A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gépészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gépészet. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. május 28., vasárnap

Galvanizálás, felület védelem. Alapok és az eloxálás.

A felületek védelme sok szempontból fontos tényező.

Időjárás ellen, mechanikai védelemnek, díszítési feladatokhoz is kellhet.

A gépészetben is használjuk mindegyik megoldást, de vegyük sorra melyik anyagot milyen vegyi felület védelemmel lehet ellátni.

Acél alkatrészek :
- hoirganyzás több színben, fehér, sárga, fekete passzíválással
- krómozás
- vegyi barnítás
- nikkelezés
- kemény krómozás
- mengánfoszfát

Réz alkatrészek :
- nikkelezés
- ónozás
- vörös és sárga rezezés
- ezüstözés
- kemény krómozás

Alumínium alkatrészekre
- natúr eloxálás
- színes eloxálás
- fekete eloxálás
- keményeloxálás
- kromátozás sárga és natur színben
- ezüstözés
- nikkelezés
- ónozás

És most részletesen az egyes felület védelmi eljárásokról :

1. Eloxálás: az alumínium és ötvözetei számára kifejlesztett korrózióvédelmi eljárás

Mi az eloxálás ?

Anodizálás során (anódos oxidáció) az alumíniumot híg savban (foszforsav, oxálsav,kénsav, krómsav, stb.) anódként kapcsoljuk (pozitív pólus), ekkor vízbontás játszódik le, az anódon oxigén fejlődik, a katódon hidrogén. A fejlődő oxigén azonnal reagál az alumíniummal és porózus oxidréteget hoz létre. A réteg keménysége a fürdő hőmérsékletétől és a használt sav típusától függ. Eloxálásnak (elektrolitikus oxidáció) azt az eljárást nevezzük amikor 200 g/l-es kénsavban 20 °C-on 14-20 V feszültséggel 1,2-2,0 A/dm² áramsűrűséggel anodizálunk. Az európai szabványok itt 5-10-15-20-25 mikrométeres szabványos réteget írnak elő. Az eljárás során az alumíniumból, vagy ötvözeteiből készült munkadarabokat kénsav fürdőbe helyezik. Az ellen elektród (katód) lehet ólom vagy alumínium. A fejlődő oxigén reagál a fémmel és porózus réteget hoz létre.

Eloxálásnak nevezzük azt az eljárást, melyet az alumínium és alumínium ötvözetek korrózióvédelmére használunk. Az alumínium ötvözői – a színalumíniumhoz képest – általában növelik a szilárdságot, de az elektromos vezetőképességet és korrózióállóságot erősen lecsökkenthetik. Ezen kívül kiemelendő az, hogy mivel az oxidált réteg színezhető, dekorációs célokat is igen jól szolgál. 

Hogyan hozhatjuk létre az oxidréteget? 

A kémiai oxidáláskor először a szennyeződéseket távolítjuk el, ezután a műveletet üveg, vagy zománcozott edényben végezzük el. Mindezek után pedig következhet az utókezelés. A keletkezett bevonat világosszürke, ellenáll a szennyeződéseknek és enyhébb savaknak is. Sajnos nem lehet szépen színezni. 

Az anódos oxidálás egyenárammal történik, de elvégezhető váltakozó árammal is. Mindkét esetben ugyanaz a végeredmény: vékony és nagyon kemény korundréteg, amely kiválóan színezhető és nagyszerű védelmet ad a fémnek. 

Az eloxálás előnyei

Az eloxálás, más néven elektrolitikus oxidáció, olyan folyamat, amikor bizonyos mennyiségű kénsavban, bizonyos hőmérsékleten árammal anodizálunk. Ezt szigorúan véve a következőképpen kell elképzelni: 200g/l kénsavban 20 C°-on 17-20 V feszültséggel 1,2-2,0 A/dm2 áramsűrűséggel végzett folyamat.

Az általunk használt rétegvastagság megegyezik az európai szabvánnyal, azaz 5-10-15-20-25 mikrométerről beszélünk.

Az eloxálás számos előnnyel bír, melyek közül a legfontosabbak a következők:

  • Esztétikus megjelenést ad a kezelt felületnek
  • Javítja a kezelt felület minőségét és felületét (tehát keményebb lesz)
  • Legfőképp megvédi az alumínium felületet a korróziótól

  • Ezen felül a különböző eljárások során színezhetjük is a felületeket, melyeket a következőképp kell elképzelni:

  • Elektronikus színezés: Az elektronikus színezés a legjobb minőségű, a leválasztott ón mennyiségétől függően egyre mélyebb színt érhetünk el.
  • Szerves színezékekkel való színezés: Az eloxált anyagot színezékbe mártjuk, és annak függvényében, hogy meddig tartjuk a folyadékban, úgy sötétül a színe.


  • Milyen előnyöket élvezhet, ha az eloxálást választja?


    Az eloxálás az alumínium és ötvözeteinek oxidálása bizonyos savak vagy elektromos áram által. Az eloxálásnak ki nem tett alumíniumoknak hamar megváltozik vastagságuk, valamint látványuk is romlik a lerakódott oxidréteg miatt.

    Az eloxálással számos előny jár:

  • Ellenállóvá teszi az alumínium felületeket a korrózióval szemben.
  • Keményebbé teszi az alumínium felületét.
  • Nagyobb hatékonysággal képes megvédeni az alumíniumot a külső hatásoktól, mint a hagyományos felületkezelések, ugyanis az eloxálás nem az alumíniumon kívül, hanem a felületébe épülve óvja meg azt.
  • Esztétikailag optimális felületet kapunk.
  • Az eloxálás során javulnak az alumínium olyan tulajdonságai, mint a vezetőképesség vagy a hő leadás.
  • Az eloxálás mindemellett lehetőséget nyújt az alumínium tartós színezésére is.


  • Következő cikkben a vegyi barnításról lesz szó.


    Tisztelettel:

    Bálint Balázs szerszámspecialista műhelynet szerszámbolt és webáruház
    www.muhelynet.hu



    2015. szeptember 19., szombat

    Gépészeti alapok : áttételek

    Magam mint gyakorló gépész, évekig tanultam, máig tanulok a témáról, de így sem mondanám, hogy mindent tudok. Éppen ezért, és mert ügyfeleinktől nap mint nap kapok ez irányú kérdéseket, úgy gondoltam nagyjából áttekintem ezen szerkezetek történelmét, felépítését, működését, esetleg néhány érdekes adalékkal színesítve az írást.


    Gépészeti áttételeket szinte az idők kezdete óta alkalmaz az ember ( vagy előember, ősember ).


    Ez így elég bátor kijelentésnek tűnhet, de lássuk be igaz.
    Amikor az ősember egy fával kipiszkált egy nagyobb gumót a földből, kifordítva azt akár gyökerestől, mit használ ? Bizony egy két karú emelőt. még ha nem is tudta mi az...
    Kezdődött tehát anno az egyszerű épekkel, úgy mint két karú emelő, csiga-csigasor, lejtő, ék.


    Később megjelentek a különböző egyszerűbb áttételek, dörzs hajtással, lapos vagy ékszíly hajtással, lánc hajtással, fogaskerék áttétellel, csiga hajtással.


    A gőzgépek elterjedésével szükségessé vált az aternáló mozgás átalakítása forgó mozgássá, és itt már egyértelművé vált a meghajtás és a meghajtott részegységek működtetésének elválasztása is. Míg eddig valamilyen mechanikai összeköttetés volt a két oldal között, itt már csak csővezetékek közvetítették a nagy nyomású gőzt az előállító és munkavégző hely között.


    Ezen kialakítások fejlődésével jöttek létre később a különböző hajtás kombinációk, ezek a teljesséh igénye nélkül :hidro-mechanikuselektro-mechanikuselektro-hidraulikushidraulikus-hidraulikus ( hidrosztatikus )elektromos-elektromos ( szinkro motorok, generátor-motor, stb )


    Ezek közül sokkal találkozunk a szerszámok között is, ahol leginkább elektromos vagy levegő motoros forgó mozgást alakítunk át alternáló, ütő mozgásá, vagy hajtunk meg vele pl. olajos munkaközeget. Végső soron a sűrített levegő előállítása is ilyen.


    Így működnek a lékulcsok is, ahol a levegő motorok forgó mozgása forgó mozgás marad, de közben ütő mechanika is van közbe építve, és a meghajtás és meghajtott rész nincs közvetlenül összekötve, csak az ütő mechanikán át.


    twin hammer mechanika képeItt ahogy a képen is lászik, a 22-es számú motor forgó rész nincs fix összeköttetésben a 43-as tengellyel, amire a kulcsfejeket tesszük.


    Eleketro-mechanikus meghajtásnál pl. egy elektromos motor forgat ékszílyvagy fogaskerék áttétellel egy menetes orsót, ami a rajta futó menetes persellyel emeli azt a kart ami az autót emeli. Egyszerű nem ?


    Elektro hidraulikus emelőkben egy elektromos motor által hajtott hidraulika szivattyú mozgat egy nyomó munkahengert, ezzel emeljük a terhet, legyen ez a gép csápos emelő, vagy kis autó emelő, pl. ez :extol prémium elektro hidraulikus autó emelő képe
    Akár még ezt is meg lehet "bolondítani" egy munkahengerre épített lánc vagy drótköteles áttétellel is.


    Mechanikus áttételeknél a hajtó kerekek átmérője, fogszáma illetve azok hányadosa, adja meg az áttételt, hidraulikus áttételnél a pumpa és dugattyú felületek hányadosa. csiga áttételeknél a csigák száma és a különböző kötelek, huzalok lekötésének módja adja az áttétel mértékét, csavarorsónál a menetemelkedés, ami gyakorlatilag egy lejtő/emelkedő.


    Ha a hidraulikus és mechanikus áttételek alapjait felboncoltuk, akkor ejthetünk még némi szót pl a hidrosztatikus hajtásokról, ahol egy szivattyú csüveken keresztül valamilyen folyadék közvetítésével hajt és hidromotort.
    Ezzel az alapvetően és általánosan használt hajtásokat kivégeztük, de ha kérdésük merül fel, kérem írják meg és igyekszem megválaszolni azokat.


    Tisztelettel :
    Bálint Balázs szerszámspecialistaBÉK Kft - Műhelynet szerszámbolt és webshop