Elszívó rendszerek 2. rész
Tervezés, alkotó elemek, felszerelések.
Az elszívó rendszer
tervezése, méretezése.
Hagy ne bonyolítsam a dolgot számításokkal, és ne untassam
önöket képletekkel, csak a szükséges tudni valókat írnám le.
Vegyük alapul a használandó gép kivezetését. Nyugodtan higgyük
el, hogy aki azt tervezte, tudja mekkora kell legyen a csatlakozó, tehát annak
a gépnek az az elszívó átmérő elég kell legyen. Nézzük meg milyen gépeket
szeretnénk használni, esetleg gondolkodunk el azon, hogy a későbbiekben hogyan,
milyen eszközökkel bővítenénk még a gépparkot. Ha egyszerre több gépet is
szeretnénk üzemeltetni, akkor azt is figyelembe kell vennünk, ekkor az elszívó
csonkok méretei összeadódnak.
A felületet ( keresztmetszetet ) a mindenki által
ismert t = r 2 π ahol a t a kör területét, r
a kör sugarát jelenti, 2 a négyzetre
emelést, és π = 3,14.
Megnézzük mennyi és milyen területű elszívó csonkot
használunk egyszerre, ezek területét összeadjuk, és visszaszámoljuk a kapott
összterület átmérőjét. Ez az érték lesz a gerinc szükséges átmérője.
Akár készítsünk
tervrajzot, méretekkel.
Jól megfigyelhető, hogy az áramlás irányában szépen jól állnak
a csatlakozások, a leállások más színnel jelölve. Ha a rajzot méretezzük, akár
2 nézetben, akkor aránylag pontos csőhosszokkal tudunk számolni, és a
csatlakozások száma is biztosan jó lesz, nem kell alkatrészekkel túlbiztosítani
magunkat.
Ha a rendszerünk nem túl hosszú ( ez praktikusan kb 10 m-es
határt jelent, és általában egy kisebb műhelybe elég is )akkor a gerincnek a
hosszból adódó növekvő ellenállásával nem kell számolnunk.
Természetesen értve
ezt úgy, hogy a működő ágat nézzük, tehát a fenti képes példánál maradva, az
ágak egyenként 10 m. körüli maximális hosszukkal még nem várható szívás erő
csökkenés.
Ugyanígy nem kell számolnunk a rendszer különböző szakaszain
az áramlási sebességgel és mennyiséggel sem, mert nem állandó területi, hanem
eseti és helyi elszívásra készítjük az elszívó rendszert.
Már a rendszer tervezési szakaszában törekedjünk arra, hogy
hossza minél rövidebb és vonalvezetése minél egyenesebb legyen. A hossz növeli
az ellenállást, és általános szabály, hogy minden 90 fokos kanyar annyi
ellenállást ad a rendszerhez mint 1 m cső, ezért minden kanyart, ívet, törést
gondoljunk meg, keressük meg a legjobb elvezetési módot és vonalat.
Áramlás tani szempontból érdekes lehet még a becsatlakozások
által hozzá adott ellenállás növekedés is, de most igazából ezzel sem kell
számolnunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése