Több írásunk szólt már az üveggyöngy, pontosabban a mikro üveggyöngy használatáról, tulajdonságairól.
Most megint az egyik fő tulajdonsága, illetve ennek használata kerül szóba, egy kicsit pontosabban mint eddig.
Azt tudjuk, hogy az üveggyöngy minden egyes darabja mint kis fényvisszaverő prizmák működnek, tehát a sok öveggyöngy egy komplett fényvisszaverő felületet tud alkotni.
Ehhez már csak az kell, hogy a megfelelő méretű mikro üveggyöngyöt kellő egyenletességgel leterítsük egy felületen.
De milyen legyen az a felület ?
Az alap felület színe adja meg a háttér színt is, így lesz piros, sárga, vagy más színű a tábla vagy az útburkolati jel.
A fényvisszaverő felületek egy speciális fajtája a vetítő vászon, most erről lesz szó.
A vetítő vászon is, mint minden technikai eszköz komoly fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben.
Kezdetben vala a fehér fal, vagy éppen kis mintás tapétázott fal, ez volt elérhető pl. egy panel házban.
Ezzel alapvetően nem volt baj, látható, mi több akár élvezhető volt a dia vagy szuper8-as vetítés. Akkoriban a felvételek minősége sem tette lehetővé a komolyabb lejátszási élményt, ezek a hordozók leginkább a családi eseményeket, illetve meséket örökítettek meg. Hol volt még akkor a video, vagy akár a szines tv ?
Később jöttek az első vetítő vásznak, ezek fehér vastag vásznak voltak, amik jó esetben nem voltak gyűröttek, ha az ember szépen vigyázott rá és mindig akkurátusan feltekerte, ez így jó is volt. Az élmény jobb volt, a felvétel minőségével a lejátszás minősége is nőtt. Sok helyen a vásznat egy egyszerű lepedővel helyettesítették, az is megfelelt a célnak, fő, hogy szép fehér és síma legyen.
A fejlődés következő szakasza a speciális vászon volt. Ezeket a gyöngyvászon alapú vetítő felületeket sokszor már rugós, visszatekerő tokba tették részben a jó kezelhetőségért, részben a hordozhatóságért, de nem utolsó sorban a felület védelme miatt, hisz ekkor már a felvétel minősége megint előre lépett, és a legkisebb vászon hiba meglátszott a lejátszás közben.
Kis ideig nem is történt ebben változás, de megérkezett a fényvisszaverő felület, ezt már ekkor üveggyöngy szórással érték el. A gyöngyvászon hordozóra vékony egyenletes rétegben megfelelő ragasztót, majd erre üveggyöngyöt terítettek. Fontos technologiai alap, a ragasztó és a gyöngy egyenletessége, és nem maradhatott ki a legkisebb felület sem. A vásznak ekkor még mindig fehérek voltak, sokszor fekete kerettel, ez részben a látványt adta meg, hogy kereten belül legyen a vetítés, részben a kilógó kép szélek a fekete felületen elnyelődve nem voltak zavaróak.
Ezek után sokáig csak a vásznak mérete, és méret aránya, esetleg az alap erősítése változott, Bejöttek a 4:3 arány mellé a 16:9 és más manapság használt arányok is, ezekhez mindegyikhez lehetett külön vásznat kapni. Megjelentek a projektorok ( előttük ilyen rendszerű maximum az írásvetítő volt ), és mivel a projektorok képe már egész pontosan állítható volt, a vásznak fekete széle is jó részt eltűnt.
Megjelentek az üvegszál, később a kevlár erősítésű műanyag felületű vásznak is.
Maradt viszont egy komoly probléma.
A fehér felületen a fekete sosem volt teljesen fekete, márpedig a digitális felvételeknél ez már valóban meglátszott. Mozikban, de még otthoni vetítéseknél is ez sokszor bosszússágot jelentett. Gondoljuk meg, ma már ott tart a technika, hogy a tv-n is a fekete szín mögött még a háttér világítást is kikapcsolja a rendszer, hogy az a pixel még feketébb legyen.
Mi tehát a megoldás ?
Mivel a felület színe adja meg a végső színt is, kicsit sötétebbre kell venni a felületet.
Sok próba és kísérletezés után kialakult az alábbi szürke árnyalat :
30%-os szürke.
Ezen a felületen a fekete már elég fekete, de a fehér még elég fehér, illetve a szín visszaadás teljesen megfelelő.
Ezek a jelenleg legutolsó fejlesztésű vásznak viszont igen drágák, és itt jön a maszek okossság !
Készítsünk egy 20-30%-os fekete ( azaz világos szürke ) felületet és erre ragasszunk vékony rétegben mikro üveggyöngyöt.
A felület festését a megfelelő szín kikeverése utánt egyszerű festékszóróval meg tudjuk tenni, egy gyöngy vászon vagy más jó minőségű vászon alapra. Lehetőleg olyen festéket válasszunk ami később nem fog megrepedni, illetve a festék higitását válasszuk olyanra ami beszívódik az alapanyagba, így az nem erepedzik majd meg.
A száradás után ugyanúgy festékszóróval juttassunk ragasztót egyenletesen a felületre. Ez a ragasztó leginkább valamilyen szövet vagy textil ragasztó lehet, ezek nem lesznek merevek, és szépen vékony rétegben szórhatók, nagy arányban higíthatók.
Ha ez is meg van, még a száradás előtt hintsünk mikro üveggyöngyöt a felületre. Ezt megtehetjük simán kézzel, de a profibbak egy finom szitával szebben is el tudják teríteni azt.
Ha mindez meg van, a nem odaragadt fölösleges gyöngyöt rázzuk le a felületről, ellenőrizzük a végeredményt. Ha valahol foltos lenne, még tudunk rajta segíteni újabb ragasztó szórással és üveggyönggyel.
Milyen méretű üveggyöngy lesz a megfelelő ?
Tapasztalataink szerint a leginkább megfelelő üveggyöngy a 100-200 mikron, azaz 1-2 tized mm-es méret, mert nem lehet sem túl kicsi, sem túl nagy. A legkisebb méretek nálunk az 0-50 mikronos, a legnagyobb a 600-800 mikronos, ehhez képest kerestünk megfelelőt.
Az ajánlott 100-200 mikornos üveggyöngy méret már elég nagy ahhoz, hogy szépen visszaverje a fényt ( igaz ezt minden méret megteszi ), mérete miatt a felület teljesen egyöntetű lesz, és elég nagy, hogy a ragasztó felületből kiemelkedve a ragasztó ne takarja a külsö felületét a fény elől.
A műhelynet webshopban, és természetesen személyesen üzletünkben is megtalálhatóak az említett és más mikro üveggyöngy méretek is. Vásárolhatók 25 kg-os zsákos kiszerelésben szemcseszórához, vagy komolyabb munkákhoz, de kilós kiszerelésben is forgalmazzuk. Terjedelemre egy 1,5 literes PET palacba minteg 2 kg mikro üveggyöngy fér.
Remélem tudtam segíteni a kísérletező kedvű alkotóknak.
Tisztelettel
Bálint Balázs szerszámspecialista
Műhelynet szerszámbolt és webáruház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése