A pontgyűjtő kártyák háttere, azaz mit fizetünk a pontokért?

A pontgyűjtő kártyák története, és lényege.

Senki ne higgye, hogy a pontgyűjtő kártya és a rajta lévő pontok ingyen vannak. De nem ám! Nagyon sokat adunk értük!

Alap igazság a világban, hogy az információ egyenlő a hatalommal.
Ha van információnk kellő mennyiségben, és azt jó tudjuk feldolgozni, elemezni, akkor nagy biztonsággal meg tudjuk jósolni a jövőt, mi több, akár irányítani is tudjuk azt.

Tévedés lenne azt hinni, hogy a legnagyobb információ gyűjtő hálózatok a világban a titkos szolgálatok, vagy egyéb katonai, rendészeti szervek.

Ó nem!!

A legnagyobb ilyen cégek a kereskedelemben, ott is ma már az online kereskedelemben vannak jelenleg.

Ilyenek első sorban a Googgle, és a Youtube, utána jönnek a legnagyobb kereskedői hálózatok, áruházak ( Pl Sears, Ebay, Banggood, ) és így tovább.
Az megszerzett adatok nem csak arra jók,  hogy a saját szekerüket tolják, azokkal kereskednek, adják veszik azokat. Az üzletnek kicsi ám nem elhanyagolható része az, hogy ma már az állami szervek is csak bizonyos igen kis százalékát gyűjtik maguk az adatoknak, hiszen törvény kötelezi a legtöbb országban a nagy mennyiségű adattal rendelkező vállalatokat, a megfelelően szűrt vagy teljes adatállomány átadására a számukra ha azt kérik.
Az adatok mennyisége, és minősége folyamatosan nő az elektronika totális tárhódításával, és folyamatos fejlődésével.

A hőskor, azaz a legnagyobb vásárlói kártya kibocsájtók a világban és Magyarországon.

A világ első és legnagyobb ilyen rendszerét a Sears hozta létre, és bár előtte is voltak kezdeményezések ez ügyben, de ők ismerték fel annak a jelentőségét, illetve náluk állt össze a kép, hogyan lehet szinte ingyen megszerezni a vásárlói szokásokra vonatkozó adatokat, és azokat hogyan kell megfelelően központosítottan felhasználni. Igaz a cég ma már nem úgy fut mint anno, de ezt a lépést már nem lehet elvenni tőlük.

Magyarországon a Supershop, a Smart és a Tesco a legnagyobbak, persze az indulás után ezek is változtak, átalakultak, idomultak az új lehetőségekhez.

Kis áttekintés a legnagyobb hazai pontgyűjtő hálózatokról.

Supershop rendszer
A 2000-ben indult program az első és legnagyobb hazai rendszer, jelenleg mintegy három millió felhasználóval, és 800 elfogadó hellyel, hetente 1,8 millió használattal. Fő partnerek SPAR, OBI, OMW, Burger King. Visszatérítés a vásárlások után ( partnerenként eltérő ), kb 0,2-0,4%.

Tesco
2010-ben indították a programot, mely mára   Nagy ötlet volt, hogy az igényelt kártya mellé két darab kulcstartót ( kis formátumú kártyát ) is adtak, ami a valódi kártyát tudja helyettesíteni, illetve már megalkották a mobil applikációt is a rendszerhez. Visszatérítés a vásárlások után 0,5%.

Multipont rendszer
Kimondottan hazai rendszer. Fő tagjai MOL, OTP, CBA, KFC üzletek. Visszatérítés a vásárlások után 0,4%.,

Clob Smart
Eredeti értékesítő tagok Shell, McDonald's. Az együttműködést 2017-ben megszüntették, a Meki saját telefonos applikációval nyomul tovább.

A kártya kibocsájtók, nem jófejségből tolnak a rendszerbe százmilliókat.
A kártyák készíttetése, a nagyon erős reklám támogatás hihetetlen mennyiségű pénzbe kerül, de e nélkül nem működik a rendszer.

Hogyan fizetünk ezért, miért éri meg a kártya kiadójának, vagy a rendszer üzemeltetőjének?

Sokan nem tudják, sokakat nem érdekel, pedig ez csak a jéghegy csúcsa.

Önkéntes adatszolgáltatás
A vásárlói kártya igénylésekor egy sor alap adatot megadunk magunkről, amik egy érsze kötelező, más részük nem, illetve hazudozni is lehet, de azt a kis százalékot kiszűri a rendszer. Ilyenek pl:
név, nem
születési hely és idő
lakcím
mobil telefonszám, elektronikus levélcím
családi állapot
fizetés
vagyoni helyzet ( van-e autó lakás )

Mit ér el a rendszerrel közvetlenül vagy áttételesen a rendszer üzemeltetője?
Több vásárlás, magasabb kosárérték. Mivel a pontokat egész 100 ( vagy ennek többszöröséért ) forintonként adják, sokan még vesznek valami kis bizbaszt hogy legyen még egy pont.
Nagyobb hűség. Oda megyünk vásárolni, ahova a kértyánk szól, ha már költünk kapjunk is valamit érte.
Reklám. Célzott reklámokat kaphatunk a fogyasztási adataink elemzése után, akár elektronikus levélben akár offline.
Értékesíthető releváns ( ez nagyon fontos! )adathalmaz. Az adatainkat tovább értékesítik, olyan szűréssel amilyennel a vevő kívánja, ezek a szempontok bármilyenek lehetnek, amiket megadtunk, vagy valószínűsítenek rólunk.
És egy utópiának tűnő, de már létező rendszer. Amikor a boltba belépek, a rendszer érzékeli a kártyám, beazonosítja, és a vásárlási szokásomnak megfelelő terméket tolja egy monitoron a képembe ahogy bemegyek. Ez aztán a tűpontosan kiküldött full célzott reklám, és már van ahol működik!

A fent önkéntesen megadott adatokat összevetve a vásárlási szokásokkal ( a kártya használat alapján ) milyen követeztetéseket lehet levonni?

Tudható ki melyik országrészben, netán településen vagy kerületben lakik, él, dolgozik, mozog.
A lakhelyet magunk adjuk meg, a vásárlási helyeket, időpontokat a rendszer figyeli.

Milyen árucikkeket vásárol, milyen időközökben.
Tudni lehet pontosan lehet tudni ki mikor hol, és mit vásárolt.

A fentiekből következtetni lehet általános szokásaira, életvitelére, családi állapotára, a család méretére, vagyoni helyzetére.

Pl akár ilyen szinten ( persze ez elvi leírás, de a mai rendszerekkel már simán megoldható, több kártya figyelésével):
István Budapest 19-ik kerületében lakik, de a belvárosban, irodában dolgozik. Munkája során gyakran utazik belföldön, ilyenkor szállodában száll meg. Egyedül él de van egy macskája. Moziba, színházba ritkán jár, de koncerteket gyakran látogat, szereti az alternativ zenét. Jóval az átlag fölött keres, de takarékos életet él. Munkába saját új, kis fogyasztású autójával jár, az autóját 2-3 évente cseréli, azt nap közben parkoló házban hagyja, amit havonta fizet. Komoly figyelmet szentel az autójának, rendesen szervizelteti, óvatos sofőr, nem okoz balesetet. Felső kategóriás mobil telefonokat használ ( leginkább iphone ) amit évente cserél. Szereti a finom ételeket, havonta többször étkezik étteremben, üzleti ebédeket is tart. Bár egyedül él, de hétvégenként bulikat tart hasonló korú ismerőseivel. Esténként otthon vacsorázik, és lefekvés előtt olvasgatni szokott, szereti a szépirodalmat. Hobbija a kerékpározás, barkácsolás és kirándulás. Évente többször látogat el gyógyfürdőbe, és az éves pihenéseit egzotikus helyeken tölti, melyek hossza általában két-három hét. Általános egészségi állapota jónak mondható de izületi problémákkal kűzd. Keveset internetezik, leginkább üzleti ügyeit intézi a neten. Tudatos dolgozó, a magán ügyeit nem keveri a munkájával.

És ez még tényleg, de TÉNYLEG nem minden!!!

Gondoljunk bele ha egy nagyobb adathalmaz megfelelő szakértői kézbe kerül, azt elemezve milyen mennyiségű olyan következtetésre jutnak belőle, amire nem is gondolunk!

Az adatokhoz oda lehet tenni még olyan körülményeket, amiket egyszerűen csak megélünk. Ilyenek lehetnek az időjárási tényezők, politikai és pénzügyi események, áremelkedések vagy változások ( jellemzően üzemagyag vagy alap fogyasztási cikkek ), természeti jelenségek, történések, napkitörés ciklusok, nemzeti és egyéb ünnepek, világnapok, társadalmi események, iskola kezdés vagy befelyezés,  tv sorozatok vagy műsorok indulása és leállása, sport, szabadidős, vagy szórakoztató rendezvények, események, és még ki tudja mi, ami mind befolyásolja a vásárlási kedvünket, szokásainkat, igényeinket.
A lehetőségek, és osztályozási szempontok tárháza tényleg kimeríthetetlen, csak a képzelet és az ötletek szabnak határt, mert pl. a választói területi eloszlás hozzáférhető adat, és amióta van kissebbségi választás, még azt is tudni lehet, hogy az ország mely területein mely kisebbségek mekkora arányban élnek.

Innen kezd igazán érdekesé válni a dolog, hiszen ilyen vásárlói ismeret birtokában pontosan meg lehet határozni pl az alábbiakat:
Melyik üzletbe, milyen terméket és mikor szállítsanak, mikor milyen termék akciókat indítsanak, mikre helyezzék a reklámok súlypontját, és a lényeg, hogy ha tudják a vásárló telefonszámát, e-mail címét, akkor mikor milyen közvetlen ajánlatokkal tudják őt bombázni, hogy az a legpontosabban érjen célba egyénenként.

Hát nem ez a kereskedelem szent grálja?
Előre tudni hol mikor mire lesz szükség, mit hoz a jövő, és mindezt tű pontosan megjósolni.

Az eddig világos, hogy tudják kik és mik vagyunk, hogyan élünk, mik a szokásaink, de itt még nincs vége.
Nem elég ezeket tudni, arra ösztönöznek, hogy vásároljunk többet mint amit amúgy szeretnénk.
Akár 30% forgalom növekedés is elérhető!

De mehetünk tovább, a behúzással.

Pl. emelt árú termékek kedvezménye, azaz a vásárlási szokásaink szerint kedvezményesen vásárolhatunk extra termékeket, amiknek az árát előbb jól felnyomják, majd nagy kedvezménnyel kínálják nekünk.
De itt van egy érdekes, akár fogyasztóvédelmi kérdést is feszegető felvetés:
Egyáltalán honnan tudom mi az eredeti ár?
Van egy rossz hírem, sosem fogjuk megtudni, mert ezek a termékek jellemzően egyedi beszerzések, kereskedelmi forgalomban általában nem jutunk hozzájuk, ergo nem tudjuk mi a valós áruk. A rendszer nem támadható!


Adat kiszolgáltatás törvényi kötelezettségei.
Az sem elhanyagolható, hogy a hatóságok minden adathoz hozzá férhetek a megfelelő engedélyek birtokában, bár rossz nyelvek szerint leginkább bármikor.
Ebből pl. megtudhatják mennyit tankolunk, mit mikor csinálunk, merre járunk, így ugyanazokat a következtetéseket le tudják vonni ,mint a kártya kibocsájtók, azzal a különbséggel, hogy a hatóságok ezeket össze tudják vetni az általuk birtokolt egyéb adatokkal is, mint pl. a bevallott keresetünkkel, és gyorsan kiderül ha erőnkön, lehetőségünkön felül költünk, és jön is a vizsgálat.

A hűségkártyáknak azonban van egy-két alternativ felhasználási módja is.

Jégkaparó
Mivel a kártyák műanyagból vannak, és élük korrekt derékszög, nem sértik meg az üveget és elég élesek ahhoz, hogy a jeget le lehessen kaparni vele.

Gletteléshez
A kártyák éle nagyon jó minőségű, folyamatos, valamint a kártya vastagsága ( vékonységa ) és anyaga miatt szabad kézzel is gördíthető, nagyon jól használható sík vagy íves kis felületek gittelésére, glettelésére.

Játékhoz
Kártyavár építéshez, játékok nyereményeinek imitálásához, gyerekjátékokhoz "vásárlós" játékhoz, gitár pengetőnek.

Ha idáig eljutott a nyájas olvasó, akkor három dolgot tud vagy fog tenni.
1. nem hiszi el az egészet. Sajnos ez a legrosszabb, ha homokba dugjuk a fejünket, és elnézést ha valakit megsértek, de mivel a gyakorlat ezen már régen túlhaladott, ez a lehetőség csak az igazság tagadásának egy formája.
2. nem használ többet semmilyen kártyát, megpróbál lebújni. Rossz hír, hogy ma már nem csak ezen múlik, hogy mennyire vagyunk láthatók, de az is igaz, hogy ha lemondunk néhány pontról, akkor az esetleges takargatni valónkat is jobban el tudjuk rejteni. Vagy egyszerűen dafke nem leszünk partnerek ebben a világban.
3. hasznájuk a kártyákat ugyanúgy mint eddig. Nincs ezzel baj, a vásárlói öröm fokozása érdekében a fent leírt rendszer jót fog tenni a lelkünknek, és gyűjtögetjük a pontokat, melyeket be tudunk váltani értelmesnek tűnő vagy valóban használható dolgokra.

A következő írásban azt fogom fejtegetni, hogy még hova fejlődik a pontgyűjtő rendszer, mit lehet még tenni vele, mit lát a nagy testvér...

Mert ez még koránt sem a történet vége!

Tisztelettel
Bálint Balázs aki nem használ pontgyűjtő kártyákat, és nem tagja smmilyen vásárlói csoportnak.

www.muhelynet.hu