan, sokat gyártani, sok pénzt keresni vele, ez a mottó. Csak éppen mifelénk ez kevéssé járja. Évtizedek kellettek, hogy a rendszer kiforrjon, ez alatt bőven megtanultuk ezek hátrányait, és élveztük a csekély előnyöket is.
Ma viszont újra visszatérünk lassan a kőből, téglából épített épületek felé, hisz sok ezer vagy éppen millió éve ezek azok az anyagok, amikből maradandót és jót lehet alkotni. Ha ezeket összekombináljuk a legújabb fejlesztésű építő vagy segéd anyagokkal, abban semmi baj nincs, ekkor mindn összetevő jó tulajdonságát ki tudjuk használni.
Sajnos a tapasztaéatok azt mutatják, hogy sok dolgozó nem tudott a technika fejlődésével lépést tartani, ennek a régi beidegződésnek egy részt útját kell állni, meg kell tanulni az új anyagok, technológiak használatát, más részt azonban a régi technikákra épül szinte minden, így azokat is ismerni kell.
Gyors munka, gyors pénz, hosszú mérgelődés.
Minden ( régi és új ) rendszernek megvannak, a maga kötelező technológiai idejei. A beton kötését lehet gyorsítani, de nem lehet a végletekig, a tégla kötő anyagait ki lehet malterről váltani, de nem lehet a nélkül építkezni, így a technológiai időket is ki kell várni. Ebben is segítenek íz új fejlesztések, mert az idő ugye pénz, a kevesebb eltöltött idő, több bevételt hoz azonos munkán.
Ha azonban ezeket a kötelező várakozási időket nem tartjuk be, akkor egy életen át tartó mérgelődés lesz a jussunk. Repedező, megsüllyedő alap, és falak, penészedés, stb.
Egy kis kitekintés :
Könnyű szerkezetű anyagok használata Európában, és a tengeren túl.
Európában, azaz a kultúra és a világ bölcsőjében a hagyományos építészet alakult ki, mert nagy volt a népesség, a klíma ( illetve annak változékonysága ) is megkövetelte, és volt elég építő anyag. Persze ezen a földrészen is tájanként változik a felhasználás aránya és módja ( kő - fa ), de alapvetően azonosak az anyagok.
A tengeren ( óceánon ) túl az északi vándorló, nomád indián életmód mást követelt meg. Ott a gyorsan elcsomagolható sátrak, melyek kis helyet és súlyt képviselnek, jobban kellettek, ugyanúgy mint anno vándorló őseinknél míg le nem telepedtek. Ez utána gyors népesség növekedés ( bevándorlók, hódítók, konkvisztádorok, ki hogy mondja ) megkövetelte a gyors építkezést abból ami van, és könnyen elérhető, tehát leginkább fából.
A modern időkben is ez működik leginkább, megtoldva azzal a ténnyel, hogy sok építőanyagként használatos termék ipari hulladékként vagy melléktermékként kezdte a pályafutását, mint pl, az OSB vagy MDF nevű anyagok. Mivel ezek alapanyagai nagy mennyiségben termelődtek mint ipri melléktermék, azaz hulladék, ki kellett találni a felhasználhatóság lehetőséget, ezért alakultak ki.
Miért jobb a régi mint az új, miért jobb az új mint a régi, mi a megoldás ?
érdekes megfigyelni, hogy míg észak-amerikában a könnyű szerkezetes építészet mekkora teret hódított addig a déli részen ez sokkal kisebb mértékű és megmaradtak az ősi anyagoknál, ugyanúgy ahogy az őslakosság is ezek feé fordult anno. Magyarázható ez persze a két rész különböző földrajzi, és az ebből fakadő életkörülmény különbséggel is.
Építés vagy építő művészet ?
Építeni lehet bármiből, de szó szerint mindenből, legyen az természetes vagy mesterséges anyag. Hogy meddig tart és mire jó az már más kérdés.
Az építő művészet már sokkal összetettebb fogalom.
Ha az építésbe bele visszük a célszerűséget, szépséget, az már lehet építő művészet. A célszerűség ma már alap, a szépség nem mindig...
Az építőművész oda figyel a részletekre, a környezetre, az élhetőségre, és egyéb finomságokra.
Az építész megtervezi és megépíti magát az épületet ahogy kell, így a két szakirány összedolgozik, és együtt tudnak igazán használható és élhető környezetű épületeket létre hozni.
A "modern" építészet.
Öko építészet :
A természethez minél közelebbi, azzal szimbiozisban álló építészet. Leginkább a hagyományos, történelmi építészet az alapja, az új kutatási eredményeket felhasználva. Minél kevesebb környezet károsítás úgy a létrehozás alatt, mint az üzemeltetés, használat közben. A természetességre és a természet közeliségre törekszik minden módon. Az energiát nem pazarolja, megújuló természetes energia hordozókat használ, együtt él a természettel mint sok száz évvel ezelőtti eleink.
Nulla energiás építészet :
A lehető legkevesebb energia felhasználással fenntartható építészeti ág.
Nullás vagy közel nulla energiás épületeket viszont csak a legújabb technikai vívmányokkal lehete lérni, aminek a létrahozása ( legyártása, beépítése ) igen magas energia felhasználással jár, így az egyik oldalról igen drága minden szempontból, hisz a gyártás, a beépítés és sokszor az üzemeltetés is magas minőségű tudást és technikai héátteret feltételez, a másik oldalról, a beüzemelés után magának az épületnek igen kicsi, közel nulla az energia felhasználása a fizetős jözegből, tehát spórolunk vele, és a természet védelem érzetét adjuk magunknak.
Nem mellékes a nevezett technikák, technológiák élettartama, ami manapság jó ha 30 éve, így ezt is figyelembe kell venni.
Költség hatékony építészet.
Egyesíti az öko, nulla energiás építészet előnyeit amennyire lehet, egészen a tervezéstől a beüzemelésig, a gazdaságosságot is figyelembe véve, azaz figyeli a közelben elérhető anyagokat, a helyi sajátosságokat, és ezeket ésszerűen kombinálva alkotja meg azt a jót, ami költségen és később természetesen a használatban, üzemeltetésben is jó lesz.
A költségek alacsonyan tartása a cél, úgy a építés alatt, mint használat közben, így nem kell a legmagasabb technikai háttér, nem kellenek szuper energia spórolós berendezések, de minden esetben figyelemmel kell lenni a ésszerű megtakarításokra, és felhasználási formákra. Olyan anyagokkal dolgozik, és olyan módon, hogy a környezetre és a zsebünkre is jó hatással, vagy minél kevesebb rossz hatással legyen.
Így már maga az építés is lehet sokkal olcsóbb, a felhasznált anyagok lehetnek modernek, de mégis időt állóak, és később az üzemeltetés, fenntartás költségei is lehetnek alacsonyak, ha nem is nullázzuk ki azokat.
Kaláka építkezés.
Valaha természetes volt, hogy összeállt a család, és saját erőiket összeadva "kalákában" kis önszerveződő csoportban építették a házaikat. Maximum amit nagyon kellett azt volták be kívülről, esetleg 1- 2 mestert, a pallérokat, de a segédmunkásokat már maguk adták.
Ilyenkor egy nagy buli szinte az egész ( legalábbis visszagondolva néhány év után ) hisz a család együtt vagy, segítenek egymásnak, és egymáson. A költségek alacsonyak, maximum a sört és kaját kell az építtetőnek állnia.
Ezek a dolgok kikoptak már, hisz minden gépesítve van, az időnk egyre kevesebb, hajtjuk a pénzt a megélhetésért, és, hogy szép nagy gépekkel megépíttessük azt ahol majd lakni fogunk. Sőt ott tartunk, hogy a megfelelő mértékű, akár magas fokú gépesítés sokkal olcsóbbá is teheti az építést, a gyorsaság és célzserűség mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése