Galvanizálás, felület védelem: nikkelezés

A felületvédelem lehetőségeinek következő módja a nikkelezés.

Amit a nikkelezésről tudni érdemes

A nikkelezés, a krómozáshoz hasonlóan, egy felületkezelési eljárást takar, mely során egy adott fémtárgy felületére kerül fel a nikkel vagy króm réteg. Ezek a felületek speciális kinézettel látják el a fémtárgyakat, elsősorban mégis az a funkciójuk, hogy megvédjék azokat az időjárás viszontagságaitól és ezáltal a korrodálódástól, de a használat során felmerülő egyéb, kémiai, mechanikai hatásoktól is.

A nikkel önálló kémiai elem, fizikai tulajdonságai szerint fehéres, ezüstös színű, keménysége és olvadáspontja is alacsonyabb a króménál, ipari használata rendkívül elterjedt.

A nikkelezés egyik típusa a galvanikus nikkelezés, melynek lényege, hogy egy fémtárgyat egy másik fémmel vonnak be, annak védelme céljából. A galvanikus nikkelezéshez szükség van elektromos áramra és egy úgynevezett galvanikus fürdőre is. A kettő kölcsönhatásából aztán a nikkel vegyületei, elektrolízis hatására megtapadnak a nikkelezni kívánt fémtárgy felületén.

Nem minden fémtárgy vethető alá azonban a galvanizációs eljárásnak, csak azok, melyek nem nagyobbak, mint a fürdő maga, illetve nem lehet szennyezett vagy roncsolt a felületük sem. 

Mikor érdemes használni?

A gyakori alkalmazásból adódóan, valamint a nagy terhelésnek köszönhetően számos alkatrész gyorsan elhasználódik és kopik, illetve korrodálódik, ezért érdemes kezelni a felületet. Az egyik ilyen jól bevált módszer a nikkelezés, mely a védelmi funkció ellátásán kívül díszítő bevonatként is használható.

A nikkelezés alkalmazási területei:

csak díszítés

kopás és korrózióvédelem

díszítés és korrózióvédelem

A nikkelezésnek több fajtája lehet, íme, néhány lehetséges megoldás:

szulfátos

fekete nikkelezés

kloridos

szulfamátos

fluoro-borátos

A nikkelezés igen nagy körültekintést igényel, és a megfelelő védőfelszerelés használata is szükséges. 

Nikkelezés – minden a részleteken múlik

A nikkelezés sokrétűen felhasználható a felületkezelések során: védő, díszítő célra, vagy nikkel-króm és réz-nikkel-króm bevonatrendszer tagjaként is, ám különösen figyelni kell a leválasztott bevonat korrózióállóságára is. Nézzük, hogy mikre érdemes igazán figyelni:

A galvanikus nikkelbevonatot katódos bevonatnak nevezzük, amennyiben acél- és cinköntvény tetején találjuk. A bevonat azon helyein, ahol hiba található (például lyukak vagy karcolás) minden esetben megindul az alapfém korróziója.

A nikkelbevonat levegőre kerülésekor gyorsan kialakul egy vékony oxidréteg, ezért jelentősen csökken a fénye. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzák, krómbevonatot választanak le - ezzel el tudják érni, hogy hosszabb ideig megmaradjon a bevonat fénye.

Az a krómbevonat, amely nikkelezés során passziválódott, nemesebbé válik, mint a nikkel, ami alatta van.

Amennyiben a nikkelbevonat különösen fényes, gyorsan megindul a korróziója a krómbevonat alatti nikkelnek. Ezt úgy akadályozzák meg, hogy mikrorepedéses, illetve mikropórusos krómot, vagy kettős nikkelbevonatot választanak le.

Ha többet szeretne megtudni a nikkelezés érdekességeiről, forduljon hozzánk!

Amit a nikkelről, mint anyagról / kémiai elemről tudni érdemes

Vegyjele : Ni

Periódusos rendszer száma : 28

A nikkel egy szobahőmérsékleten szilárd, fémes színű, közepesen kemény anyag, amely az emberi szervezet számára bizonyos formában mérgező – az egyik legjelentősebb ipari felhasználású fém.

A nikkelt a 18. században ( Hivatalosan 1751-ben Axel Fredrik Cronstedt ismerte fel és mutatta ki ) fedezték fel, majd a 19. században már sokféle felhasználása volt, és mind a mai napig jelen van a hétköznapjainkban is. Bár előfordulása viszonylag ritka más fémekhez képest, mégis rendkívül elterjedt fém, előnyös tulajdonságainak köszönhetően a nikkelezés, mint technológia miatt szinte minden ipari terület alkatrészeinél használják. 

Mivel a nikkel egy jól alakítható, alakváltozást jól tűrő anyag, így a különböző ötvözetekben igen széles a felhasználási köre, jelen van a régi és mai pénzérmékben, fűtőelemekben, üveggyártásban. Leggyakrabban azonban bevonatként jelenik meg a nikkelezés folyamatában, amikor alkatrészeket vonnak be bizonyos tulajdonságok növelése érdekében. 

Érdekesség, hogy a legnagyobb nikkel-lelőhely Sudbury (Ontario, Kanada). Ez adja a világon kitermelt nikkel mintegy 2/3-át. Itt kb. 1,7 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas meteorit csapódott be. A kibányászott kőzet 4%-a Ni.

A nikkel tehát fontos, alapvető vegyi elem, a nikkelezés pedig a vele kapcsolatos leggyakoribb eljárás, de gyakran használatos ötvöző anyagként is, előnyös tulajdonságai miatt.

Cikkünk az Aerometal Kft segítségével íródott.

Tisztelettel 

Bálint Balázs szerszámspecialista

Műhelynet szerszámbolt és webshop

Galvanizálás, felület védelem. Krómozás

Csillogó felület mi más ?

A krómozásnak viszont a felület szépségén kívűl sok más feladata is van...

Mit értünk kemény krómozás alatt?

A króm számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek képessé teszik arra, hogy védő és díszítő bevonatok készüljenek általa. Sokoldalú felhasználását legfőképp annak köszönheti, hogy kiválóan ellenáll az oxidációnak, lúgok és savak esetében egyaránt.

A kemény krómozást az iparban használják, mivel igen kemény bevonat képezhető általa. Keménysége révén képes kiiktatni a súrlódás okozta sérülések nagy részét, így a kemény krómozással bevont felületek kopásállóbbak hagyományos társaiknál. Emellett rendkívül tartós, ráadásul a korróziótól is védi a bevont felületet.

Felhasználható az ipar számos területén, többek között a vegyiparban, bányákban nélkülözhetetlen anyag. Alkalmas különféle mozgó, kopott alkatrészek felújítására, számos szerszám valamint mérőműszer illesztékeinek bevonására egyaránt.

A kemény krómozás igen hasznos minden területen, hiszen optimális védelmet nyújt a különböző acéltermékek számára.

A kemény krómozás folyamata és jellemzői

A fémfelületek kezelésére, védelmére különböző eljárások és bevonattípusok szolgálnak, melyek szerepet játszanak az állapotmegóvásban, valamint a funkcionális értékek növelésében egyaránt. Tartós és nagy keménységet biztosító bevonat a keménykróm, amely a rozsda és korrózió elleni védelmet biztosítja, csökkenti a súrlódás által fennálló veszélyeket, valamint a kopásállóságot növeli a krómozott felületek esetében.

A kemény krómozás felhasználási területei:

Bányák, vegyi üzemek, különböző gyárak tevékenységi köre során elengedhetetlen eljárás, például:

Régi, elhasználódott vagy kopott alkatrészek felújítása

Hidegalakító szerszámok bevonása

Prés- és fröccsöntő szerszámok bevonása

Mérőeszközök bevonása

Az ipari kemény krómozás dekoratív megjelenést és keménységet biztosít a kezelt felületek számára, melynek következtében számos műszaki jellegű elvárásnak maximálisan megfelel. 

Mi a különbség a díszítő és a kemény krómozás között?

Akik nem jártasak a fém alkatrészek világában, azok könnyen összetéveszthetik a díszítő krómozást a kemény (vagyis a műszaki) krómozással. Pedig a két krómozási eljárás ipari felhasználása eltérő.

Díszítő krómozás 

Díszítő krómozás esetén a külső, krómozott réteg, és a fém alkatrész felülete között még egy közbülső nikkel, vagy réz bevonat található. Ez az utolsó rétegként felvitt bevonat teljesen elzárja a fémet a külvilágtól. Jól ellenáll a lúgoknak és savaknak, és mivel tükörfényes, csillogó felületet képez, esztétikai szereppel is bír. Különféle apróbb háztartási gépeken találkozhatunk vele, például csaptelepeken, de ilyen díszítő krómozást láthatunk a motorokon is.

Kemény krómozás 

A kemény krómozás közvetlenül az alapfémre kerül fel - nincs közbenső bevonat. A kemény krómozás által egy mikro repedésekkel teli, vastagabb, akár 40 milliméteres vastagságú kemény krómréteg kerül fel a fémre, aminek hatására a bevonat már alakítható, csiszolható. 

Díszítő krómozás.

A díszítő krómozással a felület szépségét, megjelenését javítjuk. természeteset a króm keménysége miatt ez is javít a felület kopás állóságán valamennyire, de fő feladata a látszat, illetve a korrózió védelem.

Díszítő krómozást már festéssel is el lehet érni, ilyen speciális króm festékekkel szinte bármilyen anyagot be lehet vonni, legyen az fém, tégla, egyéb kőzet, műanyagok jó része, fa, vagy más.

A festéket színezni is lehet, ezzel gyakorlatilag bármilyen dizájn elemet létre lehet hozni színes króm festéssel.

Partnerünknél a nemsokára induló kolorkrom.hu oldalon tájékozódhat ezekről a lehetőségekről.

A kemény krómozás előnyei

Krómozott felületekkel a hétköznapokban is találkozhatunk, hiszen egyre inkább bekerül a köztudatba. Nem hiába, hiszen olyan tartósságot biztosít a felületeknek, melyet nehéz felülmúlni.

Milyen előnyökkel jár a kemény krómozás?

Mivel az ipari króm igen tartós, így hosszútávon megóvja a bevont szerkezetet vagy eszközt.

A korrózió esélye teljesen kizárt, többet nem kell foglalkozni a rozsdás felületekkel sem.

Alkalmazásával spórolhatunk, mert tartóssá teszi a kezelt felületeket, tehát kevesebbszer kell javításhoz folyamodni.

A krómozott eszközöket ritkábban kell cserélni.

Rendkívül sokoldalú, számos iparágban, de még a hétköznapokban is alkalmazzák.

A króm bevonat lecsökkenti a súrlódással járó veszélyeket.

Nem utolsó sorban pedig esztétikus megjelenést biztosít.

Köszönjük a szakmai segítséget az Aerometal kft-nek.

Következő cikkünkben a nikkelezésről lesz szó.

Tisztelettel:

Bálint Balázs szerszámspecialista műhelynet szerszámbolt és webáruház
www.muhelynet.hu

Galvanizálás, felület védelem. Vegyi barbítás

A vegyi barnítás a vas fémek felület védelme. 

Festés vagy más plusz bevonat nélkül hosszú időre nem védhetjük meg vasfém alkatrészeinket, szerszámainkat a környezet károsító hatásaitól.

A barnítás, más néven blackfast eljárás a felületkezelés egy formája. A szobahőmérsékleten végezhető, egyszerű merítéses hideg vagy meleg barnítási folyamat igen kedvelt ipari körökben. 

Maga a procedúra több lépcsőből tevődik össze. Az első a zsírtalanítás, mely során a különféle szennyeződéseket távolítják el. Ezt követi az öblítés, majd a kondicionálás, és újra az öblítés. A végső fázis maga a feketítés/barnítás, melynek során a tárgyat színező oldatba merítik. Amennyiben a fedés nem tökéletes, érdemes az újbóli barnítás előtt a zsírtalanítást még egyszer elvégezni, mivel valószínűleg a színezőanyag a zsírfoltok miatt nem tud megtapadni. A barnítást ismét öblítés, végül pedig víztelenítés követi, mely az erre kifejlesztett olaj segítségével történik. 

A felületkezelés e formája számos előnnyel bír, így például nem változtatja meg a tárgy formáját, méreteit, egységes külsőt kölcsönöz, a furatokat is szépen eléri és esztétikailag is minőséget képvisel. 

Mivel a hideg vagy meleg barnítási eljárás arányleg egyszerú, és nem igényel komoly felszerelést, az iparban nagyon sok helyen alkalmazzák azt.

A barnítás technológiájában megkülönböztetünk hideg vagy meleg barnítást. Előbbi szoba hőmérsékleten, míg utóbbi 140 fok körüli fürdőben történik.

A két eljárás között a végeredményben sok különbség nincs, a folyamat a hideg barnítás esetében gyorsabb, és olcsóbb, a normál hőmérséklet miatt egyszerűbben kivitelezhető, automatizálhatóbb, azonban a magasan ötvözött acél alkatrészeknél kevésbé hatásos.

A meleg barnítással viszont a magasan ötvözött acélokat is kezelni lehet, mint pl. fegyver alkatrészek, speciális szerszámok, stb. Ezeket a darabokat hideg barnítással igen nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk megvédeni. Mondhatnánk azt is, hogy a meleg barnítás eljárása magasabb minőséget képvisel, de használata csok ott lényeges, ahol ezt az igények kérik, költsége a magas hőmérséklet miatt ( is ) nagyobb.

Következő cikkben a krómozással foglalkozunk.

Tisztelettel:

Bálint Balázs szerszámspecialista műhelynet szerszámbolt és webáruház
www.muhelynet.hu

Galvanizálás, felület védelem. Alapok és az eloxálás.

A felületek védelme sok szempontból fontos tényező.

Időjárás ellen, mechanikai védelemnek, díszítési feladatokhoz is kellhet.

A gépészetben is használjuk mindegyik megoldást, de vegyük sorra melyik anyagot milyen vegyi felület védelemmel lehet ellátni.

Acél alkatrészek :
- hoirganyzás több színben, fehér, sárga, fekete passzíválással
- krómozás
- vegyi barnítás
- nikkelezés
- kemény krómozás
- mengánfoszfát

Réz alkatrészek :
- nikkelezés
- ónozás
- vörös és sárga rezezés
- ezüstözés
- kemény krómozás

Alumínium alkatrészekre
- natúr eloxálás
- színes eloxálás
- fekete eloxálás
- keményeloxálás
- kromátozás sárga és natur színben
- ezüstözés
- nikkelezés
- ónozás

És most részletesen az egyes felület védelmi eljárásokról :

1. Eloxálás: az alumínium és ötvözetei számára kifejlesztett korrózióvédelmi eljárás

Mi az eloxálás ?

Anodizálás során (anódos oxidáció) az alumíniumot híg savban (foszforsav, oxálsav,kénsav, krómsav, stb.) anódként kapcsoljuk (pozitív pólus), ekkor vízbontás játszódik le, az anódon oxigén fejlődik, a katódon hidrogén. A fejlődő oxigén azonnal reagál az alumíniummal és porózus oxidréteget hoz létre. A réteg keménysége a fürdő hőmérsékletétől és a használt sav típusától függ. Eloxálásnak (elektrolitikus oxidáció) azt az eljárást nevezzük amikor 200 g/l-es kénsavban 20 °C-on 14-20 V feszültséggel 1,2-2,0 A/dm² áramsűrűséggel anodizálunk. Az európai szabványok itt 5-10-15-20-25 mikrométeres szabványos réteget írnak elő. Az eljárás során az alumíniumból, vagy ötvözeteiből készült munkadarabokat kénsav fürdőbe helyezik. Az ellen elektród (katód) lehet ólom vagy alumínium. A fejlődő oxigén reagál a fémmel és porózus réteget hoz létre.

Eloxálásnak nevezzük azt az eljárást, melyet az alumínium és alumínium ötvözetek korrózióvédelmére használunk. Az alumínium ötvözői – a színalumíniumhoz képest – általában növelik a szilárdságot, de az elektromos vezetőképességet és korrózióállóságot erősen lecsökkenthetik. Ezen kívül kiemelendő az, hogy mivel az oxidált réteg színezhető, dekorációs célokat is igen jól szolgál. 

Hogyan hozhatjuk létre az oxidréteget? 

A kémiai oxidáláskor először a szennyeződéseket távolítjuk el, ezután a műveletet üveg, vagy zománcozott edényben végezzük el. Mindezek után pedig következhet az utókezelés. A keletkezett bevonat világosszürke, ellenáll a szennyeződéseknek és enyhébb savaknak is. Sajnos nem lehet szépen színezni. 

Az anódos oxidálás egyenárammal történik, de elvégezhető váltakozó árammal is. Mindkét esetben ugyanaz a végeredmény: vékony és nagyon kemény korundréteg, amely kiválóan színezhető és nagyszerű védelmet ad a fémnek. 

Az eloxálás előnyei

Az eloxálás, más néven elektrolitikus oxidáció, olyan folyamat, amikor bizonyos mennyiségű kénsavban, bizonyos hőmérsékleten árammal anodizálunk. Ezt szigorúan véve a következőképpen kell elképzelni: 200g/l kénsavban 20 C°-on 17-20 V feszültséggel 1,2-2,0 A/dm2 áramsűrűséggel végzett folyamat.

Az általunk használt rétegvastagság megegyezik az európai szabvánnyal, azaz 5-10-15-20-25 mikrométerről beszélünk.

Az eloxálás számos előnnyel bír, melyek közül a legfontosabbak a következők:

Esztétikus megjelenést ad a kezelt felületnek

Javítja a kezelt felület minőségét és felületét (tehát keményebb lesz)

Legfőképp megvédi az alumínium felületet a korróziótól

Ezen felül a különböző eljárások során színezhetjük is a felületeket, melyeket a következőképp kell elképzelni:

Elektronikus színezés: Az elektronikus színezés a legjobb minőségű, a leválasztott ón mennyiségétől függően egyre mélyebb színt érhetünk el.

Szerves színezékekkel való színezés: Az eloxált anyagot színezékbe mártjuk, és annak függvényében, hogy meddig tartjuk a folyadékban, úgy sötétül a színe.

Milyen előnyöket élvezhet, ha az eloxálást választja?

Az eloxálás az alumínium és ötvözeteinek oxidálása bizonyos savak vagy elektromos áram által. Az eloxálásnak ki nem tett alumíniumoknak hamar megváltozik vastagságuk, valamint látványuk is romlik a lerakódott oxidréteg miatt.

Az eloxálással számos előny jár:

Ellenállóvá teszi az alumínium felületeket a korrózióval szemben.

Keményebbé teszi az alumínium felületét.

Nagyobb hatékonysággal képes megvédeni az alumíniumot a külső hatásoktól, mint a hagyományos felületkezelések, ugyanis az eloxálás nem az alumíniumon kívül, hanem a felületébe épülve óvja meg azt.

Esztétikailag optimális felületet kapunk.

Az eloxálás során javulnak az alumínium olyan tulajdonságai, mint a vezetőképesség vagy a hő leadás.

Az eloxálás mindemellett lehetőséget nyújt az alumínium tartós színezésére is.

Következő cikkben a vegyi barnításról lesz szó.


Tisztelettel:

Bálint Balázs szerszámspecialista műhelynet szerszámbolt és webáruház
www.muhelynet.hu

Galvanizálás, eloxálás, és egyéb felületvédelem.

A gépészetben és más területeken is nagyon fontos a fém felületek különböző védelme, legyen annak célja a korrózió védelem, színezés, kinézet javítása, vagy éppen a fizikai kopások elleni védelem, súrlódási együttható csökkentése, siklási tulajdonságok javítása..

Fémeken az alábbi felület védelmeket használjuk :
- eloxálás
- horganyzás
- ónozás
- nikkelezés
- ezüstözés, aranyozás
- vegyi barnítás
- krómozás


A fentiek mindegyike más és más fő célt szolgál, és más területekre is érdemes azokat használni, habár átfedések is vannak a használati módok között.

Következő cikkeinkben ezeket járjuk körbe, úgy a technikai lehetőségek, fizikai célok, és kivitelezhetőség témakörökben.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház.

A Bibendum születése

A Michelin kezdeti évei, a Bibendum születése

Ma gyakorlatilag nincs olyan ember Európában, aki ne ismerné fel a Michelin méltán híres logóját, a Michelin bábut, vagy más néven a Bibendumot. Eme logó több mint 100 éve velünk van, beleivódott a köztudatba, miközben a Michelin egy csőd szélén álló vállalatból a világ vezető gumiabroncsokat gyártó cégévé nőtte ki magát. Jelen cikkemben röviden szeretném ismertetni a Michelin cég alapítását, kezdeti éveit, valamint a Bibendum születését.

A híres testvérpár André és Edouard Michelin fiatalkorukban nagy valószínűséggel álmodni sem merték, hogy nevük valaha is szorosan összefűződik a gumiiparral. A Clermont-Ferrand-i vállalatot anyai nagyapjuk, Aristide Barbier hozta létre 1832-ben. Halálát követően a céget először egy hozzá nem értő örökös, majd egy elég ügyetlen üzletember vette át. 1886-ban az akkor mindössze 33 éves, mérnök-építész André Michelinre hárult a feladat, hogy a vállalatot visszarántsa a csőd széléről és újból felvirágoztassa azt. Mind a mai napig titok övezi, hogy André-nak hogyan sikerült rávennie a friss képzőművészeti diplomáját átvevő, a gumigyártáshoz szintén semmit sem értő testvérét arra, hogy társuljon az üzletbe és segítsen életre hívni egy ismételten nyereséges üzemet. Testvére társulásával 1889 május 28-án, André és Edouard Michelin vezetése alatt megszületett a Michelin és Tsa.

1. ábra: André és Edouard Michelin

Kezdetben gyakorlatilag mindent gyártottak: gáz- és vízcsöveket, szelepeket valamint csuklóelemeket is. A forgalom viszonylag csekély volt, egyik legsikeresebb termékük egy gyerekeknek szánt gumilabda volt, melyet még Barbier nagypapa kezdett el gyártani. A másik fontos, kiemelendő sikertermék az 1889-es párizsi Világkiállításon bemutatott „The Silent”, a vászonból és gumiból készült féksarujuk volt. Mint a neve is jelzi, ez a féksaru sokkal csendesebb volt az akkoriban kapható, fülsértően csikorgó, vasból készült társaihoz képest.

2. ábra: Az egyik legelső sikertermék a Michelin történetében: „The Silent”

1889-ben egy szerencsétlenül járt biciklis tévedt be Michelin-ékhez. Kerékpárja nem a kor akkoriban elterjedt tömörabroncsával, hanem a Dunlop márkájú, „levegővel felfújt, vászonnal borított gumicső”-vel, a pneumatikkal, vagy köznapi nevén a „virsli”-vel volt felszerelve. A pneumatik, a „csontnyúzó” tömörabroncshoz képest kényelmes utazást biztosított. Egyik legnagyobb hibája viszont, hogy nem volt cserélhető, szilárdan az abroncshoz volt rögzítve. Ebből következően kidurranása esetén javításához speciális készletre és nem kevés kézügyességre volt szükség. Edouard és egyik mérnöke (Laroche) azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne szétválasztani a gumit az abroncstól. Körülbelül kétévnyi próbálkozás után 1891-ben három találmányt is bejegyeztetnek, köztük az úgynevezett „Cserélhető”-t. A bejegyzést követően mindössze 24 nappal indult a Párizs-Brest-Párizs kerékpárverseny, ahol az egyik induló, Charles Trenton, már a Michelin fivérek által fejlesztett „Cserélhetővel” állt a rajthoz. A végeredményben elsöprő, 9 órás előnnyel versenyt nyerő Trenton meghozza a sikert, így kezdetét veszi Michelin-ék reklámhadjárata, a gumiabroncsok továbbfejlesztésének és széles körben való elterjedésének időszaka.  

A Michelin bábu ötlete 1894-ben született meg Edouard fejében. A két fivér részt vett a lyon-i gyarmati- és világkiállításon, ahol standjuknak vezetője – a „Cserélhető” egyedi bemutatásának eszközeként – két hatalmas tornyot épített a különböző átmérőjű gumiabroncsokból. Edouard szerint, már csak a kezek hiányoztak rá, hogy tökéletes emberi alakot öltsön. Pár év elteltével Marius Rossillon (művésznevén O’Galop) egyik, a müncheni sörfőzde által elutasított rajzán akadt meg André szeme, majd kis módosítást követően létrejött Bibendum. Neve a plakáton szereplő Horatius idézetből származik: „Nunc est bibendum”, mely magyarra fordítva „Most pedig igyunk”. A plakáton Bibendum kezében egy pohár található, mely tele van szegekkel és üvegcserepekkel. Ehhez kapcsolódik a szemléletes metafora: „Az abroncs megissza az akadályokat”.

3. ábra A legelső plakátok egyike (háttérben a kidurrant pneumatik)

Ettől a pillanattól kezdve a Michelin cég életében különleges helyet foglalt el eme különös reklámfigura. Az évek során számos grafikus segítette a Michelin céget, így kezdetben Bibendum is számos alakban tűnt fel, leggyakrabban alkalmazkodva aktuális környezetéhez, adott országhoz: szivarozó úriember, Sir Bibendum lovag (Anglia), utazó (Amerika), diplomata (Franciaország), vagy éppen beduin (Észak-Afrika). Egy dolog viszont általában közös volt; a legtöbb plakáton Bibendum egy testes, szemüveges, szivarozó úriemberként jelent meg.

4. ábra Bibendum beduinként

1930-tól kezdve egyre kevesebb grafikus dolgozott a Michelin bábu megrajzolásán, így alakja sztenderdizálódott, ám az országspecifikusság változatlan maradt. A gumiabroncsok fejlődésével párhuzamosan Bibendum is soványodott, egészségesebb életmódra váltva abbahagyta a szivarozást, míg végül elérte a napjainkban is ismert formáját.

5. ábra A Michelin bábu napjainkban

Sokan nem is tudják, hogy a Michelin-csillag és a világ vezető gumiabroncs gyártó cége között van összefüggés. A legelső, piros borítójú útikönyvet (Guide Michelin) André a viszonteladók között ingyen osztogatta, ezzel ösztönözve mindenkit az utazásra, valamint a gumiabroncsok alkalmazására. A könyv céljaként tűzte ki, hogy segítséget nyújtson a szerelésben, valamint útmutatást adjon az utazóknak, hogy hol szálljanak meg, és mit egyenek Franciaországban. 1919-ben már több országra vonatkozó adatokat is tartalmazott a kiskönyv, melyet a második világháború előtt már zöld színű borítóval nyomtattak. Az éttermek csillaggal történő minősítését 1926-ban kezdték el. Ekkor egy csillagot kaptak a jó éttermek, majd 1930-tól már a napjainkban is alkalmazott, háromfokozatú skálán értékelték az éttermeket.

6. ábra A Guide Michelin első kiadása

Összefoglalómban röviden áttekintettük a Michelin cég megalakulását, kezdeti éveit és első, igazi sikert hozó termékét a „Cserélhető”-t. Láthattuk, hogyan született meg a ma már mindenki által jól ismert figura, a jelenlegi gumiipar leghíresebb és talán legnagyobb múltú logója, a Bibendum. Végeredményben belátható, hogy egy jól sikerült logó nagymértékben előrelendítheti a cég sikereit pont úgy, ahogy azt Bibendum is tette, miközben több mint száz éve töretlenül kíséri a Michelin cég útját.

Cikkünk a cnc media eredeti cikke alapján íródott.

Merre tart az akkumulátoros szerszám technika ?

Nincs megállás egyik téren sem.

Az elektomos kézi szerszámok világában már minimum 40 éve belépett az akkumulátoros energia táplálás. Ezt a fejlesztést az a szükség hozta létre, hogy a vezeték nem mindig elég hosszú, esetleg nincs hálózati áram a munka területen, vegy macerás, kényelmetlen a vezetékes szerszám használata.

Amikor a már használható teljesítményű akkumulátorok megjelentek, nagy újdonság volt, pedig mai szemmel kissé megmosolyogtatóak azok a teljesítmény adatok és méretek, amikkel egy régi NiCd ( nikkel-kadmium ) akkumulátor bírt. Ezek az akkuk még önkisülési gondokal, memóri effektussal kűzdöttek, mély kisütésbe lehetett "vinni" azokat, és sem töltési ciklusuk, sem kapacitásuk, sem tartósságuk, vagy méretük nem volt ideális, de legalább voltak.

A technológia fejlődésével, érkeztek az újabb akkuk, manapság a LiMh ( lítium-metal hibrid ), Li-ion ( litium-ion ), LiPo ( litium polimer ) és a LiFePo ( litium-vas foszfát-polimer ) akkuk terjedtek el. Mindegyik rendszernek meg van a maga előnye, esetleg hátránya a másikkal szemben, tehát meg van a helyük a felhasználási körökben is.

Kézi szerszámokban jelenleg a LiMh, és Li-ion akkuk a legelterjedtebbek, ez utóbbi az egyik legújabb, tömegesen alkalmazott technológia.

2016-ben a Milwaukee új fejlesztési állomáshoz érkezett, ami egyszerű gépész ésszel talán már kevésbé felfogható. Az akkumulátorait ugyanis wifi adattovábbítási rendszerrel látta el.

Minek ? 

Hisz nem nézünk rajta filmet, nem chatelünk a fúrógéppel, nem böngésszük a netet az ütve csavarozóval...

Viszont sok más dologra alkalmas a megoldás.

1. Programozhatóság
Gondoljunk bele, egy csavarozó géppel hány munkát és milyen gyakorisággal végzünk. Csavarozunk kisebb nagyobb csavarokkal, esetleg kereszt hornyos és hat lapú fejeket is. Mindegyikhez más az ideális meghúzási nyomaték, a maximálisan átvihető forgató erő. Ezeket most már nem kell külön figyelni, akár a gép kijelzőjén, akár érzésre, vagy egy külön nyomaték mérő eszközzel. A kellő erő beállítható egy külső egységről, legyen az egy laptop vagy okos telefon, madj a megfelelő beállítások között bármikor válthatunk munka közben, ahogy a feladat megkívánja. Akár 4 különböző gyári beállítást használhat, vagy bármelyik érték átprogramozható, és elmenthető, ahogy a gyártás technológiai előírása megköveteli.

2. Szerszám diagnosztika
Nem kis értékű eldobható szerszámokról van szó. A nevezett jó pénzért beszerzett szerszám éveken át tartós társa kell, hogy legyen a dolgozónak, ennek elengedhetetlen része az időszakos ellenőrzés, esetleg az időben való hiba előre jelzés. A vezeték nélküli renszeren keresztül diagnosztizálhatjuk az akkumulátort, akár töltöttségi állapotát, kapacitását vagy elhasználódását, illetve magát az elektromos szerszámot, és az áram és feszültség adatokból sok hibát már annak ténylegesen érezhető megjeelnése előtt ki tudunk szűrni, illetve fel tudunk tárni.

3. Jusson vissza a gazdához
Sajnos nem egyedi eset, és várhatóan sosem fog megszűnni a szerszámok elvesztése ( és bár tudjuk ilyen nem fodulhat elő ) a szerszámok ellopása, illetéktelen kezekbe kerülése. Ilyen esetben a szerszám akár ( beállítástól függően ) az első lehetséges kapcsolatot megtalálva bejelentkezik a tulajdonosnál, jelezve hollétét, és így a technika nem vész el véglegesen, megtalálható, visszaszerezhető. Megtudható az utolsó ismert tartózkodási hely, és az is mikor hol került elő, a pozíciók 30 m-es pontossággal megtekinthetők. Érdekes és fontos megoldás, hogy a funkció akkor is működhet ha a gépről az akkut eltávolítják.
A lehetőség abban is segít, hogy megjegyzi mikor, hol volt a felhasználó utoljára a szerszám 30 m-es körzetében, így ha valahol letette a szerszámot tudni fogja hol keresse.

4. Átcsoportosítás az igények szerint
Több dolgozóval több szerszám is jár, de mi történik, ha adott helyen több szerszám van mint amennyi kell, illetve máshol kevesebb? Hogy tudom meg mit hova kell átvinni, hogy haladjon a munka ?
Érdekes kordés, hogy az információs rendszer nem csak magára a szerszámra ad információkat, hanem a használóra is, hiszen nagyon sok cég tétet már az autóiba követő rendszert, de most a szerszámokba is kerülhet. Ezzel láthatóva válik hol fölösleges a készlet, hol adódik hiány, illetve melyik szerzsám pihen éppen pl. a helyi korcsmahivatal előtt a szolgálati autóban búslakodva.

5. Raktárgazdálkodás, központi nyilvántartás
Erősen kapcsolódik az előző ponthoz.
Nagyobb cégeknél igen fontos kérdés hány darab szerszám a megfelelő mennyiség, hogy se túl sok ne legyen belőle, mert az csak a raktárban áll, se túl kevés, mert akkor a hiány a termelés rovására mehet. A vezeték nélküli rendszer segítségével egy központi egységben ellenőrizhető a szerszámok használata, kihasználtsági foka, akár holléte, így esetleg nem kell további eszközöket venni csak át kell csoportosítani a meglévő erőket.

6. Adat tárolás
Minden bekerülő adat tárolható, így visszamenőleg is bármikor lekérdezhető, ellenőrizhető. Megelőzhetőek a későbbi vitás kérdések, akár a munkaadóval, megbízóval szemben, akár a munkavállalóval szemben. Minden adat egy gombnyomásra kinyomtatható, ez sok esetben a munka elvégzésének, ellenőrzésének igazolása lehet.

Egy szóval a szerszámok mára bőven tűllépnek azon a határon, amit eddig mint felhasználók megszoktunk, olyen lehetőségeket is elénk tárnak, amik valóban az új évezred technikájával a jövőbe mutatnak, segítve a gazdálkodást, munkát, és nem utolsó sorban a pontos hatékony munka végzést, és ellenőrzést.

Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház.